Búzaszem Nyugati Óvoda 4400 Nyíregyháza

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

• 
  A gyermek életkori sajátosságainak megfelelően képessé válik tájékozódni és eligazodni szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben.
  
• 
  A gyermekek szívesen tartózkodnak a természetben, kialakul bennük a „természetbarát” viselkedés.
  
• 
  A természet szeretete által erősödnek erkölcsi érzelmeik, ítélőképesség – lelkiismeretesség, felelősségérzet – a természethez való pozitív viszony.
  
• 
  Fogékonnyá válnak a szép iránt, felismerik és értékelik környezetük szépségeit, pozitívan fejlődik tenni akarásuk, a munkához való viszonyuk, nő feladattudatuk, kitartásuk.
  

• 
  Tapasztalataik, ismereteik gazdagabbá válnak a közvetlen és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezetből szerzett tudással, a világkép, értékrend, kultúra elemeivel.
  
• 
  Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat, a vizek élővilágát, képessé válnak azokat külső jegyeik és hasznosságuk alapján összehasonlítani.
  
• 
  Ismerik a növények fejlődésének feltételeit, a környezetszennyezés ártalmait, hatását az élővilágra. Az elsajátított ismereteket tevékenységeikben alkalmazni tudják.
  
• 
  Felismerik a növény és állatvilágban, az évszakokban történt változások hatásait.
  
• 
  A testrészeket, az emberi test felépítésének megfelelően fel tudják sorolni. Igényesek testük tisztaságára, ápolására.
  
• 
  Elsajátítják az alapvető közlekedési szabályokat, felismerik a közlekedési eszközöket, a közlekedés során tanúsított helyes magatartásformát.
  
• 
  Felismerik és segítséggel megnevezik a napszakokat, a hét napjait, hónapokat, évszakokat, különbséget tesz azok között, megfogalmazza jellemzőiket, szépségeit, színeit, és mindezekben tud gyönyörködni.
  
• 
  Megalapozódik kommunikációs készségük, a beszédhelyzeteknek megfelelő, jól érthető beszéd, nyelvi kultúra.
  
• 
  Képessé válnak a környezetükről alkotott véleményük közlésére, egyéni képességeikhez mérten.
  
• 
  Ismerik a környezettudatos viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartásformák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához, az energiatakarékossághoz szükségesek.
  
• 
  Munkájukkal aktívan részt vesznek környezetük szebbé tételében.
  
• 
  Ismerik a néphagyományokat, a népi kultúra értékeit.
  

A fejlődés várható eredményeiből és a program által meghatározott értékekből kidolgozott sikerkritériumok

• 
  A közvetlen környezet megszerettetése érdekében az óvodapedagógusok betartatása érdekében, környezetvédő szakemberek segítségével választják ki az értékeket képviselő helyszíneket.
  
• 
  Kirándulási projektek készülnek, amelyek alapján szervezett programok a gyermekek számára sokirányú tapasztalatszerzést, élményt, ismeretet jelentenek.
  
• 
  Műveltségtartalmaknak megfelelően rendeződik a megtanítandó ismeret, különös tekintettel a sokoldalú tapasztalatszerzésre, a komplex feldolgozásra.
  
• 
  Az élményfeldolgozás fázisában maradandó tárgyakat készítenek (album, élményrajzok)
  
• 
  A gyermekek tapasztalati úton, felnőtt modell alapján, a környezetvédelem jeles napi programjai során tanulják a környezettel való együttélés – kikapcsolódási lehetőségek formáit, a kulturált viselkedés módjait, környezettudatos gondolkodást.
  
• 
  Megértik a környezeti problémák alapösszefüggéseit, életkornak, egyéni képességeiknek megfelelően tevékenyen részt vesznek a környezetvédő munkában.
  
• 
  A gyermekekben kialakul a gyűjtőmunka és az értékek megőrzése iránti igény.
  
