Cercle, trou, maille, 2

pontivá, pofika (jupe de toile. toile chemise). · ? tehát semmit sem bizonyít, ponk (szék. emelkedés, domb, halom: ponk-os, dombos, duzzadt).

Tam. poftgu (monceau, p. arisi, mon­ceau de riz ...; poiigam, accroissement •front·, tehát a ponkos xé%i,poug-ar, mon­tagne, pofig-al saillie, élévation \ pongu- s'élever, se gonfler, cf. vánk-os, pánk, fánk etc.). ponyva 1. pongy.

por (por-os, por-oz, por-h-anyó || cf. pur-ha).tam. porti-, combattre, livrer bataille, se battre, escarmoucher ; rivaliser cf. verseng: poru-dal nőm. v.). pos-ad (pos-h-ad, posvány || posadék = rot­hadt nedvesség s így a- büz-h-öd- alak társa, 1. ezt), posz-og (ló-poszogó, szék. Lycoperdon bo- vista).

A tam. nyelvben a föld pora: purludi I s ez a «föld» szó társa. Az egyéb-féle port jelentó szók «piczi, törött· stb. je- lentésűek. Ezért a por (por-cz, porczika, részecske, perez) társául a tam. pofi (chose petite, menue, particule, moment, cf. perez, étincelle, cf. ti-ppori id. magy. szi-por-ka Dim. etc. X pori- s’échapper) szót meg az ezzel rokon porukku (ce qui est détaché, séparé du reste: porukku- man, terre détachée meuble, cf. por­hanyó föld etc.) képzetet tartom, cf. man. buraki (Staub).

NB. Az orosz stb. praχ (poudre) társa a ser. par aga id. A perzsa osm. barut lőpor) tkp. gyógy- I izer, cf tam. marundu (médecine) s így nem tar­tozik ide.

рог-cz (porcz-og, porezogó).

Ez olyan hangutánzó alapú, mint a tam. moru-moru'- (un gateau crier, sous la dent, étre trop cuit, trop frit, cf. porezogó sütemény).

t porgolát (szék. = kerítés, cf. orosz pere- klad traverse, akadály vagy peregorod-ka cloison).

porit 1. pirít.

por-nya (pornyál: aprózva eszik, \ por).

porond (vizhordotta kavics, homok).

Tam. varanTu- (varandu-, balayer, en­trainer une riviére, un torrent, ramasser etc.).

NB. A vesszőt jelentő porond, porongy lehet I az orosz stb. szláv prut (verge) n-ezett alakja, de a prűd (étang, tó; pru-diV, arréter le courant de l'eau) a porond (gravier; gravel) szóval nehe­zen azonos.

t porong (szék. szövet feszítő, cf. orosz prug, pruz-it' tendre, ang. prong.). poronty (porongy: szülött, gyermek, béka­poronty).

Tam. pird- (= pora’- naitre etc. pira- nda, ce qui est né: pirandei, naissance; nature etc.).

NB. A tam. taleippiralfei (petite grenouille béka-poronty) «fej-forgatóival értelmeztetik, de lehet a tavaiéi -f pirandadu (béka-szülött) szók összevonása is.

t (poroszló rég. porosztó s ez = orosz pristav inspecteur de police, messager). portya (porta is: portyáz = beütéseket, be­csapásokat tesz s így a ver, pör szók társa

Tam. kusti (pet; kusu-vidu péter, ku- stwu- id., cf. tam. kttsu-ktisu- — posu-posu'- (chuchoter, szék. pusmog), posztó (szőrös szövet). Minthogy e szót se szláv, se egyéb árya gyökre nem vezet­hetni, mert a ser. vas- (sibi induere) igét a vászon szónál láttuk: megemlítem a tam. pott-i (tissu de fibre d’arbre, en- veloppe etc.) szót. Az orosz stb. szláv postav a ser. pad- (vestire) vagy pud- (nectere) igéből nem jő ki, míg az sz-t combinatió a tam. t + t vagy /+// a szláv szó av vége a magy. d-nak utánzása).

1 t(potroh = magy. poczak, cf. orosz potroy tripes, boyaux). poty (poty-og, pocs-og, poty-ol, poty-ó-s, potya II potty-an stb. || pacs-k-ol, pocs- k-ol).

Tam. i. pottu-pott-cn- (son imitatif pour le bruit du tomber et du frapper: p. p- enY-virlu-, tomber avec bruit — un fruit, pottyan az alma stb., — p. p. ént-adi-, poty-poty mondva üt = potyol) ; 2. pottu- (fouetter, battre, patyókál, pacs-k-ol, pocs-k-ol).

