Cercle, trou, maille, 2

Minthogy turáni észjárás szerint a késő = «hátsó, utolsó* : a magy. szó legközelebbi társa az osm. kid (far, utó), t.-tat. kid (estve = utóidö, osm. gij-e nuit), osm. gaf-ik- = k.-tat. kid kai- vagy suttya ka!· I (késik tkp. hátramarad), mong. χφ- (re- tarder, yof-ida- étre en retard: /op’s tárd, yopt-ki id.), man. yesi-yese- (schlen- dern).

A tam. nyelvből ezen alakhoz tartozik kassán (ouest, nyugat, az estve tája).

A tulu kad-ésa (late) a hát (tam. kadét) alakhoz tartozik. A tam. pittdiya (gálám

le soir) a szék. pincz-er-eg (lambiner) alakhoz való. , kész (kész-ül, kész-tet).

Tam. kai (main: aussitót: kai-mér- panam argent comptant tkp. kéz-en pénz — készpénz sigya kész a kéz, kéz-en alak változata).

NB. A t.-tat. kit-la- tkp. «szorít» (presser) jelentésű, s így szóba sem jöhet, mert kis a köz gyökhöz tartozik, a tam. kisii-gisti (se presser) sem ide való.

ké-t (melléknév, kettő névszó).

Az összevetések után tény, hogy e szám­név kev-tő alakból való s így a gyök a tam. kawu (branche fourchue, cf. szék. ik-es-fa = kétágú-fa), ebből van: kar-adu (branche fourchue) és kav-attu (double; fourchu), man. kaba (ein Paar, zwei zu- sammengewachsene Zweige: kabatira dop- pelt), mong. γαγα, yoyo (entzwei, mert v, γ váltakozó), kéve. A tam. kattu, каѴГеі (kaTTei gerbe) tkp. köteg, a k.-tat. köl-tá (gerbe Ymong költ- lier) = köteg, mong. Ьй-dok (gerbe

• 
  bő- lier) = köteg. Tehát a magy. kéve nem a k.-tat. kübá (széna-rakás K tara. kuvi- accumuler, entasser etc.) társa, hanem a tam. káv-ei (enfilade, rangée, assortiement etc. ΫΤΰ'- enfiler, unir, joindre, composer etc.) nőm. v. mása, mert a kéve nem összegyúrt rakás, hanem rendesen össze­fűzött gabona, kéz (kéz = káz: kezd stb., kez-el: kez-tyü).
  

Tam. stb. kai (pro ka-s-i: main, bras, poignée etc.; kaiy-idu- mettre la main, entreprendre; kai-y-álu- manier, employer user, pratiquer, administrer etc., cf. kez-el-, kai-yudei gant, gantelet = kez-tyü).

ki

ki (rég. = beh! ki, ki-csoda stb., mong. ke-n id., t-tat. kim id.).

Ezen névmásnak nincs semmi nyoma sem a mandsu, sem a tam.-féle nyelvek­ben, ellenben minden áiya nyelvben el van terjedve s így a miénk scr.-perzsa eredetű.

1. 
   ki (kiv, küv: kiv-ül, küv-ül |j kil, kül, kinn, künn pro kil-en, külön).
   

A turáni felfogás szerint a kül = héj bőr, takaró), pl. t-tat. Ki = héj és kü

l(dehors), tam, pufam, pul'am (partié ex- tcrieure: peau, écorce etc. burok, dehors kívül). Ezért a kiv-iil, kiiv-ül társa a tam. ká l-am (extérieur, apparence, déco- ration, forme, figure, masque, habillement, costume: szóval a külső).

2. 
   ki (ki-es, ke-es, kietlen), tam. kai (deco­ration), mong. ké (szépség: ké-te szép), kiabál (kiál-t), 1. kajaba. kicsi (kicsi-d, kicsi-ny nőm. app. kicsid-ke Dim. II kis, kis-deg II küs, küs-deg).
   

