Cercle, trou, maille, 2

Tam. mán (cheval, animal en général). mér- (mér-ték, mér-sék, mérleg stb.).

A tam. nyelvben az általános szó a mérés kifejezésére a]aez a magy. öl, mong. al-da névszók s a t.-tat. ől-ι(me­surer) ige által éjszakon is él. A mérés 4 neme tam. nyelven: 1. entiu- (számlál, gyanú); 2. edu'-, tíikku-, niru- (peser);

2. 
   muga'- (véká-z); 4. nittu- (nyújt, hosz- szant mér). Mivel pedig a magy. mér- éppen olyan általános jelentésű, mint a ser. má·, más (metior) igéból származta­tott orosz stb. szláv miera (mesure, mier-t mesurer, mter-ilo, mesure, balance, mier-ka mesure etc.), alig hihető, hogy a magy. mér- a tam. niru'- ige vagy a mér-ei (moderation) névszó alapján az árya alak­tól elválasztható lenne, méreg (mérg-es II méreg-tutu: irrité, em- portér), cf. tam. viru-viru'- (1. se hátér, s’empresser; 2. «le poison ou l’engourdis- sement monter dans un membre; s'en- gourdir etc,), méz. A tam. nyelvben az igazi turáni szó: i. tin (miel); 2. nará (odeur, miel, cal- lou). A 3-dik madu (madu) — ser. madhu (1. mel, 2. potus inebrians) s ez a lith- van medu-s, finn mesi, orosz stb. med, miod, magy. méz, gör. methy, lat.. tneli, t. tat. bal, mong. bal id.
   

mi

1. 
   mi (mink, rég. mív, mü-k, tam. y-ám,
   

11. 
    ám \~em, emm — magy. emm-ink = miénk).
    

2. 
   mi 1 me II., cf. telugu é-mi (what?), micz (szék. = perez, pillanat).
   

Tam. midu-midu (expression de vitesse), mie-sö (szék. apró só = milye-só vagy milyébe való só és semmi egyéb), mill-ing (vill-ám, villogó, 1. ezeket).

Tam. mif-ir- (briller, resplendir, luire, mifir nőm. v. lumiére, splendeur).

milye (tok, tartó). Tam. mall-ei (vase, éeuelle; malláy, espéce de vase, couver­ture d'une cruche). mi-nap (nuper). Éppen olyan összetét, mit a tam. mun-nál (jour precedent, autre fois), a melynek első része mun vagy köz­népiesen min (avant). mind 1. mend.

mindjárt (= mind-járt? vagy mingyár-t? cf. mong. mön-daru, mön-darui-dán, gleich darauf, tkp. éppen nyomban), minnyog = vinnyog, mirigy (= miri-d': csomó, daganat: glan- dulae).

Tam. muradu (murattu, noeud, noeud d'arbre, bosse, cf. marj; jointure, inéga- lité, chose raboteuse, cf. börcz; turudu, neruttu, noeuds de fils, noeuds: tehát a fonal börcze, cf. neri, enflure á l’aine, sous le bras ou au cou causée par un furonde).

miv (müv, mű, miv-el, müv-el, miv-es, műves stb.).

A szék. mies (m. nap) mijes (nap)· beli alakot igazolja a tam. muy-alu- (s'ef- forcer, travailler, s'exercer, pratiquer etc. syn. payilu-) ige, meg az összevont vi-lei (travail, ouvrage, labeur, occupation, em- ploi, affaire, service) alak. Man. weile- arbeiten, dienen), mong. üile, üyle (That Handlung, Verrichtung: üile-t- verrich- ten); t.-tat. eile-, ejle- id.

mo

mocs-ok (mocs-k-ol).

Tam. ásu, másít (tache, souillure, sa- leté, faute, noirceur, petitesse: nuage, pluie; más-illáda, pur, innocent, sans tache); 2. mást (noirceur, encre); 3. mai (noirceur, noir, encre etc.); 4. a-mosu (suie tkp. ,a‘ fekete, mocsok). A többi alakot 1. majom szónál, t (mocsár Korosz stb. szláv moé- mouiller, tremper etc.). moczog (szék. = moty-og: moczczan).

