Cercle, trou, maille, 2
Yüklə 10,47 Mb.
|
|
A tam. kud-i (hajlás, ivezet = t.-tat. kai, (supercilium) átment dr. Gundert szerint is a ser nyelvbe, a honnan cserébe jött a ser. bhrti, puruvam, püru alakban. Ekként a magy. szó ivel-dek-ЫЛ való származása igen valószínű, öl-t- (öl-t-öny). A tam. ol-i (vétement) úgy látszik az öli- (lier, entraver, se couvrir de feuillage: oliyal nőm. v. peau, toile, habit...) igével látszik összefüggni. Azonban a magy. öl-t- (varr = szúr, dúg) oda utal, hogy a | fol-d igénél látott kann. stb. pol-i- (to I sew) ige az alap, a mely mellett 'ol-t alak is volt, a mint van pularu- mellett ularu stb. nálunk meg ellen, belien ... Ölv (ölyv = szék. ülü, mong. eliye, Geier, Teufel in Vogelgestalt, cf. tam. áld, espéce d'oiseau). Öm-Öl- (öml-ik), 1. om-ol-. ön (en, on = ö; önn-ön, önn-ei: lesz-en, vagy-oti s így a tam. egyes 3-dik személyü an ragtársa), ör-dög (n-ezve ör-döng, ördöng-ős). Tam. irlu-dei (démon, Virlu'- tirer, entrainer, exciter ... a tam. dei képzó nálunk dog, deg, tok, tek stb). öreg (öregebb-it, öregbít = nagyit stb.). Tam. irei («grand, vieillard», prince roi, dieu, az öreg isten || irum, grand), t.-tat. iri, irik (grand), man. irun (Er- höhung, Anhőhe). öij-öng- (örj-öng-, örj-ül-). Tam. veri'- (yöri1 étre, devenir ivre, fou, possédé, furieux de colére ou d’ivresse, violent etc. veri, veri-ttal, veri-ppu nőm. v. veriyan, ivrogne, furieux, fou). örök (maradó, örök-öl = marad). Tam. iru'- (irukk-al: rester, étre, exis- ter, vivre, s'asseoir, demeurer, étre présent: irukk-ei nőm. v. irukk-um nőm. ag.), t.-tat. ir- (exister), mong. ür-gü-l-p, man. urkulp, urkuji (immer, fortwáhrend), a tam. úrit (éternité, long temps . .. úrli- y-ulla éternel: örökké való) sem lehet más alapértelmü. öröm (örv-end-, örv-end-ez). Tam. i. irlumu, irlutn (joie, plaisir, douceur. . .) ; 2. іГит-й, -irumá-nd-iru'- (se réjouir, étre joyeux, ravi de joie ... -ІГитй-ttal... nőm. v.). ö-rv (nőm. v. örv-es, örv-ez). Tam. ár-am (collier, cordon, collier de perle etc. árppu, lien, Ϋ ár’ se revétir, dresser, lier, joindre ...). ör-vény (víz-serló, forgó, mélység, innen : örvénygyökér). A tam. nir-sstirli = magy. víz-serló, alapértelme «forgó* s így az ireg, or-s-ó (tam. urli-, urlalu-) igék mellékalakjának igeneve. ös-vény. A tam. iy-avu, iy-avei (chemin) az iy-aiigu (marcher, se mouvoir . . .) igéből való, s így miénk is az os-an, u-san- fölhangujának származéka, ősz (esz, ösz-ve, öszve-s || össze, essze), Tam. is-ei (union, combinaison, con- corde, liaison, assemblage de plusieurs choses : son, harmonie \ isei- s’unir, se joindre bien, cadrer, étre convenable), man. is a- (sich versammeln isan, ver- sammlung, GemeinschafO. ösz-köt-öl- (ősz-tön, cf. ér-dem, tam. tni- gu-datn). Az visz-köt-öl- alak mutatja, hogy az usz-it felhangujával van dolgunk, s így a tam. ussu-kkáttu- (pro us-kdttu-, ussu- kküi’al: exciter, aiguillonner) a társa, (ösztö-ke, eszte-ke, iszteke, cf. orosz (teg-at\ fouetter, contre-pointer, tehát tkp. a germ, stechen, stecken, stick, sting szók társa). ösztövér (sovány tkp. csontszerü). A tam. asti-varru- (maigrir, dépérir' első része a ser. asti (osteon, csont) s így a miénk megfelel a perzsa ustu-vár (csont- szerű) szónak, öt (tam. ai-ndu tud. iit-s, five, a mi meglehet öt-ös értelmű), öté vény 1. II. öt-lik.
