Előadások a természetfilozófia történetéből

54 . 141-172. o.

67⁶⁷Görög gondolkodók 1 ., 8.

68⁶⁸"Parmenidész ugyanis egy olyan kiélezett monista tanítást hagyott örökül, amely nem kevesebbet tartalmaz, mint a természetfilozófia lehetőségének megszüntetését. Tanítása szerint csak a létező létezik, és a gondolkodás csak a létezőre irányulhat. Ám a létező keletkezetlen és nem-pusztuló, egyetlen, mozdulatlan és teljes – következésképpen nem lehet azonos az érzékelhető világgal. Az a vélekedés, hogy a létezőn kívül az érzékelhető világ – a keletkezés, pusztulás és a sokféleség világa – is fönnáll, nem egyéb mint halandók hiedelme, amelyben nincs igazság" – írja például Steiger K. L. Steiger: Parmenidész és Empedoklész kozmológiája, in: Parmenidész – Empedoklész . (Gondolat, Budapest 1985) 75. o.

69⁶⁹Steiger, id. mű 149-161. o.

70⁷⁰Parmenidész monizmusának lehetséges értelmezéseiről l.: Steiger, id. mű 79-84. o.

71⁷¹Állam , 529-530-as jelzet, in: Platón Összes Művei II.

72⁷²Ez a fajta Platón-kép olyan kiváló tudománytörténészeknél is fölbukkan, mint Sarton – l. G. Sarton: A History of Science (Oxford University Press, London 1959) – és Neugebauer – l. O. Neugebauer: Az egzakt tudományok az ókorban (Gondolat, Budapest 1984).

73⁷³Természetesen az ilyen félreértéseket nem az egyébként kiváló tudománytörténészek gyatra szellemi képességei, vagy felkészültségének hiányosságai okozzák, hanem többnyire a félreértés elkövetőjének koncepcionális beállítódására, vagy egyszerűen szellemi szimpátiáira és antipátiáira vezethetők vissza.

74⁷⁴Timaiosz , XLIV. 90e-91e.

75⁷⁵Törvények , VII. könyv, 821 E – 822 C.

76⁷⁶B. L. van der Waerden: Die Astronomie der Griechen (Darmstadt 1988).

77⁷⁷Így értelmezi e platóni sorokat F. M. Cornford: Platon's Cosmology (London 1937) című könyvében (90-91. o.).

78⁷⁸Így értelmezi e platóni sorokat F. M. Cornford: Platon's Cosmology (London 1937) című könyvében (90-91. o.).

79⁷⁹Schiaparelli: Le sfere omocentriche de Eudosso, di Calippo e di Aristotele. Publicazioni del R. Osservatorio di Brera in Milano , No. IX. Milano 1875. A német változat: Abhandunglen zur Geschichte der Mathematik , (Erstes Heft. Leipzig 1877).

80⁸⁰uo.

81⁸¹Arisztotelész: Metafizika XII/7. 1072b.

82⁸²Metafizika XII/8. 1073/a.

83⁸³1073/a-b.

84⁸⁴1073/b.

85⁸⁵Ez a "radikalizáció" nem előzmények nélküli: megtalálható a sztoikusoknál, s a kora-középkori ún. "kalkulátoroknál" is.

86⁸⁶Ptolemaios: Opera quae exstant omnia . 1. vol.: Syntaxis matheamatica. (Teubner, Lipsias 1898, 1903)

87⁸⁷Simplicii in Aristotelis Physicorum . Commentaria in Aristotelem Graeca IX. (Berolini, 1882) 292. o.

88⁸⁸uo.

89⁸⁹Vö. Rossi, P.: Vázlat Galileo Galileiről. in: Rossi: A filozófusok és a gépek (Gondolat, Budapest 1975).

90⁹⁰Anna Swiderkovna: A hellenizmus kultúrája (Gondolat Kiadó, Budapest 1981).

91⁹¹Die Stoa. Die Geschichte einer geistigen Bewegung (Göttingen 1964).

92⁹²Epiktétosz: Kézikönyvecske. Utószó: Steiger K. (Európa Könyvkiadó, Budapest 1978) 32. o.

93⁹³Lucretius: A természetről (Alföldi Magvető Kiadó, Debrecen 1957) 18. o.

94⁹⁴uo. 25. o.