Tam. musu-mbu- (murmurer, marmo- ter, grommeler entre les dents, grogner, cf. II chuchoter == posu-bosu'-). mogor-va (nőm. ag.: komor, magába vo­nult).

A komor szó a kum (homály) gyök- 18

·mony (i. ovum, 2. scrotum, 3. penis- mony-as, mony-oru).

ból való s így ez is a tam. mugirV- (une flcur se renfermer, se replier en se fanant: zsugorodik) igével egy-gyökü.

mogy-oró (a gömbölyű vlmi).

A begy-ból van begy-erő, tehát itt is az alap mogy s így a bogy-ó mellékalakja tam. molfu (chose rondc, sphérique en fonne de globe, de boule). A tam. ntu-n- diri (acajou *á noix») elemzése nem vi­lágos.

? moh (muha szék., cf. orosz moy, mousse, cf. puha).

mohó 1. mah-ol (tam. mokku- dévorer etc.).

mokány (szilaj, durva, buta, vaskos).

Tam. mokk-ei (affront, ignominie, dis- gráce, «dent, entaille, bréche, *cf. fog: chose, pointe émoussée etc.).

mókus (cf. man. omkiya fliegende Ratte és az indiai kigyóölö vivera mungo* jel­zőjét).

moly (= mol\ teigne, gerce, tam. 'u/ei, 'uluvan teigne).

moly-hó (nőm. v. moly-h-os || boly-h-os).

Tam. vah- valu- (étre doux, mou, tendre, valu-vafu-kkei, vafu-valu-ttal etc. nőm. v.).

NB. A M. Ny. N. szótára származtatása szerint •boh-oly, moholy ί volna az eredeti alak, s ekkor szépen a szláv ηιοχ, puχ gyökre jőnénk. Azon­ban a kehely szó is eredetileg kely-h s nem megfordítva.

moncsol (összezúz, cf. mong. mantsu Stös- sel, Stampfer, Keule, mantsula- stossen, stampfen).

mon-d (d trans. képző, mint ál-d, kül-d stb. igénél: mond-at mend-e-monda).

Tam. minu-minu'-, muna-muna'- (mar- moter, chuchoter «рагіег» prier. Csag. ЛОЯЯ-, muna- jaser). Azaz hangutánzók, valamint hangutánzó a morog, moraj alakkal rokon tam. mórit- (dire parler), a mong. kelt- (dire, parler, tam. kila'- id.) s a magy. kele-p nőm. v. Hogy a tam. morli- (moli1- is) valamelyik éjszaki turáni nyelvből ment a szláv nyelvekbe, mutatja az orosz stb. szláv mol-va nőm. verb.

monn-al (rég. mintegy, mintha s így egy mon-va, mottva-l gerundiummal azonosít­ható), cf. tam. mán-a (comme, selon, suivaot) a mánu- (ressembler, étre pareil) ige gerundiuma.

Tam. mani (grain, graine, baie, glan- des á la gorge des brébis: gland du pé- nis, prunelle d'oeil, collier, perle, bijou, pierre préciense, petit caillou etc.). Hogy e szó nem ser., hanem turáni, azt már dr. Gundert megjegyezte s az éjszaki turánság bizonyítja. Mindkét szónál az alapértelem «golyó, gömb», a minő az ovum, scrotum, a 3-dik csak járulék. A mony-oru (m. alaku)-beli oru = tam. uru (forme), mór, morj (mar, marj || orj, orja; általá­ban emelkedés).

Tam. muri-ppu (bosse: muri id.), mor-aj (mor-og, mor-d-ul, mor-m-og || murr-og, murran).

Tam. i. тоГи-тоГи'1- (murmurer, étre mécontent); 2. moru-moru1- id.; 3. тиГи- тиГи1- (murmurer, grommeler etc.);

I 4. murlangu- (résonner, retentir, mugir la mer, gronder le tonnerre etc.); 5. mu­ráin- (résonner, retentir, fairé du bruit, mur-al nőm. v. bruit, son intéreur, au dedans d’une chose), mor-vány (fonott kalács, cf. tam. mu- rukku- gáteau retors V muYukku-, tordre, tortiller).

mor-zsa (nőm. acti: töredék, apróság, mor- zsá-1).

