Cercle, trou, maille, 2

I de déperissement)

.nyi

nyih-og- (a ló II vihog- syn. || nyik-og).

Tam. nigi-y-en- (le cheval hennir). nyik-or-og- (nyeker-eg-)·

Tam. itegirl-am, úegirl-i (anneau bruyant dönt on s’orne les pieds). nyíl- (nyil-ik, nyil-ong, nyill-ong, nyil-ad-ék= válad-ék, nyilván || nyi-t pro nij-t pro nyil-t).

Tam. i. vif-, villu- (aj s’ouvrir — la bouche, une fleur — s’épanouir, se par- tager, se séparer, se fendre, éclater: viffu, vijf-al, villu-dal nőm. v. β) v. tr. ouvrir. expliquer, raconter, manifester, cf.jel-ent = nyilvánít) ; 2. vif-ambu- (annoncer, dire... publiquement, publier, parler ou ver tement) etc. A két alak között áll a man. tnila- (eröffnen, erkláren ...), de a nyihog = vihog = ihog s így a man. ilya (Blume) éppen olyan alapjelentésű, mint a magy. vir-ág.

nyimmel-nyámmal = immel-ámmal. nyirettyü (= nyiret-ő).

Tam. пагаГ-Ги- (tiaraTTu- «fairé réson­ner, retentir, batter ou toucher des instru- mens ...», naralu-y tiaralu- résonner...). nyir-ics. Minthogy nyír-virics is van, a nyír a nyírfa első részével, ez pedig annyi mint a nyirkos, 1. nyirk és virics. nyis-t (nyüs-t, cf. tam. tiisavu, nesavu, tteysavu tissage, ttey- tisser, tresser, mert a magy. nyis-t nőm. acti, s a nyist a szövött, kötött és szövök föeszköze, a nyistel «mozog* későbbi képzet), nyivog 1. nyávog.

nyil (nyil-az II nyil-al- emel tkp. valamit, valami alászúr s azután emel, cf. nyihog = vihog).

Tam. vil (pilum, spiculum — arme en général — javelot, dard, lance, acacia ..., mert ez is a szúró), man. niru a nyárs alakhoz való. nyír- (nyir-et-, nyir-at-, nyir-ba, nyir- bá-1 II nyür- id.).

Tam. ttafu-, nafukku- (rogner, tailler, couper, écourter). nyir-áng (nyir-ing, nyir-k: nyiráng-os, nyir- ing-es = nyirk-os || nyer-s pro nyires, cf.

Tam. ttír, nlram (eau, mer, jus, liqueur,

urine: nir-álam liquidité || ni?· devenir liquide, aqueux, fluidé, clair, id. v. tr. rendre frais: nir-kku-dal, nlr-kkei, nír-Uaf, nír-ppu liquidité, aquosité, fraicheur: ntr-tta liquide, aqueux, frais), mong. ttór, núr (See, Teich), nor- (durchnásst sein: norjra- durchnássen), man. ttiyari = úari (feuchter Őrt: niyar- yón = itaryón frisch).

NB. A ser. «írd, ndra (aqua) támogatására a gór. nér-os (madidus, új-gőr. ntro aqua) meg a litb. narat urinator) árva szókat hozzák, ide vehették volna a sémi H'har, noir (fluvius) alakot is s még sem lenne az arya, mert a tam. öt, őr- ppad am, iram, rím (jaillir...), niram alakokon kívül az éjszaki turániágban is széles körű e szó.

nyo ftto)

nyol-cz. A tam. en (yen — szám 8), egy­szerű szó, de a telugu yeni-midi (8) két részből áll, lásd a nyelvtanban. A man. ja-kónf ==juwe-kón~, mong. naiman. nyom- (nyom-at, nyom-at-, nyom-tat-, nyom-asz-t pro nyom-ad-t, nyom-dok, nyom-ul II nyom-or, nyomor-og, nyomo­rúság).

Tam. I. amu’-, amukku (presser, enfon­cer, fouler, presser dessus, comprimer, oppri- mer: amttkk-am cauchemar, cf. nyom-ag új szó II amu-tigu- étre préssé par un poids, étre accablé, écrasé, s'enfoncer, s'aflais- ser...) ; 2. itemu-tigu- (s'enfoncer, s’abais- ser...: itemukk-am, itcmuiig-al, itetnuitgu- dal = amukkam depression, enfoncement, abaissement...). Az i-só alakhoz való amaru- (s’apaisser, s’assujetdr, cf. rég. nyomv-ad, — se rasseoir, tomber au fond..., amar-ttu- apaiser, pacifier... tkp. elnyom). A 2-dik alakból való iiem-iru- (s’étendre, se réprandre, se briser, se casser, cf. nyomor-ék, a ki össze van nyomva, a kinek valami tagja össze van törve, nyomva).