Tam. ttd-ei (donner contre et réculer: udei'- frapper du pied, ruer, rebondir: múl (-ál udeisarkantyúval, tkp. fulánk- kai. . . üt, szúr).
Tam. attu- (to pour, önt: att-al, áthidal nőm. v.). NB. Ha a rég. öte-vény, ötte-vény tisztán töltött (öntött) út jeientésü, a tam. idavei (chemin) szó elmaradhat. öv (őv-edz-, öv-ez-). E szó legközelebbi társa a japán óba (Gűrtel), a tam. arei- y-Лрри (ceinture) tkp. «darék-kötő» s így ezt a gyeplő szónál láttuk, özön (özön-viz, v. viz-özön: özön-öl, özönl-ik). Tara. ódám (mer, flot, vague, torrent •crue des eaux, inondation·, enflure etc., tehát «dagadás» alapér tel mű), cf. mong. ős t,-tat. ős- üs- (croitre). ? özvegy (őzved', cf. orosz vdova, vdovets ser. vi-dhava stb. szó szerint: férjvesztes, sine marito; a tam. nyelv főszavai értelme «a kinek hitvesi jegyét levágták·, аГи-dáli). ő főő) ö (rég. ű, hű, vü, eredetileg pedig i: nek-i, pénz-i. űt-i, veri, ad-i, man. i tam. iv-an avan, mong. egün, eüti, üiiti). őgy-el-eg- (szék. ügyetlenül tréfál; 2. ide· oda lóg). A tam. adu- se mouvoir, s’ágiter, jouer, danser, se dandiner...) igét láttuk a játék (ját-sz-) összevetésénél, itt az dd-al (jeu, danse, geste, mouvement, flatterie, entretien amical...) nőm. v. alakot hozzuk föl, mert a j-át-sz az erős attu alakból való. őr (ör-s, őr-iz-, őr-öz). Tam. óru- (considérer, examiner, s’in- former, fairé des perquisitions, s’éclaircir: ór-al, óru-dal, ór-ssi, ór-ppu, ór-vu n. v.). Ez pedig a Mr'- (voir, regarder...) rokonának látszik. Az őr szóval összevetege- tett vogul stb. szók inkább a tam. űrltyan (serviteur, domestique ; urliyam, service, office) alakhoz tartozók, őr-j-öng- = őrjöng-, őr-öl- (őr-l-et). Tara. a ret’- (moudre, areiy-al, chose moulue syn. tiri'-. máv-ákku-). ős = rég. is. ősz (1. agg, vén haj szine; 2. a pusztuló évszak). Tam. üy- (pro ár-, se gátér, mourir... de peste...) NB. Az ősz szóval azonosítani akart finn syksy (autumnus) árya szláv ηχ-ogy (siccus) stb társa. ő-t- (őt-kiált). Tam. ódéi, ós-ei (bruit, son, grand bruit: ódu- lire, reciter, chanter ...) t-tat őt- (chanter), őz tam. ódi-mattt (espéce de cerf). Pa pacs = (pacs-ang-ol) 1. pocs-aj. pacsirta (tam. mánam-bádi,, menny-dalos, cf. tara. payir, pasir, ramage, chant des oiseaux : payir'- payir-ttal: retentir). pacs-mag (a kovácsok túz-fecskendóje, ecset, pamacs, cf. tam. possu, quandté de poils: pusal, brossé, pinceau grassier), pacsok (pacs-kol, pask-ol) a patok mellékalakja, 1. poty(-ol). pacz-al (paczó, poczal), |. pucz-or. paczka (paczká-z), 1. pecz.