95⁹⁵Kádár Zoltán-Szabó Árpád: Antik természettudomány (Gondolat Kiadó, Budapest 1984).

96⁹⁶Ptolemaiosz: Handbuch der Astronomie (Teubner Verlaggesellschaft, Leipzig 1963)

97⁹⁷Werner Beierwalter: Denken des Einen (Frankfurt 1985).

98⁹⁸Plótinosz: Az Egyről, a szellemről és a lélekről (Európa Kiadó, Budapest 1986) 79. o.

99⁹⁹uo. 89. o.

100¹⁰⁰uo. 89. o.

101¹⁰¹uo. 49. o.

102¹⁰²uo. 66. o.

103¹⁰³uo. 68. o.

1¹Vanyó László: Ókeresztény egyház és irodalom (Szent István Társulat 1980).

2²Aristotelische Erbe im Arabisch-Lateinischen Mittelalter (Herausgeben von Albert Zimmermann, Berlin 1986).

3³Augustinus: Vallomások (Gondolat Kiadó, Budapest 1982) 350. o.

4⁴uo.

5⁵uo.

6⁶uo.

7⁷uo.

8⁸W. Totok: Handbuch der Geschichte der Philosophie (Frankfurt am Main 1964-1990).

9⁹Albertus Magnus: Ausgewälte Texte (Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 1981) 11. o.

10¹⁰uo. 15. o.

11¹¹uo. 162. o.

12¹²uo. 5. o.

13¹³Aquinói Szent Tamás: A létezőről és a lényegről (Helikon 1990). Bev.: Klima Gyula, 3. o.

14¹⁴uo. 85. o.

15¹⁵uo. 88. o.

16¹⁶E. Friedell: Az újkori kultúra története V. Romantika és liberalizmus (Holnap Kiadó, Budapest 1993).

17¹⁷Egy friss összefoglalást nyújt pl.: G. Floistad-R. Klibanski (eds.): Contemporary Philosophy vol. 6 part I-II. , Philosophy and Science in the Middle Ages (Kluwer, Dordrecht 1990). Érdekes még pl.: Endrei W.: A középkor technikai forradalma (Magvető, Budapest 1978)

18¹⁸Ilyesmiről ír pl. U. Eco: Az új középkor (Európa, Budapest 1992). Véleményét már csak azért is érdemes megfontolni, mert ő a szerzője egy olyan regénynek, ami a középkor kitűnő jellemzésének számít. Művének címe: A rózsa neve (Árkádia, Budapest 1988) De sajátmagunk is észre fogjuk venni a korszakok közötti hasonlóságokat, ha kézbe vesszük J. Huizingának a középkorról szóló könyvét – Huizinga: A középkor alkonya (Helikon, Budapest 1982)

19¹⁹L. például: E. Grant: Studies in Medieval Science and Natural Philosophy (Variorum reprints, London 1981)

20²⁰W. Pagel: Paracelsus . An Introduction to Philosophical Medicine in the Era of the Renaissance (Karger, Basel 1982)

21²¹G. Bruno: Két párbeszéd (Helikon, Budapest 1972)

22²²P. O. Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban (Magvető, Budapest 1980)

23²³L. pl.: Pázmány P.: Megjegyzések Arisztotelész fizikájáról, in.: A táguló világ magyarországi hírmondói. XV-XVII. század (Gondolat, Budapest 1984) 381-385 Egy jellemző részlet:

"...azt mondja Arisztotelész Fiziká ja 1. könyvének 82. szakaszában, hogy az anyag önmagától nem keletkezik és nem is mehet tönkre. ...Bizonyos pedig, hogy az anyag nem önmagától létező, hanem tökéletlen teremtmény, melyet Isten teremtéssel hozott létre, és csak megsemmisítéssel szűnhet meg létezni ...ha elő lehetne állítani az anyagot, szükségképpen a semmiből kellene előállítani, azaz teremteni, ez pedig csak Isten sajátja, úgyhogy valóban semmiféle természetes hatóerő sem tud a semmiből valamit előállítani..."

24²⁴Nem tévesztendő össze a korábban élt, paradoxonairól híres eleai Zénónnal!

25²⁵A sztoikus természetfilozófia részletes leírását nyújtja pl.: S. Sambursky: Physics of the Stoics (Routledge, London 1987).

26²⁶Lucretius: A természetről.

