Veszélyhelyzetek kezelése Somogyi, Viola Tartalom

A hőségriasztás egyes fokozatait az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) az ÁNTSZ Budapest Főváros Intézetével, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálattal együttműködve dolgozta ki. A nyári időszakban a hőmérséklet 5 Celsius fokos növekedése, illetve az előző 15 nap átlaghőmérsékletéhez képes észlelt 5 Celsius fokos változás, jelentősen mintegy 10-15%-kal növeli az összes halálok, valamint a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozások kockázatát [41].

A hőségriasztás fokozatai:

Figyelmeztető jelzés belső használatra (1. fok): Várhatóan legalább egy napra a halálozás napi értékeinek kb. 15%-os növekedését jelzi előre a rendszer (25°C vagy annál nagyobb átlaghőmérséklet). A belső használat azt jelzi, hogy a mentőszolgálatnak megnövekvő betegforgalomra kell számítania.

Készültség jelzés  - riasztás a lakosság számára (2. fok): Várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 25 C°-ot, vagy legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 C°-ot (kb. 30%-os napi halálozás növekedés). Ezen esetekben indokolt a lakosság informálása a fokozott egészségi kockázatokról, amit a mentő szóvivő jelent be.

Riadó jelzés (3.fok): Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 Celsius fokot (kb. 30%-os egészségi kockázat növekedés).

1.3.5. Rendkívüli hideg

Télen a lehullott nagymennyiségű hó, főleg ha nagy erejű szél kíséri a hóesést, fennakadásokat okozhat a közlekedésben, településeket zárhat el a külvilágtól. Bár az ellátás ilyenkor akadozik, de katasztrófa ritkán következik be. A közlekedésben a fennakadást a hófúvások, hótorlaszok kialakulása, jégréteg kialakulása, illetve a rossz látási viszonyok okozhatják. Emiatt nehézkessé válik az alapvető élelmiszerellátás, az egészségügyi ellátás, a betegszállítás, gyógyszerek beszerzése. Előfordulhat, hogy járművek akadnak el az utakon, az ő esetükben egy idő után fagyási sérülésekkel lehet számolni.

Súlyos esetekben a gázvezetékek befagyása miatt a vezetékes gázellátás ideiglenesen leállhat, illetve az áramszolgáltatásban is zavar keletkezhet a megnövekedett fogyasztás vagy a vezetékekre fagyott jégréteg miatt. Nagy mennyiségű hó esetén a hó súlyától az épületek tetőszerkezete károsodhat.

A hófúvások okozta fennakadások elkerülésére a vasútnál és a közutakon passzív és aktív védekezés folyik. A passzív védekezéshez értendő a különböző hóvédművek előre, a tél beálltával történő felszerelése, az aktív pedig a gépjármű bázisú hóeltakarítás. A fő feladat biztosítani a közlekedést és az üzemek termelő tevékenységét. A járható utakon már biztosítani lehet a lakosság élelmezési és egészségügyi ellátását.

A szélhatások miatt hófúvások jellemzően mindig ugyanazon területeken és az utak ugyanazon pontjain alakulnak ki. A megelőzés eszközei az út menti védő erdősávok, illetve a kihelyezett hófogó táblák. A veszélyeztetett területeken az erdősávok és hófogó táblák folyamatosságának megszakadásánál alakulnak ki a hófúvások.

Az utakat a napi forgalom szerint csoportosítják. Hó eltakarítás szempontjából három kategóriát különböztetnek meg [21]:

• 
  Őrjáratos utak: a hó eltakarítást az út teljes hosszán és szélességében a síkosságtól függően szükség szerint, de minimum naponta elvégzik.
  
• 
  Rayonos utak: a síkosság mentesítés az út veszélyes részeire (ívek, emelkedő szakaszok, buszmegállók közúti csomópontok, gyalog-átkelőhelyek) terjed ki.
  
• 
  Fehér utak: az előzőekbe nem tartozó utak, ezeken az utakon a Közútkezelő a síkosság-mentesítésről nem gondoskodik.
  

A kapacitás az átlagos téli időjárásnak megfelelő mértékű havazásra méretezett, ennél nagyobb intenzitású hó leesése esetén kapacitáshiány léphet fel.

