Cercle, trou, maille, 2
Yüklə 10,47 Mb.
|
|
Tam. ndt-tam (vue, oeil4but, intention, recherche ... /nádtt- viser á, chercher... mert a keres = néz 1. ezeket), láz (láz-ong, láz-ad || léz-eng). Tam. nadutigu- (trembler, frisonner, branler, vaciller, se troubler ... nadukku- v. tr. nadukkal tremblement, frisson .. . nadukkat-kdyssal fiévre accompagnée de frissen, cf. hideg rázza, láz-as . . .) le (la) le (= a-lá, le-n-t = ala-nt || lej-t, lüi-t, löj-t, laj-t is) .le (lö). hogy ezek /-et veszteitek, vagy miénk J /-ezett, ki tudja? leh· (= lak- rég. = leh-el-, lehel-ék = 'leány (lejány, lyán). lél-ek, leh-eng = lih-eg = ih-eg). A magy. ik-el- igének a megfelelője a tam. évű-, év-al alak, s így a leh- (Idh)· nek is 1-ezetlen alak felel meg : áv-i (ex- halaison, vapeur, vent, respiration, vie, esprit, áme, chaleur, voyelle...: ávi-vidu-, | respirer, expirer, évi véAguprendre ha- leine...), lej-t- (nem trans., hanem jelenidó képzős l Te). 1-el- (= l-al-: lél-, lel-et, lel-e-mény-es). Man. al-i- (empfangen, auf-nehmen...) mong. ol- (linden t.-tat. al- = tam. al-, aUu- (prendre, saisir, ramasser...). Mert a lelés nem a lat. in-vcnio, szláv na-idu (reá-megy) kaptájára készült, hanem tu- rániasan lát-fog (tam. kandu bidi-) vagy egyszerűen fog, s így a magy. l-al- ige a föturáni nyelvek föntebbi alakjának /-ezett társa, a mit a «hideg leli· (fogja, tartja) is erősít. ’len- (= Ián: len-g, pro len-eg, leng-ed-ez, len-d-ül inchoativus, mint rez-d-ül a rez-eg-ből || lan-go-1 mellékalak). Tam. i. aluiigu- (branler, étre sécoué, altéré...); z. alaiig-al (mouvement || éclat, splendeur-, bourgeon, rejeton). lep- (= lap-, reg. lep-ed-, lep-el, stb. 1. lap). ’le-s- (= Id-s les-el-ked-ik : les képzőtlen nőm. v. J/’le mert tkp. lapp-ang). lev (= láv: lé, lev-es syn. ev, rév szék). A tam. nav-am (la saison pluvieuse) és nama'·, nam aru- (devenir humide, moite, s'imbiber) alakok támogatva vannak a mong. nam-ar (nedvesség) nem (feucht), nam-ok (Mórást, cf. man. namu, Meer, tam. am, eau) alakok által, le-veg = lebeg. 'levente (leventa). Tam. ifa-véndu (jeune roi, prince, fils du roi etc. s valószínűleg az idegen «her- czeg· elfogadása előtt ez lehetett az ősi czira, míg végre módosult értelemmel átment a görög, török, perzsa nyelvekbe is, de elemezni lehetetlen ezekből). Tam. tfeiya/, ijeiyáf (fille, jeune femme, soeur cadette, Yifci, ila, jeune, plus jeune tendre, faible: ilam-bidi, fille, femme). NB. A. M. Ny. N. szótára helyesen gyanította, hogy a lejány szó a legény szóval rokon, mert a tam. ijei-uan, ilei-úaii. ileiydn, ileiyón ... ifaval (jeune homme) szó gyöke a föntebbi. lecs-eg (locsog-), 1. licseg. le-d (rég. = le-sz, tehát az eredetibb tam.- féle nyelvek d jelenidő képzőjével pro lev-d, mert V^lev). I leng· 1. lan-, lev- (lev-e, lő-n, lé-tel pro lev-tel). Ismét egy fontos gyök l-ezve, mert ez a tam.-féle nyelvek ágú-, á (águ-dal, á-dal, devenir, fieri...) nagy szerepű igéjének a társa, a melyekből az eredeti alakú ám (ágúm) részesülő is létezik a magy. nyelvben. Ide tartozik a mong. a- segédige, a mely a nép nyelvből kezd eltűnni, lég (pro leveg-ő). léha (pro laj-ha). lék (ük, lyuk, juk || lök ?) Tam. nikk-am (séparation, fente, crevasse syn. nokku ; nikk-al, extension «trou, maille» Y nikku- éloigner, séparer etc.), mong. nüke (trou). A t.-tat. i-lik V? a magy. alak turánizáltja. lép- (rég. vép-), 1. láb-
Tam. nesavu, neysavu (tissage; tissu, tissure y ney-, tisser, fairé un tissu «tres- ser, fairé des nattes» etc.).
lé-tel (/lev-), léz-eng 1. láz.li liba (a lúd kicsinye), tam. ili-yu (bassesse, petitesse, Vili- étre bas, petit, vil). lib-ár (sovány, izomtalan, cf. tam. ilei-ppu maigreur, ileV- devenir maigre ...). lib-eg- stb., L lábog. lics-eg- (lics-pocs). Tam. nasu-bisu’- (s’amollir, étre, devenir, humide, gluant, visqueux, collant...). ? libucz (cf. orosz lebed' cygne). ? lidér-cz (lüdércz, ludércz, cf. orosz l'ut-iy cruel, féroce, az ördög jelzője). ? lig-et (rég. lügget is, cf. orosz lúg, pré, prairie), lik 1. lék. limba (= libonka, lipinka) 1. láb-og-. lisz-t (nőm. acti, liszt-es stb.). A tam. 6 hasonjelentésü szavának értelme •málló, tört, vékony, finom· s így a mienk az idi (faríné) szóval rokon ittu (petitesse, finesse...) szó /-ezett alakjának látszik, mert a d+t combinatió nyelvünkben sz-t. lo lob-og- (mozog, inog: lobb-an- = mozz-an, lobb-an-t = mozzant = dob : lob-da, lob- tyu, lop-ta szék. a mit dobnak). Tam. uluppu- (uluppi vidu- jeter, jeter parterre, fairé. IV. olvasókönyv 2. leczke). NB. A lob, láb mint (láng) képzőtlen igenév egyszerűen a mozgó, mint a láng is. lőcs (locs-os: locs-og, locsadék, locsok = lucsok, locska = fecsegő || lo-n-cs-os = locs-os, cf. lus-t = luszt szék.). Tam. i. nodi'- (s’agiter, le lait venir, jaillir : parler précipitamment... locsog-, locs-csan syn. fecseg || nottei badinage) ;
’loh-ad- (lapp-ad, ap-ad, tam. I. olgu- dimi- nuer, maigrir, s’abaisser s így az al, ’le gyökhöz tartozik), loh-og (pro lov-og: mozog), 1. ló-g. lomb (lomb-os: a lobogó, lebegő valami, s így az első w-ezett alakja), loncs (nem lom, lomb származéka, hanem a lőcs w-ezettje). lop- (ser. lúp furari). loty-og (= lötyög nemcsak a folyadék, hanem futás közben az állat bele stb.-je; tehát a mozgás hangfestője). Tam. i. ulodukku (chose vide, non so- lide: a lötyögő, bruit fait en marchant);
Ίον (ló, cf. paripa, csődör || lov-al- = bizgat, tehát a ló = a mozgó), L ló-g. ló (16) ’ló (lov, mong. νίαγιι, t.-tat. ulak, 'lau posta-ló /l. ló-g-). Ίό-ba (lóbá-1 = lógá-z). Ίό-d-ul- (a tartós alak, ló-g- inchoaüvusa éppen úgy, mint for-d-ul a forog igéből). Ίό-g- (ló-g-at, ló-gá-z, ló-d-ul, ló-d-it stb.). Tam. olugu-, olgu- (se détach.r, se mouvoir de cóté et d'autre, aller et Iá, branler légérement, étre flexible, se relá- cher...: olukku-, ulukkii v. tr. agiter, secouer, relácher...). NB. A M. Ny. N. szótára a lóg igét hibásan tartja fity-eg alapértelmünek, mert a Yüklə 10,47 Mb. Dostları ilə paylaş:
|