27²⁷A rendkívül szerteágazó tudományfilozófiai irodalom néhány jellegzetes, könnyen hozzáférhető, darabja: Vörös L. (szerk.): A tudományfejlődés-elmélet problémái. Szöveggyűjtemény. A filozófia időszerű kérdései 43 (1980); Fehér M.: A tudományfejlődés kérdőjelei (Akadémiai, Budapest 1983); T. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (Gondolat, Budapest 1984); M. W. Wartofsky: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai (Gondolat, Budapest 1977); Polányi M.: Filozófiai írásai I. (Atlantisz, Budapest 1992).

28²⁸A felhasznált irodalom: Fehér M.: A természetfelfogás változásai. Az ókortól a természettudományos forradalom kezdetéig, Világosság 1979 488-497. o.; J. Needham: Az emberi törvény és a természeti törvények, Filozófiai Figyelő 1984/3 79-100. o.; E. Zilsel: A fizikai törvény fogalmának keletkezése, Filozófiai Figyelő 1986/2 89-113 o.; Nádor Gy.: A természettörvény fogalmának kialakulása (Akadémiai, Budapest 1957).

29²⁹Gondolatmenetét megtalálhatjuk pl.: Simonyi: A fizika kultúrtörténete 72. o.

30³⁰Egy kevéssé fontos, de érdekes fejlemény: a csillagok tanulmányozásával foglalkozó tudományt hosszú ideig egyaránt nevezték asztro lóg iának és asztro nóm iának. Következetes megkülönböztetésük évszázados viták során alakult ki.

31³¹Corpus Juris Civilis : A római jog ill. a római birodalom magánjogának egységes egészbe foglalt gyűjteménye. A VI. században foglalták írásba. Később is széleskörűen felhasználták társadalmi jelenségek értelmezése során.

32³²Ezt a részt Needham idézi korábban említett dolgozatában a Corpus Juris ból.

33³³Augustinus: Vallomások (Gondolat, Budapest 1982) 386-388. o.

34³⁴Szintén Augustinust idézhetjük, aki A teremtés könyve szó szerinti értelmezésben című írásában ezt így fejezi ki:

"Az is belátható, hogy Isten a teremtett világ nemeit megalkotván megpihent ugyan, minthogy új nemeket attól fogva nem teremtett, de azóta egészen mostanáig és majd a jövőben is azon munkálkodik, hogy gondját viselje a nemeknek, melyeket megalkotott... Mert az egész teremtett világ fennmaradása az Ő teremtő hatalmából, mindenható és mindeneket kormányzó erejéből következik, s ha ez az erő egyszer csak otthagyná mindazt, amit teremtett, vele együtt formájuk is elhagyná őket, s az egész természet összeomlana." L. Steiger K. (szerk.): Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény (Holnap Kiadó, Budapest 1992) 128. o.

35³⁵A természetellenes jelenségek értelmezéséhez egészen hasonló problémaként jelentkezik a korszak neves gondolkodóinál (például magánál Augustinusnál is) a ' rossz ' eredetének magyarázata. Ezt is igen nehéz értelmezni, hiszen, ha a világban jelenlévő rossz Isten műve, vagy akaratával összhangban létezhet, akkor Isten abszolút jósága csorbát szenved, viszont, ha nem Isten hozta létre a rosszat, s akarata ellenére létezik, akkor Isten hatalma korlátozott; hiszen, lám, vannak dolgok, melyek szándéka ellenére jöhettek létre s maradhattak fenn. Részletesebben l. pl.: Szent Ágoston: A boldog életről – A szabad akaratról (Európa, Budapest 1989). Látható, hogy itt is Isten természetének és hatalma természetének kiküszöbölhetetlen ellentmondásába ütközünk.

36³⁶Idézi: Friedell: Az újkori kultúra története I. Középkor, pestis, misztika (Holnap Kiadó, Budapest 1989) 115. o. Senki se csodálkozzon napjaink hasonló gondolatmenetein! Ugyanazon okokból ma a hit (jelentős részben a vallásos hit) reneszánsza dívik.

37³⁷A középkori filozófia történetével foglalkozó munkákban részletesen tárgyalják ezeket a kérdéseket. Sok teológiai munka is feladatának tekinti vizsgálatukat. Itt csak a természeti törvény fogalmával szorosabban kapcsolódó szempontokat tudjuk figyelembe venni.

