A földgömb repertóriuma



Yüklə 0.81 Mb.
səhifə1/7
tarix11.07.2018
ölçüsü0.81 Mb.
  1   2   3   4   5   6   7


EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

Bölcsészettudományi Kar



DIPLOMAMUNKA

A Földgömb repertóriuma

1929/30-1931

Témavezető: Készítette:

Prof. Dr. Sebestyén György Herczeg Tünde Zita

intézetigazgató, tanszékvezető, Informatikus könyvtáros mesterszak

egyetemi tanár Kutatás-fejlesztési információ-menedzser szakirány

2011

TARTALOMJEGYZÉK


BEVEZETÉS

Nem elég azonban hírlapirodalmunk könyvészeti ismerete, hanem kell, hogy a hírlapok tartalma a buvárlatra alkalmassá tétessék, különben az egész óriási tömeg holt anyaggá válik, mivel a keresés sok időpazarlással jár és e mellett nem egyszer sikertelen is marad; ezt tudva sokan inkább nélkülözik a különben igen becses, de eltemetett kútfőket. […] Eltekintve mindettől, hányszor merül fel azon kérdés: kik, és mit írtak ezen vagy azon tárgyról? Erről is csak kétes és homályos sejtelmet nyerhetünk, ha hírlapjaink tartalmát egybegyűjtve nem bírjuk.”1

Ezeket a mondatokat Szinnyei József írta repertóriuma bevezetésében, megindokolva, hogy miért van szükség a nemzeti hírlaprepertórium elkészítésére.

Szakemberként hamar felismerte, hogy a folyóiratok bibliográfiai leírása nem teszi lehetővé tartalmuk visszakereshetőségét, ezért elhatározta, hogy egy hét kötetből álló cikkbibliográfiát, úgynevezett repertóriumot készít, feldolgozva az addig folyóiratokban megjelent cikkeket. Munkája - halála miatt - befejezetlen maradt, de példáját sokan követték. Igaz, minden folyóiratra kiterjedő nemzeti hírlaprepertórium azóta sem készült, de az elmúlt 140 évben rengeteg folyóirat cikkbibliográfiája készült el, fontos segédeszközeként a kutatásnak, segítve a könyvtárosok tájékoztató munkáját.

Megvizsgálva az eddig elkészült repertóriumokat, azt látjuk, hogy nagyobb részük társa­dalomtudományi folyóiratok cikkeit dolgozza fel, ugyanakkor a természet­tudo­mányos folyóiratok háttérbe szorultak. Ezek közül csak néhány lap cikkeit dolgozták fel eddig, mint például az Élet és Tudomány vagy a Természettudományi Közlemények, pedig éppen a természettudományos írások iránt figyelhető meg egyre nagyobb érdek­lődés. Ennek oka, hogy a természettudományos kutatások eredményei nagyon gyorsan elavulnak, és az új eredményeket leggyorsabban a folyóiratokban lehet közzétenni, illetve itt lehet leggyorsabban elolvasni őket. Az ilyen gyors visszakeresést tennék lehetővé a repertóriumok.

A természettudományok között több olyan tudományág van, amelynek folyóiratokban megjelent irodalmának feldolgozására a mai napig nem került sor. Az egyik mostohán kezelt tudományág a földrajztudomány. A Magyar Földrajzi Társaság 1872-es meg­alakulása óta összesen három folyóiratot adott ki, de idáig egynek sem készült cikk­bibliográfiája.

Számomra mindig fontos tudomány volt a földrajz, ezért úgy határoztam, hogy A Földgömb című ismeretterjesztő földrajzi folyóiratnak a repertóriumát készítem el. Ezáltal az egyes füzetekben rejtőző tanulmányok, apró közlemények tartalma a mutatók segítségével könnyen visszakereshetővé válik.

De nemcsak az írások fontosak A Földgömb esetében! Gazdag képanyagot tartalmaz minden füzet, melyek visszakeresését szintén többféle mutató biztosítja.

Sajnos, a terjedelmi korlátok nem tették lehetővé, hogy mind a tizenöt évfolyam feldolgozásra kerüljön, így az első két évfolyam mellett döntöttem.

