Cercle, trou, maille, 2

? marha. Tam. miruga-mjpéte, brute, ani­mal etc., ser. mrttga Vwg quaerere). mar-in (nagy marin szék. = nagy daganat).

Tam. таГи (verrue, bouton). mar-ok (marék, mark-ol). Tam. váru («pren­dre, ramasser á poignée·, markol, emporter, voler pillér, puiser dans le creux de la main etc., vári-kkoUu- id.), mart = part.

masz-at (nőm. acti, mosz-t, musz-t: ma- szat-ol, moszt-ol, muszt-ol, musz-ol: össze­zúz, morzsái, őröl stb.).

Tam. masi'· (masi-ttal: briser, broyer, écraser, amollir, melanger, meurtrir; ma- si-y-al chose broyée, écrasée), man. mose-la- (mahlen, zerreiben).

? maszlag, 1. a következő, masz-og- (kiterpesztve majsz-og, piszmog, lassuskodik, ügyetlenkedik: maszu-ta, ba- szu-ta, majszi).

Tam. masa-ügu- (se troubler, s'embar- rasser, étre troublé, embrouillé, confus, ensorcelé etc., masa'-, masakku- v. trans.).

NB A «hódító, kábító· szert jelentó maszlag szót lehet az orosz mitlal· igéból is, de a tam. igéból is. mindkettó egyjelentésü.

? matat- (a főjelentés «hány-vet· ?) maz-ol-ány (mozol-ány: hitvány, cf. fosz-ol, fosz-l-ány)

.Tam. mtisu-, masugu- (maigrir, s'af- faiblir).

má

má (pro má-r, mán), 1. ma.

? mágia (cf. orosz mogih tombeau, fosse, collíné).

máj (cf. tam., ser. mdyu bile), 1. vese. mái, mály (i. hegy: Rózsa-mái, Király­mái, Mézes-mái stb., 2. a prémes állatok hasbóre=mely, 3. kemencze keble=mely).

Tam. i. mal-ei (mont, montagne, hau­teur: malei-tiddu, mal-ddu le Maléalam, Malabar fmal-i- croitre); 2. mái gran­deur, élévation, montagne, antiquité etc.). máié (szájtátó, bámész, együgyü).

Tam. malei'· (étre troublé, confondu, étonné, surpris, stupéfait etc.). mál-l-ik (1. szét-megy, 2. rég. «virágzik» Szabó D. szerint).

Tam. mal-aru· (fleurir, s'épanouir, s’ou- vrir etc.). Hogy a magy. ige mindkét jelen­tésben azonos, láthatni a vir-ul ige tam. alakjából is myil-ik, ter-ül, vir-ul» válta­kozók. A tam. md (faríné) közelebbi gyök­nek látszik, de ez a man. ufa (mahlen) igéhez is tartozhatik. t(mámor = az arab particip. pass, may- múr V/amar). má-nyó(nagy-anyó)=másik-anyó? || má-pó (nagy-apó) = másik-apó? cf. tam. md (grand, pro ser. maha grand), cf. tam. md-nu- étre grand etc., md-gdli la grande Káli etc.). már (pro i-m-már), 1. ma. már-t- 1. ár-t- (id.), mer- (és mer-ül = mélyed).

más (más-ik: más-ul, más-it || valaminek mása).

Tam. marra (maTTa, таГГи, таГТеуа autre, divers, différent, l'autre prochain, étranger etc. V mdru changer, syn. mdtu changer, mdru autre: mdrru changer..., mdrru change, substitution, échange, equi­valent etc.).

NB. Hogy az r vagy TT változott-e s, i (mong. bum, hifi, t-tat. baí-ka autre) nehéz megmondani, de a mái és máTTu nem választhatók el egy­mástól, mert a gyök nem a mutató a, a mint vélte a M. Ny. N. szótára a ser. nyelv alapján, hanem a «forduló, beréló·. mász- (mász-k-ál pro mászog-ál).

Tam. may-indu- (masindu·: se glisser,

venir á la sourdine... en rampaut, se cacher, se blottir, se tapier etc., cf. man. micu- kriechen). mát-ka (szerető-fél, házasuló-fél).

Tam. vétt-an (ami, amant, mari époux · vétt-ál amié, amante, épouse Vvéf se marier offrír un sacrifice etc.).