38³⁸J. Mittelstrass: Nature and Science in the Renaissance, in: R. S. Woolhouse (szerk.): Metaphysics and Philosophy of Science in the Seventeenth and Eighteenth Centuries (Kluwer, Dordrecht 1988) 17-43. o.

39³⁹Az 1277-es elítélésből Fehér M. idézi fent említett cikkében.

40⁴⁰Szekularizáció: szó szerinti értelemben elvilágiasodást, világivá válást jelent. A filozófiában azt a folyamatot szokás e fogalommal jellemezni, melynek során a legkülönfélébb intézmények, tevékenységek, gondolkodásmódok elveszítik vallásos tartalmaikat s evilági karaktert öltenek. Szélesebb értelemben a vallás társadalmi jelentőségének folyamatos csökkenését is kifejezi. Ezek a folyamatok különösen jelentős szerepet játszottak a modern (értsd: modern polgári) társadalmi viszonyok kialakulása során. (L. pl.: A szekularizáció a polgári társadalomban, Világosság 1977/8-9, 457-571 o.)

41⁴¹Mindenekelőtt azokra a tudományfelfogásokra gondolunk, melyek a tudomány t nem pusztán adatok és kijelentések jól meghatározott rendszerének tekintik, hanem szélesebb értelemben definiálják, mint olyan emberi, társadalmi aktivitás t, ami csak más humán (gazdasági, szociológiai, pszichológiai, történeti, filozófiai, vallási) aspektusokkal szoros kapcsolatban érthető meg. Ezeket a felfogásokat szokták externalistának, szociologizálónak is nevezni.

42⁴²Néhány ilyen mű: S. Shapin-S. Schaffer: Leviathan and the Air-pump – Hobbes , Boyle , and the Experimental Life (Princeton U. P., Princeton 1985); G. Freudenthal: Atom und Individuum im Zeitalter Newtons : zur Genese der mechanistischen Natur- und Sozialphilosophie (Suhrkamp, Frankfurt 1982); P. Forman: Weimar Culture, Causality, and Quantum Theory, 1918-1927: Adaptation by German Physicists and Mathematicians to a Hostile Intellectual Environment, Historical Studies in the Physical Sciences 3 (1971) 1-115. o.; Szegedi P.: A "Forman-tézisek", A Filozófiai Figyelő Kiskönyvtára 1 (1988) 141-158. o.

43⁴³Sok filozófus szorgalmazza ezt (Bacon, Hobbes, Locke és empirista követőik) főként amiatt, mert a konkrét tapasztalatok alapján eredményesen szembeszállhattak a középkori skolasztika híveivel. Az is figyelemre méltó, hogy az ebben az időszakban kialakuló tudós társaságok alapvető feladatuknak tekintették a természeti jelenségek kísérleti vizsgálatát.

44⁴⁴Érdekes elemzését nyújtja ennek a helyzetnek Lukács: A társadalmi lét ontológiájáról (Magvető, Budapest 1976) című befejezetlenül maradt művének I. és III. kötetében.

45⁴⁵L. pl. Kálvin J.: Az eleve elrendelésről (Európa, Budapest 1986).

46⁴⁶R. Descartes: Értekezés a módszerről , Matúra bölcselet sorozat 1. kötet (Ikon, Budapest 1992) 53-54. o.

47⁴⁷J. Needham: Az emberi törvény és a természeti törvények, Filozófiai Figyelő 1984/3 79-100. o., L. továbbá: J. B. Callicott és R. T. Ames: Nature in Asian Traditions of Thought (SUNY Press, Albany 1989).

1¹L. 66-os lj.

2²Kopernikusz könyvéről, előzményeiről és következményeiről l. pl. Kuhn: The Copernican Revolution. Planetary Astronomy in the Development of Western Thought (Harvard University Press, Cambridge 1966).

3³Bruno: Párbeszédei . Fordította, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Szemere S. (Franklin, Budapest 1914).

4⁴F. Bacon: Novum Organum I . Aforizmák a természet magyarázatáról és az ember uralmáról (Művelt Nép, 1954).

5⁵A kopernikuszi rendszer melletti érveiből részletek olvashatók: Galilei: Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról (Kriterion, Bukarest 1983).