Azokon a településeken, amelyeket hóvihar esetén elzárás fenyeget, célszerű erre az esetre felkészülni, tartalékot felhalmozni. Alternatív fűtési és világítási megoldások esetleges áramkimaradások esetén hasznosak lehetnek, mint ahogy a mobiltelefonhoz pótakkumulátor. Rendkívüli hideg és/vagy hóvihar esetén a vastag, réteges öltözködés a fagyási sérülések elkerülését akadályozza meg.

Előfordulhat, hogy a szélsőséges időjárás ellenére útnak kell indulni. Mivel ezek az események jól előre jelezhetők, célszerű elhalasztani az utazást. Amennyiben mégis szükséges, ezt mindig kísérő társsal tegyük, és ellenőrizzük le, hogy a visszautat is képesek leszünk megtenni (elegendő benzin a tartályban, korai indulás, hogy ne éjszakába nyúlóan tartson az út). A gépkocsi legyen kifogástalan műszaki állapotban és a szükséges felszerelés álljon rendelkezésre (téli gumiabroncsok, hólánc, tartalék üzemanyag, elakadás esetére lapát vagy ásó, homok stb.). A kocsiban elakadás esetére legyen meleg takaró, kézilámpa, lehetőleg áramforrástól független, meleg ital és legalább egy napra elegendő élelmiszer. Ez esetben is fontos a vastag, réteges öltözködés, mert lehetséges, hogy az utat gyalogosan kell folytatni.

1.3.6. Villámlás

3.18. ábra - 3.18. ábra. Villámlás. Placitas, NM. John Fowler

A villámlás légköri elektromosság kisülése (fény- és hangtani jelenség, valamint mennydörgés kíséretében), amely a felhők között, illetve a felhők és a talaj között jön létre.. Időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed, másodpercenként 160-1600 km-es sebességgel halad és akár 30.000 °C-os hőmérsékletet idézhet elő.

Villámcsapás esetén az áramütés csak 10-20%-ban halálos, ha van a közelben életmentésre alkalmas személy, aki azonnal beavatkozik. Csonttöréssel csak akkor kell számolni, ha az áldozat leesett valahonnan, azonban szinte mindenkinél hallás- és látászavarok lépnek fel, mert az erős fény- és hanghatás (tartósan is) károsíthatja az érzékszerveket. Az érzékcsalódások akár órákig is eltarthatnak.

A villámcsapás közvetve arra is hatással van, aki csak a közelében tartózkodik. A villám árama a földet érés helyétől a talajban minden irányban szétterjed. Ha ilyenkor a két lábfej közt feszültségkülönbség alakul ki, áramütés következik be. A villámcsapás helyétől számított 10 méteres körzet veszélyzónának minősül, a hegyekben azonban ennek kiterjedése még nagyobb. Minél távolabb áll valaki a becsapódás helyétől, annál kisebb feszültség érheti.

A villámcsapás az exponált helyen (hegytetőn, sík terepen, nagyobb vízfelületen) tartózkodókat veszélyezteti. Lehetőleg ne tartózkodjunk vihar alatt vagy a közelben észlelt villámlás esetén. Ha a villámlás után 30 másodpercen belül meghalljuk a dörgést, azonnal keressünk menedéket. Amennyiben ez nem sikerülne, kerüljük a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), barlangbejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét. Magashegyi túránál keressünk törmelékes kőzettel borított helyet magunknak, üljünk le, zárjuk össze lábainkat és tegyük a fülünkre a kezünket (ezzel csökkentjük a halláskárosodás veszélyét).

Az épületek villámhárítóval vannak ellátva, melyek feladata a becsapódó villám áramát a talajba elvezetni. Így sem kerülhető el feltétlenül a kár, túlfeszültség keletkezhet, ami ellen megfelelő földeléssel védekezhetünk.

A katasztrófavédelem szempontjából a villámcsapás által okozott tűzkárok jelentősek.

