Kr. e. 12–8. sz.
|
Kimmer dominancia a délorosz steppevidéken.
|
Kr. e. 750–700 k.
|
A szkíták elfoglalják kelet felől az egykori kimmer területet
|
Kr. e. 720–700
|
A szkíták egy része a Kaukázuson dél felé átkel és Asszíriával kerül kapcsolatba.
|
Kr. e. 516–513 k.
|
Dareiosz perzsa király hadjárata a szkíták ellen.
|
Kr. e. 318
|
A hiungnuk első említése a kínai forrásokban.
|
Kr. e. 209 k.–174
|
Maotun sanjü uralkodása, a hiungnuk fénykora.
|
Kr. e. 174–161 k.
|
Laosang sanjü megöli a jüecsik királyát, a hiungnuk elűzik a jüecsiket Nyugat-Kanszuból. A kis jüecsik a Nan-san vidékére mennek a kiangok (tibetiek ősei) közé, a nagy jüecsik pedig a Keleti-Tien-sanban a vuszunokat támadják meg, majd kénytelenek továbbmenni az Iszik-köl vidékére a szakák közé.
|
Kr. e. 160 k.
|
A vuszunok és a hiungnuk elűzik a jüecsiket a szakák országából.
|
Kr. e. 140–87
|
Vuti kínai császár uralkodása, a Han-dinasztia fénykora.
|
Kr. e. 139–128
|
Csang Kien útja a jüecsikhez.
|
Kr. e. 128
|
A jüecsik betörnek Baktriába.
|
Kr. e. 105
|
Csang Kien újabb útja a vuszunokhoz.
|
Kr. e. 43–36
|
Csicsi nyugati hiungnu birodalma.
|
Kr. u. 1. sz. eleje
|
A kienkunok (kirgizek ősei) a Balhas-tó északi részéről a Felső-Jenyiszej vidékére mennek.
|
Kr. u. 10 k.
|
I. Kuzula Kadphiszesz megalapítja a Kusán-dinasztiát Baktria/Toharisztán (ma ÉK-Afganisztán) területén.
|
48
|
A déli hiungnuk egy része Ordoszba megy és behódol a kínaiaknak.
|
91
|
Az északi hiungnuk egy része a Nyugati-Tien-san vidékére megy, majd nyugatabbra is húzódik.
|
155 k.
|
Tan Sihuaj megalapítja a Szienpi Birodalmat a mai Mongólia területén.
|
155–390 k.
|
Szienpi uralom Kelet-Belső-Ázsiában.
|
224–241
|
I. Ardasir, az első Szászánida uralkodó Perzsiában. Uralma alatt kusán területek (mai ÉK-Afganisztán és Ny-India: Kásmir, Pakisztán, Pandzsáb) perzsa fennhatóság alá kerülnek.
|
311
|
A déli hiungnuk elfoglalják Lojangot, a hiungnu sanjü Liu Jüan néven a kínai Korábbi Csao-dinasztia alapítója lesz.
|
350 k.
|
Kelet-Toharisztánba a nomád hjónok/uarhunok települnek be. Az ott levő iráni Kidariták egy része nyugatabbra Balh vidékére, másik része pedig Purusapura (ma Pesávár) környékére megy.
|
350 után
|
Az Irtis vidéki tielö/ogur törzsek a Kazak-steppére költöznek.
|
370 k.
|
A hun népmozgás kezdetei: a hunok legyőzik az alánokat, s megjelennek a Dontól nyugatra.
|
376
|
A gótok Thrákiába mennek a hunok üldözése elől: a bizánciak beengedik őket.
|
379–395
|
I. Theodosius uralma, az egységes Római Birodalom utolsó császára.
|
386–534
|
A topa eredetű Északi Vej-dinasztia Észak-Kínában.
|
394–402
|
Sölun megteremti a Zsuanzsuan Birodalmat.
|
395
|
A hunok Thrákiát és Dalmáciát pusztítják.
|
400 k.
|
A hunok a Kárpát-medencét birtokukba veszik.