A repertóriumot megelőzi A Földgömb története és könyvészeti ismertetése. Ez a két fejezet nemcsak a feldolgozott két évfolyammal kapcsolatosan tartalmaz információkat, hanem a kezdetektől napjainkig feldolgozza a folyóirat történetét és a megjelenési adatait.

A dolgozatban a használati útmutató és az irodalomjegyzék mellett a mellékletben néhány címlapváltozatot helyeztem el, bemutatva, hogy az évek során a borítók hogyan változtak.

A bevezetést az ókori író, Strabón földrajzról írott szavaival zárom:

Ha van tudomány, amellyel a bölcselőnek egyáltalában még foglalkoznia kell, akkor a földrajz az, amelyet vizsgálódásunk tárgyául választottunk. […] Hasonlóképpen igen nagy a haszna mind az államtudományokra és a kormányzati ügyekre nézve, mind az égieknek, meg a földi és tengeri lényeknek, a növényeknek, terményeknek és minden egyéb másnak az ismeretére nézve…”2



A FÖLDGÖMB TÖRTÉNETE

Előzmények

Az 1871-ben Antwerpenben rendezett I. Nemzetközi Földrajzi Kongresszus után Hunfalvy János földrajzprofesszor kezdeményezésére Magyarországon is megalakult a Magyar Földrajzi Társaság. A Magyar Tudományos Akadémia titkári hivatalában 1872. január 12-én nyolc tudós alapította meg a Társaságot. A hivatalos alakuló ülésre csak 1872. május 12-én, a tisztségválasztó közgyűlésre június 14-én került sor. Az alap­szabályban így határozták meg céljukat:

„… a földrajzi ismeretek terjesztése által a földrajzi tudomány iránti érdekeltséget gerjeszteni és különösen hazánk földrajzi kutatását és ismertetését előmozdítani”.3

A Társaság megalakulása után nem sokat kellett várni az első hazai földrajzi szaklap megjelenésére. 1873. március 1-én vehették először kezükbe az olvasók a Földrajzi Közleményeket. Első számának belső borítóján a következőket írták:

„… Tartalmát tudományos és népszerű földrajzi értekezések, közérdekű rövidebb köz­lemények, továbbá földrajzi munkák, folyóiratok és térképek ismertetése képe­zen­di…”4

Kezdetben a tudományos és a népszerű írások aránya nagyjából azonos volt a lapban, ám a XX. század elejére ez az arány egyre inkább a tudományos cikkek irányába tolódott el és vált a Közlemények a földrajztudomány napjainkig szinte folyamatosan megjelenő szakmai folyóiratává. Hosszabb kényszerszünetre csak a második világ­háború után, 1949-1952 között kényszerült, de 1953-tól megszakítás nélkül jelenik meg.

A szakmai folyóirattá vált Földrajzi Közlemények mellett a Társaság tervezte egy ismeretterjesztő földrajzi lap megjelentetését is, de anyagi okok miatt erre csak 1925 decemberében került sor, amikor megjelent a Didaktikai Szakosztály kiadványa, az Ifjúság és Élet.

A lap elsősorban középiskolásoknak szólt, melynek cikkírói között a tudósok mellett tanárok és diákok is voltak, ahogy ezt az első számban olvashatjuk:

A lap írói tudósok, tanárok, cserkészek, diákok; mindenki, akiben él az integer Magyarország hite és szeretete…”5

Legfőbb érdeme, hogy színes, közérthető, 1-2 oldalas írásai jól kiegészítették a közép­iskolai földrajz tananyagot. Az Ifjúság és Élet sikere 1944-ben ért véget, amikor végleg megszűnt. Hasonló jellegű, a fiatalokat megszólító földrajzi lap kiadására az elmúlt 70 évben senki sem vállalkozott.



A Földgömb (1929-1944)

Az 1920-as évek végén a Magyar Földrajzi Társaság elnökségében felvetődött az a gondolat, hogy a diákok mellett a felnőtt korosztály számára is készíteni kellene egy földrajzi ismeretterjesztő folyóiratot, hiszen a szakmai lappá vált Földrajzi Közle­mények már nem töltötte be ezt a szerepet.