Tam. muri- (se briser, se casser, se rompre, étre mis en piéces etc. murigu- dal, muri-dal, muri-yal, murivu nőm. v. muri-nda, ce qui est bisé; muri1- v. tr. muri-ttal etc. mos-. A tam. alakot, 1. a fest igénél. Azon­ban a ser. muj- (abstergere, purificare) igével összefüggő orosz stb. moju- lith. masgoyu (lavo) igék közelebbiek), mos-oly (mosoly-og, cf. pisoly-og).

A mosoly egyik tam. kifejezés szerint • kurta vagy piczi nevetés· (kuruii-sirt sourire), ilyen összetét a man. mio-siri- (lácheln). A másik tam. alak muí’u-val (sourire) a rli cserével azonosítható. Azonban a mong. mösiye- (lácheln) kö­zelebbi, most (rég. mast), 1. ma. mosto-ha (m. anya. m. apa, m. gyermek). E szót a mong. nyelv dará (kővetkező

)vagy yoitu (hátsó) jelentésű szókkal fejezi I ki, a tam. nyelv pedig a már}u (m&TTu, más, pótló, helyettesítő). Ezért a magy. mostoha == most idei értelmű, és semmi köze az orosz stb. szláv máciya (marátre, mostoha anya, de votcim, mostoha apa) szóval, mert sem nem rímel, sem nem azonos jelentésű, mosz-t (morzsalék, nyosztott valami), 1. masz-at.

? mot-oz (cf. orosz m'tíar, douanier, úgy látszik ·motozó, kutató· jelentésű), moty-og (szék.: gyermek módon beszél). Tam. nodi'- (dire, parler, nodi, mot, parole, cf. nevet, mevet stb.). motyó (motyók, motyol-ék 1. batyu, cso­mag ; 2. kis gyermek),

Tam. müttci (ballot, balle, paquet rempli, sac de bagage, sac plein V müdu- couvrir) cf. mud-alci (balle, boule, rondeur, gros- seur).

moz-og (mozg-at, moz-d-ul: izeg-mozog || izo-g, biz-og).

Tam. mudugu- (se presser, se hátér s'approcher, s’attroupper, se serrer, ele. mu- dukku-y presser, pousser, chasser devant sói, fairé aller vite, insister, serrer ; tehát: a mozgat, bizgat értelmében. A misttku-, stb. alakot, 1. a bizog-nál. mozog-ány (szék. nagy testű vastag ember). Tam. mudukk-an (homme fort, mudn- gan, robuste Ϋmudugu-).

mÖ

mög = meg. mu muczi = piczi.

muku-cz (mukueza, mukuezka: vég, vé- gecske).

Tam. ntugi- (finir, se terminer, s'ache- ver: mugti-dal, mugi-vu nőm. v. fin. etc.: mugi'- v. trans. finir, mugi-ttal nőm. v.), mong. mökö-, moyo- id. man. mukiye- (endigen : mukiyen = tam. mugivu). mulya (muja : hitvány, bamba). Tam. mulct (petit, bas, vil, chétif, aveugle etc.).

? munka (régen muka labor: s így cf. orosz stb. szláv muka, tourment, peine, douleur, de cf. tam. mukku-, s'eflorcer, fairé des efforts violents v. gr. une femme

en travail ou lorsqu'on est к la selle ... nyög, kínlódik), muru-gy (·= murud’: murugya, murha: töredék, cf. morzsa).