• 
  A környezeti jelenségek mélyebb megismeréséért játékos kísérleteket, megfigyeléseket végeznek.
  
• 
  A gyermekek tevékenységeiről, programjairól fotók, videofelvételek készülnek az élmények felidézéséhez.
  

A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése

A tematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe.

Cél:

• 
  A bennünket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása.
  
• 
  A matematikai tapasztalatok gazdagítása, a gyermek logikus gondolkodásának, problémafelismerő és megoldó képességének fejlesztése.
  

Az óvodapedagógus feladata:

• 
  A játék, a környezetben való tevékenykedés során a spontán adódó matematikai helyzetek, összefüggések felismertetése, tapasztalataik gazdagítására.
  
• 
  Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.
  
• 
  Logikai és matematikai szabályjátékok megismertetése, alkalmazása.
  
• 
  A gyermeket körülvevő környezeti valóság mennyiségi, térbeli viszonyainak, formáinak felfedeztetése.
  
• 
  Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtése.
  
• 
  A gondolatok, a probléma megfogalmazása, a pontos, egyértelmű, a gyermekek számára érthető közvetítése.
  
• 
  Matematikai tartalmú képességfejlesztő játékok kezdeményezése során a gyermekek egyéni fejlettségének, sajátosságainak figyelembevétele.
  
• 
  A gyermekek egyéni feladatmegoldásának meghallgatása, a sajátos logika elfogadása.
  

A térbeli viszonyok, az irányok és helyzetek pontos elsajátíttatása
Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek
A számfogalom előkészítése, megalapozása

A természettel való ismerkedés közben a kirándulások helyszínein a fák, a virágok, termések adják a matematikai tapasztalatokat. Mennyiségek összemérése hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom szerint.

Halmazok összemérése, elemek párosítása. A válogatások során nyíljon lehetőség párosításra, számlálásra, a több, kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására. Fedezzék fel a rész-egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során. Játékos szituációban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni fejlettségtől függően a 6-10.-es számkörben mozogjon. Mérések különböző egységekkel, hosszúság, terüket, tömeg, űrtartalom.
Tapasztalatszerzés a geometria körében.

Séta során fedezzék fel az épületeken a formák gazdagságát, szerezzenek ismeretet az utcák szélességéről, hosszúságáról, az épületek magasságáról,. Figyeljék meg a rész-egész viszonyát. Érzékeljék a gömbölyű és szögletes formákat saját testükön, tárgyakon. Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből. Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról.

Tájékozódás a térben és síkban

Természetes környezetben való játék, közlekedés, mozgás, kerti munka során figyeljék meg a térirányokat, és ahhoz kapcsolódó névutókat. Azonosítsanak és különböztessenek meg irányokat (jobbra- balra, lent- fent, bent). Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, szimmetria formákat, játsszanak sokat a tükörrel. Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is. Fedezzék fel, hogy az olyan sorozatokat, rendszereket, amelyek életükben is felfedezhetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

• 
  Felfedezik és megismerik az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat, matematikai fogalmakat, melyek a környezetükben rejlenek.
  
• 
  Problémamegoldó készségük jó, számfogalmuk 10-es számkörben mozog.
  
• 
  Helyesen értelmezik és használják az összehasonlítás megítélésének fogalmait, hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb.
  
• 
  Ismerik az irányokat és helyesen értelmezik feladatvégzésük során: jobbra-balra, előre-hátra, fent-lent. Helyesen használják a névutókat.
  
• 
  Felismerik a sorba rendezés logikáját, azt képesek jól folytatni, legalább 3 elemszámmal.
  
• 
  Képesek részekből az egészet kirakni.
  
• 
  Ismerik az alapvető síkformákat, mértani testeket, azokat képesek felismerni és megnevezni. (kocka, gömb, téglatest)
  
• 
  Van tapasztalatuk a tükörképről, szimmetriáról. Azonosságokat, különbségeket képesek felismerni és megfogalmazni.
  