Tam. padu(1. se coucher, reposer, dormir; a. = paduttu-, fairé coucher, •paver, élendre·, pad-ol; niveler etc. padukkei, couche, lit, repos, pied d’une enclume, selle etc. pad-ei, couche, rangée de briques, selle, matelas etc.).
Tam. padu-get (champ au milieu ou sur les bords des fleuves et souvent inondé) .Tam. pambu- (se léver, s’élever, croitre, augmenter etc.). pam-uk^pam-ut (perzsa, pamba, pembe stb. Y tam. parambu- pa-mbu- s’étendre, se répandre etc. a pamut virág pelyhé- nek elszóródásától nevezve), pan-g (pro panog = teng., cf. tam. paneV- faillir, manquer, se tromper, s’égarer). panya (pányva ; pányvá-z || panyó-ka tkp. kötő, zsinór). pagona (dorong, pagoná-1; mong. bayana, Süule, Pfeiler k.-tat. id. cf. tanl· pag-avu, morceau, fragment, portion \ pagu- divisor, tehát hasáb értelmű), pagonya (pogonya: törpe, mong. baya kiéin, boyotti niedrig, cf. az előbbi), pajizs (paizs), tam. pariséi (bouclier \ pari- protéger, défendre etc., mai. palisei id. cf. tam. pirugudi = pu-gudi. NB. Az olasz stb. pavett (grosser Schild) a latinból igazolható scudo mellett vagy nem egy a pajizs szóval, vagy a palisei alak változata, cf. alma = auma szerint. paj-k (pajk-os || paj-z-án). Tam. páy- (s’élancer contre, bondir, sauter, heurter contre etc., pdy-má, animal qui bondit = cheval: páy-get, páy dal nőm. v.). paym-og (szék. a pusmog tam. hangtan szerinti változata, pajta, tam. pótht (litiére pour les animaux). pakócsa (pakócsá-1: gúnyol: a bahó, bohó, tam. pagadiy pagidi, moquerie, railleri etc. mellékalakja), pala (lap, lapos, pl. kő, mong. bala-colo = I karpíilagei, pierre ardoise, grande pierre plate tkp. kő-pala, mert pala-gei i. planche, ais; 2 bouclier, cf. pilassu, pilássu, latte, chose plate Ypifa'·, fendre, diviser etc.). palanka (palanká-l = pUinké-1 szék. hólepel szállingózik), 1. pili. pali- (pro palol-, szék. = ver, üt, kiporol, rostál azaz pallva megtisztít). Tam.polypollti (báton, épi broui; köttan- bollti, báton court, cf. mong. biló, Stock, j Prügel, Keule). pall-os, cf. tam. val (épéé, sabre etc., mong. I etc., bal-ta). palló pro padló. A tam. pálam (pont, pont- j levis) ser. szónak van jegyezve, holott ez I a pávu- (paver, étendre etc.) ige származéka is lehet, pam-acs, pam-at (csomag, csomó, köteg). Tam. pammn- (faufiler, unir, ajuster et lier ensemble), pam-lag (pro pamol-ag: vánkos-szék s így a pam pus-ka szóval egy-gyökü). pamp (pamp-us-ka pro pam-p-os-ka = fánk, i pánk-ó, oroszosán siska tkp. dagadt, duz- I zadt). Tam. pint1- lier, attacher : pini-gei, lien, ceinture, bande ; pinippu, lien, attache : pin-ei id. et bande, guirlande ... caution etc.: pin-eipunéi'- lier, attacher, atte- ler, joindre, unir etc. punéi «fér, entra- ves»). + paplan (= görög, peplooma, Gewand, Umhüllung, új-gör. = paplan), parap-ács (parapáty szék. sok és gyors beszédű gyermek, cf. tam. parapp-an, homme empressé, étourdi). I t parasina (szék. gyermeket fenyítő vesz- szö = orosz porazenie, coup, poraz-it frapper). t paraszt (tkp. nem földmivelő, hanem «simplex· orosz stb. prosti/, simple, a mely szláv szó még a gazdag gör. nyelvbe is átment prostiko alakban), parány (piri, pirinkó, pirinyó, piránkó). Tam. i. pari- (se briser etc., 1. farag);
