Cercle, trou, maille, 2

politsa (tablette, dressoir) szó megfelel a polez irodalmi alaknak, de nem ismerve a szláv szó gyökét a népies pócz (emelvény) szót helyesebbnek s a tam. mSffu alak társának tar­tom, mert valószínűleg két különböze eredetű szó van összezavarva.

puczor (gyomor, vastagbél; puezor-os = poczakos).

Lehet, hogy a pocz, poczak szó mel­lékalakja s így a kann. pótte (belly, stomach tam. passei etc.) szó társa, de az is lehet, hogy a puczor, a poczal, paczal alakok­kal együtt a kemencze domborodását és keblét jelentő kudar szónál látott tam. kudar, kudal («intestin, entrailles, boyau, tripe·) alakok társa, mert van kuczkó = puczkó, punty = konty stb. mong. pon- su/ = konsul stb. csere

.pudva (podva, cf. odv, dudva). Tam. podu- bodenal: podu-boduppu (vide, chose non pleine).

puff-ad (pöffed: dagad, pof-a stb., cf. iczi, piczi, Anna, Panna).

Tam. 'uppu- ('uppu-dal: enfler, s'enfler, se gonfler, étre enflé, bouffi d'orgueil, cf. pöffeszkedik, étre fermenté: upp-al, uppu- get, upp-asam nőm. v.). A tam. müii-si (pofa) a fuv, fű alakhoz veendő), puh-a (puhul, puh-it), cf. tam. pai (lenteur, douceur au toucher: puha; paiya douce- ment; de cf. orosz púi duvet és magy. pihe id.).

puh-at-ol- (alattomban keres, tudak-ol s így inkább buv-at-ol, azaz a buv, búj igéből való s nem a puha melléknévből), púja, pulya (piczi, törpe: a puják országa).

Az elsőt igazolja a man. buya (kiéin, schwach, gering), a második alakot a tam. pul (petitesse, bassesse, faiblesse \ pult herbe).

pukk-ad (pukk-ant, pukk-asz-t).

Tam. pakku-vidti- (se fendre, éclater, se briser; pakk-en- fairé du bruit: pakku- p-pakku son imitatif marquant «plénitude, exces·, a minek következése a pukk-adás), i man fakca (bersten), cf. fak-ad, fok-ad. punty pro konty.

purha (a rothadó vén fa porhanyó, porhadó bele).

Tam. mur ugu (tendreté: muru-iigu- se dissoudre, se fendre, périr; muru-get pierre tendre, s így a porukku ce qui se détache mellékalakja, 1. por), puruttya (ronda, piszkos), 1. fért- (för-t). pus-m-og (szék.). Tam. i. posu-bosu (chu- choter), 2. musu-mbu- id.

? pusz-ta (pusztul, pusztit). E szót a t.-tal. bos, bus’ (vide), tam. poy syn. szó sem menti meg árya voltától, mert a szláv pus-t-oy (vide, désert, inculte), lithván piis- tas (desertus «vas-t-us») az összes germán nyelvekben megvan. Hogy a \ ser. pú (purificare) ige-e vagy egyéb, nehéz el­dönteni.

put-ok (= vánkos, s így a pucz-ok tam.

muttu support, collíné eredeti alakja), putri (= burdé, föld alatti lak). Tam. purru (puTTu vagy purtu trou, nid, tertre etc.).

puttón 1. bodon. putty-an = bugy-gy-an.

pú (pú)

pú-p (púp-os, pup-ora). A tam. nyelv hason- jelentésü szava muri-ppu (bosse) a magy. mór, mar, morj társa, a púp a puff-ad- ige olyan igeneve, mint a tam. padu- igé­ből a pádu nőm. v.

pü

pücsi (pücsi-ke szék. = borjú s így a bocs, boczi mellékalakja, tehát nincs szükség a ser. pasu-ká (petite vache) szóval össze­függő finn stb. árya szókra), pücsök (tücsök). Tam.pássei,páyssei (grillon Ypáy- sau tér syn. suvat-kkörli tkp. falban lakó csirke). A ptriiesök alak a betü-tor- latban gyönyörködő árya-fajuak közelében keletkezett, hisz az igazi turáninak még a Kiara combinátió is fogtörő. püffed = puffad. pühődöz (szék.), 1. pih-. püh-öl (páhol, a vág- mellékalakja, vala­mint bak-ó is), püszög-et (= bizeg-et), 1. buzog. t(püszög-et rég. czifráz, orosz pus-niy X ser. bhús- ornare).

