Cercle, trou, maille, 2

A tam. II. nai- (s’user, se consumer, se froisser ... na ind a gayitu, corde usée: nainda budavei habit usé, rápé . ..) ige a naivu nőm. v. alak által azonosnak látszik, de a nivtt- (frotter, frictioner . ..) alak közelebbi, mert a nyüvés lehet «té­pés» de surlás, dörzsölés által való «vás- lás* is.

nyü (nyűv-es), tam. «//ί (tique, Vun-man­ger, cf. mong. ont Regenwurm).

O

ocs-mány (a megvetni, szégyelni való: ocs- mány-ság).

Tam. ossi-yam (mépris, honte, expres­sion lascive, ossiyam-áy-iru'- étre mépri- sable Yossi-, и-ezve oítsi- avoir honte mong. Hi- id.) oceó (0C8U gyökszerűbb a szék. ucsu)

.ocs-ud (ocsud-ik: eszmél, ébred, magához jö).

tatja az al (alsó) gyökből, mert a tam. eliya vilei (bas prix tkp. alsó ár v. bér: efiya, bas, vil, chétif, elidu, elisu nőm. ap- pel. a mi nálunk melléknévvé lett). Az éli, el, (öli, öl) az ifi- (étre bas) mellék- alakja.

NB. A t.-tat m/h * (I illig) eredetibb alakja a mong. ös-üt, iis-ilt (zurückbleibend, werthlos, zura Spottpreise) ez pedig a tam. s ossam (rest, re- stant . . sossa-vilei, vil prix, marché 1 asam id) í-es alakkal együtt a szék ucsu (vlminek utója, hitványa) szó társa.

öl-d- (d pro / transitiv képző, ol-d-at). Ezen alakot s a régi ον-d-, 6-d- (dé- lier . ..) alakot el kell választanunk, mert ez a mong. ayo-da (ausgedehnt, ayo-da-la, ó-da-la- kitágít = old) és tam. av-irT- (syn. 11-egirT- délier, dénouer) alakok társa, az ol-d pedig a M. Ny. N. szótára szerint is a tam.-féle nyelvek szennt is az ol-v nőm. v. (s ebből olv-ad- új képzet) szó­val egy-gyökü, mert a malabar afi-kka (to untie) a tam. a fi- (se fondre, s’écouler, devenir mou, tendre, trop mur...) ige transitiv alakja, a mi a tam. nyelvben hiányzik az én szótáram szerint, ol-dal (cóté, cóte, paroi, parti, cf. ol-tal-om). Tam. i. of-i («mur· ofiy-il uruvam, figure tracée sur un mur, cachette, lieu caché, mert oldal, fal-oldal nélkül nincs rejtek Vofi- se chacher, étre caché: ofi- dal nőm. v.); 2. ufi (allativusi névutó a t-tat yen értelmében). Ezek származéka az on-du- (pro of-du-: approcher t-tat· jatt-as- oldalol = közeledik, s'appuyer, se reposer, se pencher sur = oldalol; se retirer eloldall etc.). oll-ó (álló pro or-l-ó, ar-l-ó \ ar-at, or-t). NB. A tam. stb. kait-ari, katl-iri (paire de ciseaux) szót a nem éppen tiszta eredetű ser. iarlari (forfex) szóval hozzák össze, pedig a tam. szó egyszerű összetét kát!-i (conteau. canif. cf. kettu- couper) és ári (couper, ir· id.) szókból, hisz elég merészebb összetét van ennél. A mong. χαί-ci t.-tat. kaifi szók gyöke is a tam. katt-i rokona.

I. olt- (pro rég. al-ot K alu).

II. ol-t- (1. enter, greffer; 2. inoculer; amaz tam. nyelven otta-tai- ez pedig pál kuttu-, tejet szúr s Így a miénk öl-t, szűr, dúg, allianguja).

I olt (olt-a, az eredeti ajakszelet nélküli vo]

Tam. uy-tr'- (us-trrevivre, étre ré- animé, uyir, usir, vie Vuy- vivre: rokon I szusz), t.-tat. uya- (ébren van, uya-n ébred).

-od (-ad: On-od, Vas-ad, Bors-od stb. tehát hely, lak).

