Erotika és irodalom
Yüklə 2,82 Mb. Pdf görüntüsü
|
150 egyúttal családjának a további jóllétet, hogy maga ajánlkozik a bárónak nénje helyébe. Mindezeken a darab írója a háttérben csak mosolyog, megbocsátó mosollyal, mert az ő morálja szerint semmin sem kell fölháborodni, csak részvéttel mosolyogni. S ezt a gyalázatos morált tapsolta a Vígszínház közönsége! S ennek a morálnak hirdetőjét akarja egy műkri- tikusunk a róla festett írói arcképben kiváló költő- nek tekintetni! Jellemző, hogy Heltait még átdolgozá- saiban is erotikus irányzat vezeti. így nevezet szerint átdolgozta egyebek közt Augier és Labiche «Az erény- díj» című vígjátékát, olyan kétértelműségekkel, sőt nyílt trágárságokkal is tűzdelve meg, hogy még a Vígszínház közönsége is fütyüléssel és kivonulással tüntetett ellene, mikor a darabot 1916-ban február havában előadták. Megjegyezzük még, hogy Heltai éveken át belső munka- társa volt Kiss József lapjának, a «Hét»-nek. Ugyancsak ebben a szépirodalmi lapban kezdte meg munkásságát Kiss József sógora: Kóbor Tamás (családi nevén Bermann Adolf) novella- és regényíró, Bródy Sándor követője, egyébként ennél jóval tehet- ségesebb író, aki a piszokban sem vájkál oly mélyen, mint mestere. A fővárosi élet köréből veszi regénye tárgyait (Budapest, Hamupipőke) s mélyebb lélektani föladatokat igyekszik megoldani, mint mestere, Bródy, de újabban mintha ellankadt volna írói ereje, mert el- csépelt thémákat fölötte unalmasan dolgoz föl, mint ezt a «Halál» című regényében (1918) és újabb el- beszéléseiben láthatni. A naturalista irányhoz tartozik s még szintén a nyolcvanas években lépett föl mint regény- és színmű- író Kabos (eredeti nevén Rosenberg) Ede, újságíró. 151 Egyik regényét, a «Fehér éjszakák» címet viselőt (1893) e sorok írója ismertette (Kath. Szemle, 1894.) s mint már ez ismertetésből kitetszik, e regény naturalista jellegű, sőt helyenként pornografikus részletei vannak. Tárgya az orfeumi artisták életéből van véve. Kényes tárgy ugyan, de a tárgyválasztás ellen magában véve nem lehetne kifogásunk, mert elvégre az artisták sem mind egyformák s az ő életükből is lehet szivünket megindító küzdelmet rajzolni. Kabos Ede azonban a zúgkomédiások érzékies szeretkezéseit tárja elénk, durva, trágár jelenetekben. Női főhőse egy modern szirén, aki elbukik és fokról-fokra süllyed. Az író e bukásban csak a sors, a végzet játékát látja. Hasonló irányú «Szivárvány» című novellás kötete (1915). Legtermékenyebb naturalista regényíró Szomaházy István (eredeti néven Steiner Arnold) hírlapíró, aki már 1887-ben önálló kötettel (Szöktetés a zárdából és egyéb elbeszélések) lépett föl s azóta csak úgy ontja a regényeket. Említett első kötetében egy diák- gyerek szöktet meg egy növendék-leánykát a kolostor- ból; mesél azután egy férjes nőbe szerelmes fiatal- emberről, akit végül nagynénje tesz boldoggá. Morálja ez: ((Asszonyok, lányok! egy szép fiatalember ellen sohase tegyetek kifogást». A «Clairette-keringő»-ben (1895) és a «Selyemruha» c. kötetében (1910) még inkább megnyilvánul az erotikára való hajlama. Ujabb regényeiben kevésbbé erotikus, de azért léha fölfogású. Szomaházyval egyidőben lépett a hírlapírói pályára Szomory Dezső (eredetileg Weiss Móric), aki egyik legfőbb képviselője irodalmunkban a legszemérmetle- nebb erotikus regény- és drámaköltészetnek. Első ön- álló kötete «Az elbukottak» (1892) már címével sej- 152 teti erotikus tartalmát. A Nemzeti Színházban előadott drámái közül «A rajongó Bolzay lány» (1911), nem tekintve drámai nagy fogyatkozásait, erkölcsi fölfogás dolgában nem más, mint magasabb színvonalon meg- írt pornográfia. A Bolzay leány nem annyira rajongó, mint inkább hisztérikus. S ez az idegbetegség ragadós- nak látszik a műben, mert nemcsak a Bolzay leány hisztérikus, hanem Bolzay Sándor is, a bárónő is, a szobalány is, sőt még a színfalak mögött idegbántal- makban kínlódó ezredes is. A Vígszínházban előadott «Györgyike, drága gyermek» c. drámájának (1912) címbeli főhőse esküvője előtt átengedi magát szerel- mesének s azután mással lép oltárhoz. Viszont szerel- mesét, akiért lángolt, hamarosan visszautasítja s ugyan- akkor egy éretlen ifjúnak odaígéri magát egy évi határ- időre. Ez a nő nem jellemalak, hanem elfajzott ösztönű nőstény állat. Hasonlóan durva Bella című színműve (1913), melynek hősnője a morál insanity-nek kóros megtestesülése. «Hermelin» című színművében (1916) egész meztelenségükben vannak bemutatva bizonyos bohém-élet kulissza-titkai. Igazi kloáka-idill. Még ennél is förtelmesebb «Matuska» című színműve, melyet a Vígszínház 1917. október havában adott elő, noha már két évvel előbb készen volt a darab, de a cenzúra miatt nem kerülhetett színre. Ebben egy magyar báróné, ki még számadó juhászával is szemérmetlen játékot űz, egy hatalmas termetű, egyébként ostoba orosz fogoly katonatiszttel folytat viszonyt, de amilyen álla- tiassággal, a szeméremnek még csak nyoma nélkül is ez a darabban történik, az már egyenesen perverzitás- számába megy mindenki előtt, aki a tisztességre ad valamit. A báróné kretin fia meg félteslverével, elhunyt Yüklə 2,82 Mb. Dostları ilə paylaş:
|