\ parázna (nem a szláv praznij, üres, hanem az orosz poroéiiij «vicieux, criminel* szó társa). ? parázs (brasier). A szláv prazen (tostus. frixus etc.) part. perf. szónál sokkal közelebbi a ser. pr-us- pro pra-us- (ardere, urere) alak, mert amannál a tam. varutta (grillé, róti) is elébb való. pari-pa, tam. pari (cheval, cf. pari- s'en- fuir, voler ; pari-má, cheval cf. puravi, cheval; homme vif, alerte). parisz-t-oz- = piriszt-oz (szék. lám.pir- idu- jaillir comme un fiiét d’ean, sortir avec impétuosité). Az isz-t olyan mint vir-asz-t pro vir-ad-t. ? parittya (cf. orosz praséa fronde; cf. tam. pari1,... voler, partir une fléche , une fusée «la pierre d’une fronde» etc.) .par-lag (pallag, parrag: szárítatlan, mivé* letlen föld ; parlagot szeg = gyepet szeg). Cf. tam. poru-buvi (terre stérile, «terre en friche», syn. vatu-nilam terre en friche). par-t, mar- (szély, meredekség). Tain. i. var-ei, túl. bari (bord, ride, limité, montagne, varamba, varappu, bord, bome, limité, petite digue etc.) ; 2. váram, pár, páram (bord, rivage, digue etc.). paszat = maszat. pat (pat-ok, patt-an, patt-og, pattan-ás stb.). Tam. \.pad-ir-idu-,padlr-en- (craquer);
?pa-ta (man. bct-ye Fuss, tam. padam, pá- dam — ser. pada, pied, pas, trace), pataró, fataro, tam. pédu (1. femelle des oiseaux; 2.«hermaphrodite*,pédan, picii id. pendagar, pendar, hermaphrodites, impuis- sans : petteiyan id. Vpen, pendu femme). pati-cs (cf. kav-ics Dim. vesszőből font házfal). Tam. patt-i («claie· pare pour le bétail, grande étable, hameau etc.). pating (patting: lapos kötél). Tam. patt-ei (écorce d’arbre, «grosse lat te de bande, bande·, (ceinture, ourlet, sangle de cheval: paftigei, ceinture de femme, toile, petit corset), patkány. Az «egér, cziczkány* szók alap- értelme «lyukasztó* s így e szógyöke hasonló értelmű lehet, cf. tam. podu'· (parcer, transpercer, fairé un trou). t pat-kó (= orosz, pod-kova, fér de cheval). patvar (czivódás, lárma: rágalom, cf. tam. patt-áfigu, force, plaisanterie,vain babillage, mensonge s {gy csupa hangutánzó gyökű). patyol (burk-ol; patyol-at: fej burkoló ; finom szövet). Tam. pottu- (1. couvrir, cacher cf. föd;
Tam. padartt- (s’étendre, s’élargir, se répandre, se divulguer ; padar-oH, pazar fény tkp. terjedő fény). Gróf SzáciiKNY! B.: Keletániai útja. II. köl. pá (pa) t pácz (szék. = orosz páéesi déchet du lin quand on le pcigne). pája (rég. szövet, portéka, fekete pája stb.). Tam. páy (natte, lit, voile Yph, fii de coton, chaíne d'une toile; extension), pák (a káka bogos virága, feje), cf. tam. pá-gei (turban, toque, coiffure). ? pák-ász (rég. koborló, cf. tam. pikkan, voyageur, kákkan-bókkan «vagabond, vau· rien»). NB. A «réten élő* jelentésben, cf. orosz fakót (prairie etc.). ΐ páleza (stb. orosz stb. pal-ka, báton, lat. pal-us). páll-ik pro párl-ik. pálya (út, körös út). Tam. vá/i (course drculaire Yvalei, se courber). pánk, pánkó (pro pánk-kó, Dim. fánk). Valamint a pámpuska tkp. = duzzadt, dombos vlmi, úgy e szó is a ponk, vánk-os szók társa