|
429
|
Kínai–kaokü szövetség a zsuanzsuanok ellen.
|
432–434
|
Rua (Ruga, Rugila) a hun uralkodó.
|
435
|
A margusi békekötés a hunok és Bizánc között.
|
437
|
A hunok a burgundokat leverik, a burgund király, Gundahar elesik.
|
441–443
|
A hunok Bizánc balkáni területeit dúlják.
|
445–453
|
Attila a hunok egyeduralkodója.
|
448
|
A hunok leigázzák az akatirok népét a Fekete-tengertől északkeletre.
|
448–449
|
Priszkosz rhétor követségben Attila udvarában.
|
448
|
Kínai–jüepan (hiungnu eredetű törzs) szövetség a zsuanzsuanok ellen.
|
451
|
Attila nagy nyugati hadjárata, célja Theoderik vizigót birodalmának megsemmisítése. A Campus Mauriacus-i csatában a rómaiak győznek, Attila visszavonul.
|
456–457
|
A Heftal-dinasztia uralma Kelet-Toharisztánban a hjón/uarhon nomádok fölött.
|
463 k.
|
A priszkoszi népvándorlás: avarok szavirok ogurok, onogurok, saragurok.
|
468
|
A perzsák a Toharisztánban uralkodó Kidaritákat megdöntik.
|
506–557
|
Szavir dominancia a Kaukázustól északra.
|
546
|
Tumen/Bumin türk vezér zsuanzsuan feleséget kér, de kérését elutasítják.
|
551
|
Bumin kínai feleséget kér és kap a Nyugati Vej-dinasztiától.
|
552
|
Bumin legyőzi Anakujt, az utolsó zsuanzsuan kagánt, s megalapítja a Türk Birodalmat.
|
558 k.
|
A türkök megdöntik a Heftalita Birodalmat.
|
567
|
Az avarok bejönnek a Kárpát-medencébe; a Zemarkhosz-féle bizánci követség a nyugati türköknél.
|
568
|
A langobardok Pannoniából Észak-Itáliába vonulnak.
|
576
|
A Valentinosz-féle bizánci követség a nyugati türköknél.
|
581–618
|
A Szuj-dinasztia Kínában.
|
582 k.
|
A Keleti és Nyugati Türk Birodalom szétválása.
|
582
|
Baján avar kagán elfoglalja a bizánciaktól Sirmiumot.
|
586
|
Az avar–szláv csapatok elfoglalják Szalonikit.
|
600–650 k.
|
Független onogur törzsszövetség (Magna Bulgaria) a Kubán vidékén.
|
618–907
|
A Tang-dinasztia Kínában.
|
620–649 k.
|
Szrong-bcan szgam-po tibeti király, a tibeti nagyhatalom születése.
|
625–660 k.
|
Samo szláv államalakulata a mai Alsó-Ausztria és Dél-Morávia területén.
|
630
|
A keleti türkök kínai fennhatóság alá kerülnek; Hüancang kínai buddhista zarándok a nyugati türköknél.
|
642
|
Kovrat kagán halála, Magna Bulgaria szétesésének kezdete.
|
659
|
A nyugati türkök kínai fennhatóság alá kerülnek.
|
663
|
A tibetiek megdöntik a tujühun/azsa birodalmat.
|
670–692
|
Kelet-Turkesztán a tibetiek kezén.
|
679
|
Türk lázadás kezdete a kínaiak ellen.
|
679–680
|
A bolgárok egy része Aszparuh vezetésével Moesiába, a mai Bulgáriába vonul.
|
681
|
Kutlug/Elteris kagán visszaállítja a keleti türk függetlenséget.
|
691–716
|
Mocso/Kapgan kagán a keleti türköknél.
|
696–697
|
A türkök kínai segítséggel a kitajokat verik le.
|
699
|
Kapgan győzelme az egykori nyugati türk törzseken.
|
706–707
|
Kapgan türkjei a bajirku népet, az egyik legfontosabb oguz törzset vetik maguk alá.
