Cercle, trou, maille, 2

köny-ök (könyök-el: a folyó könyöke, kö­nyök-cső stb.).

A tam. kunakku (courbure, pH, tor- luosité, sinuosité y kunakku-, plier, cour­ber, kun-arifu-, se plier se courber) ala­kot kell fölvennünk, mert nem valószínű, hogy a tam. kanu-kkai (le poignet) ka­néi-ккаі (bras depuis le poignet jus qu'au

I könyü (rég. könyö, kenyö).

E szó legközelebbi társa a mong. kőn- gén, kőn-gőn (leicht), a melynek gyöke a tam. kuíi-gu- (diminuer, déchoir, decroitre, s’enfoncer, étre humilié, cf. mong. kötige-le- erleichtem,«geringschátzen», valakit köny- nyen venni), könyv. Az orosz kiiiga (livre) szóból a k.-tat. kenügá alakot csinált s ezek azo­nosságát azonnal fölismerhetni, de a magy. könyv mind az orosz, mind a nyugati szláv kniy alaktól messze áll. Ezért a kony-ul ige felhangu másából való ige­névnek kell tartanunk «hajtás, türet» ér­telemmel, köp- (= szék. töp-, 1. ezt).

Tam. koppuU- (vomir, cracher).

NB. Az osm. köpilr- (habzik) jelentésű s nem köp.

köp-cz (köpcz-ös: trapu).

E szót a M. Ny. N. szótára helyesen értelmezte «zömök, vaskos, izmos» szókkal. A tam. nyelvből a kappn (branche, petite colonne, poteau) alakot vehetjük ide, a melyet a k.-tat. kőpsa (gomba-szár) mind alakra, mind jelentésre nézve támogat, köp-ed (hám-l-ik: köp-eny-eg, köpenyeg. Mong. kebenek, osm. kepenek id. V lásd kab-át).

köp-ör (köpör-öd-ik, göb-ör-öd-ik || töp-ör- öd-ik).

Tam. kuvi- (se resserrer, s’arrondir etc., cf. kum). köpü = küpü.

I kör (kör-öz stb.), 1. kari-ka. köröm (körm-öl stb.), 1. karom, kör-p (szék. egy jó tam. nőm. v. = kör­nyék, körp-öl = körny-ez), 1. karika, kössü (csavaros fogó, csip tető, szorító).

Tam. kitti (torture dans laquelle_ on serre entre deux batons les mains Ykitiu- presser, serrer k.-tat kis- id., cf. köz. köszön- (köszönet = hála: tam. kondádu- tkp. louer, dicsér; ny.-mong. kősőrőn уапб- tkp. unterthánig satt sein: man. karula- tkp. vergelten, cf. mong. kilse· wünschen ; küs-el = tam. kassan Wunsch)

·köszörű. E szót a tam. hangtan szerint ki lehetne hozni a k.-tatár kajra-k (Schleif- stein) szóból, de minthogy a magy. nyelv­ben csak a körös alakú fenő-eszközt ért­jük a köszörű szó alatt, valószínűleg nem is fen igéból való, hanem a koszorú fel- hanguja, cf. tam. k&siram (cercle, rond). Ha csakugyan fen (zsurol stb.) igéből való volna, összevethetni a mong. jyos-ór (Kratzeisen). kösz-vény, cf. kann. kasa (rheumatism), cf. a következőt, köt- (két-, köt-el, köt-el-ez || kecz-el, köcz- öl).

Tam. i. kattu·, mai. kettu-ga-, (kait­al: lier, attacher, relier, unir, marier; bátir, former, forger, inventer; couvrir, se revétir, cf. kecz-el, köczöl: katialei commandement, ordre, précepte: kattal- eiy-idu- köt-el-ez); 2. kadam, kadan (obligation, dette, emprunte); 3. kutt-ei (ceps, entraves, cravate, serviette, mou- choir; sorté de maladie, cf. kösz-vény). Man. yut-yu- (knebeln), t.-tat. kus'-, ktis- ak (gurtel), tam. kassu, kassattam id. köv (köv-ecs), I. kav.

1. 
   köv-et- (kér-, kiván, tam. kavi- désirer s így a káván-, kiván- változata).
   

TI. köv-et- (tam. pin-sellu- hátul-megy, te­hát a kel; köl- ige származéka vagy a mong. köö-, t.-tat. kov- chasser, igék társa).

köv-ér (úgy képződve mint feh-ér |j göb- -öly, göb-öly = kövér, hízott állat).

