Cercle, trou, maille, 2

Tam. i. um-irl- (i. s’étendre, se ré­pandre, couler, s'amollir dans l’eau: szét- | omlik; 2. lancer, vomir, cracher, répan­dre = on-t, ön-t II um-irl-ttu- amollir dans l’eau, fairé cracher, fairé vomir tkp. om- 1-aszt, ömleszt, mert az okád és ök-lik a viz, testvéralak); 2. uv-attu- (pro uval-tu- déborder, ttvaU-al, débordement, vomis- sement, mert mindkettő = öm-t, öm- 1-esz-t).

? (onka, cf. tam. veitgei, panthera, honnan való a Lat uncia és hogyan lett ebből onka, nem világos), onsz-ol- = unsz-ol- (szék.), on-t (pro om-t) 1. om-ol-. on-tok (trame, Einschlag).

A tam. it-dei és uti-dei (trame) szók gyöke ul (pars interior: bel), mert az ontok a mejj-ék (tam. pA)-\t nézve csak­ugyan a belső fonal.

+(ontora, cf. orosz titor jable, utor- jabler).

? or, orv (or-oz, cf. orosz stb. vor, wor lat.

fur etc.). orcza 1. orr

or-d-a (a tej aludt csomókás része).

A man. oro- (gerinnen) társa a tam. uYei- (se cailler, se coaguler . . . ur-einda pro иГеі-da part. petf. caillé, coagulé), mong. örö-me (Milchrahm, örömede- ge­rinnen . ..).

NB. Ezek szerint a nyugati szláv nyelvek szava nem lehet más, mint turáni kölcsön.

org-o-vány (nyilt tér: a forog ige or-og alakjából, a melyből való az or-só is, minthogy tér, kerület, aequivalensek). or-j (= moij II or-om, || ormó).

Tam. ar-ei (sommet de montagne), mong. oroi (Scheitel, Obertheil einer Sache).

A tam. 6r-am (bord. «extrémité» rivage, cóté . ..) szintén mint «emelkedés» értel­mezhető, oroszlán = arszlán.

, orr (any. or-cz, ar-cz, orcza: or-ont-, orr-ol).

Tam. tn-óru- (sentir, flairer, or-ont: móru-dal, mőr-al nőm. v. тб-ppu pro móru-vuy action de flairer, sens d’odorat, odorát «néz» . . .), t.-tat. bor-on, bur-un (néz), cf. magy. mekeg = ekeg, meg = eg, tam. idalei = midalei stb.

A mong. yamar, yabar (néz), man. I 'oforo (pro 'oboro id.) nem az orr, hanem a tam. kamarl- (sentir) alakhoz tartozik.

De minthogy az orr nemcsak a sza­goló, hanem az előlálló, kiálló, nem lehet felötlő, hogy a tam. mórit- igeneve a kann. mór-e, malabar móru szókban «face» (or-cz, orcza) jelentésű, orsó (pro oros-ó, egy or-os- igéből, a mely­nek társa a mong. or-ci tourner, tam. urh- tourner, url-aTTu- tourner, pirouet- ter a k.-tat. or-c-ók igéje is a mong. nyelv­ben van).ог-szág (rég. uru-szág), 1. ezt. orv-os (orvos-ság), 1. urusság. os-an, us-an (os-di! ús-di/ cf. ös-vény).

Tam. II. uy- (pro us- échapper, se sauver, cf. usz-it.. .: us-umbti-, marcher, bondir . . .), mong. οΛ-, e£i- (aller), t.-tat. oé- ne- (voler). os-tor (us-tor, lehet a fenti igék os-t, us-t trans. alakjainak képzete is, meg az osz-it-, usz-it- igékből is, mert a szláv ostroga, gaffe, szigony Vostriy, éles, rosz- szul, rímel), osz-ol- (osz-l-ik, osz-t: részekre szed).

Tam. as-ei (partié, division de combi- naison, syllabe, rumination, mert ez is részek- vagy izikké tétel || os-t- se briser, se casser, se rompre).

ó (6)

ó az av-ó összevont alakja s így a Dim. ó-cs-ka (cf. domb+ocs+ka) mellé a t.-tat. cs-ki (f rnong. es'-i, cf. ős) alakot állítani csak akkor lehet, ha ezt a magy. alak rontott kőlcsönzetének tartják, ó, óh! (tam. 6/) ócs-ár-ol- (vilipendo).

Tam. ésti, éssu, (injure, outrage, ге- proche, raillerie, mauvaise parole ésu-, é-s-al-i.'u-, injurier, insulter, railler, blámer: ugyan ebból és-aru- s’affliger pro és-Aru-, mert az nrti képzó a gyök értel­mének ellenkező értelmet ad), óh-ít- (óhaj-t, az áhit mellékalakja, ugyan­így a tam. ό-ν-ett-, dire ahl). ól (és ol is).