6⁶Mechanikai eredményeinek összegzése megtalálható: Galilei: Matematikai érvelések és bizonyítások két új tudományág, a mechanika és a mozgások köréből (Európa 1986)

7⁷Descartes: Válogatott filozófiai művek (Akadémiai 1961) 118. o.

8⁸Descartes: Értekezés a módszerről (Ikon 1992).

9⁹Spinoza: Etika (Magyar Helikon 1969).

10¹⁰A mű csak részben olvasható magyarul. A Principia első tizede – lényegében a dinamika axiómarendszere – megjelent: I. Newton: A Principiából és az Optikából. Levelek Bentleyhez (Kriterion, Bukarest 1981). Szintén megjelent magyarul az utolsó ötöd egy korábbi változata (a tömegvonzás, a Naprendszer, az árapály és az üstökösök elmélete): Newton: A világ rendszeréről és egyéb írások (Európa 1977).

11¹¹J. Locke: Értekezés az emberi értelemről (Akadémiai 1964).

12¹²G. Berkeley: Hülasz és Philonusz három párbeszéde. in: Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről és más írások (Gondolat 1985) 338-339, 343. o.

13¹³D. Hume: Tanulmány az emberi értelemről (Magyar Helikon 1973).

14¹⁴Akadémiai Kiadó, 1968.

15¹⁵Holbach: A természet rendszere (Akadémiai 1978) 25-31. o.

16¹⁶193 Néhány javaslat az eddig idézett műveken kívül: Helvetius: Az emberről, értelmi képességeiről és neveltetéséről (Tankönyvkiadó, Budapest 1962); Diderot: Válogatott filozófiai művei (Akadémiai, Budapest 1983); J. O. de La Mettrie: Filozófiai művek (Akadémiai , Budapest 1981); Voltaire: Filozófiai ábécé (Európa, Budapest 1983); Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek (Magyar Helikon, Budapest 1978); Condillac: Értekezés az érzetekről (Magyar Helikon, Budapest 1976); Gyergyai A. (szerk.): A francia felvilágosodás – Válogatás Diderot és az enciklopédisták műveiből (Művelt Nép, Budapest 1954); M. Horkheimer-Th. W. Adorno: A felvilágosodás dialektikája (Gondolat-Atlantisz, Budapest 1990).

17¹⁷S. Shapin.-S. Shaffer: Leviathan and the Air-pump .

18¹⁸Id. mű, 344. o.

19¹⁹L. pl.: J. Burckhardt: A reneszánsz Itáliában (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1978) 94-114. o.

20²⁰Bacon véleményét a Tudás dicsérete című 1592-ben megjelent művéből idézi Horkheimer- Adorno: A felvilágosodás dialektikája 19-20. o.

21²¹Bacon: Novum Organum 27. o.

22²²Szabó Á.-Kádár Z.: Antik természettudomány (Gondolat, Budapest 1984) 149. o.

23²³"A megismerés terméketlen öröme Bacon és Luther számára egyaránt ledérség. Nem az igazság felett érzett kielégülésen múlik a dolog, hanem az 'operáción', a hatékony eljáráson; 'a tudomány valódi célja és hivatása' nem a 'plauzibilis, gyönyörködtető, tiszteletre méltó vagy hatásos beszédben, vagy bármifajta meggyőző érvekben áll, hanem a hatásban és munkában, és az addig ismeretlen részletek feltárásában az élet jobb berendezése és megismerése céljából.'" (Horkheimer- Adorno: A felvilágosodás dialektikája c. műve a 21. oldalon idézi Bacont).

24²⁴Szilágyi Á.: A vágy titoktalan tárgya (Liget, Budapest é. n.), különösen a 30-31. o.

25²⁵Spinoza: Etika című művében (Gondolat, Budapest 1979) a 253. oldalon olvashatjuk például, hogy

"Az emberi tehetetlenséget az indulatok mérséklésében és megfékezésében szolgaságnak nevezem. Az indulatoknak alávetett ember ugyanis nem a maga ura, hanem ura a sors, s ennek annyira hatalmában van, hogy gyakran, noha belátja a jót, mégis a rosszat kénytelen követni... Itt tehát... a lélek, vagyis az ész hatalmáról szólok, s mindenekelőtt megmutatom, mekkora és milyen az uralma az indulatokon, hogy megfékezze és mérsékelje őket."

