Cercle, trou, maille, 2

? kulyak (kulak; kujak, szék. = ököl = orosz kn/ak, poing, poignet, mert ez köze­lebbi, mint a tam. ki/uttam, poignet). kum (kúm: szemét, kezét kumja, le-kum a nap II cf. huny és köp-ör.

Tam. kt'nnbu- (se fermer, se joindre, se refermer comme une fleur, se rétrécir, se comprimer, s'agglomérer etc. syn. kumi'-, kuvt1·.

kumak (szék. kumasz, egy jó darab).

Tam. kumukku (boule, balle, somme I azaz csomag \rkumi'·, accumuler etc.). kummint 1. komm-an. kuncsor-og- (kunczor-og, a kucz-ог n-ezett alakja).

kuncz-og- (kunczorá-1, szék. = kuny-orál). Tam. keiisu- (prier, suplier, implorer etc. kcíisi-k-kél- id. 1. V kony-a, kuny-a). kun-d-ész (keres, böngész, a kun, kony gyökből való nőm. acti kun-d tovább kép­zete oly formán mint a tam. kuni-ndu bárexaminer de prés tkp. konyulva néz), kunya = konya.

kuny-hó (kuny-ö = haj-l-ék; cabane, hutte). Hogy e szó a kuny-a, kony-a (hajló) gyökből való, mutatják a «haj-l-ék, ku- tyorló, gugyorló· hasonló logicáju szók; s Így a kud. kóne (cabane) szó a tam. kóna (courbé, plié) társa a tam. kán

(chambre, cabine etc.) pedig annak vál­tozata, cf, tam. sAy-gei, sá-gei (hajlék) és kaukázusi orosz ςaki a (cabane) szókat.

kunny-og- (szék. = bünnyög).

Tam. kunugu- («parler du néz, na- siller, murmurer, fairé le mécontent»).

kúp (kúp, kup-acz = rakás, kuporgat = halmoz: kupak-tanács = falusi tömeg­tanács).

Tam. kupp-am (tas, amas, butte, élé­vation, petit village, hameau: kuppam kuppam-áy ppó- aller par pelotons: kúpp­al, monceau, foule, tas de fumier «szemét- kupacz·; kupp-ei, amas, foule, butte, hau­teur, tas de fumier, chose de rebut...) YkÁppu-i pro kuppu-, kumi'-, kuví- ac­cumuler, entasser).

kupak (= pipafödél, t.-tat. kapa-k, mong. yabyak couvercle etc.).

NB. A Magy. Ny. N. szótára kényszerűségből ide vette a kupak-tanács (tömeg, falusi tanács) első részét, de ez nem áll.

kup-or-og- (szék. nem török, perzsa módon való ülés, hanem arczczal a földfelé ko­nyulva lábon ülés).

Tam. kupp-um- (tomber la face contre la terre, se jeter sur, s így a tam. ige a magy. hoppan, huppan jelentésbe vág), kur-héja (tyukhordó, kánya, cf. tamul kórli, poule, volaille s így a szláv kur, kuritsa, poule társa).

? ura (kura-fi, ha e szó = árya kurva szó­val, a tam. kur-ali, prostituée szó szá­mításba nem jöhet), kúra (kuráz-ik, kuréz, szék. tréfál).

Tam. kór-ant (moquerie, bouffonnerie etc.).

I f (kurczina, töpörtö V^örosz korct contra­cter, rétrécir, crisper), kurgó (kurkó, fattyu gyermek, tam. kurugu, tendreté, jenesse, rameau, jet, mert kölyök szó is tkp. saij, hajtás, rügy), kurj-ong-, tam. kurei'- (fairé du bruit, re- tentir, kur-avei, grand eri, bruit), kurta (kurt-ul, kurtít).

Tekintve az angol-szász scor-t, angol shor-í, régi felnémet scurz, kurz, dán stb. korty orosz stb. korot-kíy /lat. cur- t-us, alakokat, azt lehetne gondolni, hogy a magy. kurta is onnan való, meglehet, de a tam. kurü, kur-iya, kúT-Tu pr

okuY/tt, kuYei-tta (bref, court, abrégé etc.) az árya szókra nézve gyök! s a múlt és nőm. acti t képzó turáni.

•|. kuruzs-ol / orosz szláv kruz- (kerít, for- télyoskodik) ? vagy = ? szék. gurucsá-1 /oláh krtica kereszt, minthogy az ortho- doxok kereszttel és pőkdöséssel gyógyíta­nak egész Jeruzsálemig, kusza (kuszái = zilál: kuszma, zilált).

