Erotika és irodalom

 165
fejtegetjük   e   két   írónőnek   rendkívül   ügyes   önelemző
módját,   mellyel   saját   lelki   világukba   mély   bepillantást
engednek,   sem   pedig   egyes   alakjaikon   mutatkozó   éles
megfigyelésüket,   mellyel   mesterien   finom   lelki   arcké-
peket   tudnak   festeni,   hanem   csak   az   erotika   szem-
pontjából tekintjük őket.
Erdős   Renée   első   erotikus   költőnője   a   magyar
Parnassusnak.   Zsidó   vallásban   nevelkedve,   eleinte   érzé-
kies   lírai   versekkel   lépett   föl,   majd   utóbb   a   katholikus
egyházba   térve   át,   a   csókos   világtól   a   vezeklésig,   az
érzéki   szerelemtől   az   isteni   szeretetig   jutott,   mint
Arany   veder   című   verses   kötete   (1910)   mutatja.   Elbe-
szélő   művei   közül   Az   asszony   meg   a   párja   című   első
novellás   kötetében   (1904)   még   szemérmetlen   szeret-
kezéseket   rajzol,   s   ekkor   még   írói   művészete   is   nagyon
fogyatékos,   de   költészete   fokozatosan   tisztul   s   írói
tehetsége   is   egyre   jobban   izmosodik.   Csakhamar   azon-
ban   erkölcsi   fölfogásmódjában   visszahajlási   észlelünk.
A   Sibillák   könyvé-ben   (1917),   mely   az   Aranyveder
folytatása,   a   költőnő   már   tétováz:   a   régi   «bübájt»
emlegeti   megint;   nem   tudja,   nem   is   akarja   feledni
«a   régi   csókok   mámorát»   s   gyakorta   visszatekintget
«szikrázó   szép   asszonyi   korára».   Ezek   után   nem   lephet
meg,   ha   regényeiben   újra   erotikussá   válik.   A   saját
lelki   életének   fejlődését   és   személyes   élményeit   helyen-
ként   nagyon   megkapóan   föltáró   Ősök   és   ivadékok   című
regénye   második   részében   (Az   élet   királynője)   már
ismét   fölbukkannak   az   erotikus   elemek.   Antinous   c.
regényében   (1920)   Donna   Thymea,   a   vallásos   asszony,
érett   szépségének   érzetében   nem   tudja   leküzdeni   érzéki
vágyait,   s   egy   fiatal   ember   számára   éjjel   nyitva   hagyja
ajtaját.   Santerra   bíboros   című   regényében       (1922)   egy

---

166
bukott   leány   perverz   módon   akarja   elcsábítani   a   bíbo-
rost.   E   könyv   irányzata   az,   hogy   a   papi   nőtlenség
kínjain   az   isteni   csoda   sem   segít   át.   Újabb   regénye:
A   nagy   sikoly   (1922),   alapjában   véve   emelkedett   erkölcsi
fölfogása   ellenére   is   buja   képzelettel   megírt   erkölcstelen
mű,   mert   a   mellékalakok   sorsában   a   szerelmi   élet
nagyon   erotikus   színekkel   van   megfestve,   különösen
pedig   két   főhősének   rajzában   a   perzselő   érzékiség   a
maga   teljes   meztelenségében   tombol,   helyenként   a
pornográfia   fertőjébe   tévedve.   Mindezt   tekintetbe   véve,
nem   alkothatunk   az   írónőről   oly   kedvezően   színezett
képet, aminőben föl szokták tüntetni.
Világnézlet   dolgában   sivár,   kesernyés,   lehangoló,
eszmények   nélkül   szűkölködő,   erkölcsi   fölfogás   tekin-
tetében   pedig   ledér   szellemű   Kaffka   Margit   (71918),   a
Tallózó   évek   (1911),   Kisebb   elbeszélések   (1911),   Süp-
pedő   talajon   (1912),   Színek   és   évek   (1912),   Mária
évei   (1913),   Két   nyár   (1916),   Állomások   (1917),
Hangyaboly   (1917)   és   A   révnél   (1918)   című   kötetek
termékeny   írónője.   Nemcsak   eredetileg   többnyire   a
Nyugat   c.   folyóirat   hasábjain   megjelent   lírai   verseiben,
hanem   elbeszélő   műveinek   csaknem   mindegyikében
leplezetlen   erotika   nyilvánul   meg.   Így   már   a   Színek
és   évek   c.   első   regényében,   mely   Pórtelky   Magda
asszony   élettörténetét   tartalmazza;   még   inkább   a   Mária
évei-ben,   melyben   az   előbbi   regény   főhőse   leányának,
Pórtelky   Máriának   degenerált,   hisztérikus   szerelmi   tör-
ténete   van   elmondva.   Kétszeresen   bántó   a   Hangya-
boly   című   regénye,   melyben   egy   apácakolostori   iskola   —
ez   a   hangyaboly   —   rajzát   nyújtja,   helyesebben   bot-
ránykrónikáját.   A   női   nemi   élet   beteges   jelenségeinek
feszegetése   a   fő   dolog   benne,   másfelől   gyalázkodás   az

---

 167
apácák   ellen.   Legutolsó   művében,   a   novellákat   tartal-
mazó   Révnél   című   kötetében   is   nyersen   erotikusok
Az   elvetemült,   Májusi   zápor   és   A   fekete   karácsony
című elbeszélések.
Álba   Nevis   (családi   nevén   Unger   Ila)   a   Nász   előtt
című   verses   kötete  ( 1 9 1 0 )   tele   van   orcapirítóan   érzé-
kies   dalokkal,   s   két   novellás   kötetén   kívül   újabban
szintén   számos   erotikus   verset   tartalmazó   könyve   jelent
meg   Bíbor   címen   (1916).   —   Krasznai   Elza   Novellák
(1910)   című   kötetének   már   a   címlapja   is   ocsmány,
tartalma   még   piszkosabb,   annyira,   hogy   bátran   nevez-
hetnek   a   bukott   nők   bacchanáliájának.   —   Lux   Terka
erotikus   tárcákat   írt   a   Magyar   Újságba,   Budapesti
Naplóba   és   Pesti   Hírlapba.   Lenci   naplója.   Dani   és   Fáni
(1905)   című   kötetében   két   nagyobb   elbeszélés   van.
Az   elsőben   a   főhős,   egy   züllött   kereskedősegéd,   a
léhaságnak   megtestesülése.   Egy   másik   önállóan   meg-
jelent   kötetében   (A   una   corda,   1909)   több   kisebb   el-
beszélés   van   összegyűjtve.   Egy   húron   pendül   vala-
mennyi:   tárgyuk   bukott   nők   története.   Az   egész   kö-
tet   szinte   izzik   a   testiségtől.   —   Lesznai   Anna:   Éden-
kert,   Versek   (1918)   című   kötete   nagyrészt   erotikus
költeményeket   foglal   magában.   —   Hatvani   Lili   (báró
Madarassy-Beck   Gyuláné;   utóbb   elvált   férjétől):   Noé
bárkája   című   háborús   színművében   (1918)   házasság-
törő   szeretkezések   vannak   összetömve;   a   mindenünnen
összehordott   szennyben   a   szemérmetlenségnek   szemen-
szedett   fajtáit   adja   az   írónő   a   szereplők   ajkára.   Jellemző
a   darab   irányzatosságára,   hogy   egyik   asszonyalakja,
kinek   örökös   áldott   állapotán   szemtől-szembe   élce-
lődnek   hozzá   méltó   barátnői,   láncon   lógó   püspökke-
resztet   hord,   mely   az   anyaságtól   földuzzadt   alsó   részén

---