NB. A magy. szót hiába rimeltetik az orosz stb. szláv mat-ka (nőstény, femelle) szóval, mert a mátka-pár — házasuló-pár s nem nőstény-pár.

me (má)

1. 
   me (= md ! me-sze, me-tek = ne, mong. md, mdei, mü-ten, t.-tat. md id.).
   

Tam. má-v-cn- (appeler tkp. me-t mond).

2. 
   me (= md / = mi ? Ebből rég. me-nye, ma: mennyi, mennyid ma: mennyid szék.).
   

A tam. kérdő V-gyökszónak тя-előtétese úgy mint ek-eg = mekeg, ellen = belien stb. a tam. 'e-nei = rég. me-nye, e-nei-ttu rég. me-ny-id? quot, quantus?). mecse-vész, cf. maz-ol-ány. meddő (= mád-do).

Tam. maiadu (stérilité, impuisance, ma- latlu stérile). meder (= mdd-er, medres : tkp. gödör, mélység).

Tam. madu (étang natúréi, gouftre, creux dans le lit d’une riviére, cf. tam. páttiram i. vase..., 2. canal «lit de гіѵіёге» = ser. pátra vas etc.). mel-eg (= mdldg: meleg-ül, meleg-it). Tam. mulV (brűler, sécher, rótir || se dessécher, devenir aride: mul-ari bois a brűler, feu, tison, météore ... foréts, cf. erdő és tam. eri- brűler; mula-gu = mil-agu = mifa-gáy piper nigrum tkp. me­legítő, mint a mong. yalún öbös’ herbe chaude = poivre), cf. mong. bülige, man. bulu-kan (Dim. lauwarm tkp. melegecske). mell (= mdll, melly,mejj || mell-ett, mell-ék).

E szóval a tam. mulei (mamelle d’homme ou de femme) szót szokták összevetni, de ez inkább az emlő alakhoz számítható, míg a mell a tam. varit (poitrine, cóté = kann. báli viciuity, cf. mell-ett, baji-ge mellé), a mely alak változatai tam. md, md-r, mdrbu, mdrbagam, mdrbam (poi­trine, sein etc.). A vogul majl társa lehet a tam. nagil, nagilam (sein mamelle).NB. A M. Ny. N. szótára a mell (pectus) és mell (proximitas) alakot nem merte egynek venni, pedig egyszerű az összefüggés, cf. angol a-breast (=. side by side).

mely-ed (= miiV-ad: szék. lemegy a bőr, szór, toll, héj stb., mely-esz-t).

Tam. valu-ndu- (écorcher, arracher la peau, égratigner; az alak után inkább intr. jelentést lehetne várni), me-n-d (rég. = mind, mind-en).

A M. Ny. N. szótára a rég. mc-nyi-d- böl származtatta, s ezt igazolja a tam. e-nci-tt-um (tout, tkp. me-nyi-d-is), te­hát a magy. szerkezetből csak az általá­nosító is hiányzik. A mind turanias kife­jezései «mi-mi», «fogy-ás, végződés, teljes­ség· (t.-tat. büt-ün = a fogyó, tam. muY- Yum, qui finira = tout), me-nye (rég. = mennyi tam. 'c-net, com­bién, 1. me), menyét (= mii-nyét, cf. tam. mara-náy, mustela tkp. fa-kutya).

1. 
   mer- (= már: mer-iil-, mer-ít, mer- eg-et II mer-eng = mély-ed || fer-ed, szék. fiir-öd).
   

Tam. i. murlti·-, murlugu- (se plonger, s'enfoncer entiérement dans l'eau, se baigner ... se cacher, disparaitre, cf. el­merül a róna táj ... s ekkor syn. maYei-, se cacher; murlu-ttu-, plonger, enfoncer dans l’eau, noyer, baigner «merít», cf. szék. fer-esz-t etc.); 2. murl-gu- (se bai­gner, se laver, plonger, couler á fond, étre submergé, ruiné, périr: viür-li, milrl-ei •cuillére de pót» merő, pelle, palette, spatule etc); 3. murl-undu- (enfoncer, plonger, tremper, placer dans, cf. már-t).

NB. A molhi-, és iiol-gu- (puiser, tirer de l'eau) igéket mellékalakoknak kell vennünk.

2. 
   mer- (= már-, mer-ész, mer-ész-ked-ik). Tam. maY-am (force, bravoure, dispute etc.).