Erotika és irodalom
Yüklə 2,82 Mb. Pdf görüntüsü
|
156 orgiáit rajzolja.) Sárarany, 1911. r. (A magyar falu parasztnépét hihetetlen túlzással és egyoldalúsággal mu- tatja be. A magyar paraszt Móricz Zsigmond saját szavai szerint: kicsinyes, ravasz, komisz kutya, bárgyú barom». Főalakja Túri Dani igazi falusi Don Jüan, paraszti szoknyahős, vad, szilaj, követelődző érzékiségű. Többi parasztalakjában is duhaj, alacsony indulatú alakot rajzol. Méltóak a férfiakhoz a paraszt nők. A fiatalabbja a kielégíthetlen érzékiség rabja s szemér- metlenül, durván és nyíltan áruba bocsátja szépségét. Túri Daninak háreme az egész falu asszonynépe, köz- tük anyósa is. Szerepel a regényben egy Heléne nevű hisztérikus grófnő is, aki szerelmi gerjedelmében «egy rettenetes nagy, kemény és iszonyatos ölelés után» eseng s ennek a nemi gerjedelemnek fiziológiai módon leírt állapotában fetreng előttünk a grófnő.) Az Isten háta mögött, 1911. r. (A kisvárosi tisztviselő-osztály nyomorúságának rajza. Egyik főalakja, Veres tanítóné tele van mohó szerelmi sóvárgással, mely azonban ki- elégítetlen marad s ezért a tanítóné életuntnak érzi magát. A kisvárosi férfiak léha, tisztátalan vággyal mind a tanítóné után vetik magukat. Különösen undo- rító e regényben a női nemi élet legfontosabb, idő- szaki jelenségétől előidézett nagy érzéki válság festése.) A galamb papné, 1912. r. (A falusi kálvinista papház lelkivilágának rajza. Címbeli hősnőjét, Pap Énokné tisz- teletes asszonyt maga az író így jellemzi: («Lényegére olyan, mint a galamb: csinos, begyes, szerelmes, minden férfit hímnek ismerő.») Tavaszi szél, 1912.11. (Korábbi, nagyrészt erotikus elbeszéléseinek gyűjteménye.) Mesék a zöld füvön, 1915. n. (Három hosszabb elbeszélés. A Miháj című és Az asztalos címet viselő második és 157 harmadik novella durván erotikus.) Szerelem, 1915. sz. (Három egyfölvonásos színmű. Az Egérfogó című első darabnak naturalisztikusan rajzolt parasztjaiban a nemi ösztön, az érzéki szeretkezés a főmotívum. A Nagy óra című második darab vígjátéknak nevezett álomkép. Hőse ismét az asztalos. A darab a Freud-féle álomelmélet illusztrálása egy durva esettel. A Csiribiri című har- madik darab nem erotikus.) A tűznek nem szabad ki- aludni, 1916. n. (Háborús elbeszélések. Ezekben is nagyon sok az erotikus piszok és alantas erkölcsi föl- fogás. Az író itt is a magyar paraszt szatirikusának szerepében tetszeleg magának. Mindjárt a címbeli első novella egy öregapó és öreganyó szerelmeskedése, visszataszítóan rajzolva. Nem méltó a kötet a háborús időkhöz.) Szegény emberek és árva lányok, 1918. n. (Részben már korábban, a Nyugat c. folyóiratban meg- jelent elbeszéléseket tartalmazza. Az Árvalányok-ban egy az életerőtől majdnem kicsattanó kálvinista tisz- teletes asszonyt hüllő vérű férje oldala mellett az író szerint: «tehetetlenül emészti a benne levő hatalmas nőstényerő». Elfojtott szenvedélyét főleg ártatlan lányok- nak piruló zavarbaejtésére buzogtatja föl.) Tündérkert, 1922. r. (Hőse Báthori Gábor, kinek léhaságát és érzé- kiségét szinte perverz gyönyörködéssel rajzolja, utálatot keltő jelenetekben.) Molnár (Neurnann) Ferenc erotikus művei: Az ördög, 1907. sz. (Nem szennyesen erotikus mű, de alapgon- dolata erkölcstelen, hogy t. i. a rosszra való hajlam az emberben kiírthatatlan, s ha megvan az alkalom a bűnre, nem állhatunk neki ellen.) A testőr, 1911. sz. (Ez már a nőt úgy rajzolja, mint akinek egész lénye — mégha a társadalmi fegyelem visszafojtja is — az ér- 158 zékiségben határozódik.) A farsang, 1916. sz. (Tárgya egy asszonynak a bilincsekül érzett házasságból a bűnös szabadság után való kívánkozása.) Andor, 1918. r. (A szerelemnek csakis ösztöni erejét bugyoghatja föl. ;Nincs úgyszólván egyetlen tisztességes alakja. Ez Mol- nárnak legsilányabb műve, melynek erotikus^ részletei már szinte átcsapnak a pornográfiába.) Égi és földi sze- relem, 1922. sz. (Dráma helyett inkább fölvonásokra tagolt kórtörténeti naplónak mondhatni. Úgyszólván kutatni kell benne, hol az égi s hol a földi szerelem, mert leányalakjának szerelme, megnyilvánulása módjai- ban époly földi s rikítóan sexuális jellegű, mint a fiúé a leány anyja iránt.) Hajó Sándor: Fiúk és leányok, 1911. sz. (A serdülő kor jelenségei körül forog az egész darab. Ami szexuális tekintetben szenny, piszok nyilt színpadon előadható, az mind bele van e darabba tömve.) U. a. Lakájok, 1913. sz. (Főrangúak szeretke- zései cselédeikkel.) U. a. Délibáb-utca 7. 1915. r. (A magánkórházak és amateur ápolónők visszaélései- nek kigúnyolása akar lenni, de tele van frivolsággal.) U. a. Démonok, 1916. sz. (Egy orvostanár kísérletezése egy orvosnővel, hogy ezt végül mint megbízható nőt vegye feleségül.) Révész (Reicher) Béla: A lárva mögött, 1911. n. (Mocskos, állatias emberek szeretkezéseit tar- talmazó novellák sorozata. Van bennük sok,szenvelgés és a proletár-szocializmust pártoló reflexió.) U. a. Vo- nagló falvak, 1914. r. Orgiáit üli benne a legtrágá- rabb érzékiség. Megjegyezzük, hogy Révész egyike a legdurvább erotikus íróknak.) Káinoki Izidor: Veron- káék szerencséje, 1911. r. (Eeha szeretkezési ,történet az írónak ugyancsak léha erkölcsi fölfogásával. Pásztor Árpád: Innocent, 1912. sz. (A címbeli leányalaknak Yüklə 2,82 Mb. Dostları ilə paylaş:
|