Tam. kusa-tnasakku (confusion, trouble), kusza = szék. guja (tam. hangtan szerint

У = s)·

kút (mong. yuduk, vulg. yotik, man. yóts-in (Brunnen), t.-tat. kuyu id.)

Tam. kiittei, kuttam (réservoir, petit étang. «profondeur» Vkud-ei·- creuser, excaver vagy kottucreuser s így a kot-or ige eredetijéből), kut-ag (kut-ak: kicsi, törpe, a tam. kutt-am chose petite, raccourcie mutatása szerint a kicsi kemény alhanguja). kut-at (katat, ketet, keres tkp. turkál-).

Tam. kindu- remuer, retourner, cher­cher, examiner, sonder, fouir, creuser etc. tehát a kút szó rokona), kutt-og- (kullog).

Tam. kúttu (danse, a keletiek czam- mogisa 1. ezt), kutya (kutyó, kuczi-ka j| kuszi).

Tam. 'ussi (chien : a mohamedánoknál kúttá).

NB. A tam. kukk-al (kukk-an, chien, voeat kukká) nőm. v. alakú s így a mong. futsa- (abo­yer) igével látszik összefüggni. A kaduvan, kadu- vay (chien) tkp. gacz-száj (székelyesen).

kutyor-od-ik 1. kuczorog. kuv-ad- (kov-ad, kovál-ik, kop-ad: hámja, gubája megy, válik, kikuvaszt a bőréből szék. y kab-at: man. kuwcle-, kówala-, abschálen, die Hautabziehen ; k.-tat. kub- nem ragad, lekuvad).

NB. A finn nyelvek kedveért a kuv-ad- igéből has szót eszeltek ki I! kuvik (csuvik).

Tam. kügci, kiivei (gros hibou).

kú (ktl)

kúp (kúp-födél, cf. pu-p stb.^tam. ktlmbu (sommet hémispherique /ktlmbu- kumó- dik).

kúsz- (csúsz).

Tam. kasagu- kasa- (glisser, s'échap- per, s’efforcer, cf. csúsz-raász).

kii.

kük-l-ik- (kük-öl-ik: man. koko-lo- die Klei- der abreissen, mong. yak-zala- muer). kül- (köl-ső stb. /ki, kiv). kül-d-, kann. kalu-h-isu (to send tkp. kel- esz-t /kel, a tam. anuppí- id. 1. men).

1. 
   külü (szék. zöld harkály: ktillü, har­kály).
   

Tam. kili (külü, perroquet: papagáj).

2. 
   külü = kölyü.
   

küpü (köpű : kut-küpü, kasza-küpü = kasza- sutu szék.).

Tam. kuppi (fiole, bouteille etc.) küsz-d- (küzsd, stb.) 1. kesa. kür-t (nőm, acti: kürtő; kürtő-s kalács és nem kürt-ös k.).

Tam. ktirl-al} kurl-á, kurl-áy (tuyau, tube... flüte, fifre, flageolet, chalumeau... kür-t-öl.., chose creuse, trou, canon de fusil ; pugei-k-kurlá cheminée; kürtő: ktirhaYpiffu, CToquignole roulée en tube: kürtöskalács, tkp. pite \ kurl-alu- se mettre en rouleau, former un vide).

{ küszöb a közép szó változata.

La

NB. alá “ 'le, alant = 'lent, lám ■» nim, talál pro tanál, ih-eg = 1-ih-eg, lab-at-ol = 'ab- at-ol, 1-ev — ev stb.)

lab-da (stb. gyökszerúbb a népies lob-da 1. lob-).

Plaboda (cf. lebeda, patté d'oie une plante). lacs-ak (lucs-ok, lusz-t || laty-ak id.)

Tam. nasa-nasa-en- (rendre ce son, étre liquide, doux, onctueux II nasu-nasu'-syn. II nasukku-nasukk-en- étre gluant,vísqueux II tias-ei... humidité etc.) cf. lics-pocs. laf-ancz (ro-ngy-os, laf-og = lef-eg, cf. leb-eg).

Tam. alav-al (nőm. v. haillons, déchi- rement, déchirure), inán. lab-ta lab-ta (zer- lumpt, litb-da-yóti herab-hángend, mong. nap-tat- (lafog, herabhángen...).

'lag (-lag-, leg: birói-lag, has-lag).

Tam. i-lágei, '/ágéi- (&ςοη, maniére:

I i/akku, 'lakkut ressemblance, comparaison,opposite... túl 'lekka, as, like), man. lak (passend). lágy (= Ы’: lagy-ma-tag || la-n-gy || lágy, lágy-ad, lágy-ul).