Tam. vél (haie, mur, garde, défense || vilié ou bourg . .. «affixe qui se joint au nőm propre de quelques villes ou villages·, cf. Zab-ol-a, Ozsd-ol-a, Bod-ol-a || A- véli, étable á vache, étable etc.)

A tam. alak a magy. alakra nézve olyan, mint vili (appel) az öli (hang) mellett, s a véli lehet az ol-dal szónál látott 0/1 (abri, cachette . . .) változata, mert a tam. veppu — kann. obbe (magy. öb-öly) alakkal, óla (ólál-kod-ik).

Minthogy ezen ige orálkodik alakban is előfordul, az ól (rejtekhely) szótól való származtatás kétségesnek látszhatik, s mégis valószínű, mert a tam. oli-ttu-ttiri- I

(róder & la sourdine) az ol-dal szó gyö­kéből való. ól-om. A tam. Al-am (plomb, étain ...) az avalu·, Alu- (s'étendre: nyúló, (erjedő) gyökre megy s így az orosz olovo (étain) az ólom szlávos átírása, nem lévén a szláv nyelvekben 6 hangzó. A man. lo/olott (Zinn), mong. tvfol-γα id. a tam. tagar­am (étain, plomb 1 tagar-se briser) alak­hoz vehető, ón (stamnum). A tam. iyam (plomb, étain) szót a ser. sisam (plumbum, stamnum) szóból származtatják, az ón az ó-lo-m összevontjánál egyéb nem lehet, óriás (gigás, cf. tam. úrit, un démon, mert a ser. raksas-\ió\ alakult tam. irAksad-an, géant tkp. daemon ingentis magnitudinis et roboris jelentésű), ót-var (erusta lactea).

Tam. ftdu-garappan (gourme, «erusta lactea» V údu-, fairé enfler, gonfler). óv- (óv-at, óv-a-kod-ik).

Tam. ómbu- (proteger, soigner, entre- tenir, élever, fairé: Om-buga! beware of!).

Ο

öb, öb-öly (öb-l-öz, öbö, hőség).

Tam. veppu kann. obbe (chaleur, ardeur: veppuTu- öblöz \ ve’ to be hot), mong. öb-öre- (an dér Sonne trocken werden ...). öb-öl (syn. göbe, kebel, hajlás, mélység).

Tam. uv-al-agam (bas fond, étang, fossé) mur, cöté ... Vltvaln- étre pliant), öbl-it- (öblög-et pro öböl-ög s így az öm­öl· változata, éppen úgy mint a tam. uvaf-Γ-, purifier nettoyer az umirl-, umi-, se gargariser, amasser, recueillir sa salive avec sa langue, cl «száját nyelvével öblö­geti· alaké), öcs = ecs.

öd-öng- (őd-öng, = lőd-öng). ögyel-eg- I. őgyeleg. ököl (pugnus, az összehúzott, szúró, lökő, vlmi II ök-l-ed szűrődik |f ök-le-Ι-, szúr-, lök·).

A sok jelentésű tam. ekku- (ekk-al: se serrer, s'imprimer, s'enfoncer, combattre... tehát ök-Öl az összehuzodó, az ökledö, az öklelö) ige magában foglalja még a hek- hekk (heg, hegy), ök-l-end, és heg-ed (se réunir, constíper) jelentéseket is, d

eazért nem lehet mellózni, mert a tarka jelentéseket ki lehet békíteni egymással, ök-l-ik- (öklend-, ökrend-, 1. okád), ökör (italában szarvasmarha: ökr-ös).

Mong. üker id. man. i/a-n (Rind, Ochs, Kuh), t.-tat. ők-üz, fig-ez id. tam. m-ugar-i (boeuf, taureau, baffle, force, grandeur || mukk-dram= ukkáram, mugis- sement de taureau || ekkar-anam, ekkar- avam, mugissement, k.-tat. üker- mugir, tehát hangutánzó), öl- 1. a társakat a hal- ige alatt.

Öl (i. ulna; 2. sinus, grémium || öl-el- a karokat teijeszti).

Tam. «/-«'- (mesurer, jauger, comp­ter... ala-vu- nőm. v. extension, mesure, capacité, limité, longueur: alavu-gól; ulna II afávu- s’étendre, atteindre, toucher tkp. ölel: alávudal portée, extension ...), mong. al-da (Klafter, al-da-la- messen), t.-tat. öl-c- (mesurer, öl-ceü, öl-gö, mesure, t.-tat. el, main, bras). öl-dök (szemöldök).