Erotika és irodalom
Yüklə 2,82 Mb. Pdf görüntüsü
|
144 A kapitalizmus a szépirodalmat is üzletté változtatta. Erkölcsről, esztétikai normatív elvekről alig volt szó. A néhány akadémiai folyóiratban szórványosan meg- jelent, még inkább a katholikus folyóiratokban állan- dóan megnyilvánuló komoly kritika ellenébe a kapita- lizmus jól szervezett hada gyárilag készült rengeteg sok reklámcikket közölt, melyekkel középszerűségeket, sőt minden irodalmi érték nélkül szűkölködő silány- ságokat varrt a nem könnyen eszmélő közönség nya- kába. Ez a pénz propagatív eszközeivel irányított iro- dalom különösen a színpadon mutatott döbbenetesen szomorú példákat a lealacsonyodásra. Az új színházak részvénytársasági alapon keletkeztek s ugyancsak a tőkevállalkozás irányát szolgálták. így lett végül a színpad világot jelentő ábrázolás helyett a «félvilágot» jelentő deszkákká. A világháború folytában megválto- zott a színházak közönsége is, melynek nagy része az új gazdagokból került ki, akik alantas ízlésükkel szin- tén közrehatottak a drámai művészet nagy elhanyat- lására. Mind e viszonyok hatása alatt szépirodalmunkban a megfelelő átalakulás gyors léptekkel haladt előre. A lírai költészetben a nemzeti szellem egyideig még uralkodik, de Arany János halála idejében kezd már gyengülni. így nevezet szerint Kiss József lírája már a nemzeti hagyományoktól való eltérést jelzi. A Beöthy Zsolttól Arany János követőjének jelzett Kiss József lírai költeményei csak külsőségekben utánozzák Aranv János költészetét, mert Arany költészetének szelleme s a Kiss Józsefé között ég és föld a különbség. A nemzeti szellem nem alapeleme Kiss József költészetének. A magyar haza szeretete csak elvétve («A naphoz», 145 «Stanzák») s nagyon bágyadt hangon szólal meg verseiben. Ehelyett inkább saját fajának, a zsidóságnak sorsa érdekli. Megénekelte egy egész kis eposzban saját öregapját is: Reb Máyer Litvák orosz-zsidó kán- tort, akit nem akartak eleinte a magyar határon át- engedni, de szép hangjával valósággal beénekelte magát Magyarországba. «Van-e ennél szebb honfoglalás?» — kérdi föllelkesülten az eposz egyik ismertetője. (Sza- bolcsi Lajos: Az Izr. Magy. írod. Társ. 1912-ki Évkönyvében.) Kiss József szentimentális módon stili- zált magyar-zsidó életképeivel is a zsidóság érzelmi körében mozog. Az ő irodalomtörténeti jelentősége abban van, hogy a zsidóság benne és általa erősödött hatalommá. Egyik hitsorsosa, Kaczér Illés nyíltan ki- mondja róla, hogy Kiss József ízig-vérig zsidó poéta; magyarul írt ugyan, de zsidóul érez; költészetét a sok zsidó elem valósággal forróvá fűti. Ennek a költőnek a fotográfiája — úgymond — ott kellene, hogy legyen minden kis orosz zsidó háza falán. Ő a magyar Pan- theonba nem fog bevonulni; ő ott marad a moábi földeken, ő reá ott vár a zsidó Pantheon. (Múlt és jövő, 1919. 1. sz.) Jankovich Béla, volt kultuszminisz- ter, Kiss Józsefnek fejedelmet megillető jubiláris ün- neplése alkalmával megígérte, hogy megfesteti a költő arcképét a «nemzeti közgyűjtemények» számára. Így hódolt mégis a magyar közművelődési ügyek vezetője a zsidó szellem irodalmi fő képviselőjének. Erotika szempontjából tudnivaló, hogy ugyancsak Kiss József alapította meg 1890-ben a «Hét» című szépirodalmi hetilapot, mely csakhamar veteményes kertje lett a dekadens irányú új írói nemzedék erotikus termékeinek. A «Hét»-nek mindjárt legelső évfolyama- 146 ban maga a szerkesztő jár elül a jó példával «Erdőben» c. erotikus versének közlésével. Utóbb dalba szőtte a házasságon kívüli szerelem gyönyöreit s az elbukott leány dicséretét. A «Hét»-nek első évfolyamában jelenik meg továbbá Reviczky Gyula hagyatékából két perdita- dal, valamint Bródy Sándornak naturalisztikus elbeszé- lése (Tanulmányfő) s Anatole France és Guy de Maupassant erotikus novellájának fordítása. A második évfolyam (1891) még inkább föltünteti a folyóiratnak fokozatosan terjedő zsidó szellemét s egyszersmind erotikus irányát. Ekkor már egymásután bukkannak föl a «Hét» hasábjain Makai Emil, Kóbor Tamás, Heltai Jenő, Ignotus, Lipcsei Ádám, Szomaházy István, Bedé Jób, Kálnoky Izor, Lányi Mór és Pollák Illés nevei. A III. évfolyam (1892) Bródy Sándornak három erotikus elbeszélésén kívül Mirza Saffy dalaiból, Maurice Rollinat-tól és Zolától való erotikus darabokat közöl műfordításban. 1894-ben már a hírhedt Szomory Dezső és Szilágyi Géza is előbukkan, akikkel még utóbb lógunk találkozni. A «Hét»-nek több éven át helyettes szerkesztője volt a Kiss Józsefhez hasonlóan teljesen zsidó szellemű költő: Makai (Fischer) Emil, a makói volt rabbinus iia, aki zsidó motívumokat megéneklő versein kívül ero- tikus operettek (Gésák, Sulamit) fordításával is ismertté tette nevét. Jellemző e korbeli irodalmi viszonyainkra, hogy Vörösmarty születésének százados évfordulóján a Nemzeti Színház igazgatósága Makai Emilt bízta meg az alkalmi színmű elkészítésével. Ez el is készült s a Szózatnak, a nemzeti imádságnak halhatatlan köl- tőjét egy léha szerelmi történet keretében mint ifjú szerelmest mutatta volna be a színpadon. Vörösmarty Yüklə 2,82 Mb. Dostları ilə paylaş:
|