Verselés, mesélés
Cél:

• 
  A kiválasztott irodalmi alkotásokkal tárjuk fel a külvilág és az emberi világ belső viszonylatait, a lehetséges megfelelő viselkedésformákat a gyermek számára. Érzelmi, intellektuális, erkölcsi és esztétikai élményeket nyújtással fejődésük elősegítése.
  
• 
  A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása.
  
• 
  A magyar kultúra értékeinek átörökítése ismerkedés klasszikus, kortárs és más népek irodalmi alkotásaival.
  

Az óvodapedagógus feladata:

Igényesen megválasztott irodalmi alkotásokkal a gyermekek szűkebb és tágabb természeti – társadalmi környezetéhez fűződő viszonyának, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének elősegítése.

Elsősorban a magyar népi, illetve műalkotásokból választás, ezen túl mai kortárs irodalmi művekből és a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeiből.

Népköltészeti alkotásokkal, népi dajkai hagyományok (mondókák, rigmusok, mesék, népszokások) segítségével a magyar nép „ízes” nyelvezetének bemutatása, feledésbe merülő szavak felelevenítése.

A mindennapos mondókázás verselés, mesélés megszerettetése.

Változatos irodalmi élmények biztosításával, átélt előadásmóddal, az irodalmi nevelés eszközeivel a gyermekek pszichés beállítódásának pozitív alakítása, személyiségformálása.

Példamutató beszédével, helyes stílusával, változatos szóhasználattal olyan modell nyújtása, melyet a gyermekek szívesen utánoznak.

Személyes példaadással a gyerekek ösztönzése önálló előadásra, saját vers és mesealkotásra, annak mozgással, ábrázolással való kombinálására.

Megfelelő gondoskodással segítse elő a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek anyanyelvi nevelését, képességfejlesztését
A feladatok megvalósításának feltételei:

Óvodánkban a mese- vers- dramatikus játéktevékenység környezetismereti nevelésünk szerves része. A természeti- társadalmi környezetünkhöz kapcsolódó témakörök, (évszakok, növények, állatok, természeti jelenségek, ünnepek stb.) komplex feldolgozását segítik azok a hangulatos versek, népköltészeti alkotások, melyek az anyanyelv közvetítésében mélyítik el a megszerzett ismereteket. Az irodalmi népművészeti alkotásokkal teremtjük meg a természet megbecsüléséhez, megóvásához elengedhetetlen érzelmi alapot, ezáltal hozzájárulunk a gyerekek környezetvédelmi neveléséhez, természetszerető, környezetbarát felnőtté válásához. Igyekszünk olyan művészi értékű irodalmi alkotásokból válogatni, melyek biztosítják az esztétikai élményszerzést, miközben érvényesül a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság.

Csoportjainkban igényesen kialakított mesesarkok találhatók, ahol színes mesekönyvek, bábok, fejmaszkok inspirálják a gyerekeket az irodalmi művek befogadására, élményeik sajátos megjelenítésére, saját vers és mesealkotásra.

A feladatok tartalmi megvalósítása:

Az óvodába érkező kisgyermek első igazi irodalmi élménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz, ritmikus, zenei hatású, játékos versekhez fűződik. A népi mondókákhoz kapcsolódó utánzó mozgások, játékok nagy élvezetet jelentenek számukra. Az óvodapedagógus test közelisége, a meghitt együttlétek biztonságot, pozitív érzelmi kötődést nyújtanak.

Az egyszerű állatmesék, láncmesék hangulatos előadásával fokozatosan szoktatjuk a gyerekeket a mese figyelmes végighallgatására. Az élmények újbóli átélése érdekében többször, különböző módszerrel mesélünk el egy-egy mesét. Így alakul ki a gyermekben a szereplő helyzetébe való beleélő - képesség, a cselekmény felelevenítésére irányuló igény. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával ismerkednek meg a gyermekek a bábokkal, melyek számát az évek során fokozatosan növeljük.