Tam. idam (idam: lieu, place, endroit, maison . . .), különben lehet, hogy eme I képző «biró, tartó· értelmű s így a tam. I udeiya (possidens) rövidülete, a tam. idam pedig az ott-ogy-on-beli od’ (hon, hely) I társa.

odor (odr-os: űreg-es).

Ha a szláv odr (üt.: biére, cercueil) egy a ser. udara (ventre, sein, matrice, tehát: kebel, üreg) szóval: akkor az odor szó az odú, odv szótól elválasztandó).

odú (odv, üreg, lyuk, hézag, nyílás: odv-as).

Tam. óttei («fente, félure, cassure, trou» tesson II ódu, óttu, tesson, tét, tuile, vase de mendiant, cráne, écaille de tortue, coquille . . . mert mind ez üreg \ od-i- se briser).

NB. Az osm. od-un nem «hasadt fa· hanem tűzre való (ot, ut, tűz).

ok (causa, ratio: ok-os).

A legközelebbi társa a mong. uk (Ur- sprung, Anfang). Ide vehetni a tam. úkkam (force, pouvoir, grandeur d’ame, con- stance . . .).

NB. A_t -tat. okú·, ukf- (lesen) — mong. tiitg-ft- s így ΫuA, uAg — man. uAg, óiig (Ton), tehát nem az ok társa, hiába rímel,

ok-á-d- (syn. hány || ök-l-ik a folyadék || ök- Ι-end-, ök-r-end, ökr-öd-ik pro ök-öl-end: fairé des efforts pour vomir).

Tam. i. ókkál-am (effort pour vomir, vomissement, dégoűt . .. ókkáli'- fairé des efforts pour omir); 2. okku- (se garga- riser . . . lancer = hány); 3. ekku- répan­dre, ckk-al effusion, cf. ölelik pro ököl-ik a víz); 4. ugu'- ugir'- (verser, répandre ...

Vugu- étre versé, répandu, se répandre, ug-al, tigti-dal . . . effusion etc.), mong. oki- oksi- (wűrgen, sich erbrechen), t.-tat. oksa- id. man. oksi- (speien |J o/-of-so· sich übergeben wollen).

olcsu (ócsu, olcsu-ság).

A M. Ny. N. szótára helyesen származ

­A tam. dei névszóképzó csaknem min­dig a magy. dog, dög, tok, tök stb. kép­zőknek felel meg. Hogy ekként honnan való az orosz utók, cseh mitek (trame) szó, ki tudja megmondani, mert a ser. úti (tissage Vvé-y weben; ii-ta gewebt) ala­kok egy kissé távoiiak.

múlt ideje s így *egy év olta· = egy év léve).

ol-tal-om (oltalmaz: vlki oltalma alá folya­modik).

A tam. aft\ (ali-ttal: garder, défendre, conserver, sauver || s'approcher) határozot­tan az ol-dal (teljes tam. nőm. v.) szónál látott intr. o/i- ige o/i'- (ofi-ttal: cacher, céler...) ige helyett áll, a mint a · s'ap­procher» (syn. on-du-) értelem is mutatja.

S valamint az 0/-1 gyökből on-du- (pro of-du) lett, éppen úgy a hibás alakból an-du- (pro al-du- approcher, se rendre auprés, se mettre sous la protection ... andal, attdei nőm. v. proximité, cóté, appui etc.).

ol-v (nőm. v. olv-ad- 2-od képzet, se fondre, olv-asz-t, cf. old).

Tam. rt/i- (se fondre, s’écouler, devenir mou, tendre, trop műr comme de la bouillie; alt nőm. v. liqueur enivrante, vin de palmier, compassion, gráce, amour, cf. olvad a szive = lágyul).

olv-as- (tkp. hangoztat... cf. ok alatt a t.-tat. mongol szók jelentését).

Tam. olt'- (résonner, rendre un son, représenter par le son ΥοΙ,οΙΐ, bruit, «son articulé·, cf. tam. 6du- lire és 6s-ei, bruit, son, accent...).

om-ol- (öm-öl-: oml-ik, öml-ik: on-t- pro I om-t, ön-t pro öm-t-).