Tam. muri- (muri-ndti bó-, se briser, se rompre, se casser, muri, morceau, mu­ridal, muri-vu nőm. v.: muri'- v. tr. muri-ital, murissal, muYtppu nőm. v.). murrog 1. morog.

mu-tat. Turániasan = lát-tat, néz-et, tehát a mu-tat caus. igének gyöke «lát, v. néz· jelentésű, a mint a japáni mi- (lát: me, szem, mi-se- ~ mutat) bizonyítja. Ezen gyök testvére a tam. nő, na, ni amint a néz- igénél láthatni, mutuj (szék. nem bamba, hanem: önfejű, makacs s így az oláh mulu néma szóval nem egy, hanem a buta szó változata, a mint a tam. mutf-áltam, stupidité, ob- stination, entétement d'ignorance, carac- tére bourru, mutatja), muzz-og- (szék 1. a csép hangja; 2.duz­zog).

Tam. muda-muda (bruit répété, mot imitatif du bruisement).

mú (mű). múl- (múl-andó: múl-at).

Tam. málu- (passer, mourir, périr, se consumer, s’user, se gátér, finir etc. máf-a, en passant, mál-al, mórt, perte, máf-um, périssable, cf. magy. múl-om szinü stb.).

mii

miiv, mü stb., 1. miv (miv-el).

Na

nadály (nadáj: ősi szó, a mely helyét a latin után csinált vérszipó, meg a szlávos piócza bitorolja).

Tam. attei, ntr-attei (sangsue, cf. adu- s'attacher á, hozzátapad, cf. tam. úügu = nútigu stb.). nad-ár 1. nedű.

? nadrág (cf. tam. nadu milieu, la ceinture, milieu du corps; mdu-kattu la ceinture és tam. irukku habillement, 'rikku habit long).

nagy (= nad': nagy-ol, nagy-it).

Tam. nedű, nedűm, nediya, nettu (long, de longue durée «vaste, grand, haut· ancien)

.I ned (= nád, nedű, nedv, nedv-es).

NB. A mong. "/tg· Htúgd* (mehr sein), man Hoügi (vermehren) a tam. úigu, nŰHgu {s’élever, abonder. étre grand) nem ide való.

na-p (sol, dies, cf. nyár).

A telugu nippu (feu) = tam. ne-ru-ppu. Hogy pedig a nap (sol) annyi mint tűz, fény, mutatja a japán fi (1. ignis, 2. sol,

3. dies). A t.-tat. koy-as (sol) gyöke a tam. káy- (brúler), ennek felhangú társa a k.- tat. kéj- (brennen), a melyből való a kön (sol, dies: gun id. giln-es sol) és kö-miir (nőm. acti: carbo, pro kóy-mür).

NB A japán neve Ni-pun a kínai //-/un (nap­fenek) szó ferdítése s így az nem «nap-hon· értelmű.

t(narancs, az arab пагащ stb. közvetítésé­vel = tam. narandan, ndraűgam, ndram = mai .iitiramiatti, oranger \ nárti odoriférentt náru sentir, tehát illatos értelmű).

ná (na)

nád (nád-as, nád-az; ser. nada arundo tibi- | aüs, cf. nádi tube, tuyau, veine, ártéré, tige des plantes, chaume...). nádor (cf. tam. nád-an, nddar habitant, possesseur d'un pays, titre des rois de la dynastie sár fan).

? nádra (cf. orosz... üedro sein, intérieur, giron).

nápi-cz (sovány, hitvány, nyúlánk, a lap-os rokona).

Tam. námbu (maigrir, devenir mince, gréle, fluet, exténué).

? násfa, násva (cf. orosz na-stv-ka = rá- varrás...)

nász (cf. tam. nas-ei désir, amitié etc.. mert a tam. nyelvben véttal désir ardent, < ma­nage·, se marier, fairé un sacrifice V vél- désirer, se marier, offrir un sacrifice), nát-ha (náthás...).

A mong. nail· (niessen, éternuer: nait-ya- das Niessen erregen) alakkal való össze­függést igazolhatná az, hogy a mong. tomó (Schnupfen), k.-tat. tomau id. igéjének a tam. tumbutummti (éternuer: tüsz-k-öl) vehető. Különben a nedű (nad-ár) szóból származását igazolhatni egy másik tam· alakkal.

ne (na)

ne l = me 1

ne (nem; árya és pedig perzsa).

