Cercle, trou, maille, 2
Yüklə 10,47 Mb.
|
|
mer-ed- (= már-ád: mer-esz-t, mer-ev-en: merőn ; mered-ek stb.). Tam. i. mar a'- (marattti-ррб: se roi- I dir, s'engourdír, devenir paralysé, sec, dur, raide comme du bois, étre stupéfait, sans pouvoir remuer: mara-ttal, raideur, du- reté etc., mara-m (arbre, bois tkp. a merő, merev vlmi); 2. muY-ef- (se roi- dir, dresser les oreilles, s'élargir etc.); I Gróf SzgciiKNYJ B.: Kolotázsiai útja. II. kői.
meregle (= máregle = szék. mereke, hegyes vlmi a mit vlmibe szúrni, meríteni (enfoncer) lehet, mer-k-el- (= tnár-kel: szék. erősen sír). Tam. murk-am -idu- (rugir, mugir; murk-am nőm. v. rugissement). merő (= márö: mere-jé-ben merétt, me- rőtt szék.) Tam. murlu (tout, entier, complet; murludu-m, murluvad-um, tout entier, le tout, murlu-mati, murlu-mei etc. la to* talite, le tout, entiérement: merőtt, me- rejében \tnurlu}-, étre, devenir entier, plein, cf. mong. biiri, büri-t ganz). met-e- (= mátá: meté-1, met-sz, metél-ék, cf. vés és vessző = a vágó || vit-éz — a vágó, ölő). Tam. i. vettu- (couper, tailler, abattre; tailler en piéces: metélt; tuer, creuser, graver, dseler, fa-metsző, vettu-kkatti, metszőkés); 2. vatti-gei (nőm. v. gravure, sculpture etc.). mez (= máz: mez-ő, mez-telen, mez-el stb.). Tam. mas-ir (1. herbe tendre, gazon, cf. mező; 2. poil, cheveu, cf. mez, poil, couverture ... ez értelemben syn. mayir, cf. va-r-kocs). A tam. szó gyöke: miy- (1. couvrir une maison de paille, — de feuillage, syn. mily- couvrir; 2. brouter, manger de l’herbe: méy'- fairé paítre etc. méy-ssal, })áturage, pré, prairie; mező etc.). NB. A fed (rég. mez) és mező (legelő) úgy függ össze, mint: héj-az (fed) és héj-al (meztelent). Az alapértelem mez (couverture). A k.-tat basí-u — nyomás VTös- s így nem tartozik ide. me (mö is), medgy (meggy: med'd). A bogyó, begy szók társa, mert a szláv visne (cerise) alaktól, mint kölcsön messze áll. aj meg, mög (1. far, hát, utó, vég; 2.-«és» pl. én meg te, s ekkor is «utó», mert én meg te = én megettem te, vagy én, ,aztán' te). 18'anu-kkei «permission» igeneve is van)· Tam. I. maki-a/i'- (tkp. mög-ad, ter- gum do: retourner, revenir, tergiverser, retracter etc. || se disloquer, cf. ficzaklik); 2. mokk-afi' (v. intr. trans. retarder, lam- biner = mögé marad, s'arreter, séjourner etc.). E két összetett ige első része a magy. mög, meg, mert mindkettő értelme visszázás, meg-térés, mőgött-mara- dás. A túl. bokka (és, meg) értelemben = tam. pin, tehát (fenék, utó, mög), cf. késik, pinczereg. Japán mukafu (fordulok) első része is azonos. βJ meg (rég. mig-e). Ezen igekötő (directivum verbale) a meg, mög (hát, utó, vég) szóval azonos, mert a «111 ige-szakitja vala> annyi mint, végig sz. és meg-ir = végig ír. A tamul, mongol és t.-tatár nyelvek a meg- ige- kötös igéket két igével fejezik, egyik •végez, fogyaszt, hagy, vet· jelentésű. A magyar nyelv csak annyiban tért le a turáni útról, hogy gerundium helyett (de a mig-e az is lehet) névszói igehatározót használ. Ezért noha meg igekötö a szláv- ság za (után, meg) igekötőnek felel meg, utánzásnak nem nevezhető, meg-int (= is-mét pro is-meg). Ezen igehatározó a meg, mög névszóból olyan, mint a túl. bokka-lá (again: meg-is = meg-int, tam. pinnum, prtnneiy- um id., fenék is). Az is-meg a tamul- tulu alaktól csak az is előtétele által különbözik. Az ismétlést a tam. gerundium által (tirumb-a v. tirumb-i, tér-ve, mila, mindu id.) fejezi ki. me-gy (pro men-d1, «/jelen időképzó \ men-). megye (= med'ü: határolt terület). E szó a «közborázda» jelentésű mesgye, mezsde muzsda, (cf. orosz stb. meza, borne, limité V mez, mezdu entre, parmi) merőben szláv alakoktól elválasztandó, mert a megy-e (med'ii) alak közelebb áll a tam. mattu (mesure, borne, limité, fin, Ymatt-i- rendre rond, mettre borne) alakhoz. men- (megy pro men-d1-: men-e-kedik, men-t, men-esz-t). A tam. nyelvben két alak van, a melyeket a magy. men ige köt össze. 1. 'anu- ppu· (envoyer, expédier: men-esz-t, v. caus. egy 'ami'- intr. alakból, a melynek
menny (rég. mun-hi is?). Tam. ván-am, mán-am (ciel, firmament, cf. man grandeur, mánu- étre grand, exceller); 2. vin, vinnu (l’air, le ciel, le monde fabuleux des dieux etc.);
A tam. man-átti (epouse, mariée) szó első része man-atn (bonne odeur, reunion, mariage, noces, joie) aligha az eredeti értelem tartója.
t (mesgye 1. megye), meszsze (messzi pro mesz-ije). Tam. vissu (long: vissu-kkombu, longue come; víss-átlam, extension de l’espace, messziség, terjedelem Vvisu-, darder lancer, jeter: visi-y-adi y-eduttu nada'-, marcher & longue enjambée, messzi vagy hosszú lépéseket szedve megy). Azaz a messziség a vet (távolít) igével áll viszonyban. mé (mé)
NB. A ser nyelvben én mih (vulva) jelentésű szót nem ismerek, a meh-a (urina Y mih- min- gere) pedig nem «matrice·. méla (méláz-). Tam. milándu- «regarder d'un air triste», effrayé, troublé etc.). mél-t (mélta, méltány, méltó-ság). Tam. mé-l (dessus, sur, en haut, plus: mél-idu- exceller, surpasser: mél-idu, excellence, supériorité, cf. fej) .mély (mély-ség, mély-ed, mély-it). Hogy a tam. a-mirlu- (se plonger, s'en- foncer, couler á fond, se noyer: kaltppin berukkil amirlndina, öröm nagyságba mélyedt) igében az a nem lényeges, mutatják, a vt'rlu-, murlu-, murlugu- rokonalakok, 1. mer-ül, bill-en. mén (mén-es, cf. paripa). Yüklə 10,47 Mb. Dostları ilə paylaş:
|