2. Civilizációs eredetű veszélyek

2.1. Nukleáris veszélyhelyzet

A nukleáris veszélyhelyzetbe beleértendő a nukleáris és a sugárzó anyagokkal végzett tevékenység következtében előálló veszélyhelyzetek. Vagyis a nukleáris veszélyhelyzet kifejezés egyaránt utal nukleáris létesítményben kialakuló nukleáris veszélyhelyzetre (nukleáris létesítményi veszélyhelyzet) és a radioaktív anyagot alkalmazó létesítményben vagy radioaktív anyaggal végzett tevékenység következtében kialakuló nukleáris veszélyhelyzetre (radiológiai veszélyhelyzet) [OBEIT].

A nukleáris balesetekre való felkészülés, a veszélyhelyzet elleni védekezés tervezése, irányítása és a végrehajtás összehangolása kormányszintű feladat, melyet a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság (KKB) irányít. A feladat ellátására hozták létre az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszert (ONER), mely a megelőzésben, illetve a nukleáris esemény következményeinek csökkentésében és megszüntetésében érintett központi, ágazati, területi és helyi szintű szervek és szervezetek munkájának összehangolását, koordinálását szolgálja. Felépítéséről és feladatairól a 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet rendelkezik. Az ONER működési rendjét a KKB az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervben (OBEIT) állapítja meg, mely a központi veszély-elhárítási terv szerves része. A veszélyhelyzet kihirdetése, illetve feloldása a kormány feladata KKB elnökének javaslata alapján.

Az ONER működési állapotai:

• 
  normál,
  
• 
  készenléti,
  
• 
  veszélyhelyzeti,
  
• 
  helyreállítási.
  

Normál működési állapotban az ONER feladata:

• 
  az országos sugárzási helyzet monitorozása: radiológiai adatok gyűjtése, ellenőrzése, elemzése, értékelése és jelzése,
  
• 
  a rendszer működtetése, fenntartása,
  
• 
  a nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervek naprakészen tartása,
  
• 
  a lakosság és a nukleárisbaleset-elhárításban érintett szervezetek felkészítése, gyakoroltatása,
  
• 
  az elhárítási feladatok ellátáshoz szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítása.
  

Készenléti működési állapotban a fenti feladatokon túli feladatok:

• 
  fokozott monitorozás,
  
• 
  a lakosság sugárterhelésének előrejelzése,
  
• 
  a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása a bekövetkezett eseményről és az országos sugárzási helyzetről,
  
• 
  felkészülés a veszélyhelyzeti működés megkezdésére.
  

Feladatok a veszélyhelyzeti működési állapotban:

• 
  a nukleáris veszélyhelyzetet előidéző rendkívüli esemény következményeinek felmérése, csökkentése és felszámolása,
  
• 
  az ország területén kívül és a világűrben bekövetkezett nukleáris balesetből, vagy sugárveszélyt okozó eseményből eredő hazai helyzet radiológiai következményeinek előrejelzése, az abból adódó feladatok meghatározása és végrehajtása.
  

Helyreállítási működési állapotban:

• 
  a helyreállításban közreműködő szervek tájékoztatása;
  
• 
  és tudományos, műszaki támogatása.
  

A monitorozást ellátó hálózat három részből áll össze:

• 
  A Radiológiai Távmérő Hálózat telepített automata távmérőállomásokból áll, amelyek korai riasztási rendszerként működnek, folyamatosan ellenőrzik az ország környezeti sugárzási dózisteljesítményét és a fontosabb meteorológiai paramétereket. Jelenleg 132 mérőállomás szolgáltat adatot.
  
• 
  A Mobil Radiológiai Laboratóriumok hálózata a sugárszennyezés felderítését, elemzését végzi veszélyhelyzetek esetén.
  
• 
  A Helyhez Kötött Laboratóriumok Hálózata a beszállított minták (élelmiszer, tej, talaj, víz, stb.) radioaktivitásának mérését végzi. Ezek a mérések alapozzák meg a hosszú távú óvintézkedések (legeltetési tilalom, élelmiszer és vízfogyasztás korlátozása stb.) bevezetését.
  

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a kormány irányításával működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező központi közigazgatási szerv. Feladata az atomenergia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris létesítmények és anyagok biztonságával, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával összefüggő hatósági felügyelet ellátása¹².