Tuda tiad, kann. 'od-de (wet), tam. ná-n-du- (étre, devenir humide, moite, mouillé). neder = meder.

neg-éd (rátartás: negéd-es, minthogy a tam. hangtan szerint g, h, v sequivalens, lehet a nev-et gyökéből, mert a rátartó másokon szeret nevetni), neh-ez (= náh-áz pro neh-es, nehéz: ne­hezére esik II nyeg-, nyög- a fájdalom vagy teher alatt || nyav-aly-og- nehéz, nyegő állapotban van).

A tam. no, nő, nóy (peine, douleur, maladie, mai...) gyökből van : 1. tio- (s'affliger... no'-, no-kkei, no-ttal, noppu empécher, affliger); 2. now ti-, novv-al (s’efforcer, se tourmenter, s'affliger) ; 3. nő-, tiógu-nóvu (souffrir, étre maiadé, souflfrant, s’affliger). Nyelvűnkben a 2-dik alak a 3-dik jelentésével megfelel a nyav-aly nőm. v. alaknak; a no'-, nógti- (nógudu cela fait mai) a nyeg (— Mg) és neh (náh) alaknak. Az alapértelem a hang­utánzó nyeg, nyög.

1. 
   nem {nám: nem-ez, nemz, nemz-et: mi- nemű, mi-némű = minő).
   

Tam. i-nam (réunion, foule, troupe, race, caste, genre, espéce, classe, proportion ..., ebből való: e-n-na-m = mi-nem-ü, i-n-na = e-nem-ü, a-n-na = a-nemű), cf. mong. nam (zusammengehörig, ebenbürtig), cf. nev-.

2. 
   nem 1. ne.
   

nem-ez (= nam-az, cf. mong. nem-ne nem-őr- takar, föd, felölt, cf. tam. atntttu- couvrir). nesz (= ηάς: hang, nesz-ez).

Tam. nettu, nettéi (craquement des doigts, fairé du bruit en marchant). nesz-ad-ik (szék. nagyon vágyik).

Tam. nassu- (désirer, convoiter: tiass- ufu- id.).

net-et- (net-ez- szék. néz-kél, ide-oda tekint- get: s így nem a nesz, hanem a néz igéhez tartozik).

A tam. nyelvben három syn. jelentésű alak van: 1. nő-kku- (regarder. voir ...) ; 1. nóttam (inspection ... \Akann. nódti- to see) ; 3. nédu- (chercher . .. syn. tédu-), mong. nid-iin, niid-ün (oeil tkp. a néző), nev- (= hüv, növ-, nő: nev-e-ked-ik

,nev-el = növ-el, nev-en-dek, nőv-en-dék pro nevel-dék).

Tam. niva'- (s'élever, étre élévé, exalté: niva-ltal, niva-ppu nőin. v. || nivaru- s'éle­ver, étre haut, élévé...), man., mong. neme (vermehren). nev-et- (= nüvet: mev-et id. nev-et-ség || neg-éd).

Tam. i. nagu- (rire, sourire, se moquer mépriser : briller, fleurir, surpasser: nag-al, nagu-dal nőm. v., cf. neg-éd) ; 2. nag-eV- id. (nageittai, nageippu nőm. v.).

ne (nö is) né (né)

négy (= néd' névszó, tied' melléknév).

Tam. ttá/u, náiign, kann. nálku névszó, nál melléknév, tulu ná/ti névszó, na/ mel­léknév (four 4). Ezen /-es alak az alapja | a finn-féle nyelvek négyes számának is. t(néma, szláv ttemoy muet, magyarul üm- mögő).

? nén (néne, néni, cf. gór. netma tante, osm. nine, netté grand’-mére, cf. man. nene- vor- angehen). né-p (nőm. v. tkp. tömeg, sokaság).

Tam. ni-ra-ppu, ni-ra-ppam (plénitude: nirappti- remplir, répandre, niram-bu- se remplir, nirei- id., mong. nere- voll-füllen, cf. met szék. = mert, cf. na-p). A tam. nát-pu, nát-pu (foule, assemblée) össze­vonást mutat, de ^ismeretlen.

