Cercle, trou, maille, 2
Yüklə 10,47 Mb.
|
|
lót- (lót-fút). A M. Ny. N. szótára ezen igét a ló-d-ul (inchoativus) alakból származtatja, pedig ennek semmi köze avval, lévén a lót a fűt ige tamulos alliteratiója, a mely szerint nem a kezdő, hanem a második betű számít. Ezért lót-fut = út-fut, 1. ezt lö lök- (lök-és II löv-, löv-el, lő, löv-et stb.). Tam. i. 11 ekku- (pousser violemment, lever avec une machine..., chasser, ex- pulser...: iiekku nekl-al nőm. v. coup, poussée, rejet etc.); 2. inikkti- (repousser, pousser de cóté, chasser, écarter... fair parvenir: inikk-ti/, imkk-am coup, poussée, expulsion etc.). ’löj-t = lej-t, 1. 'le. löty-ög = lötyög-. löv- (löv-el), 1. lök .Ha «tojó» szóval értelmezzük, cf. tam. muftei (pete, oeuf), ha pedig «repdeső», akkor cf. tam. padaru- (s’agiter, palpiter se presser etc.). Különben lehetett a gene- ricus név egyedi is s ekkor cf. tam. po-n-dar (mouette = vízi madár), madzag-. Tam. mada-tigti (ficelle Ymada'- mad-attgti-, madi se courber, se plier, mong. matt-, man. mata- biegen). 16 (lööj ló Hüv. löd-öng- (lód-ör-ög, lőd-ör-i). Tam. nud-aitgu- (remuer, s’agiter, va- ciller, chancheler, faiblir, plier etc.). lőty-e (lötyögö híg sár). Tam. nodi (bourbier, fondriére). lu lucs-ok l. lőcs. t(lucz: l.-fn, lucz-fenyő = szurkos fenyő, orosz luéim szurkos-fa gyertya helyett lué fény). luk 1. lék. lus-t (lusz-t = lucs-ok), 1. lőcs. lust-a 1. lassú. lú (lü) lúd. A tam. nyelvben nincs egyszerű szó, mert a vaúgata-váttu (bengáli rucza) jelentésű ; de a lagudií (espéce de faucon) szó közelebbi, mint a finn linhi (madár) szó, mert н-ezés és hu nem egyértékű. lü lük- (zúz, tör, üt: lük-ü = mozsár, külü || lük-ög- tkp. ütődik, verődik). Tam. nukku- (briser en piéces, réduire en poudre, détruire). Ma ma (má: rég. ma-st = most). A tam. i-n-néram-é (nunc) összetétnek megfelelő i-m-már-on alakból lett: i-már, i-ma, már (má-n szék.) má söl ma. Hasonlókép a tam. i-pporludu (nunc, most) alakból lett: i-ppódti és i-ррб. Ezért a ma szóból a közeire mutató t, e hiányzik, macs-i (macsi-ka szék. csitkó, kis ló || macz-i, maczi-kó id.). Tam. matt-am (jeune, petit cheval, cf. csacs-i). ma-cska (cf. fa, fa-cs-ka || piszu, piczu-s). E kétszeres Dim. alakú szó társai: mong. mi, mis, csagat. mis-ik, mös-ük, k.-tat. mü-ci (chat). Már most Tibet mellé is a dél-szláv nyelvekből ment át e szó ? mely nem árya, lévén az &rya alak az orosz kos-ka társa, mad-ar (mad-ár || bazs-ár, bad-ács, gyermek nyelven).
Ha e gyökszónak a számos származékú tam. migti- (croitre... migii nőm. ag. grand, excessif: mig-al, mig-an, migu-dal, migu- datn, migti-dt, mig-ei, mikku etc. nőm. v.) igén kívül más társa nem volna: a gör. meg-as, lat. mag-nus, ser. maha (grand) etc. alapján áryának lehetne gondolni. Azonban a man. muk-de (sich erheben, zunehmen, wachsen : muk-de-n Erhöhung, tam. mugadti comble, faite, sommet etc.) alakon kívül a man. mak-ta- (lobén), mong. mak-ta- id., t.-tat. mak-ta- id. igék által is támogatva. Az árya maha társául veszik a szláv mogti- (potens sum), germ. mög- id. Azaz nem valami gazdagság.