Az OAH tevékenységét szabályozó jogszabályok:

• 
  Az 1996. évi CXVI törvény az Atomenergiáról
  
• 
  112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról
  
• 
  118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről
  
• 
  190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
  

Az atomenergia békés célú alkalmazásáról az OAH honlapján találunk egy igen hosszú listát (http://www.haea.gov.hu).

Az ONER ágazati szerveként a nukleáris balesetek elhárítására való felkészülés az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tevékenységei közé tartozik.

A Hivatal foglalkozik a:

• 
  a nukleáris létesítmény nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének engedélyezésével;
  
• 
  nukleáris veszélyhelyzetben a nukleáris biztonsági és a sugárvédelmi helyzet értékelésével;
  
• 
  a nukleáris balesetekkel kapcsolatos gyorsértesítési, kapcsolattartási feladatok ellátásával;
  
• 
  nukleáris veszélyhelyzetben szakértői részleg működtetésével a védekezési munkabizottságban;
  
• 
  a nukleárisbaleset-elhárítás kérdéseiben illetékes műszaki tudományos tanács létrehozásával és működtetésével;
  

balesetelhárítási szervezet létrehozása, felkészítése és működtetése az OAH hatáskörébe tartozó nukleárisbaleset-elhárítási feladatok ellátására.

A baleset-elhárítás hatékonysága érdekében rendszeresen szerveznek gyakorlatokat. A riasztási gyakorlatokon a szervezet működőképességét tesztelik, felmérik a beérkezéshez szükséges időt. Tematikus gyakorlat esetén egy kiválasztott csoport hajtja végre a rá vonatkozó veszélyhelyzeti feladatokat, míg a teljes körű gyakorlatokon az OAH baleset-elhárítási szervezetének teljes állománya részt vesz a paksi atomerőmű munkatársaival közösen.

Magyarország kétoldalú (bilaterális) szerződést kötött, Ausztriával, Csehországgal, Horvátországgal, Németországgal, Romániával, Szlovákiával, Szlovéniával és Ukrajnával, hogy nukleáris vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén, annak korai szakaszában egymást értesítik, valamint kérésre egymásnak segítséget nyújtanak.

3.19. ábra - 3.19. ábra. Nukleáris veszélyhelyzet esetén egyezmény alapján együttműködő országok

Hazai, vagy külföldi, de az ország területét érintő nukleáris, illetve radiológiai veszélyhelyzetek esetén a lakosság részére a következő sürgős óvintézkedések elrendelésére kerülhet sor a baleset kezdeti szakaszában.

Az atomerőművi események besorolására a nemzetközi nukleáris esemény skálát (International Nuclear Event Scale - INES) alkalmazzák, melyet 1990-ben vezettek be először.