Ra

(NB. russ —- or-osz, Rusz-csuk — O-rosz-csik; mong. crem-s-i- — ’remél.)

-ra 1. rej-t.

t(rab, orosz rab, esclave, serf, cf. tót), rab-ol- (nem a német raub-en, hanem a perzsa rub-t voler, alakból, cf. kalóz). t(radina, eredetibb a szék. ejtésü rodina = orosz rodini, couche, accouchement \ rod- szúl).

’rag-ad- (i. meg-fog, z. tap-ad: ragasz-t: ragály stb.).

Tam. ura'- (uYakk-al: saisir, prendre á la gorge, torkon ragad ... prendre, voler entiérement: ragadozó állat), cf. rek-ed. t(ragyiva, solers = orosz radiv-ty, soigneux, empressé).

ragy-og- (rogy-og- szék., ser. re%, splendere, tremere, cf. rez-eg).

? raj (raj-kó, cf. orosz roy, essaim, cf. tam.

irlei, troupe).

'rak- (rak-ás, rakos-gat = szék. ratymat-ol)

.A tam. nyelvben négy ige van : irakku- (le-rak-), ci'-ru- (reá rak-), vai'· (helyez), iru-ttu- pro irukku-tu (rak, valahol hagy). A tam. iru'·, irukku- (rester, s'asseoir... | étre, t-tat. ir- id.) megfelel egyszer az örök-öl (marad) alaknak s másodszor a trans. képzőtlen rak- (maraszt, mong. or-ki-, hagy) igének, a melyhez számítható a tam. urakk-am (dépót pro irukk-am); az iruttu- (fairé rester ... mettre. placer sur, établir...) a szék. raty-ma-t-ol gyö­kének).

t(rakoncza, eredetibb a szék. rók-ancza \ orosz ruka, kéz, kar), raty-mat-ol- (szék. rakosgat), 1. rak. rav-asz (ravasz-kodik, cf. perzsa riv, ruse, ravaszság), rav-at (ravat-al...), 1. rov.

rá (rá)

? rács (cf. orosz rics-et-ka, treillage, grille de fér, perchis...).

’rá-g- (rágicsá-1, rág-al-om).

Tam. ári'-, arikku (ronger, mordre, piquer... s így a mienk riá-g eredetűnek látszik).

’rán-cz (nőm. acti a rán-t-, összehúz igéből s így semmi köze a német Runzcl szóval, a melyből runczli lett volna).

’rán-g (pro rán-og, rán-d-ul, inchoativ, rán-t, ránczigá-1).

Tam. i. uVandu- (tirer de la marmite, urandei, désunion, separation cf. kirán­dul ... vexation cf. ránczigál) ; 2. iráiisu- (1. frotter = urőiisu-, 2. enlever en frappant, le vautour empoigner sa proie). rán-t-, rát (rántotta, rátotta).

Tam. utattu- (dessécher, brúler, rótir, griller: uratt-ei, mauvaise odeur, rá tás szag, sécheresse urat ti, pain, a sütött; Vurandu-, sécher, se dessécher, maigrír). Ezen alak a ráng alattival azonos alakú, de valószínűleg két külön alak van össze­zavarva.

NB. Az 11 rof/i. ro(/i (pain, biscuit) szót hibásan hindosztáni szónak jegyzik, holott az uratfi, iirotli változata.

t( rásgya, rösgye, rózse V orosz stb. riex- couper).

'rát- (stb.), 1. ránt-.

'ráz- (ráz-kod-ik, ráz-og-at, rázó-s).

Tam. II. irattu·, ratlu- (mouvoir, agiter, vergeter, fairé bruit, cf. ardttu, fairé sou­venir, frotter...).

re (ra)

’reb- (reb-ed-ez, reb-eg, rebb-en, rebb-ent = rezeg, mozog...).