NB. A poty-a (hitványság, ingyenes) úgy ér­telmezhető mint «hulladék·, tehát a rossz és a munka nélkül jövő

pozs-og (pezseg, bezseg), 1. buz-og.

NB. A pozsga (nedvteliség) meglehet a pezseg (forr) értelemből lett, de az is lehet, hogy a tam· pasei, passei (moiteur, humidité, jus, séve: itatta p. vigueur du sang etc. szó társa.

1. 
   pók (in-pók, in-bók, h-in-pók vagy a béka (nyelv-daganat) vagy a bog (kötés, csomó) változata.
   

?II. pók; szék. pánk (aranea, orosz pauk, pauéek Dim. pau-tina, toile d'araigne. Tam. í.si/andi, 2. silambi, 2. pottu-ppússi)· pók-a (póká-1).

A szláv po-viyalo (kötelék) szóból leg­fölebb pójálo alak jöhet ki, de nem pók-a, a mi a magy. bog (bék-), bak, boyo (mong.)

,bau,baj-i (t.-tat.),tam. vikku- (lier, de píkku is, mert ptkk-al-áttam : megkötöttség) szók társa. Man. btr/eliye- (bedecken, umwickeln, umfassen etc.).

pó fpój

pócz 1. pucz-ok.

pónya (szék. = ponyva), 1. pon-gy. pórász (szék. póráz is).

Tam. purei-ssei, purősei (corde pour conduire et attacher un éléphant; pur-i lien, corde, toron cf. magy. kötelet ver, tam. puri mutukku-, azaz ver, forg-at, für-t rokonok).

NB. A szláv pro-via* (meg-köt) alak egy kissé messze van. pót- (pót-ol: kiegész-it, helyettesit).

A tam. málTu (tnáTTu, récompense, substitution) a magy. más szónak a társa, a pad-il, vad-il (équivalent, compensation récompense, substitution) névszónak nincs igéje.

pö

pöcs 1. pet.

pöczcz-ed (dagad). Tam. póttá (chose grosse, enflée; grenouille de mer, tehát a fuval- kodó, cf. béka: poczak). pödör- = peder, pöff-ed 1. puffad. pök = köp-.

pönye (pónye) = pónya.

pör (pör-öl = per-el || pör-öly = verő).

A ver igénél látott alakokon kívül állja­nak a következő tam. alakok : i. paTa-mbu- (frapper; battre, le blé, man. bire-,fori-) ;

2. 
   poru- se battre, combattre; rivaliser). Ennek igeneve pór (guerre, combat, lutte, bataille: dispute), pöszke = szöszke, cf. e változásra nézve a pey szót. pöt-köd (szurká-1, varkál).
   

Tam. pott-alákku- (fairé un trou, percer, trouer Ϋpottu-, ravauder, coudre). pöttön (piczi, petty).

Tam. potfu-bodi vagy podt-bottu (chose petite, menue).

pő (póö)

pöcsik (1. búsa, púzsa: tam. pússi, ver. in- secte, reptile etc.).

pöcz (= tani. pisám = ser. útja, sperme humain).

pőre (pőre gatya = csupa galya; pőre sze­kér = egyszerű szekér).

Tam. vefU, velum (vide, vacant, vain, simple, seul, pauvre, dépourvu; kud. bori id.).

pötyög (lazán fityeg: pötyögő: i. lebenyeg, 2. tölgy v. tőgy).

pu

I pucza (szék. alfél és vulva puellarum : magy. pucza = pöcs.

Tam.possu (i. le derriére, l’anus, 2. abon- dancc de poils, poils de la vulve... im- modeste).

I puezék (a tűzhely-mege, cf. tam. pud-ei place, cóté, aduppu-ppudei tűzhely).

pucz-ok (puczkó: «tűzhely vagy sód· fejénél a tűzre tett fa vánkosául szolgáló kő, tégla vagy töltés, s így a szék. poczok Unter- lage, meg a buezka dombocska szóval azonos).

Tam. i. muttu (soutien, support: pu­czok ... collíné, hauter, élévation etc.: muttu-muttayiru'- un champ étre plein de monticules: csupa buezka és buezka);

2. 
   módú, móttu (hauteur, élévation, faite, sommet cf. pócz, ventre cf. pocz);
   
3. 
   mett-ei (chevalet d’un istrument á corde, nyereg = a poczok szék.); 4. tnédu, méttu (hauteur, élévation, collíné, tertre, mon­ticule, buezka... ventre pocz-ak, syn. misei Vmi, mi, mé, hauteur).
   

NB. Az orosz