3.6. táblázat - 3.6. táblázat. Atomerőművi események besorolása. Forrás: HAEA

Szint, megnevezés	Kritériumok	Példák
7. Nagyon súlyos baleset	A reaktor zónájában lévő anyag nagy részének környezetbe való kibocsátása, beleértve jellemzően a rövid és hosszú élettartamú radioaktív hasadási termékek keverékét (több tízezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). Akut egészségkárosodás lehetősége fennáll. Késői egészségi hatások nagy területen, feltehetőleg több, mint egy országot érintően. Hosszú távú környezeti következmények.	Csernobil, Szovjetunió, 1986
6. Súlyos baleset	Hasadási termékek kibocsátása a környezetbe (ezer-tízezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). A helyi balesetelhárítási terv teljes körű alkalmazására nagy valószínűséggel szükség van a súlyos egészségi hatások korlátozása érdekében	-
5. Telephelyen kívüli kockázattal járó baleset	Hasadási termékek kibocsátása a környezetbe (száz-ezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). A balesetelhárítási tervek részleges végrehajtása (pl. helyi elzárkóztatás, kitelepítés) szükséges egyes esetekben az egészségi hatások valószínűségének csökkentésére. A zóna nagy részének súlyos károsodása mechanikus hatások és/vagy megolvadás következtében.	Windscale, Nagy Britannia, 1957 Three Mile Island, USA, 1979
4. Elsősorban létesítményen belüli hatású baleset	Radioaktivitás környezeti kibocsátása, amely a környezetben a legjobban veszélyeztetett személynél néhány mSv dózist eredményez. általában nem valószínű, hogy a telephelyen kívül védelmi intézkedésre legyen szükség, kivéve esetleg az élelmiszerek helyi ellenőrzését. A reaktor zónájának károsodása mechanikai hatások és/vagy megolvadás következtében. A dolgozók sugárterhelése olyan mértékben, ami akut egészségi hatásokkal járhat (1 Sv nagyságrendben)	Saint Laurent, Francia-ország, 1980 Tokai Mura, Japán, 1999
3. Súlyos üzemzavar	Radioaktivitás környezeti kibocsátása, a megállapított korlátnál nagyobb mértékben, amely a környezetben a legjobban veszélyeztetett személynél néhány tized mSv dózist eredményez. A telephelyen kívüli védelmi intézkedésre nincs szükség. A berendezéshibák vagy üzemviteli zavarok következtében magas sugárszint és/vagy szennyeződés a telephelyen. A dolgozóknak a korlátnál nagyobb mértékű sugárterhelése (50 mSv-et meghaladó egyéni dózisok). üzemzavarok, amelyekben a biztonsági rendszerek egy további hibája baleseti körülményeket teremthetett volna, vagy olyan helyzetek, amelyekben a biztonsági rendszerek nem tudták volna megakadályozni a balesetet, ha bizonyos kiváltó események felléptek volna.	Vandellos, Spanyol-ország, 1989 Paks, 2003
2. Üzemzavar	Műszaki üzemzavarok, vagy rendellenességek, amelyek ugyan közvetlenül vagy azonnal nem befolyásolták az erőmű biztonságát, de a biztonsági intézkedések újraértékeléséhez vezethetnek.	-
1. Rendellenesség	Működési vagy üzemviteli rendellenességek, amelyek nem járnak kockázattal, de a biztonsági intézkedések hiányosságát jelzik. Ez adódhat berendezéshibából, emberi tévedésből, vagy eljárásrendi hiányosságból. (Ezeket a rendellenességeket meg kell különböztetni azoktól a helyzetektől, amikor az üzemviteli korlátokat és feltételeket nem sértik meg, és amelyeket a vonatkozó eljárás szerint megfelelően kezeltek. Ezek jellemzően "Skála alattiak".)^a	-

^a A skála alatti események (pl. egy tartalékban lévő eszköz rövid időre meghibásodik) közvetett hatással lehetnek csak a biztonságra, ugyanakkor ezek gyakorisága háromszor-négyszer meghaladja az 1-es fokozatú események előfordulásának számát.

Az INES-t alkalmazó tagországoknak a 2-es besorolású eseménytől kezdve van bejelentési kötelezettségük a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) felé, Magyarország vállalta, hogy már az INES 1-es besorolástól kezdve bejelenti az eseményt. Ezért a skála bármely szintjéhez tartozó eseményt jelenteni kell az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának és a NAÜ bécsi központjának, valamint más, a helyi és nemzetközi egyezmények által megjelölt szerveknek, az egyes fokozatok szerint előirt időtartamon belül.

A sugárzó anyagokat alkalmazó létesítményeket és tevékenységeket a mélységében tagolt védelem elve alapján tervezik, építik, illetve alkalmazzák. Többszörös biztonsági intézkedéseket foganatosítanak, melyek lehetnek műszaki megoldások, lehetnek sugárvédelmi gátak (lokális és nem lokális árnyékolások), védelmi eszközök (kényszerkapcsolatok, fénnyel, hanggal riasztók, vészleállítók, stb.) egyéni védőeszközök, sugárvédelmi és egyéb biztonsági előírások (rendeletek, szabványok, MSSZ, hatósági előírások).

A fizikai védelem esetét véve a mélységében tagolt védelem a következőképp néz ki. A nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék fizikai védelmére létrehozott ellenőrzött területen fizikai védelmi zónát vagy zónákat kell kijelölni [38] (3.20. ábra).

• 
  A-szinten a szabotázs és a jogtalan eltulajdonítás megakadályozását,
  
• 
  B-szinten a szabotázs és a jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentését,
  
• 
  C-szinten a jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentését, és
  
• 
  D-szinten az alapvető védelmi intézkedések alkalmazását.
  