Tam. urappu- (menacer, effrayer, exciter, presser de la voix: urapp-al, effroi, insti­gation = rég. rezz-esz-t).

’reb-d-es- 1. rep-.

'reb-eg- (reb-egö hang: cf. tam. ira-vei, ravei, voix tremblante, 1. rem-eg).

? recz-e (rovátka V ? resz-el vagy orosz riex- couper... II recze, hálózat, 1. rács). 'red-δ. A rét-el szóval egy-gyökünek vehetó. redv (redvcs = nedv-es, valamint a szék. rev-es = lev-es, nedves).

I 'reg-e (= rágd: regél az ember és a béka is szék.).

A kann. ragafa, kud. ragale (incoherent talk) megfelel a tam. arav-al nőm. v., ennek igéje aravu- (parler avec bruit) tehát fölösleges a szláv ried, riek (parler) igéhez folyamodni.

'rej- (= rdy : rej-el, rejl-ik, rej-t, röj-t). Tam. иГеі· (s’arréter, rester, loger, étre:

valahol rej-li-k: иГеіу-al nőm. v ce qui

reste dans le coeur = haine, urei, fourreau, gainc, étui, a miben valami rejlik..., en- veloppe, couverture...) s így a ser. rah-as, rah-ita (secretum) alak is fölösleges, rek- (= rák: rek-ed, rek-esz-t || rekk-en, rekk-enö, rekk-ent).

Tam. irukku- (serrer. presser, resserrer, durcir... irukk-am, état de ce qui est resserré, étroit, lieu étroit, chaleur étouf- fante: rek esz, rekedt, rekkenóség = szorító hőség V irugu , étre serré, resserré, com- primé, coagulé, obstiné...).

NB. A M Ny. N. szótára hiába vett föl i. reked. 2. reked. 3. re leken. 4 rekken külön alakokat, mindegyik gyöke a 'rík nora v. s ezért áll ed intr. képzővel.

’rem-eg- (= rdm-eg: 1. mozog, 2. fél).

Tam. urum (peur, tonnerre, foudre: uí’umu-, tonner, fairé du bruit, gronder). ’remek (= rámek: rég. darab, vágat).

Tam. irav-ei, rav ei (particule de quel- que chose, petitesse, peu, cf. rov). ’rem-ény (remé-1 s erőltetve, rrmén y-l-re,mény-el). Man. ere· (hoffen, warten), mong. ere-m-si- id., tam. rama (désir).

'renk-esz (zömök, a rokk-an и-ezctt gyö­kéből).

’reny- (= rán: reny-e-ked-ik, reny-ód-ik = aggódva tűnődik || reny-he).

Tam. arlungu- (pleurer; se perdre, souf- frir *étre indolent·, cf. k.-tat. iren id.: arlung-al,', pleurs; désolation, ruine, cf. renyhó dőledezett..., paresse...). rep- (ráp: rep-ked, röp-ked, reb-d-es, rep-ül, repp-en).

A tuju rápu (to fly) lehetne a kann. páru- (to fly) inversiója is, de lehet a tam. irá- (passer ..), irappu igeneve is, cf. vereb.

’rep-ed- (= ráp-ád: reped-ék, rep-esz-t).

A tam. iru-ppti nőm. v. igéje iru'- (briser, casser rompre, couper, aequitter, payer = le-ró ...), ennek intr. alakja iru- (se briser, se rompre, se fendre, se séparer, se gátér...), tehát a miénk rep nőm. v. ed intr. képzővel, s így a rav, rov gyök mellékalakja.

’rész (= rüf: resz-el, resz-el-ő, reszet-el || I risza, riszá-1 = nyüszütől).

Tam. 1. arain (lime, acier: ará-ttu-, arávu-, limer, polir) ; 2. irávu-, rávu- id.;

2. 
   ureitisu·, urósu-, rösuuróíisii-, roiisu- (frotter, frictionner, gratter); 4. urasu- uras-al- id.).
   

’ret-esz (= rtit-esz; rég. láncz, de ezért lehet a rag-asz rek-esz társa).

'rév (= ráv: nedv, lev, patak, Kecse-rev-e szék. reves: nedves, korhadt).

Tam. arttv-i (ruissean, r. qui descend des montagnes... Varttvu- couler..., 1. roh-an).