Kann. kobb-ida (fát: kőér; kobbu = tam. ko-rluppu, graisse, gras, embonpoint Ϋkorlu'- étre, devenir gras etc.). köz (köz-el; köz-ep: köz-ös, köz-ött, köz­vetlen, közepes stb.).

Tam. kiit-a (prés, auprés, proche: ■ kitt-al, approche, poximité, réunion Vkittu- s’approcher, arriver . . . syn. kid-eV- s'ap- procher, arriver etc.). A kidéi alak vál­tozatai: i. 'i(i-ei (milieu, centre, milieu du corps, la ceinture syn. nusippti. .. intervalle, cóté etc. syn. iduppu, reins, hanche, cóté, cf. köz-ep: idei-kkáran, pillard universel, idei vid-dmal, köz-vet- len sans interruption: idu-kku- serrer, presser . . . syn. kitin-, cf. kössü); 2. adu'- (approcher, étre proche etc. ad-ci-, étre | contigu, adjacent... cf. man. adaki = Tam. adutta, benachbart, Nachbar etc.);

2. 
   'ay-al, as-al (proximité, voisinage, cf. kaiyirei, affinité, parenté syn. kit· tadiI proximité, parenté ...); 4. kuy-ilu- ktisilu- (se serrer, étre serré, proche etc.).
   

NB. Ezekből láthatni, hogy a köz gyökhöz a t.-tat. nyelvekből nem a kit- (weggehen), ha­nem a kis- (presser, serrer) ige, meg a kuji (sűrű tkp. préssé, serré) alak számítható.

kő (köö)

kőris (kőris-fa, k. bogár, mong. küirus fréne, fraxinus, orosz iaceú).

ku

kubó (syn. kópé).

kucsma (cf. mong. yuci- couvrir, cf. süveg, sipag stb.). kuczik (kucz-kó, kusz-kó, guez-kó).

Tam. kódi (coin, angle extérieur, sein, golf, baie, cap, derriére de maison \ kódú­it courber), man. koc’o (Winkel, yoso, Seite, Ecke etc.), t.-tat. köse (Winkel), cf. mong. kisa (Heerd, Esse). kucz-or-og- (syn. kuty-or-og, huty-or- og II kuncs-or-og, kuncz-or-og || gözs- ör-ög, cf. kaczor = kuezor).

Tam. kundu- (s’accroupir; marcher sur la pointe des pieds: kundu-ttadi, báton crochu); kann. kund-ru-, mai. kutt-iri- kka- (to sit tkp. kuezorog). kudar (a kemencze, kályha öble, keble).

Tam. kudar (intestin ... kud-avu, cour­bure, kudavu- courber, plier, cf. puezor). kud-arcz (kudarezot vall-).

Minthogy van: szégyen-szem, s a vall- igét rendesen csak «kár, szégyen, gyalá­zat· szókkal használjuk: a német kurz (rövidebbet húz) szóval hiába spekulálni, mert kud-arcz = szégyen-arcz s így a mong. yutu- (zu Schanden werden, cf. yut-ari Schande, verderben) és tam. költi (afTront, ignominie \ kóttu- courber) ala­kokhoz számítandó, kuka (általában horog, kankó: kóka, kacs­hajtás: kukk-ad == kók-ad, kukk-an, ku- kor-og.

Tam. kokk-i, iokk-ii (agrafe, bouele, crochet: kokkfi, agrafe, crochet, croc, báton armé d'un croc, cf. szék. kóka

,Щ

bulikós, eredetileg kankós bot: kukkéi sál, sillon courbé: kokk-atii ce qui est roulé, plic, cf. kuk-acz, a kunkorgó féreg), inong. j-m/íi, man. γύχοιι (Haken, Zacke, gekrűmmt, p/oro- sich krümmen ...). kukori-k-ol. Tam. kokkári’· (coqueriquer: kokkari-kkei, kokkari-ttal nőm. v.). kukó (= szék. gugó: együgyű, V kuk-a). kula (kul-i: görbe, kunya, konya).

Tam. kulávu- (se plier, se courber). kulacs (cf. tam. kalasam, cruche, cruchon, pot & l'eau etc. kalam, általában edény), kuliba (kaliba, galiba).

Tam. kulu-mei (magasin ou receptacle á grains fait d'osier ou cercles de bran- chage: ilyen a székely kuliba), kull-ant = kollint.

kull-og- (szék. = lézeng, lődörög s így nem a M. Ny. N. szótára által adott értelmű).

Tam. kul-ui)gu- (branler, étre ágité, sécoué, «chanceler, trembler· kulukk-cn- id.).