|
709
|
Kapgan türkjei a csik és áz népet hódítják meg Tuvában.
|
710-es évek
|
Kazár–arab harcok a Kaukázusban, Derbend kétszer is arab kézre kerül.
|
712–713
|
A türkök Szogdiában harcolnak az arabokkal, de visszaverik őket.
|
731
|
Kül-tegin halála.
|
734
|
Bilge kagán, keleti türk uralkodó halála.
|
744
|
Ozmist, az utolsó keleti türk kagánt a baszmilok megölik.
|
745
|
Az ujgur–baszmil–karluk koalíció megdönti a Türk Birodalmat.
|
745–747
|
Kutlug Bilge Kül, az első ujgur kagán.
|
747–759
|
Bajan-csor ujgur kagán uralkodása.
|
751
|
Talaszi csata: az arabok, tibetiek és karlukok leverik a kínaiakat.
|
755–797
|
Khri-szrong lde-brcan király, Tibet fénykora.
|
755–757
|
An Lusan lázadása Kínában.
|
759–779
|
Bügü (Moujü) kagán; az Ujgur Birodalom fénykora, a manicheizmus államvallás lesz.
|
775–785
|
Oguz betelepülés Transzoxianába al-Mahdi kalifa idejében.
|
779
|
A buddhizmus államvallás lesz Tibetben.
|
779–789
|
Ton Baga ujgur kagán uralkodása.
|
790
|
Az ujgur–kínai koalíciót a tibetiek és karlukok megverik Bes-baliknál (Pejting).
|
790–860
|
Kelet-Turkesztán újra a tibetiek kezén.
|
791, 796, 803
|
Nagy Károly frank uralkodó három hadjárata az avarok ellen.
|
803
|
Nagy Károly frank császár szétzúzza az Avar Kaganátust.
|
815–838
|
Khri-gcug lde-brcan Ral-pa-csan, utolsó nagy tibeti király.
|
9. század első fele
|
Az oguzok legyőzik a besenyőket, akik az Emba, Urál és Volga folyók vidékére mennek.
|
834
|
A kazárok felépítik Sarkel várát bizánci segítséggel a Don jobb partján.
|
840
|
A kirgizek megdöntik az Ujgur Birodalmat.
|
840–920
|
Kirgiz Birodalom a mai Mongólia területén és Tuvában.
|
840 után
|
A levert ujgurok egy része Északnyugat-Kanszuban, másik része pedig a kelet-turkesztáni oázisvárosokban telepszik le.
|
843
|
A manicheizmus üldözése Kínában.
|
875–999
|
A Számánida-dinasztia uralma Transzoxianában és Horászánban.
|
894
|
Bizánci–magyar szövetség a dunai bolgárok ellen.
|
895
|
Az úzok megtámadják a besenyőket, a besenyők a magyarokat.
|
896
|
A magyar törzsek bejönnek a Kárpát-medencébe Árpád vezetésével: a magyar honfoglalás.
|
10. század eleje
|
Szatuk Bugra-hán Karahanida uralkodó felveszi az iszlámot, az első török muzulmán dinasztia születése.
|
907–960
|
Az Öt dinasztia kora Kínában.
|
920
|
A kitajok kiűzik a kirgizeket a mai Mongólia területéről.
|
921–922
|
Ibn Fadlán, a bagdadi kalifa követe a volgai bolgároknál.
|
932–1055
|
Bujida-dinasztia Nyugat-Perzsiában.
|
947–1125
|
A kitaj eredetű Liao-dinasztia Észak-Kínában.
|
965
|
Az oroszok Szvjatoszláv kijevi fejedelem vezetésével leverik a kazárokat, a fővárost, Itilt elpusztítják.
|
985
|
A volgai bolgár–besenyő szövetség az orosz–úz szövetség ellen.
|
985
|
A dzsürcsik behódolnak a kitajoknak.
|
992
|
A Karahanidák elfoglalják Buharát, a számánida székvárost; seregükben szolgál Szeldzsuk fia, Arszlan.