A kiadással dr. Milleker Rezsőt, a debreceni egyetem földrajzi tanszékének vezetőjét, a Társaság alelnökét bízták meg, aki felelős szerkesztőként is jegyezte az új folyóiratot, melynek A Földgömb címet adta.

A szerkesztőség Debrecenben működött, a nyomdai munkálatokat a szintén debreceni Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. végezte.

A tervek szerint az első szám 1930-ban jelent volna meg, ám Milleker másként döntött. Az olvasókat erről így tájékoztatta lapjában:

„… a Földgömb első két számát propaganda okokból már a múlt év végén ki kellett nyomtatnunk és részben szétküldenünk.”6

Ezért jelent meg az első két szám már 1929 végén, melyet a mellékletben elhelyezett címlap is igazol. (1. ábra)

Ezt azért tartom fontosnak kihangsúlyozni, mert sok helyen 1930-at adják meg az indulás évének. Valószínűleg ez azzal magyarázható, hogy 1930-ban is nyomtattak az első három számból összevont példányokat a nyomtatás évét tüntetve fel első évfolyamként.

Az évente tízszer, általában negyven oldalon megjelenő lapot a Magyar Földrajzi Társaság tagjai tagdíjuk fejében ingyen kapták a Földrajzi Közlemények-kel együtt. Számonkénti ára 1 pengő, előfizetési ára pedig 10 pengő volt. Ez az ár nagyon sokáig változatlan maradt.

A lap felépítése a Földrajzi Közlemények szerkezetét követte. A néhány oldalas ismeretterjesztő írások mellett apró hírek, könyvajánló és olvasóknak szóló üzenetek kaptak helyet. Szerzői a magyar földrajztudomány olyan ismert személyei voltak, mint például Baktay Ervin, Kéz Andor, Bulla Béla, Mendöl Tibor, Temesi Győző és sokan mások.

Egy címlap- és két nyomdaváltást leszámítva (2. ábra) az első négy évben semmilyen változás nem történt a lap életében egészen 1934-ig, amikor új korszak köszöntött A Földgömb-re.

Milleker Rezső a lap kiadását átadta a Magyar Földrajzi Társaságnak, a szerkesztőség Budapestre került. A felelős szerkesztő dr. Kéz Andor lett, akihez szerkesztőként dr. Baktay Ervin csatlakozott. Az általuk szerkesztett első számban köszönetet mondtak Millekernek négy éven át tartó áldozatos munkájáért, majd az olvasókhoz fordultak:

Kérjük a «Földgömb» olvasóit és barátait, ajándékozzanak meg bennünket jóindulatú bizalmukkal és tanusítsák folyóiratunk iránt ezentúl is azt az érdeklődést és ragasz­ko­dást, amelyet a «Földgömb» dr. Milleker Rezső szerkesztésében méltán megérdemelt.”7

A Földgömböt Budapesten az „Élet” Irodalmi és Nyomda Rt. nyomtatta. Az eddigi díszesebb címlapot egy egyszerű váltotta fel (3. ábra), de a folyóirat terjedelme, szerkezete és tartalma a korábbi hagyományokat követte egészen 1944-ig. Az egyes lapszám ára 1.20 pengőre emelkedett, de az előfizetési ár nem változott.

A borító nem sokáig maradt dísztelen. 1935 januárjától új címlappal jelent meg a folyóirat. (4. ábra)

Sokáig elemezhetnénk a borítón látható, szépen rajzolt képet, de most csak két részletre hívom fel a figyelmet. A kép hátterében a debreceni Nagytemplom kettős tornya az alapítás helyére, az asztalon látható földgömb pedig a lap címére utal.

A következő jelentős változás 1938-ban történt, amikor a Magyar Földrajzi Társaság a Franklin Társulatot bízta meg a kiadással. Mivel a Társulatnak volt saját nyomdája, A Földgömböt itt nyomtatták egészen 1944-ig, amikor a lap megszűnt.

Az új nyomdában új címlapot kapott (5. ábra), kevésbé tetszetőset, mint a korábbi, de a címre egyértelműen utalt.

