Cercle, trou, maille, 2

Ovum (patü) és scrotum (tagi patti) egy- I más között váltakozó szók, de a pata szót a pöt alaktól jó egyelőre elválasztani.

petyeg (= gagyog, fecseg), tam. pidar-ru- (jaser, babiüer, bredouiller). pety-h (nőm. v.pety-h-ed-, pety-v-ed, petyh- üd: puhul).

Tam. mettu (douceur, mollesse, delica- tesse: mett-en- étre doux, poli, mou, tendre, délicat Vmedu-tnedu= podu-podu'- étre doux ou lisse au toucher, mollasse). petty (petty-eg-et, petty-es, cf1 pottön, piczi).

Tam./o//« (bottou ou marque de poudre de sandal... que les Indiens se mettent sur le front... pottu-bodi chose petite, = podi-bottu id.), pez-der- (pezder-ked-ik a bez-, berzen- tamulos intensiv alakja), pezseg (= bezseg), 1. buzog.

Pé

pé-cze (péczé-z, mong. bai, bűi, Ziel, Ab- stand, b. mádon csóva, b. doh, határ-kő, Grenzstein). pél-da (szék. alak, kép: hasonlat, cf. mong. bil-der Aussehen, Gestalt, cf. tam. pól-vu, ressemblance, similitude, comparaison, égalité Ypőlu- ressembler, рбп-ra pro pól- da, semblable). pénz (érczpénz || hal-pénz, Fisch-schuppe, écaille de poisson; cf. az indiai népeknél a csiga, a vakáncs (tam. akku) = pénz).

Tam. panam (ser. pana, piéce d'argent, monnaie, prix, valeur, objet de trafic, pan-adei id.;panasa-m marchandise, objet de trafic l^scr. pan-, lat. vtn-do-veneo). Ezekután az ó ? szláv репепяц pénengi lehet germ. Pfenning, de a magy. szó más.

P>

t picsa, cf. ser. pidcha, gain, étui \pidh- diviser, fendre etc. A legtöbb hasonjelen- tésü szó alapértelme «fissura·, pl. arab férj a faraj (se séparer) nőm. verbaléja. piczi (iczi-piczi, piczi-ny, II peczeneg, szék. || pisze).

Tam. i. pisi (chose rare, prédeuse);

visi (bagatelle, petitesse), mong. bici- ken Dim. (petit), man. bese-χιιη (kraftlos), cf. tam. midi (pauvreté). piezu-s, piszu-s (Dim.). Tam. pásti (chat)

.pih, piha! I. bű.

pih- (rég. = haláré, pih-eg, pih-el, pih-en || püh-őd-flz szék.)·

Tam. pag'd- (répandre de la fumée .des vapeurs, des exhalaisons· etc.), t.-tat. buy, Ыи (vapeur).

pikk-ely (cf. czikk, czikk-ely, pikkely-es: I váll-pikkely = egy darabka az öltöny vál­lánál).

A mai. kasanam vekkal (a patch, Lap­pén) összetett szó második része = tam. vekku (division) s így a vág gyök mása.

A tam. sed-il, seg-і/, sid-al, silambu (pik­kely) szók «szeget, szilánk» jelentésüek.

pil-ács (ρϊΐ-ács-ol, pilák-ol, szék. pétiller). Tam. i. pala-baja'·, pala-bal-en- (bril- ler, reluire, scintiller, pétiller, avoir du lustre); 2. paliss-idu-, paliss-en (briller, reluire, étinceler, lancer des éclairs, tehát a vill-og. miiing, szók társa). A tam. paliágu (miroir, cristal) hasonló értelmű, cf. pilla.

pili (szék. tulu-pili = toll-pelyhe, hó-pili, szén-pili, piünkél a hó, pelyhekben hull),

1. 
   pely-he.
   

t pilis (kopasz, cf. orosz stb. plies, calvitie etc.).

t pilisz (pilisznye, pirisznye, szék. = orosz pliesen' olv. plieperi, chancissure, moisis- sure).

pill-a (palpebra, nem «takaró», hanem «pill­ogó, villogó» (tkp. nyíló, váló) jelentésű, mint a tam. vifi-mbu («раиріёге») szó is s így a pill-an-at, szék. pill, a szemnek villamása, ezért a tam. vell-ena (vite), poU-cna (subitement: egy pill-ra, pilla­natra) szókkal együtt a pil-ács alakhoz tartozik.

pill-angó (pillány, pille, pillék |] pil-incz, pilincz-ek).