Változatos irodalmi élmények hatására egyre inkább kialakul a gyermekben a mese, vers iránti igény, szeretet. A mesének ezért különösen fontos szerepet szánunk a gyermekek erkölcsi, érzelmi, esztétikai, intellektuális nevelésében. A mesék segítségével neveljük a gyermekeket a szépség, jóság, igazság meglátására, gonoszság, hazugság, kapzsiság elítélésére. A meseszereplők jellemző tulajdonságainak alapján olyan közmondásokat, szólásokat keresünk, amelyekkel meg tudjuk erősíteni a mese vagy egy-egy szereplő erkölcsi mondanivalóját. A mese többszöri meghallgatása és az óvodapedagógus bábjátékának hatására a gyerekek képesek először segítséggel, majd önállóan is megjeleníteni az ismert meséket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az általuk kitalált történeteket, elmondják, vagy a már ismertek cselekményét tovább szőjék és befejezzék.

Az új verseket a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához kapcsolódva választjuk meg. Ügyelünk a szavak pontos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. Minden alkalmat megragadunk a kiolvasók, rigmusok, mondókák ismételgetésére, újak tanítására.

Bővítjük a készletet helyi népszokásainkhoz, hagyományainkhoz kapcsolódó mondókákkal, dúdolókkal, kikiáltókkal, csujjogatókkal, névcsúfolókkal. Ezek a rövid, humoros, tréfás hangulatú alkotások a gyermekek kedvencei közé tartoznak, szívesen mondogatják játék és egyéb tevékenység közben.

A nagyobbakat megismertetjük olyan közmondásokkal, szólásokkal, népi találós kérdésekkel, tréfás kifejezésekkel, melyeket környezetük gyakran hangoztat.

Felelevenítjük a néphagyomány jeles napjait, a népszokásokat, melyeknek nemcsak hallgatói, de tevékeny részesei is. Élvezettel gyakorolják az életkoruknak megfelelő ízes népi kifejezéseket, különleges, ismeretlen szavakat. Lelkesen készülnek a különböző ünnepekre, amelyekhez tevékenységeket is kapcsolunk. Hagyomány óvodánkban, hogy a jeles napokra dramatikus népi játékokkal készülünk, ezeket nagyobb gyerekek, felnőttek mutatják be a kisebbeknek (Lucázás, betlehemezés, farsangi állatalakoskodás, kisze-űzés, zöldág-járás, pünkösdölés).

A nagyobbak mesetárába az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb meséken keresztül beépítjük a csodás elemeket tartalmazó tündérmeséket, a tréfásmeséket, verses-meséket, folytatásos meseregényeket. A gyermekek egyre jobban átérzik a mese cselekményét, fantáziájuk szabadon szárnyal. Képesek azonosulni a szereplők érzelmeivel, együtt izgulnak, örülnek, félnek, szomorkodnak stb.

A gyermekek szabad önkifejezésének kibontakozása érdekében nagy szerepet tulajdonítunk a dramatikus játékoknak. A szerepek kiválasztása önkéntes alapon történik. A gyermekek szerepbe való beleélését, az „átváltozást” kellékek, fejmaszkok, jelmezek segítik. A történet megjelenítésével felszínre kerülnek a gyermek érzelmei, mely mozdulataiban, gesztusaiban, arckifejezéseiben mutatkoznak meg. Fejlődik kommunikációs és metakommunikációs képessége, produktív és reproduktív fantáziája, improvizáló készsége, társas kapcsolata.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

• 
  A gyermekek szívesen hallgatnak klasszikus és kortárs meséket, verseket, népköltészeti alkotásokat.
  
• 
  Igénylik a mesehallgatást, megszilárdulnak a hozzáfűződő szokásaik.
  