A legfontosabb változást a szerkesztők az első számban jelentették be:

„… «A Földgömb» új évfolyama tetszetősebb kiállításban és bővült tartalommal je­lenjék meg. Az egyes füzetek terjedelme nem változik meg, de növeljük a képanyagot, s a folyóirat ezentúl a nyári hónapokban, júliusban és augusztusban is megjelenik; eszerint az évfolyam 80 oldallal bővül, anélkül, hogy az eddigi előfizetési ár emelkednék.”8

Az oldalszám 1939 októberétől a felére csökkent „az időszaki lapok terjedelmének korlátozása következtében”.9

A lap a háború éveiben is rendszeresen megjelent. A terjedelme néhány kivételtől el­tekintve a felére zsugorodott, de egészen 1944 decemberéig minden hónapban kezükbe vehették az olvasók.

1944 decemberében a 15. évfolyam 12. számával megszűnt a földrajzi ismeretterjesztés legnépszerűbb lapja.



A Földgömb (1992)

Majdnem fél évszázados szünet után 1992 januárjában A Földgömb címmel új havilap jelent meg az újságárusoknál. (6. ábra) A címazonosság nem véletlen! A szerkesztők közlése szerint az új kiadvány jogelődjének tekinti a Magyar Földrajzi Társaság által 1929 és 1944 között kiadott A Földgömb folyóiratot, illetve jogelőd az 1966-tól 1991-ig megjelent Föld és Ég is. A jogfolytonosságot az évfolyamszámozással is biztosítani kívánták, ezért 1992-ben már a 42. évfolyam jelent meg. Erről így írtak a szerkesztők:

És hogy mindkét folyóirat örökébe léptünk, ezt bizonyítani kívánjuk az évfolyam­számozással is. A régi A Földgömb 15 évig, míg a Föld és Ég 26 évig szolgálta a tudományos ismeretterjesztés véleményünk szerint ma is nélkülözhetetlen szerepét.”10

A Hírlapkiadó Vállalat által a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat égisze alatt kiadott régi-új folyóirat szerkezetében és tartalmában is elődje példáját folytatta. A megvál­tozott olvasói igények miatt kisebb változtatások azonban szükségessé váltak. Ezért bővítették az állandó rovatokat, nagyobb hangsúlyt fektettek a hazai tájak, látnivalók bemutatására, folytatásos cikkeket közöltek és nem titkoltan segítséget szerettek volna nyújtani a pedagógusoknak az oktatás színesebbé tételében. A nagy reményekkel, de rossz anyagi körülmények között útjára indított folyóirat szerkesztői a hatodik számban búcsúzni kényszerültek.

Folyóiratunk utolsó számát tartják kezükben Olvasóink.”11

A megszűnés oka egyértelműen a rossz anyagi helyzet volt. Áprilisban a kiadó, a Hírlapkiadó Vállalat mondta fel a további megjelentetést, majd a TIT Ügyvezető Kollégiuma is megvonta az anyagi támogatást. A szerkesztők megpróbáltak szponzo­rokat keresni, de sikertelenül, így nem maradt más választásuk, mint a búcsú.

A Földgömb megszüntetésével hogy ki mit vesztett, majd a jövő dönti el! Abban a reményben, hogy 27 éves megjelenésünkkel és a folyóirat fenntartása érdekében kifejtett erőfeszítésünkkel hasznos és fontos ügyet szolgáltunk — búcsúzunk Olvasóinktól.”12

A Földgömb (1999-)

Az 1992-es újraindulás majd megszűnés után az olvasóközönségnek nem kellett újra több évtizedet várnia arra, hogy a korábban méltán népszerű, a földrajzi ismeret­terjesztést magára vállaló A Földgömb című folyóiratot a Magyar Földrajzi Társaság kéthavonta megjelenő füzetként újraindítsa. (7. ábra)

A lap újraindítását már 1989-ben tervbe vette a Társaság, de az anyagi lehetőségek akkor nem tették ezt lehetővé. Ettől függetlenül a 90-es évek elején megkezdődött a későbbi szerkesztőség megszervezése és 1995-ben elkészült egy házi kivitelű próba­szám, melynek akkor nem lett folytatása. A szervezés, egyeztetés tovább folyt, sikerült támogatóként több céget, vállalkozást megnyerni az ügynek. A kiadást a FÖLDGÖMB ’99 Kft. vállalta magára.