Tam. pul, pulju (i. volatile, oiseau; 2. en général «insecte ailé»: kultu-pul tkp. kótis-pille = pilinczek, Minkén, Min- kenspiel), cf. tam. pulitigam (passereau, étincelle de feu). pffl-ed (terped, lankad). Tam. melt- (maig- rir, devenir faible, fluet, s’affaiblir, s’épui- ser etc.).

pima-sz (pimok || biba-sz), cf. tam. pommci (poupée, marion netté etc.). pimpó (szék.), 1. bimbó.

p-i-n-a. Tam. pindei (vulve, — mot in mo- deste Ypif-pi/fu- se fendre). Ugyanezen gyökből valónak látszik a tam. pinavu, piná, pinei (femelle, femme etc.), mert a t.-tat. /isi, disi (femelle) szó a tisek (fissure, fente, trou) szóval egy-gyökü. Még ma is mondják nyelvünkben is lyuk, lyukas (femina) értelemben. Ezért a tam.-féle nyelvek pen, pendu (femina) hasonló jelentésűnek látszik s ezért sze­retnek idegen szót használni helyette, cf. t.-tat. am (vulva) és magy.-mong. eme (femme, femelle). pinczke. Ha nem a pilinczek szó össze­vonása, lehet a germ. Minkén változata is. pin-czer-eg (szék. = lassuskod-ik).

Tam. pin-dn- (étre, venir derriére ou aprés «tarder, lambiner» Vptn, 1. fenék, mert a késik az utó szóból származik), pipe (a szárnyasok kicsinye).

Tam. páppu, párppu (petit des oiseaux etc.).

pir (= fnr: pir-os, pir-ul, pir-it, pirk-ad || porit = pirong-at).

Tam. 1. pori- (v. intr. frire, griller, rótir, se fácher = poripori-ttaV v. tr. rótir, griller: por itta arisi, riz grillé; pori nőm. v. chose frite, róti, grillade etc.); 2. parlu- (műrir, jaunir, viellir, parlukka ssudu-, rótir, griller tkp. pirosra süt). A purppull-en- (le jour poindre = pirk-ad) hasonló gyök mellett a man. fula (veres, piros) szót is tartalmazza, ha nem «piczi villámodás» jelentésű, piri (pirinyó: tam. plru (fragment, mor­ceau ; pir-un- étre déchiré), 1. parány. pirisz-t-oz- (szék. tam. pír-idu-'), 1. pa- riszt-oz.

pisoly-og (szék. mosoly-og, cf. iczi = piczi, Erzsi, perzsi).

Tam. isi'- (rire, isi-tta/, isippu nőm. v. ris, rire, isi-yisi-y-en- id. s így a tam. szerint hangutánzó.

1 pisz-ka (piszká-1: mouvoir, cf. azsag, biz- gat).

ί pisz-ok (piszk-ol, piszk-os, piszma, piszo- nyod-ik).

Tam. i. pisaiigu- (1. étre, devenir lan- guissant, s’affaiblir, s’énerver, pisz-ma, pisz­mog ; 2. se chiffonner; 3. «se salir»);

pis-йп (saleté, malpropreté, chos

egluante: pisukk- ottu-, se coller, étre I gluant, s ez az alapértelein), cf. osm. pis saligaud).

pita, pite, cf. tam. pittu, pittam (pro pif-tu, pil-tam collation, bouchée Vpi/·, cf. filit, fal-at, tehát nyelvünkbe kész alakban ke­rült).