s a német Pfann-Kuchen (omelette) szóval legfölebb valahogy rímel, pány-va = panya. t pára (gőz: párl-ik, párol: orosz par, va- peur, exhalaison etc. par-if, flamber, cuire á l’étuve = gőzöl). ? pár-k-ány (szély, stb, cf. tam. pari-gei coupure). t párna 1. vánk-os. pá-r-ta (cf. tam. pattan, bandeau autour de la tété, diadéme, ornement du frout de mariée etc.). t pászma (orosz stb. pasmo, lat fasda V'scr. ρας- ligare). pászta (rész, osztály, cf. magy. fdr-ass-t pro fár-ad-t átmenetet). Tam. pá-tti (part, portion, moitié, páthi- diviser, pádC- id. \pá- pro pagn). páty-og-tat (csókol, cf. tam. mattam, mufti, baiser, caresse). pázs-int (pázs-it, pázsint-os). E szót összezavarták a lat pastum-ból lett pást szóval s így a szláv pas-ti (fairé pattre, lat. pasco Ϋser. bhaks) alakhoz folyamodtak. Pedig a pázsint a tam. pas- andei (verdure, couleur verte: pas-andu, pas-undu, verdeur, beauté, pas-undarei, gazon vert \ pas-um, passu, pásu «vert. frais* zöld) szók társa. * 9corde d’un arc tkp. peczegeti, hogy hangot adjon). pe (pá) pedig (= pádig: rég. kedig is = penyet sz.). Minthogy e kötszó eredetileg = a «meg· kötszóval, s ennek értelme «után» a mint a penyet = tam. pinn-tim, pinnei, pinn- adi (aprés, ensuite) is mutatja: azért a kedig alak a hát szó kemény felhanguja; a pedig társa a tam. pid-avu (dós, derriére, 1. visza). Az ig a rég. dat.-allativ rag. peheteg (szék. = pemeteg a tam. hangtan szerint b, v = g, h). pej (= páy). Ha e szó nem árya, (cf. olasz bajo, lat. baius pro badius): összevethetni a tam. sey (rouge) szóval oly módon, a mint selyp = pelyp, pejp, szék. ? pele (pelye, pulii, cf. orosz biel-ka, écu- reuil, loir, glis). t pemet (= orosz ypo-mct-al\ balayer). penész (= panasz: peny-ész: mucor). Tam. pii-vsu, pímsi, piisanam, piiranam (moisissure ]/pú- moisir pro pi, ordure ?). A magy. szó társa a peny-e (renyhe, rothadó, peny-h-ed, peny-v-ed: rothad) alakok folytán a tam. pinám (carcasse, corps mórt, cadavre) szó társa és fene (fené- sedik = rothad) rokona, penyet 1. pedig. perecz (= parácz: karperecz stb., cf. tam. I pariy-agam «anneau, bracelet·), pere-putty (= párá-putt': valakinek minden pere-puttyát ismerni, szék.). A tam. nyelv után háromfélekép lehetne értelmezni, de a fő az, a mit nyelvünkből is igazolhatni; ezért az első rész = tam. peru, periya, per (grand, cf. bér-cz), a második podi, pottu (petit, menu, cf. magy. pöttön = piczi) s így az egész = öreg- apró. pete (= pátá), tam. muttei (oeuf, cf. pet, pöt). pe (pö is) pecs (pöcs, 1. pet (szék.), pecz-eg (peczeg-et: peczcz-ent, pitty-en-t, szék. ujjával p. || picz-ka, pacz-ka tkp. patt-íntó, megérintő). Tam. miitu- (donner une chiquenaude, — patt-int, peczket hány, — jouer du luth, peczeget-, pincér de la guitare, tendre la NB. Mimi a szék. pitty-ezés (Minkenspiel), mind a peczkázás (gombozás) játéknál a pattintás, peczczentés az alapértelem. peczek (kis szeg). Minthogy szék. «pecze- neg szeg» is van, ez pedig a piczi szó változata, az első is oda tartozik, peder- (pödör, м-ezve pender-it || bodor || fodor). Tam. vidir’- (brandir une épéé, fairé le moulinet; remuer ; vidir-vidir'tour- noyer etc.), k.