NB. A szláv rit-ka gyöke a ser. rí (fluere), de ez nem éppen azonos a rob, rév alakkal (cf· ribál — rihál)

réz (= ráz: réz, rez-es).

A tam. iradi, radi (cuivre) valószínűleg a ser. eredetű rattam (rak-ta: sang, couleur rouge: cuivre) szó változata, mert a tam. sembu is (a színes, szép = vörös érez) hasonló értelmű, cf. ver-es.

re (ró is) rece-eg- (recscs-en).

Tam. ncda-ncd-en- (son imitatif d’un

abre qui craque en se brisant), cf. rost és lusta).

’re-g (reg-gel pro reg-vei).

Tam. erlu-gei nőm. v. Ϋerlu- (se lever, erltmáyivu, soleil levant, erluván, le levant, l’orient) s így a ’re-g is igenév az ere-d

2. 
   odképzetü ige gyökéből.
   

’rej-t (rej-t-am, raj-t-am: reja, rejá, ra, re). Tehát eredetileg sem volt teljesen alhangú, hanem csak félig, a minő a tam. ér-a (reá fölébe I iru- monter) igekötő, melylyel egyeredetünek kell vennünk.

’ren-d-ül Kren-g.

’ren-g- (pro ren-eg, rend-ü-1, reng-e-teg || ring-).

Tam. arltmgu (craindre, flotter, retentir, s’obscurcir... arltmgu-dal, fluctuation, état non stable... crainte, s így az alapértelem a remegés, mozgás), res-t (rös-t a lus-ta, lassú változata), 'resz-k-et (V rez-eg).

’rett-eg- (rött-ög-, rett-en-, retten-t || rütt- et-ik rég. elragadtatik = elbámul...).

Tam. uruttu- (étonner, épouvanter, terri- fier... inspirer, exciter), cf. a következővel, 'rez-eg- (riz-eg; rezz-ed- rég. excitatur, rezz-esz-t rég. excitat, rezz-en).

Tam. i. aru-tti (crainte : arultu-, exciter, exhorter, éveiller, artilu, arundu bő-, étre agité, s’éveiller); 2. aralu- (étre épou- vanté, s’effrayer: aratti, terreur pro araf-tt).

ré (réj

'réb-ed- (réb-ed-ez, réb-z-ik || rév-éze-t szé­kely = ijesztő valami).

Tam. iribtt, irivu (fuite, perte, «crainte, aversion > Ϋirt-, fűire, craindre ...), tehát a mienk töve nőm. v.). récze (rúcza, cf. tam. tárd, anas).

’rég (rég-i, rég-en).

A tam. ir-kanavé (olim) a t.-tat. et-ken (de bonne heur) társának látszik s a ’re-g gyökéből valók, a többi 6 tam. szó azt mutatja, hogy a rég az öreg szó csonka alakja.

’réj-, rí- (ri-ad-, riv-al-).

Tam. irei- (crier, retentir, résonner, gronder: ireindu bóy virlu-, se prédpiter en cnant, riadva támad).

'rém (általában alak || rém-l-ik).

Tam. uru (forme, figure, «аррагепсе,

corps, objet qu’on ne distingue pás bien» beauté, image, piece, partié, possession par un esprit II urubuyuruvam id. uruvu figure, forme, crainte uru-vcli «apparence, re- présentation confuse de ce qu'on a dans l’esprit»).

'ré-s. A rep-ed, 2-od képzet gyenge távé­ból rev-éa helyett.

'rész (darabka, tömeg).

Tam. írási, rási (quantité, terme d’une proportion : rási-bágam, fraction, portion, morceau, rdsiydna, consenti, choisi, cf. részes).

’rész-eg (cf. tam. irei, iréyam, liqueur eni- vrante = ? irasam = ? ser. rasa, li- quidum).

I. ’rét (rét-eg, ré-tel).

Tam. íratta, rattu (double, íratta- iratti'-, ratti'-, doubler, réitérer, répéter: se par- tager en deux . . . Ylrandu deux).