A mong. jimiy (zusammendrücken...) = t.-tat jóm, jóm- id. az önhangzós alak j, / előtétese.

nyom (cf. mong. jim Wildspur) syn. nyom­dok s így amaz a nyom- ige képzótlcn igeneve tamulosan. A nyom = tam. suvadu (vestige...) a magy. suv-ad- (seped, süp­ped) igéhez tartozó.

t(nyoszolya, orosz nopi/ki civiére, brancard, palanquin V nof, nép porter).

nyosz-t (foszt, nyúz a nyes stb. társa)

.nyög- = nyeg-, I. ezt és nyö, munka, nyöv- (nyő-l) 1. nyüv.

nyu (nu)

nyug- (rég. nyug-om = nyug-o-dal-om, nyug-at, nyug-ot, nyug-od-ik, nyug-sz-ik, nyugu-vás).

Tam. nug-ei- (s'amollir «s’adoucir, se relácher» devenir mou: nug-ei-vu, nug- ci-dal nőm. v. adoucissement, reláchement, I Concorde, cf. meg- belenyugvás: nuget'-, nugei-ttal etc. v. tr.), man. naka- (auf- hőren, still stehen. sich niederlegen ... II nik-ton friedlich, ruhig ...)

NB. A t-tat. joko (alvás) «= o-joko ■= osm.

Hfu-ku (nőm. v. íuju- dormir) s így nem ide való.

nyuv-ad- (szék. = fúl, meg-fúl: vízbe nyu- vad, a tűz meg-nyuvad, nyuv-asz-t = meg­fojt akár mi módon).

Tam. mi·, nuv- (núvdal: s’éteindre, núv-á, núv-áda inextinguible, cf. a tűz pyuv-ad: nü'- nü-ttal, nüppu, étendre : niiru-, s'éteindre ...)

nyú (tiü) nyúj-t- (pro nyúl-t stb.) 1. nyúl·. nyúl- (nyúl-ik, nyúl-am, nyúl-ánk, nyúl- ad-oz, nyúj-t, nyúj-tás stb.).

Tam. i. nifu- (s’étendre, s’allonger, étre long, étendu, durer, courir, croitre .. .: nif-am, longueur, extension, distance, nif­al, nifu-dal nőm. v. nil, niftya, ni-n-da part. II nif-i'- v. intr. id. || nifav-idu- — niflu-, pro nif-tu-, étendre, allonger, ten­dre, prolonger, hausser, rétarder, diflFérer, donner, cf. = nyúj-t, nitt-al, nit-si nőm. v. || nitti'-, allonger) ; 2. nidu-, nidi'- v. intr. syn. nifu-)\ 3. mil- (filer, nyújt = fon, szó).

Ezen egy-gyökü alakok képzeteit 1. a tam. szótárakban, cf. mong. neliyen (gross, weitláufig, árva alakját nyúl (nyusz-ka = nyulacs-ka s így a tam. muy-al, tnus-al, liévre, lapin mutatása szerint nyusz az eredeti alak, cf. mevet = nevet, s talán a nyusz-t, nyes-t szók is csak mellékalakok), nyúr-ga (nyúlánk, karcsú, vékony, sovány). Tam. náru- maigrir; núrl-ei} subtilité,

ntlr-et' anguille, talán a nyurga hal, a ni-fu, пй-I- gyökból valók), nyú-z- (foszt, húz, von, forgat stb.).

Tam. nó-n-du- (écorcher, pincér, ar­racher, tirer, déraciner, curer, fouir la terre, piocher, remuer, retourner . . .).

A t.-tat. jü-ζ-, és man. niyo- = no- (das Fleisch von den Knochen schaben) a tam. hangtan szerint azonosíthatók, mert e nyelvek a hosszú hangzót nem igen tar­tották meg. nyúz-ga (sovány, hitvány, cf. tam. nóytisi amaigri par maladie. Vnóy, mai. mala- die .. . különben a nyúz-ból is lehet).

nyü (ήΰ) nyűg (nyűg-őz-).

Tam. nig-alam (entraves, fers, chaine...

• 
  I. üg-e). A tam. szót a ser. ni-gad-a (vinculum) szóval azonosítják, csakhogy a gad (ligare) aligha árya, mert a két, köt, kecz igének sok turáni társa van. nyüsz- (nyűszüt-öl- szék.) 1. nyes-, nyüv- 1. nyü-. nyüzg-ög- (nyűzsg-és).
  

Tam. miirlsu- (se presser, s’accumuler, s'attrouper, «fourmiller» = cf. nevet = mevet).

nyü (iiüü) nyü-, nyüv- (nyől-, nyűv-ed-, nyütt = nyüv-ött).