Az 1999. évi Utazás-kiállításon mutatkozott be az új lap. A folyóirat iránt megmu­tatkozó igényt mutatja, „hogy csupán a lap kiadásának hírére, − ha úgy tetszik – az ígéretre, mintegy 600-an küldték vissza az előfizetésre szóló jelentkezési lapot!”13

Különböző kisebb problémák miatt a lap első száma csak 1999 októberében jelent meg. A második számban az olvasói visszajelzések jól mutatták, hogy nagy szükség volt ere a lapra.

A folyóirat egyszerűen csodálatos!!! A papírminőség nagyon jó, a fotók lenyűgözőek! Nem tudom, hány ilyen témájú lap van Magyarországon, de szerintem ez a legszebb. /Kozinek Attila/”14

A siker másik fokmérője, az előfizetések gyorsan emelkedő száma is azt igazolta, hogy egy hiánypótló lap került a piacra.

A szerkesztők igyekeztek a bizalmat meghálálni, ezért a lap tartalmának kialakításakor folyamatosan figyelembe vették az olvasói igényeket. Az olvasók kérésére kerültek a lapba a hosszabb, 14-16 oldalas cikkek mellé rövidebb táj- és városbemutatások. Többször készítettek az olvasói szokásokról, igényekről felméréseket, hogy még jobb, még színvonalasabb számokat nyújthassanak át az olvasóknak.



A Földgömb korábban nem foglalkozott földrajzdidaktikai kérdésekkel. 2001-től ez megváltozott, a lap mellékleteként elindult a Földrajzszertár című hírlevél földrajzot oktató pedagógusok részére. Ez hiánypótlásként is felfogható, hiszen eddig ilyen jellegű kiadvány nem készült a földrajztanárok számára.

Ugyanebben az évben újabb örömhírről számolt be Nemerkényi Antal főszerkesztő.

Egy másik, régóta felvetődött olvasói igény viszont megvalósul: június közepétől www.afoldgomb.hu alatt a hálón is megtalálhatják lapunkat, számos szerkesztőségi információval, valamint szemelvényekkel a régebbi és az újabb számok anyagából.”15

A kiadóváltást nem kerülhette el A Földgömb, 2001 májusától a Kornétás Kiadói Kft. vette át ezt a feladatot. A váltásra a példányszám növeléséhez, a lap jobb terjesztéséhez szükséges háttér megteremtése miatt volt szükség. Talán a váltásnak is köszönhető, hogy 2004-től évente két alkalommal, tavasszal és ősszel, tematikus számmal jelentkezik a kiadó, ezáltal évente nyolcszor jelenik meg a korábbi hat alkalom helyett egészen napjainkig.

2005-ben az új A Földgömb alapítóját, Nemerkényi Antalt gyászolták a kollégák és az olvasók, aki óriási hittel és lelkesedéssel vállalkozott 1999-ben egy régi-új lap újraélesztésére.

Az élet azonban ment tovább, a lap élére új vezető került, aki az újbóli kiadóváltás mellett döntött. 2006 decembere óta a Heiling Média Kft. adja ki ezt a sok változást megért lapot, hiszen többszöri főszerkesztő, kiadó- és nyomdaváltás után még mindig az egyik legnépszerűbb földrajzi ismeretterjesztő folyóirat Magyarországon, mely igényességéből, színvonalából a nehézségek ellenére sem vesztett.



KÖNYVÉSZETI ADATOK

Cím:

A Földgömb



Alcím:

1929. 1. sz.-1932. 2. sz.: A Magyar Földrajzi Társaság folyóirata

1932. 3. sz.-1944. 12. sz.: A Magyar Földrajzi Társaság népszerű folyóirata

1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat folyóirata

1999. 1. sz.-2011. 2. sz.: A Magyar Földrajzi Társaság kéthavonta megjelenő magazinja

Megjelenés:

1929. 1. sz.-1937. 10. sz.: A folyóirat július és augusztus hónapok kivételével havonkint jelenik meg

1938. 1. sz.-1944. 12. sz.: havonta

1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: havonta

1999. 1. sz.-2011. 2. sz.: kéthavonta

Alapító:

1929: Milleker Rezső

1999: Nemerkényi Antal

Főszerkesztő:

1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: Vasváry Artúr

1999. 1. sz.-2005. 4. sz.: Nemerkényi Antal

2005. 5. sz.-2006. 5. sz.: Vojnits András

2006. 6. sz.-2011. 2. sz.: Nagy Balázs

Helyettes főszerkesztők:

2006. 6. sz.-2011. 2. sz.: Farkas Péter, Nemerkényi Zsombor



Felelős szerkesztő:

1929. 1. sz.-1934. 1. sz.: Milleker Rezső

1934. 2. sz.-1944. 12. sz.: Kéz Andor

1999. 1. sz.-2006. 5. sz.: Farkas Péter



Szerkesztők:

1934. 1. sz.-1944. 12. sz.: Baktay Ervin, Kéz Andor



Szerkesztőbizottság:

1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: Bora Gyula (elnök), Gábris Gyula, ifj. Kálmán Béla, Marik Miklós, Papp-Váry Árpád, Ponori Thewrewk Aurél, Somogyi Sándor, Szurovy Géza, Vasváry Artúr, Zoltai Márta

1999. 1. sz.-2004. 1. sz.: Babós Gyula, Csizmadia Gábor, Horváth Gergely, Lerner János, Molnár László, Papp-Váry Árpád

2004. 2. sz.-2005. 3. sz.: Babós Gyula, Csizmadia Gábor, Horváth Gergely, Lerner János, Lieber Tamás, Molnár László, Papp-Váry Árpád

2005. 4. sz.: Horváth Gergely, Lerner János, Lieber Tamás, Papp-Váry Árpád, Vojnits András

2005. 5. sz.-2006. 5. sz.: Horváth Gergely, Lerner János, Lieber Tamás, Nagy Balázs, Nemerkényi Zsombor, Papp-Váry Árpád



Rovatszerkesztő:

1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: Mari László



Tudományos tanácsadó testület:

1999. 1. sz.-2002. 5. sz.: Balogh János, Bora Gyula, Juhász Árpád, Kubassek János, Marosi Sándor, Vojnits András

2002. 6. sz.-2003. 1. sz.: Bora Gyula, Juhász Árpád, Kubassek János, Marosi Sándor, Vojnits András

2003. 2. sz.-2005. 3. sz.: Bora Gyula, Juhász Árpád, Kubassek János, Marosi Sándor, Tardy János, Vojnits András

2005. 4. sz.: Bora Gyula, Juhász Árpád, Kubassek János, Marosi Sándor, Tardy János

2005. 5. sz.-2008. 8. sz.: Bora Gyula, Gábris Gyula, Juhász Árpád, Kubassek János, Marosi Sándor, Szabó József, Tardy János, Vargyas Gábor



Munkatársak:

2006. 6. sz.-2008. 1. sz.: Mari László, Ujházy Kolos

2008. 2. sz.: Mari László

2008. 3. sz.-2011. 2. sz.: Mari László, Barabás Ambrus



Szerkesztőség címe:

1929. 1. sz.-1932. 6. sz.: Debrecen, Piac u. 24.

1932. 7/8. sz.-1933. 10. sz.: Debrecen, Nagyerdő, Egyetemi Központi Épület, Földrajzi Intézet

1934. 1. sz.-1937. 10. sz.: Magyar Földrajzi Társaság, Budapest VIII., Sándor u. 8.

1938. 1. sz.-1944. 12. sz.: Budapest IV., Egyetem u. 4.

1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: Budapest XI., Bocskai út 37.

1999. 1. sz.-2005. 5. sz.: Budapest II., Lövőház u. 37.

2005. 6. sz.-2006. 4. sz.: Budapest XIII., Népfürdő u. 15.



Felelős kiadó:

1929. 1. sz.-1933. 10. sz.: Milleker Rezső

1934. 1. sz.-1944. 12. sz.: Kéz Andor

1992. 1. sz.-1992. 4. sz.: Horti József

1992. 5. sz.-1992. 6. sz.: Penney, Éva

2001. 5. sz.-2006. 5. sz.: Pusztay Sándor



Kiadó:

1929. 1. sz.-1934. 1. sz.: a Magyar Földrajzi Társaság megbízásából: Milleker Rezső

1934. 2. sz.-1937. 10. sz.: Magyar Földrajzi Társaság

1938. 1. sz.-1944. 12. sz.: a Magyar Földrajzi Társaság megbízásából: Franklin Társulat

1992. 1. sz.-1992. 4. sz.: Hírlapkiadó Vállalat

1992. 5. sz.-1992. 6. sz.: MICROTOLL Kft.