? II. rét. Lehet a német Rieth, Ried szó társa is, lehet a tam. aridam (prairie verdoyante, gazon) szóé is. Ezt a ser. harita (couleur verte Vkari, viridis, · fla- vus», cf. Buryat hara = mong. sara, t.-tat. sári flavus), p. p. alak rontásának tart­ják, s a hari szók áryaságát a lith. zalias (!) szláv zeleii (viridis) szóval támogatják.

! rév (rév-ész, cf. tam irévu, révu, rivage, bord «gué, douane·).

réz 1. ráz.

t (rézsut, magyarul vagy székelyül = csa- pinólag, csapintólag V orosz .... riez, riesu-, csap, vág).

’riad (ijed ; rib-ad, riv-ad, riasz-t = riv-aszt),

1. 
   réb-ed-. riba (= riba : ribá-1 : rángat, tép, szak- gat: ribancz).
   

Tam. uruvu- (tirer du fourreau, dépouil­ler, élaguer, efFeuiller; raboter, uruv-al uruvu-da! nőm. v.). riczál (riszál, a reszel mellékalakjai, némi árnyalattal, a fóértelem mozgat).

’ri-deg (cf. hi-deg, tehát a gyök 'ri, külön­vált, nem nyájas, cf. tam. oruvu-, se sépa- rer, s’éloigner Voru- un), ri-gy, rü-gy (rigy-ez, rügy-ez).

Tam. II. úri- (germer, pousser : un-dal, uriva nőm. v.), mong. iire-ji- id.

'rihá-1 = ribál.

’ring = reng.

ringy (= rind! : ringy-rongy || rom, romol·, ront. ..).

Tam. arli-nda part. perf. \ arli- (périr, se corrompre, se gátér, tomber en pous- siére, étre corrompu, violé: arlimbu, arhvu nőm. v. corruption, perversion, viol, destruction, décadence, ruine, perte...) Tehát a 'ro-m nőm. acti s azután igetó. 'ri-p- (ripp-en-t szék. = ritty-en-t, csattant, vlmit zajosan végez || rop· id. 1. ezt).

Tam. irci-ppu (bruit, fracas, vacarme

• 
  irei'- pro irei 1. réj, ri-).
  

NB. Λ ·πρϊ, ropja a tánezot· kifejezésben nem ugrás jelentésű, mert mondhatni jól rittyenti a tánezot, rittyent pedig nem ■ugrás· jelentésű.

’ripacs (cf. orosz riab-et: avoir des mar­ques de petite vérole, riab, moucheture...). 'ri-pő (ripók, rüpók).

Tam. irlivu, irlibu (bassesse, objection, basse condition : irlwána, bas, vil || irlippu déshonneur, dédain, abaissement . . .

• 
  irli- étre bas).
  

t (riska, rőt stb. árya szók, orosz rtz-iy, ger.

roth, red...) t (ritka = orosz stb. riedkiy, rare ... ried- devenir rare, mince ... ). ritty-eg- (ritty-en-t).

Tam. íratta-, íratni- (iraTTu-, fairé un giand bruit-, retentir). rittyó (rittyóz = cf. ser. réta-s semen virile), riv- (ri-, rtv-ás, rí-many, rig-gat pro riv- gat = rikkat).

Tam. ar/u- (pleurer, crier, se lamenter : arlugei nőm. v. || arluiigu-, pleurer, reten­tir, s'appitoyer ... arla^ -ani = rivó-ka, síró gyermek || art-ei’- crier, appeler ...). riz-eg = rez-eg.

rí- (rímány Kriv-).

rí-ad (riv-al L rég. réj-.

rí-kol-t (ίΊΤν.).

(rizs nem a hindu, hanem a tam. arist (át a Iában gabnanemú) szónak perzsa-arab közvetítéssel való mása).

'rob-og- (rob-aj) tam. uravu (pesanteur, poids «mouvement, agitation·)

.Зоо

I

(rocs-ka = orosz roc-ka edény-füle stb.).

’rogy- (= rod': rogygy-an, rosk-ad, rozz-ad). I Tara. arlundu- (s’enfoncer, étre préssé en bas, couler a fond, étre peine, vexé ...)

NB. Λ szék. rogy a gát zuhanója alatti mély­ség — tam. arlundu (profondeur de l'eau). Kétség­kívül a tam. н-ezett alak.