? név (név = náv: nev-ez ser. stb. nám-an, perzsa nám, nőmé nomen ..., a tam. szót,

1. 
   em-ber szónál), néz- (tam. nédu-, 1. net-et-).
   

ni

-ni (eredetileg allativ-rag s azután infinit., tulu ni id., japán ni dativ-allativ-rag). n-incs = rég. in-cs.

no

? no (cf. orosz no, mais).

nó

nóg-at- (nó-d-ul, nó-d-it s éppen ezért inkább a lóg-at-, mozgat változata, mint az orosz nu ! allons ! nuk-a/’ aiguillonner).

nö

növ-el 1. név-.

nö (nöö) nő- (nó-1 Vnöv, név), nő (nej, né, riő-s-t-ény pro nój-t-ény: ηδ-βζ-, ηδ-ζ).

Tam. nágü (•femelle» qui n'a pas en­core de petits).

NB A mong. itai-fi (Freundin: uaifi-nar das Weib) megfelel a tam. uáyssi, náyuiyár (maitress, dame, dée) alaknak, de ezt a ser náyaka (Yni· duco: vezet) szóból származtatják.

ntt

niinny-ög- (szék. = dünnyög).

Tam. notia-tioiia-ven- (nasiller, parler du néz).

niinü (nád-síp, cf. tam. nánal espéce de jonc ou de roseau).

Nya (= na) nyaf-og- (nyif-og- II nyáv-og, nyiv-og). Tam. navilu-, nuv-alu· (dire, parler, mert ez is csak nyiv-og).

! nyak (cf. garat, torok).

Tam. nig-alam (dessus des épaules, nuque, épaule).

NB. A t-tat. jaka (gallér) —■ mong. ja/a, χαχα (szegély, szély) s így a szék. szaka (abroncs stb. rovátkája) szó társa s nem a nyak szóé.

nyak-gat- (nyaggat- = szak-gat-).

Tam. nukku (briser, mettre en piéces, détruire), mong. ηογο-ci- (szét-szed). nyal- (nyalánk, nyal-ka «nyalják egymást·). A tam. na'-, nakkunakk-al (lécher, laper, toucher) alak is azonosítható, mert a nya-l-nak /-je eredetileg nőm. v. képző s azután trans. képző, de mégis a tam. ital-, nallu- (aimer, chérir, affectionner) alakot veszem aequivalensnek. A t-tat. jala, gala (lecken) a mong. dőld- id. alak­hoz való.

nyal-áb (egyszerre fölvehető csomag, cf. has-áb).

A tam. a/-, aflu- (prendre, saisir...) társait láthatni a 1-el- (Ш-) igénél, az a/lti- változata a nu/-, nu//u (pincér: nu/, nullti pincéé, a mennyit fől-csipni, fogni lehet) s ez a mi nyal-áb szónk igéje, mert csip «fog, szorít, szúr· jelentésű, nyar-g-al (pro nyarog-al).

Tam. narukk-en· (se hátér, tehát hang­utánzó)

.Tam. nasu-kku- (écraser, broyer, froisser meurtrir, détruire, faiblir).

nyav-aly-a (maladie, a mitől nyeg az em­ber, nyav-aly-og, 1. az elemzést a neh-ez alaknál).

nyá (M)

nyáj (rég. societas: mind-nyáj-an, nyáj-an...).

Tam. ittei (union, liaison, compagnie, sodété... désir...), mong. nei (vereint, verbunden: tsuk-nei-der vulg. mind-nyáj­ban = összesen), nyál (nyál-ka || nyál-l-ik = nedves, rothadós lesz).

Tam. itii/i, náfi (callou, jus de cocotier, a mi eléggé hasonló a nyálhoz). A mong. nil-musun, vulg. tiolmos' (Speichel: nil· tsoima dünn, flüssig, dabei schüpfríg) meg­felel a tam. nola-nofa'- (étre mou comme de la boue..., un fruit trop mur) hang­utánzó igének), nyám-ándi (nyám-i,nyám-ó, nyány-ó,gyám­ész, gyáva).