|
994
|
A koreaiak behódolnak a kitajoknak.
|
995–1017
|
Mámúnidák Hvárezmben.
|
999
|
A Számánida Emirátus bukása; a Karahanidák és a Gaznevidák osztoznak területén.
|
1008
|
Balhi csata: a Gaznevida Mahmúd leveri a karahanida seregeket, Horászán a Gaznevidák kezén marad.
|
1017–1034
|
Gaznevida uralom Hvárezmben.
|
1025
|
A szeldzsuk Arszlan és unokaöccsei, Csagri és Togril, Ali-tigin nyugati karahanida uralkodó szolgálatába állnak.
|
1026 után
|
A Gaznevidák Horászánba telepítik Arszlan szeldzsukjait, míg Csagri és Togril Hvárezmbe menekül.
|
1028
|
A tangutok elfoglalják Kancsout, a kanszui ujgur önállóság vége.
|
1029
|
Az oguz/szeldzsukok Horászánból Azerbajdzsánba mennek, helyükre bevonulnak Csagri és Togril szeldzsukjai Hvárezmből.
|
1028–1029
|
Csagri és Togril szeldzsuk vezérek elfoglalják Nisápurt és Mervet.
|
1032
|
Ali-tigin nyugati karahanida uralkodó legyőzi a gaznevida vazallus hvárezmi sahot Dábúszijánál.
|
1032–1048
|
Csao Jüanhao uralkodása alatt megszilárdul a Tangut Birodalom (Szi Hia).
|
1034
|
Hvárezm szeldzsuk kézre kerül.
|
1040-es évek
|
A kipcsak/kun népvándorlás: káj r kun r sári r türkmen r úz r besenyő.
|
1041
|
Dandanakáni csata: Horászán szeldzsuk kézre kerül, így a Gaznevidák afganisztáni és észak-indiai területeikre szorulnak vissza.
|
1050-es évek
|
Nagyarányú besenyő betelepülés Bulgáriába és Bizáncba.
|
1055
|
Togril bevonul Bagdadba, a kalifátus szeldzsuk uralom alá kerül.
|
1058
|
Togril a szultán címet kapja a kalifától, a Szeldzsuk Szultanátus megszületése.
|
1063
|
Togril szeldzsuk szultán halála.
|
1063–1072
|
Csagri fia, Alp-Arszlan szeldzsuk szultán.
|
1064
|
Ani, a régi örmény főváros a bizánciaktól szeldzsuk kézre kerül.
|
1071
|
Manzikerti csata: a szeldzsukok leverik a bizánciakat, Rómanosz Diogenész bizánci császár fogságba esik.
|
1072
|
Alp-Arszlan szeldzsuk szultán halála.
|
1072–1092
|
Malik-sáh szeldzsuk uralkodó; a szeldzsukok fénykora.
|
1081
|
Szulejmán ibn-Kutulmis Nikaiában (Nicaea) telepszik meg, az anatóliai szeldzsuk uralom kezdete.
|
1091
|
Bizánc kun segítséggel pacifikálja a besenyőket.
|
1097
|
Az anatóliai szeldzsukok székhelye Konya (Ikónion/Iconium) lesz.
|
1097–1302
|
Iconiumi Szultanátus.
|
1125
|
A dzsürcsik leverik a kitajokat.
|
1125–1234
|
A dzsürcsi eredetű Kin-dinasztia Észak-Kínában.
|
1125 után
|
A Karakitaj Birodalom kialakulása Jelü Tasi vezetése alatt.
|
1143
|
Jelü Tasi, az első karakitaj gürkán halála.
|
1154
|
Szandzsár szeldzsuk szultán halála.
|
1169
|
A besenyők utolsó említése az orosz forrásokban.
|
1194
|
III. Togrilt, az utolsó szeldzsuk uralkodót leveri Tekes; Hvárezm és Irán egy kézben egyesül.
|
1200–1220
|
Mohamed, Tekes fia a hvárezmi sah.
|