pit-mall-ik (a hajnal hasad). E szó össze­tett, a 2-dik rész = a rég. mdll-ik (x. szét­megy, 2. rég. virágzik = szétmegy, nyilik); az első rész pit fes-lik (vid-ul = nyilik) értelmű s megfelel a tam. vidar (fissure) vid-ambu (fissure, fente). Ezen vid gyök- I ból való a tam. vid-i- (le jour poindre, commencer a paraitre, á percer: pitmal- lik ; 2. étre satisfait, rempli vididal, vidi- yal, vidivu aurore, point du jour). Egy­szerű igének véve egy pit-mány nőm. v. alakot kell fölvennünk, a melyhez leg­közelebbi alak a tam. képzetből vidivu. Hogy a vid-ul (nyilik, derül), vid-am, vid-ог (nyilt, derült) a tam. vid- gyök társából valók, természetes, pitye (=pit Λ = pitty-ed-t: pitty-ed = alá­lóg, előre áll, pitty-esz-t || bigygy-ed = bid'd'-ed, biggy-esz-t = előre tol; bigy- eg = pitty-eg, cf. fity-eg).

Tam. pidu-iigu- (fairé saillie «avancer en dehors; se bomber, se gonfler, crever, | étre exprimé en pressant, cf. ki-bugygy-an j etc. pidu-kkti- v. tr. udattei p-pidukku- \ avancer la lévre inférieure en dérision, cf. ajkat pitty-esz-t = gúnyol).

NB. A pityer-eg, picsorog tkp. száj-félre hú­zás és azután a sírás, pity-ke (pety-ke; szék. pity-kő, cf. tam. j podi-kkal, petite pierre, kis gömbölyű kő j s így a pityke gomb is nem lapos, ha- | nem petty-hez hasonló gömb, tehát a I petty, pöttön szók kicsinyítése, pityóka (európai nyelveken potato, de azért a magy. szó nem abból való, hanem a petyke, pity-ke, bogyó szók testvére, hisz a mong. bod-montsok sem a déli szlá- voktól való, hanem alakutánzó szó. pitty (szék. = pilinczek), 1. pecz.

po

pocs-aj (pocs-olya || pacs-ang-ol), cf. lics- pocs).

Tam. posivu (suintement, dégoutte-

ment, écoulement «humidité* = pasei, moiteur, humidité). pocsék (pocsékká tesz, cf. tam. passadi-y- idu- dévaster, gátér), pocs-ok (pocsk-ol), 1. pacsk-ol és poty-ol. pocz (poczok), 1. patkány, pocz (pocz-ak, poczok, pocz-os, cf. puczor, poczal, II pöczcz-ed).

Tam. i. possei (bedaine, panse, gros ventre); 2.póttá (chose grosse, enfléc; pottcissi grosse femme, potteiyan hydro- pique), cf. kann. potte (puczor, gyomor), poczok (poczk-ol, szék. cale, Unterlage s így a puczok és bucz-ka szók társa), pof (pof-a: a duzz-adt vlmi), 1. puffad.

? pogácsa (cf. ser. bhaksa, nouniture). poh (= poczak, poh-os, pohók V^fuv? pokla. Tam. pógil (nombril), kann. pokkufu, tud. poku id., cf. tam. kopp-ul id. et t-tat. köbei, göbek id. polez (pócz : tablette. könyv-polez, dressoir: konyha polez, orosz politsa V?), 1- puczok. poly-hö stb. = bolyho = moly hő. polyva, cf. tam. ’ulu (chafée, balle de mil­let et autres grains, cf. polu-bolu'- tom­ber, tam. ul-arti- = pul-aru, se dessécher, cf. Erzsi = Perzsi stb. pom-h (nőm. v. pomh-ad = dagad, pemh- ed, szék. dagad, gebed = romlik).

Tam. pomm-al (abundance, augmenta­tion ; riz cuit tkp. a mi pomhadt, dagadt: pommali, grosse femme). pongy- (= pond': pongy-ol = bony-ol, pon­gyola, pengyele || pónya, pónyál, szék. id. II pöny-eg, pöny-eg-el czifráz).

Tam. pünu-, pun- (se mettre, se revé- tir, prendre, s’orner, s'ajuster: pün-bf-, fairé attacher, lier, cf. bonyol, fonyol, finyel).

NB. Orosz stb.