’roh (rég. feketés: roh-ad ...).

Tam. arlugu- (se pourrir, se gátér, se corrompre, se putréfier : arlugti-dal, arIng­ái nőm. v.).

’roh-an- (roh-am-os).

Tam. агтчі- («couler, approcher, atta- quer·, cf. ribal = rihál 1. rév).

'rohoda 1. ronda.

'rokk-an· (t. alább száll, romlik ; 2. álomba merül szék).

Tam. uVakku- (détruire, ruiner || traire : urangu-, dormir, se faner, se rétrécir, tehát tkp. konyul-, mert az alvó is, a fonnyadó is, a rokkanó is lekonyul: urak· k-am, sommeil, tristesse, a rokkanás).

'rok-on (rég. közeli, szomszéd, atyafi).

Tam. arug-an (proche, parent: ar lig­ámi, proche, voisin, contigu, arugu, pro­ximité, voisinage, bordűré, cóté etc. Varu- | gu- s’approcher . . . ). A mong. uruk (Familie, Verwandtschaft, cf. tam. uravón, parent, proche).

'ro-m (nőm. v. rom-ol-, ron-t) 1. ri-ngy. 'ronda (ronda-ság, rond-ul || rút pro rohoda). I Tam. u-róndei, róndei (saleté, immon- dice: mong. or óda schlecht, hásslich /magy. rohoda).

'rop- (ropja a tánezot, rittyenti a tánezot, szék. rop-og, II ropp-an, roppant-, || rop­pant = nagy, sok).

Tam. uruppam, uruppu (chose grosse, abondance, || ireppam, reppam, plénitude', remba, romba, plein, beaucoup || urappu, force, dureté, ce qui est fort et grossier V ura'- étre fort, orageux, bruyant. . . ). 'ros-kad (pro rogy-kad) 1. rogy. roj-t = rost (cf. perzsa rise, rojt, bojt, | gyökérszál, rost).

'roszsz (pro roh-osz Vroh, roh-ad). rot-ad- (rég. = roh-ad-, rot-h-ad, tehát a roh gyökhöz nem tartozik).

Tam. nodi'- (se macérer, se putréfier, suppurer, empirer, bouillonner, se goufler |

en écumant, mint a rotliadó test s így a loty gyökkel rokon), rott-an = rozz-an = rogygy-an Vrogy. rottyog- (rotty-an II ritty-eg, ritty-en). Tam. игаГГи- urnTTti-, fairé un grand bruit, retentir . . . ). rov-, rav- (ró-, ró-dal: fát ró, adót ró, le-ró, rovás, rovatai stb.).

Tam. iru - (couper, briser .... répli- quer «visszavág . . . acquitter, payer : leró: ir-ei nőm. v. dette, tribut, taxe, impót, ligne de la main, cf. ér és rovat; iruppu nőm. v. payement, initial, nőm. v.), mong. ira-, uru- (zerschneiden . . . ).

ró (ró)

'ró- /rov-.

'ró-ka, (cf. tam. űri renard ou chacal mále . . . ).

1. 
   ’ró-na (út, tkp. rovás, vágat /rov, ró, mert a tam. vetít chemin /vettu-, metél).
   
2. 
   t (róna, sikság orosz stb. rav-nty, rov- niy, égal, uni, rov-ii-at', applanir, nive­ler .. . ).
   

rö

röcs-ök (rücs-ök, röcs-h-öl . . . összegyűr, ránezossá tesz).

Tam. arattu- (froisser . . .).

1 ’rög (rög-ös, rög-öz, rög-zódik).

A rög legközönségesebb neve a tam. nyelvben katti (köteg) s így bámulni le­het, hogy a M. Ny. N. szótára nem vette észre, hogy rög a rag mása, hisz rögző­dik és rag-asz-kodik csaknem azonos ér­telmű. A tam. иТ-ег- (se cailler, se coagu- ler, se geler . . . s’arréter . . .) ige a rag-ad-nál látott alak mása. rög-tön, röktön (a röptön változata, a mint a tam. раГа-ndu varu- röptön jő : venir en volant = accourir en toute háté, mutatja), röfög- (rőh-ög: ?) röp-ül 1