Tam. mim'-, ttáttu- (avoir hon te, étre honteux «timide, eflrayé, retenu»...).

1. 
   nyár (nyar-at szaka).
   

Az összevetések tanúsága szerint a nyár tűz, hö (= nap) szaka s így a legközelebbi alak a mong. nar\ nara-n (le soleil) szó, s ennek társa tam. arl-al (nőm. v. feu, chaleur, enfer, cf. naragu, narag-am id. агШ-аѵап soleil brülant, soleil feu). A tam. náyaTu, náyiru (soleil) tövé összefügg a t.-tat. jas, jaz (été) szóval, mert tam. y=s, a t.-tat. y-ez, a tam. я-ez, a magy.

/-ez szókezdetén, s így a gyök az asz-.

2. 
   nyár (nyár-as-od-ik, nyár-l-ik, cf. nyir-k).
   

Tam. nür- (nural: se gátér, commen- cer á se pourrir, s'amollir, devenir trop mou).

nyár-fa (lehet nyirkas-fa is, lehet szürke, fehéres fa is. Tam. nar-ei couleur grise, 1 blancheur, de lehet gyapotas fa is, mint- 1 hogy virág-hullatásakor csakugyan olyan 1 s igy cf. tam. iiár-lal espéce de cotonnier, I crotolaria, s még egy más gyapotas fa), nyárs (1. nyárs, 2. karó, 3. hegyes fegyver). Tam. ttir-isam (dard, fleche, javelot tkp. irányos vas). Ennek változatául vehető a nár-ásam (broche de fér = nyárs, javelot de fér, fleche, épingle...). nyás-ka (nyáská-1 «nem nyafogás» jelen­tésű, legalább nálunk székelyeknél, hanem .mászkál, váslal, koptat»).

nye (йй) nyeg- = nyög- 1. neh-ez. nyel (itiil: nyél, a fogni, s mintegy nyálá­ból ni való, a vékonyabb rész).

A tam. oll-i (manche á balai... chose rétrécie ... maigre ...) mellett van ull-i (ce qui est mince, léger, personne mince...) nőm. ag. alak, a melyeket sem lehet más­hová sorozni, mint a nyal-áb-nál látható igékhez, nyel- (= iiül-y nyel-dek-ló).

Tam. nollu- (dévorer). nyelv (ftülv: nyelv-el).

Tam. ná, nákku, návu (langue etc.), kann. nali-ge, nálige id., tuju náláyi, mai. návu, tehát ez olyan mint a szék. vó-t pro vol-t. Valószínűleg az ige nya-l (és nem nyel), mert az «-et vesztett man. 'ile· (leckén, schaben)-ból való az ile-ttgu (Zunge), a mit talán a latin lingua szóval rimeltetnének. nyer- (= itár: nyér, nyereség, nyeremény).

Tam. ner-ru- (pro пеГ-tu t pro nel-tu : •atteindre la marque ou but dans des jeux d’enfans· heurter, frapper s így a ny-ér- alak az ér, el-ér ny-ezettje). nyer-eg (= üár eg: nyerg-el).

Tam. viri, viri-kkattu (bát, ou selle de boeuf... Y viri'- étendre). A két alak olyan, mint nyikkan = vikkan. Hogy a t.-tat. egér, ejer (selle) szóból, hogy jó ki a nyer-eg (nőm. v. a teríték) alak, azt nem értem, nyer-it- (átalában erős hangot ád: innen ne nyerits!).

Tam. iterél-en-, nerél-en- (crier, craquer). nyer-8 (üdr-s: pro nyer-es, nyir-es, lásd nyir-k).

nyes- (= úüs: nyiszá-1, nyisz-el, nyüsz-öl || nyiszl-ett = nyúzga, sovány).

Tam. nettu (nett-al: öter, gratter, racier). NB. A nyet-re (rossz bicska) is úgy látszik annyi mint nyetélő (metélő), nyesz-eg- (nyösz-ög, nyösz-ör-ög, nyisz- or-og).

Tam. ney (pro ties- gémir, se lamenter