Tam. i. kiinam, kiiis-al, kiús-il, kitis- idarn, kiíis-iün (petitesse, bagatelle, bas- sesse, pauvreté, cf. man. kenje mong. kenje kiéin, schwach, osm. genj jung) ;

2. 
   kum (petit, petil des oiseaux; ktitisu petit, petit des animaux; kuiisi kim· s kisdedek); 3. kus-ini (chose petite, kuvatn pro kusam jeunesse, tendre té);
   

3. 
   kutt-am (chose petite, raccourci || kutt-i petit, petit des quadrupedes... devant un nőm il signifie «petit, moindre, cadet» I ex. gr. kuttí-y-appan = ktmsiy-appan frere cadet du pére: kicsi apa; kutt-an enfant, fils, agneau, osm. kum); t.-tat. kiiciik, kece etc.).
   

kil-d- (rég. = kül-d), 1. kel-, kil-incs (kal-incs, cf. bil-incs stb.).

Tam. kil, kil-am (coin, gond, clavette, verrou: kann. kili a lock; kilu a spring; I kil-ittu· to press a spring, to force a key in to a lock; kili-kai a key). Az osm. kilid az új-görög to klidi (zár) turánizált alakja és semmi egyéb, kimé (kimé-1, kém-él stb.).

A mong. nyelvben két syn. gyök van: kim-Λ (Vorsicht, Sparsamkeit) és yam id. Az első igéje kimála- a magy. szó testvére.

A yam-na- (sparen, vorsichtig sein etc.) a tam. kamu-kkam (action de cacher, 1 secret, réserve, retenue, modestie etc., kamukkám&y-ppü aller incognito) alak társa.

NB. Alig szükség említeni, hogy a kém tkp. •zstigorogva, bujkálva cselekvő». Ezért a tam. vij-ar (espions) szó is tkp. «buják (buj-ár-ok)». ? király (kerál).

Az orosz kőről (olvasd karol, roi) alak

NB. Az i. alatti alakokat a ser. kintit (aliquid) névmási összetételből akarják kihozni, holott az csupán N-ezett alakok, mint a megfelelő turáni testvérek.

•Carolus Magnus»-ból való rontásra mu­tathat, de a többi szláv krdl inkább a királ alak összevonása, ez pedig a tam. kirl-avan, kirl-án (vieillard, ancien-, maítre chef) módjára kirla (koros) és ál (személy) szóösszetétele is lehet, kis = kicsi.

kisér (kés-ér, szék. kés-ért tkp. hátul-megy s így a kés- igével egy-gyökü, a tam. pin-sellu- is tkp. hátul száll, megy, cf. pin- czer-eg).

NB. Azért, mert a magy. kés-, kis gyök anyagi értelme (a hát, utó) nálunk nincs meg. kölcsönről nem lehet szó, mert a man daya-, mong. daya-, daya- (folgen) igéknél sincs meg a finn laka (hát) anyagi jelentés.

kisik- (rég. pavere: retteg, cf. tam. kidu- gidu- trembler de peur, de froid, craindre). kita (= köteg s így a két-, köt- mellék­alakból való), kity-koty 1. koty. kiván l. káván.

ki {ki)

kígy 1. kégy.

kígyó (= kid-6: kégyó).

Ha e szónak az állítólagos kilgyó alakja nem olyan /-ezett, mint gyümölcs pro gyümöcs: a tam. nyelvből a keliru (keftTTu, silurus Ykefi’- ramper, serpen- I tér, se plier) alakot vehetnök ide, anélkül, hogy a szláv gol-ij (csupasz) szó rontott finn alakjaiból kellene nevetséges alakot faragni. Azonban valószínűleg az alhangú k'id'ó (kígyó) az eredeti s így a tam. kóttei nir-kóttei (vizi-kígyó : espéce de serpent) szó társa, cf. kédu (le serpent rouge de la mithologie).