1999. 1. sz.-2001. 4. sz.: FÖLDGÖMB ’99 Kft.

2001. 5. sz.-2006. 5. sz.: Kornétás Kiadói Kft.

2006. 6. sz.-2011. 2. sz.: Heiling Média Kft.

Kiadóhivatal:

1992. 1. sz.-1992. 4. sz.: Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3.

1992. 5. sz.-1992. 6. sz.: Budapest II., Patakhegyi u. 3.

2001. 5. sz.-2006. 5. sz.: Budapest XIII., Népfürdő u. 15.

2006. 6. sz.-2008. 5. sz.: Budapest IV., Kiss Ernő u. 3.

2008. 6. sz.-2011. 2. sz.: Budapest XIV., Erzsébet királyné útja 125.



Nyomda:

1929. 1. sz.-1930. 9/10. sz.: Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó R.-t. Könyvnyomda-vállalata, Debrecen

1931. 1. sz.-1932. 10. sz.: Kertész József Könyvnyomdája, Karcag

1933. 1. sz.-1933. 10. sz.: „Pannonia” Könyvnyomda-Vállalat, Debrecen, Ferenc József út 79.

1934. 1. sz.-1937. 10. sz.: „Élet” Irodalmi és Nyomda Rt., Budapest I., Horthy Miklós út 15.

1938. 1. sz.-1944. 12. sz.: Franklin Társulat Nyomdája, Budapest

1992. 1. sz.-1992. 4. sz.: Hírlapnyomda, Lajosmizse

1992. 5. sz.-1992. 6. sz.: Magyar Rádió Nyomdája, Budapest VIII., Bródy S. u. 5-7.

1999. 1. sz.-2000. 5. sz.: Veszprémi Nyomda Rt., Veszprém

2000. 6. sz.-2001. 4. sz.: Kossuth Nyomda Rt., Budapest

2001. 5. sz.-2002. 2. sz.: Morla-pack Kft., [Budapest]

2002. 3. sz.-2002. 6. sz.: Egri Nyomda Kft., Eger

2003. 1. sz.-2004. 8. sz.: Kaposvári Nyomda Kft., Kaposvár

2005. 1. sz.-2006. 5. sz.: Egri Nyomda Kft., Eger

2006. 6. sz.-2011. 2. sz.: Pethő Nyomda Kft., [Budapest]

Ár:

1929. 1. sz.-1930. 8. sz.: 1 pengő

1930. 9/10. sz.: 2 pengő (összevont szám)

1931. 1. sz.-1932. 2. sz.: 1 pengő

1932. 3. sz.-1933. 10. sz.: 1.10 pengő

1934. 1. sz.-1943. 8. sz.: 1.20 pengő

1943. 9. sz.-1943. 12. sz.: 1.50 pengő

1944. 1. sz.-1944. 12. sz.: 1.60 pengő

1992. 1. sz.-1992. 6. sz.: 29 Ft

1999. 1. sz.-2000. 3. sz.: 380 Ft

2000. 4. sz.-2000. 6. sz.: 490 Ft

2001. 1. sz.-2002. 1. sz.: 550 Ft

2002. 2. sz.-2002. 6. sz.: 598 Ft

2003. 1. sz.-2003. 6. sz.: 630 Ft

2004. 1. sz.-2004. 8. sz.: 680 Ft

2005. 1. sz.-2005. 8. sz.: 698 Ft

2006. 1. sz.-2007. 8. sz.: 748 Ft

2008. 1. sz.-2008. 8. sz.: 790 Ft

2009. 1. sz.-2009. 8. sz.: 830 Ft

2010. 1. sz.-2010. 8. sz.: 850 Ft

2011. 1. sz.-2011. 2. sz.: 880 Ft

Romániában:2007. 3. sz.-2011. 2. sz.: 11 lej





Dostları ilə paylaş:
  1   2   3   4   5   6   7


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2017
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə