Cercle, trou, maille, 2

Minthogy a tam. y — s, a tam. kogy-adi (héron tkp. hosszu-láb) szóval azonosít­ható, s így a hosszú kemény alakjából származtathatni, kot-or- (tkp. kapar, túr, ás: kotor-ász = turkálva keres).

Tam. kott-ari- (piocher, fouir la terre: I knttu- piocher, bécher, creuser, fa<;onner la terre: graver, sculpter; kott-idu- id.), koty-og- (kotyó-s, kotty-an; kity-koty II kót-og id.

Tam. 1. kodug-uli- (1. s’amollir et se fondre: kotyós lesz; 2. babiller, cf. kotyog, bélé-koty-og etc.); 2. kidukku- (son pro-

Tam. kavalu- (1. glisser, 2. s’inquiéter, étre peiné, troublé, embarrassé). Mong. köbö- (herumziehen, herumirren). kozma (kozmá-s: égett szag), tam. kuy (kus: ragoút = a pörkölt; encens, fumée odoriférente). t kozsók 1. kosog.

kó

kób-or-og- (kóboly-og), 1. kovály-og.

NB. Az állítólagos t.-tat. kap-ar (kapó ? raga­dozó?) tkp. ·ϋ happe» s így a kóbor szóval semmi köze.

kóbor (canistrum: kosár), cf. tam. kem- bar-ei (corbeille, corbeille de riz). kócsag. Tam. kokku (héron: ardea), mai. kocca (Grus). A tam. szó értelme kukás (horgas nyakú), kócz (kóczos: 1. csepü ; 2. hitvány).

Tam. kódú (fibre, filament, marc, reste ; faute, crime || kód-ei, cheveaux de femme etc., mert hosszúságánál fogva kóczo- sodik).

NB. Az /-ezett kolcz, kolty alakok nem jöhet­nek tekintet alá. kódor-og- (csavar-og, tekereg [| kód-is, kód- us, kéd-us II kod-oz = éhen kórál, cf. kósza).

Tam. i. kof-ku- (tourner, se pliér, se courber : kot-pu, action de róder : cercle, tour etc.); 2. kodai'u- (trébucher, glisser, •errer»); 3. kódú- (se plier, se courber, dévier, s’écarter de la bonne voie, s'attri- ster, maigrir etc. kód-aitg-i, devin, diseur de bonne aventure tkp. a kódorgó), kóka (kacshajtás: kók-ad = kukk-ad, lásd kuka.

kóla (kólái = csavarog : kele-kóla: teker- vényes).

Tam. kólu- (se plier, se courber etc. az ikeritett kele-kóla anyagi párja a tam. kili-kólam désordre, confusion), kólya (kétkerekű kis kocsi, cf. tam. kulári, carosse, voiture)

.kópé (víg, tréfás stb. góbé id.).

Tam. kóppu (amusement, plaisanterie jeu, bouffonnerie). kór (kór-ság ; nehéz kórság = nehéz nya­valya ; betegség).

Tam. kór-ani («épilepsie, mai caduc»; aspect mélancolic, con torsion de l’agonie etc.). Úgy látszik a kór-am (courbure, poison, cf. mong. yoor, yor id.) szóval egy- gyökü «horgad, gözsörög» alapjelentéssel.

NB. Az orosz %vorat' (étre maiadé, indisposé) legfölebb a turáni hosszú önhangzónak nyomoru utánzata.

kóré (kóró: katán-koró, bogács-koró, köles- kóró stb.).

Tam. kóréi (cyperus, scirpus et autres plantes marécageuses ? mert cf. kansaú- górei, espéce de basilic, úppafi-górei, scir­pus miliaceus etc.). Valószínűleg «üres szárú, vagy olyannak képzelt növény» jelentésű s így a káréi (tuyau de chau­me .. .) vagy a kurl-ei (tuyau, chose creuse) változata. A t.-tat. kuru (sec) szóval hiába rímel, mert a saláta stb. zöld, mégis felkóródzik, s a bogácskóró zöld korában is kóró. kósz-a (kószá-1, mong. késő-, t.-tat. köd-, küé-y cf. orosz koc-ev-at' herumziehen: a tam. alakot 1. kódorog-nál). kóta (kótá-z II kót-is).

A Magy. Ny. N. szótára helyesen vette a kóta-szót a kótis (báton) társának, mert a k.-tatár tajak (báton) az egyes számjegyet (i) is jelenti. A tam. kuttu (Vkuttu- frapper, battre, piquer) egyszer kótis (kuttu-pul = kótis + pilinczek), más­kor meg «point sur une voyelle» a minő [ a kóta (|*) feje is, de a kuttu mellett kőtti (petit báton avec lequel les enfans s’amusent á en frapper un plus petit: a pilinczeket ütő kótis) is van s ez a kóta és kótis társa, kótér (börtön), cf. tam. kudir (cage, recep­tacle s így a kosár társa is lehet), kótog- 1. kotyog.

kótya (szék. dobra ütés, haszontalan fordí­tással ár-verés, kótyál, kótyá-z).