3.20. ábra - 3.20. ábra. Fizikai védelmi zónák kialakítása

2.1.1. Sugárterhelés csökkentése

Amennyiben a sugárzás a normál sugárterhelés fölött van (ez többnyire baleset következményeként létrejött és fennálló, járulékos sugárterhelést jelent), beavatkozásra van szükség. A beavatkozáskor a kell tekintettel lenni arra, hogy a művelet több haszonnal, mint kárral járjon, a dózis csökkentésétől várható károsodás-mérséklődés értéke haladja meg a beavatkozás okozta kárt és költségeket, és ez a különbség a lehető legnagyobb legyen. Egyértelmű dóziskorlátokat nem lehet meghatározni előzetesen, mely értékeknél milyen mértékű beavatkozás hozza meg a várt eredményt, de létezik az a dózisszint, amelynél a súlyos hatások elkerülése érdekében indokolt a beavatkozás. Tekintettel arra, hogy sugárterhelés csökkentése érdekében végrehajtandó intézkedések a lakosságot jelentősen befolyásolják, ezért a természetes sugárterhelés kismértékű emelkedése nem teszi még indokolttá az intézkedést.

2.1.1.1. Elzárkózás

A nukleáris esemény korai szakaszában, a radioaktív felhő elhaladásának idejére a lakosságnak zárt helyen kell tartózkodnia. Ezáltal jelentősen lecsökkenthető az elszenvedett sugáradag. Az elzárkózásra legalkalmasabb hely a házak, lakások belső szobái, a lehető legkevesebb nyílászáróval, illetve a jól zárható alagsorok, pincék.

2.1.1.2. Jódprofilaxis

Amennyiben radioaktív jód kerül a levegőbe, kálium-jodid szedését rendelik el a pajzsmirigy védelmében. A jódtabletták szedését (amennyiben lehetséges) a radioaktív szennyezés megérkezése előtt 1-2 órával kell elkezdeni és naponta folytatni az előírás szerint. Nem biztosít 100%-os védettséget, és más radioaktív anyag ellen, illetve utólagos bevitel esetén is hatástalan. A kálium-jodid tablettákat a Paksi Atomerőmű Zrt. 30 km-es körzetében lévő településeken a gyógyszertárakban, vagy a polgármesteri hivatalokban tartják lekészletezve. Az ország emellett rendelkezik szükség esetén kiosztható központi készletekkel is.

2.1.1.3. Kimenekítés, kitelepítés.

Előfordulhat, hogy a sugárterhelés akkora, hogy a lakóterületet ideiglenesen el kell hagyni. A sugárzás lecsökkenése után lehet csak visszatérni. A kitelepítés a lakosság szervezett, előzetes tervek alapján véghezvitt kivonását jelenti a területről (várhatóan eléri a területet a szennyezés és fel lehet rá készülni), míg a kimenekítés az azonnali távozás lebonyolítását takarja. A kimenekítésnél/kitelepítésnél mindig meg kell várni a központi utasítást, mivel ők rendelkeznek megfelelő információval a radioaktív felhő terjedéséről és a szennyezett területekről, ezáltal a követendő útvonalról. A kitelepített területet őrzik és folyamatosan ellenőrzik a sugárzási értékek időbeni változását, pontos szennyezettségi térképet készítenek ezen adatok felhasználásával. Az Országos Katasztrófavédelelmi Főigazgatóság oldalán a lakosság számára fontos információk szerepelnek a kitelepítésről, a túlélő csomag összeállításáról és egyéb teendőkről.

2.1.1.4. Egyéni védőeszközökkel történő ellátás

Kimenekítés esetén elkerülhetetlen az expozíció, de egyéni védőeszközökkel csökkenthető annak mértéke. A levegőben lévő radioaktív izotópok jelentősebb része szilárd anyag, így a légzésvédő eszköz szűrőbetétje hatékony védelmet jelent. Az ún. menekülő kámzsa típusú légzésvédő eszköz különböző fejméretekre és szemüveggel egyaránt használható, így a sugárszennyezett területről való kimentés során jó szolgálatot tesz a felnőttek számára. A csecsemő és kisgyermekkorúak részére speciális védőeszközök szükségesek.