26²⁶Horkheimer- Adorno: A felvilágosodás dialektikája 50. o.

27²⁷Uo. 19. o.

28²⁸Idézi P. M. Harman: Metaphysics and Natural Philosophy – The Problem of Substance in Classical Physics (The Harvester Press, Sussex 1982) 35. o.

29²⁹Bacon: Novum Organum 75. o.

30³⁰Idézi: P. Rossi: A filozófusok és a gépek (Kossuth, Budapest 1975) 38. o.

31³¹Kempelen F.: Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének leírása (Szépirodalmi, Budapest 1989)

32³²Accademia de Lincei, Róma, 1600-1630; Accademia del Cimento, Firenze, 1651-1667; Royal Society, London, 1662; Académie des Sciences, Párizs, 1666; Berlini Akadémia, 1700; Svéd Akadémia, Uppsala, 1710; Pétervári Akadémia, 1725

33³³Accademia de Lincei, Róma, 1600-1630; Accademia del Cimento, Firenze, 1651-1667; Royal Society, London, 1662; Académie des Sciences, Párizs, 1666; Berlini Akadémia, 1700; Svéd Akadémia, Uppsala, 1710; Pétervári Akadémia, 1725

34³⁴J. D. Bernal: Tudomány és történelem (Gondolat, Budapest 1963) című könyvében a 290. oldalon idézi Robert Hooke mondatait..

35³⁵Bacon: Novum Organum 85. o.

36³⁶Elsőként a Philosophical Transactions és a Journal des Savants 1665-ben. A XVIII. század végére már kb. 50 különféle folyóirat jelenik meg, ezzel mintegy alkalmat adva a korszak tudósainak a kesergésre: megemészthetetlen ez az információtömeg. Vajon mit mondanának manapság a tízezernyi tudományos folyóirat láttán? Figyelemre méltó, hogy a Philosophical Transactions ma is megjelenik.

37³⁷P. Rossi: A filozófusok és a gépek 130. o.

38³⁸Descartes: A filozófia alapelvei c. művéből idézi P. Rossi: A filozófusok és a gépek 132. o.

39³⁹De la Mettrie: Az embergép c. művéből idézi Benedek I. (szerk.): Természettudomány a francia felvilágosodásban (Gondolat, Budapest 1965) c. könyve a 192-196 oldalakon.

40⁴⁰R. Boyle: A természet vulgáris fogalmáról című művéből idézi Makkai L. (szerk.): A tudomány forradalma Angliában 164. o.

41⁴¹G. Freudenthal: Atom and Individual in the Age of Newton . On the Genesis of the Mechanistic World View (Reidel, Dordrecht 1986) 8. o.

42⁴²Uo. 58-66. o.

43⁴³Uo. 57. o.

44⁴⁴Uo. 61. o.

45⁴⁵Freudenthal idézett könyvében szépen bemutatja ezt a folyamatot.

46⁴⁶Holbach: A természet rendszere 18. o.

47⁴⁷J. D. Bernal: Tudomány és történelem (Gondolat, Budapest 1963) 323. o.

48⁴⁸Nagy D.: Az ipari forradalom, in.: Gólyavári esték. A gondolkodás évszázadai (RTV-Minerva, Budapest 1986) 161-175. o.

49⁴⁹K. A. Ribnyikov: A matematika története (Tankönyvkiadó, Budapest 1968)

50⁵⁰Holbach: A természet rendszere 44. o.

51⁵¹Uo. 45. o.

52⁵²Uo. 45-46. o. Talán éppen ezen a ponton lenne érdemes felfigyelni a mechanisztikus eszményeket érvényre juttató felvilágosodás szemléletmódjában rejlő kedvezőtlen tendenciára. Ahogyan Horkheimer és Adorno észrevette:

"Mindaz, ami nem akar igazodni a kiszámíthatóság és hasznosság mércéjéhez, gyanús a felvilágosodás számára. Ha egyszer zavartalanul, külső elnyomás nélkül kibontakozhat, nincs többé megállás... A felvilágosodás totalitárius." (Horkheimer- Adorno: A felvilágosodás dialektikája 22. o.)

53⁵³L. Bernal fentebb idézett könyve 343. oldalát.