-tat. bötör- = pödör (sodor). A magy. és tam. ige trans. képző hiányos, a mint a bodor, fodor in trans. alakú igenevek mutatják, sőt a k.-tat. ige is csak látszólag trans. alakú, pedz- (a hal érinti a csalétket s így a pecz- gyök mása), pegymet (rég. variolus = apró = piczi, s így a petty, gyök változata), pehely pro pely-he (mint kehely pro kelyhe). t pelenka (= orosz pelena, pelenka, mail- lót). pely, pely-he a szék. tulu pili: általában : vékony, puha). Tam. melli-kkei (finesse, minceur, deli- catesse: Ϋ ntel, mince, fin, délicat, doux au toucher etc., cf. molyho. pem-h-ed (v. püm-h-ed\ tkp. dagad, s azután rom-l-ik) = pom-h-ad. pendel (v. pendely, cf. tam. pen, pendu, fille, femme et öli, vétement). peneg (peng, peng-e, pend-ül, pend-it). Tam. pan (chant, air, guitare : tehát a pengő, pengetni való), per (per-el, perl-ekedik || pör, pör-öl stb.). A tam. pir-ádu, piriyádu (procés, accusation etc.) leszármazása nem világos, de közelebbi, mint a szláv pre-fí-sía (se que- reller) ige pria, prja nőm. verb, alakja. Különben a legvalószínűbb, hogy a per, pör a ver, pör-öly (verő) és por-tya (beütés) szók társa, per-cz 1. por (por-czi-ka). per-eg- (pörög tkp. ireg, forog, 1. ezt: perge = fodros, perg-et, perd-ül: pereg a dob, pereg a nyelv). Tam. i. pari- (s’échapper, se détacher, s’enfuir ... «les larmes s’échapper des yeux·, cf. könny per-d-ül, se détache ret tomber, «a borsó lepereg a falról, ajég a kalapról· etc.) ; 2. par-ci (tambourin : pör-lce, a pergó = раГеіуап, tambouri- neur, páriát: pal’ei- dire, parler, discou- rir = pereg a nyelv, pereg (vas-szar tkp. a guruló). Tam. pir- lukkei (crotte de brébis, de rats, de Hévre,
Tam. i. poru-boru'- (v. intr. étre brúlé; brúler, rötir, griller... se fácher, s’irri- ter); 2. murugu- (se rótir, se griller, étre brülé, trop cuit, múrir, se dessécher, étre tourmenter · vlkit pergel·: muTukku- v. tr.); 3. ѵаГи- (se dessécher etc. ѵаГи'- rótir, griller, cf. ver-ő malacz). - perg-e 1. féreg. peije (cf. burján és tam. ’ai’ugu, agrostis linearis, Erzsi = perzsi). ((perkál a szorgalmas és ügyes pareia-k által szőtt gyolcs, tam. parei-kAli, partikká/, раГеі-kkAli)). per-j-el (= lat. prior?? cf. tam. pér-Al, grande personne pro ptriya Al). perme (perme-d-, permet-ez stb.). Tam. 1. rnarlti (pluie, eau, nuage, frai- cheur: mar leipleuvoir); 2. porli- (ve r- ser, répandre, «pleuvoir» — a verse), cf. mong. bor-A (pluie). per-nye (pörnye cinis, a per-g-el, pör- g-el 3-ad képzetek gyökéből s így fölösleges árya szókhoz kapkodni), persely, cf. tam. pér lei (pórIzei is «boite» | mailé, caisse), mert más a bursa és más a persely, perzs 1. perg (nőm. v.). pes-el- (az állat, az eső is, szék.), tam. pey- I (pro pes- la pluie tomber, pleuvoir ; pey-ál, pey-vu nőm. v. pluie). pes-h-ed = poshad. I peszmeg, peszmet = osm. pe-k-simet = biscuit). pet (pöt, szék. pöcs, pecs penis, pet-el-, pet-er-ke = tam. pas-ambei, cf. fa...). Tam. i. patti (scrotum, penis; tuda. j bodd penis) ; 2. pidukkam (testicule mot immodeste . .. spadix du palmier). NB. Yüklə 10,47 Mb. Dostları ilə paylaş:
|