A paksi atomerőmű 9 km-es körzetében a lakosságnak kötelező egyéni védőeszközt biztosítani, a távolabb lakóknak, akik még veszélyeztettek lehetnek, menekülő felszerelést kell rendelkezésre bocsátani.

A bőrrel való kontaktus elkerüléséről szintén gondoskodni kell. A speciális védőfelszerelésen túl, szükség esetén használható gumikesztyű, hótaposó, esőköpeny stb.

2.1.2. Paksi üzemzavar

A paksi atomerőműben 2003. április 10-én a 2. blokk éves karbantartása és üzemanyag feltöltés ideje alatt súlyos üzemzavar (INES 3) történt. A környezetbe kis mennyiségű radioaktív anyag kikerült.¹³

Az üzemzavar a 2. blokk fűtőelemeinek tisztítása közben következett be. Mivel a gőzfejlesztő primerköri oldalán radioaktív lerakódás keletkezik, ami a szekunderköri karbantartások során sugárterhelést jelent, a primer kör hűtővizét vegyszeres úton kezelték. A dekontamináló szer alkalmazása hatására azonban a fűtőelemeken magnetit rakódott le, ami hatékonyságcsökkenéshez vezetett. A fűtőelemek tisztítását az évente szokásos karbantartási művelettel kötötték össze, amikor a fűtőelemeket átrakják, a legrégebb óta (3 éve) bentlévőket a pihentető medencébe teszik át, a többit pedig átrendezik fűtőelem korának megfelelően (2 éves kerül a 3 éves helyére és így tovább).

A mosás és az átrakási műveletek ütemezése révén a mosótartályban volt egy adag (30 köteg) fűtőelem órákon keresztül. A várakozás idejére a mosóvíz áramát és ez által a hűtés mértékét is lecsökkentették. Néhány órával később azonban a sugárzási szint megemelkedett a mosótartály szellőzőcsövén keresztül kijutó radioaktív gázok hatására. Ez egyértelműen a fűtőelemek sérülését jelezte, de amikor ellenőrizni akarták, a fedél beszorult. A művelet közben további radioaktív gáz jutott a csarnok légterébe. Az eset ekkor még 2. szintű esemény besorolást kapta.

Később, amikor már sikerült belenézni a tartályba, megállapították, hogy a fűtőelemek jelentős része sérült, ezért átminősítették súlyos üzemzavarrá (INES 3). A roncsolást feltehetően az okozta, hogy a folyamatosan keletkező gőz egy nagy buborékká állt össze, elzárva a hűtőközegként szolgáló mosóvíz elől a kötegek felső részét, majd amikor a fedelet kissé megemelték, a buborék távozott, és a túlforrósodott elemeket elöntötte a hideg víz.

A környezetbe csak kis mennyiségű szennyezőanyag jutott ki, a lakosságot nem érte egészségügyi kockázatot jelentő többletterhelés. Komolyabb gondot jelentett a keletkezett anyagi és presztízsbeli kár.

2.2. Vegyi baleset

A vegyi anyagot előállító technológiák egyre több és újabb kockázatokat vonnak maguk után ezzel emelve a technológiai, ipari, vegyi balesetek előfordulásának lehetőségeit. A veszélyes anyagok feldolgozása, tárolása, és majdani felhasználása magában hordozza a vegyi balesetek bekövetkezésének esélyeit. Az ilyen jellegű balesetek többnyire komoly veszélyeztető hatással vannak, illetve lehetnek az adott környezetre és az ott élő lakosságra. A különböző technológiákkal, folyamatokkal és gyártásokkal emelkedett a vegyi, technológiai balesetek, eseteinek száma.

3.21. ábra - 3.21. ábra. Tűzeset a Királyszentistvánon a Fűzfői Hulladékégető Kft. telephelyén.

2.2.1. Jelentősebb, súlyos vegyi balesetek

A következőkben a számos vegyi baleset közül néhányat kiemelünk példának. Ezek az esetek alakították a veszélyes üzemek működtetésének jogi szabályozását. Az eseményeket időrendi sorrendben mutatjuk be, a jogszabályokra tett befolyást a következő fejezetben tüntetjük fel.