Tam. kottu- (battre, frapper, forger, fouler «battre le tambour etc.» . . . applau- dir, piquer : kottu-k-kó-l, baguette de tam­bour).

NB. A kótya-vetye második részét a tam. virru (viTTu vente, eladás) szóval lehetne értel­mezni, de fölösleges, mert az csupa íkerités az elsővel rokon értelemben is a vessző (ütő) szó társa, 1. ezt, cf. a kunnyog-bünnyög ikerített szó mindkét részét.

kö

köcsög. Tam. kudu-vei (petite chruche, pót á l'eau, vase de terre étroit et assez haut: kudu-kkei, sorté de demi-calebasse; vase fait de la coque de certains fruits), köd (köd-ös: i. nebula, г. nubes || köd-men, ködmön).

A köd (nebula) szó társa a mong. kód­éiig (brouillard), de a köd és ködmön közti összefüggést értelmezi a tam. kattu- (lier,... couvrir, se revétir... se coagu- ler) ige s ennek származéka a panippu-k- kattu (brouillard) szóban, a mi tkp.«har­mat-kötés vagy harmat-fedő» értelmű, köh 1. keh.

kök-ény (kökörcs), 1. kék. köl-csön = mong. kő/ö-sőn (nőm. acti. i. su­dor, 2. mutuum).

A mong. nyelvtől irtózó nyelvészek a magy. szót a t.-tatár nyelvekből kőlcsön- zöttnek veszik, holott az határozottan mong. képzet s ha létezik valamelyik tat. nyelvjárásban, az a Csingisz fiaitól való s így a t.-tatár érintkezés utáni. A kérdés csak az, ha a szó mind a két értelemben egy-gyökü-e ? Valószínűleg sudor értelemben a kölö-r- (sudare) igé­ből való; mint mutuum pedig a köl-i- (ligare) származéka, mert a tam. kadam (emprunte, obligation, dette) a kattu- (ligare) ige gyenge alakjából való. köldök. A tam. nyelv főbb szavai: undi (nombril, élévation Vundu- s’élever), ido­léi-, midalei (nombril l^mi, midi, éleva- tion), kopp-url (nombril, cf. t-tat kübt-k, kopp-ul bub-orék), trpp-ul (nombril topp-a, pustule) pógil (nombril 1. pokla)...

Tehát mindenik értelme az «emelkedés» s így a magy. köl-dök a kel·, köl· (s'éle­ver) ige képzete és semmi köze a finn­féle «húr, nyelv» stb. nevetséges kohol­mányokkal, köl-es (panicum, á legősibb eledel növény).

A tam. kavalei (millet rouge tkp. ágas, galyas); a kfrl-varagu (espéce de millet

)coude) vagy murlaü-gai (coude, le bras du coude au poignet) szók módjára össze­tett volna, köny-ör stb., 1. kony-ul- és kön-.

гбі

SZÓ jelzője kéri (abondant, brillant) s így I a kol-es vagy a galy-as változata (tam. kil-ei) vagy a tam. kulei (spica; grappe, | rameau etc.) szóval egy-gyökü, mert a szétágazó fej (vagy kalász) a jellemző, kölöncz = koloncz. köl-t (köl-t-óz-), 1. kel. kölü (külü, kölyii), cf. tam. kaluvam, kal- vatn (petit mortier...), man. yeliyen Stein zum Stampfen des Reises /tam. kai pierre ?), cf. liikü. kölyök. Mong. gölige, gölöge (kutya-, far- kas-kőlyök, «rügy, bimbó·).

Még ma is a gyermeket a fa-gyerme­kével a rügy névvel szoktuk nevezni s így nem lehet felötlő a mong. logica.

Ezért a tam. nyelvből nem a vogul szó­nak megfelelő kdjei (jeune boeuf, gar<;on) szót, hanem a kulakku (grappe, bouquet de fleur, cf. kőlőncs = csomag, és gyer­mek) szót tartom a föntebbiek társának.

kön- (kön-ik, szék. túlérik, puhul, köpö- rödik).

Tam. i. kant- (műrir, étre trop mur, s’amollir || s’attendrir, avoir pitié, cf. kony- ul, köny-ör); 2. kamui- (s’amollir). Mint­hogy kant'- (s’enflammer, étre en feu...) jelentésű is a kan-alti- (brűler ...) igével egy*gyökű, s igy érthetni a köny-ér, kenyér szó ide tartozását.

köny’ (helyesebb könny’, könnyű, könny-ez; népies könny-v-ez).

Hogy e szó édes testvére a tam. kan- nir, kanir (lacryma tkp. szem-nyirk), mu­tatja L-tat. gőz jast (szem nedv), man. yasa-i muke (szemviz), mong. nüd-ni nil- mus\ vulg. nüdni nülmüs (szem-nyál) I stb. ősszetét. E szerint a magyar szó első része a kan-di-beli szó tam. kan (szem), a második a nyirk, tam. nir, a mely né­piesen a tannlr (hideg víz = iható víz) összetétben csupán tanni, tehát r-et vesz­tett