54⁵⁴Hronszky I.-Varga M.: Történeti – tudományelméleti megjegyzések a kémiáról . A kémia újabb eredményei 42. kötet (Akadémiai, Budapest 1978)

55⁵⁵F. Jacob: A tojás és a tyúk. Az élők logikája (Európa, Budapest 1974) 48. o.

56⁵⁶I. Asimov: A biológia rövid története (Gondolat, Budapest 1972) 58. o.

57⁵⁷Horkheimer- Adorno: A felvilágosodás dialektikája 19. o.

58⁵⁸Ezt olvashatjuk például Diderot-nál.

59⁵⁹Horkheimer- Adorno: A felvilágosodás dialektikája 43. o.

60⁶⁰Horkheimer- Adorno: A felvilágosodás dialektikája 294. o.

61⁶¹Továbbiakban: "Az ég ..." – in: Kant: A vallás a puszta ész határain belül és más írások (Gondolat, Budapest 1974). (Német címe: Allgemeine Naturgeschichte und Theorie des Himmels – gyakran így hivatkoznak rá.)

62⁶²Newton: A természetfilozófia matematikai alapelvei (Kriterion 1978) 89. o.

63⁶³Principia uo.

64⁶⁴"Az ég ..." 44. o.

65⁶⁵Ti. hogy materialisták.

66⁶⁶Bon mot – (francia) szellemes megjegyzés.

67⁶⁷Perszonifikált – (latin) emberi formában megszemélyesített.

68⁶⁸Kozmogónia – (görög) a kozmosz létrejöttéről szóló tanítás.

69⁶⁹Hegel: Jenenser Logik (1923) 50. o.

70⁷⁰Hegel: A szellem fenomenológiája (Akadémiai Kiadó) 78-80. o.

71⁷¹A logika tudománya II. kötet 97. o.

72⁷²A logika. Enciklopédia I . 223. o.

73⁷³A logika tudománya II. kötet 156. o.

74⁷⁴Phil. der. Religion I. 63-65. o.

1¹Ratio et experimentia – (latin) ráció és tapasztalat.

2²Doute méthodique – (francia) módszeres kétely.

3³G. W. F. Hegel: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai – a továbbiakban: Enc . – Első rész: A logika – a továbbiakban: I. – (Akadémiai 1950) 236.§. 315. o. Második rész: Természetfilozófia – a továbbiakban: II. – (Akadémiai 1969)

4⁴Hegel: A logika tudománya (Akadémia 1954) I. kötet 26. o.

5⁵Panteizmus: olyan felfogás, mely szerint isten nem külön lény, hanem az anyagi világon belül létezik, azt mintegy áthatja, része annak törvényeként.

6⁶Enc . I. 244. § 320. o.

7⁷Enc . II. 13. o.

8⁸Enc . II. 246. § 17. o.

9⁹Enc . II. 246. § 18. o.

10¹⁰Enc . II. uo.

11¹¹Enc . II. uo. 23. o.

12¹²Enc . II. uo. 26. o.

13¹³Enc , II. 261. § 59. o.

14¹⁴St. F. Mason: Geschichte der Naturwissenschaften ( Alfred Körner Verlag, Stuttgart 1974).

15¹⁵Goethe: Antik és modern (Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1981) 531. o.

16¹⁶Uo. 548. o.

17¹⁷Uo. 550. o.

18¹⁸H. Hann: Der theoretiker Goethe (Akademie Verlag, Berlin 1975).

19¹⁹Goethe: Antik és modern 541. o.

20²⁰E. J. Preston: All Possible Worlds (Bobbs-Merrill Company 1972).

21²¹A. v. Humboldt: Ansichten der Natur (Stuttgart é. n.)

22²²A. v. Humboldt: Kosmos (Atheneum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest é. n.)

23²³Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról (Gondolat, Budapest 1987) 60. o.

24²⁴Uo. 96. o.

25²⁵Uo. 58. o.

26²⁶Uo. 97. o.

27²⁷Uo. 97. o.

28²⁸Uo. 116. o.

29²⁹Uo. 473. o.

30³⁰Schelling: Bruno, avagy a Dolgok isteni és természetes elvéről (Magyar Helikon, Budapest 1974) Utószó: Jaksa M. 13. o.

31³¹Uo. 58. o.

32³²Uo. 36. o.

33³³Uo. 36. o.

1¹J. R. Mayer: Megjegyzések a szervetlen természet erőiről. Annalen der Chemie und Pharmacie