A tam. agam (intérieur, esprit, áme, volonté «graine», cf. man. /αχα Kern, Kom) szót «mag, gabona, élet» értelemben különbözőnek veszik a «belső» jelentésűtől amazt aygam-nak is írva. Azonban a «mag» a héj ellentéte s a bél syno- nymja. Ezért magunk = benn-ünk. Hasonlókép a t.-tat. üz = maga és üzük = fa-bél. De a mag nem csak bél, hanem növö is s ezért a tam. maga (enfant, poupon, fils, ágé tendre) a mug-et (bouton de fleur : mug-ei- bourgeonner, cf. rügy = burgeon = enfant) alakkal együtt ide tartozik. Magyar (rég. moger, mog-eri, meg-er, Me- gyér, semmi egyéb, mint a tam. régi többes, ma megtisztelő alakú mag-ar •enfans, fils, hommes» társa, minthogy a Hún-törzsnevek ar, or, ur végzete ezen személyi többesnek a Hun-Moger nyelvben egykori létezését mutatják) .mah-ol (máh-ol, mohás-kod-ik, tele pofával eszik). Tara. mokku- (mokk-al: manger goulu- ment, avidement, dévorer). majom. Tam. mai-mugam (l’animal ou lfétre á face noire = le gros singe noir dit miisu, cf. mocs-ok). Az osm. mai-mun nem arabszó (mert arabul nisnas a majom), hanem a tam. szónak közelebbi alakja. A man. monio (Affe) összehányt alak a mong. becin, möcin = tam. musu. majsz-og (szék. pro moszog). majsz-ol- (rágcsál, óról, törmöl). Tam. mai (mai-dal: étre broyé, pile etc.). mak-acs (mak-új: magát megkötő), lásd bak-acs. makk (tkp. bog, csomó). Tam. mokkul (i. nombril, mert ez is csak nodus, bulié d’eau ; 2. bouton, — calice de fleur), k.-tat. 'üküle (Eichel), mong. moyolik, man. muyaliyan (Kugel, Balle, Pille, runder Gegenstand). mak-og (szék. akadozva beszél), 1. bak-og. ? malász (cf. orosz me loc, apróság), mama (mami, mámi, mámi-ka, mamuska). Man. mama (Grossmutter, alté Frau) s ilyen alapértelmü a magy. szó. Tam. 1. mami (1. belle-mére, 2. tante paternelle: mám-adi oncle maternel: beau-pére) ; 2. a-m-mámi (tante maternel le: ammám-an oncle maternél) etc. mankó. E szót a bankó alak által a bunkóval nem azonosíthatni, mert más a bunkó és más a mankó, a melynek megfelel a tam. vaügi (instrument recourbé /ser. vaiig- tortuose ire). manó (gonosz szellem ; a «bányákban», tehát a földben lakó pulyák, törpék). Tam. mamiéi (démon \ maii la terre, cf. mong. maniyan a vadászok nem tője V ? mar, marj, 1. mór, morj.
Tam. naru-mu- (mettre en morceaux, grincer des dents VпаГа-паГа son imitatif du grincement des dents «du rongement» etc.). И. mar-, marj- (mar-ul, marj-ul, marok-
Tam. marufu- (étre dérangé, troublé, dérouté, infatué, frénétique etc.). A/az a magy. szó mind szellemi (tán megmar- jultál?) mind anyagi ficzamodást jelent, míg a tam. inkább szellemit syn. verulu cf. man. muri (verdrehen, verrenken). mar-ad- (marad-ék, mar-asz-t = visszatart, hagy). A tam. mara-bu nőm. verbale (nature, propriété, usage, t.i. a maradó, az állandó,... descendance, postérité, maradék, utód) és mar-áttam (place, lieu, t. i. maradó) egy intrans. igét tételez föl. E helyett három transitiv ige van «marasz-t, visszatart (hagy)· jelentéssel: 1. mari'- (arréter, re- tenir, empécher, marittu vai'- id. marí-y-al halté, pause, arrestation, detention etc.);
|