• 
  Megjegyeznek képességeikhez mérten minél több mondókát, verset, mozogjon mesét.
  
• 
  Ismert mesék cselekményét szívesen jelenítik meg bábozás, dramatizálás során.
  
• 
  Folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni.
  
• 
  A mesekönyvek képeit önállóan és hosszasan nézegetik, összefüggő beszéddel el tudják mondani a mese cselekményét egyéni sajátosságaikhoz mérten.
  
• 
  Gondosan, megbecsüléssel kezelik a könyveket, felismerik, hogy a könyvek hasznos, érdekes olvasmányok.
  
• 
  Környezetükkel megfelelően kommunikálnak, használják a nonverbális kommunikáció jelzéseit.
  
• 
  Viselkedéskultúrájukba beépülnek az alapvető illemszabályok.
  
• 
  Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban, ábrázolásban önkifejező módon megjeleníteni.
  
• 
  Ismerik a színházi magatartás alapvető szabályait.
  

A fejlődés várható eredményeiből és a program által meghatározott értékekből kidolgozott sikerkritériumok:

• 
  A gyermekeknek megtanítandó irodalmi anyag legalább 70 %-a magyar népmeséket, népi mondókákat, rigmusokat, közmondásokat tartalmaz.
  
• 
  Az irodalmi anyag évszaknak, témaheteknek megfelelően egyéb tevékenységi formákhoz kapcsolódva komplexen jelenik meg.
  
• 
  A csoportokban kialakított mesehallgatási szokások biztosítják a nyugodt, élményszerű előadást, melyhez hozzájárul az óvónő egyénisége, kifejezőkészsége, beleélő-képessége, mimikája.
  
• 
  A hangsúlyos, szép verselés érdekében az egyéni gyakorláson alapuló verstanulást részesítjük előnybe.
  
• 
  A mese újbóli felelevenítéséhez, a szituációs játékok gyakori játszásához biztosítottak az „átváltozást” segítő kellékek, bábok, jelmezek, fejmaszkok.
  
• 
  Drámajáték során alakulnak kommunikációs,- önkifejező,- improvizáló képességük, társas kapcsolataik.
  
• 
  Helyi népszokásaink, hagyományaink megismerését humoros, tréfás hangulatú népköltészeti alkotások segítik.
  

Rajzolás, mintázás, kézimunka
Cél:

• 
  A gyermekek megfigyelő- ábrázoló- alakító képességének magasabb szintre emelése, hogy az óvodáskor végére változatos technikai eljárások alkalmazásával önállóan tudják élményüket, fantáziájukat képileg megformálni.
  
• 
  Az adottságok kibontakoztatása, alkotókedv fokozása, tér- forma- színképzetük gazdagítása, igényük kialakítása az esztétikai élmények befogadására, önkifejezésre, környezetük formálására.
  

Az óvodapedagógus feladatai:

• 
  A gyermekek alkotó – alakító tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtése csoportban és a szabadban egyaránt.
  
• 
  Sajátíttassa el az ábrázolótevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokásokat: ruha ujjának feltűrése, védőkötény használata, kézmosás…
  
• 
  A gyermek megismertetése a rajzolás, mintázás és kézimunka eszközeivel, különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival, népi és műalkotásokkal.
  
• 
  A hagyományos óvodai ábrázolás eszközeinek és technikájának használata mellett népi kismesterségek, hagyományőrző technikák, eszközök megismertetése. (Falumúzeum)
  
• 
  Megfelelő motiválás hatására a gyermeki adottságok kibontakoztatása, a képességfejlődés megindítása, az alkotókedv fokozása, az esztétikai érzék fejlesztése.
  
• 
  Csoportos és egyéni élmények hatására a vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá tétele.
  
• 
  Bemutatja a gyermekek az életkorának és egyéni érdeklődésének megfelelő műalkotásokat, hazánk és városunk nevezetes épületeit, valamint a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit.
  
• 
  A gyermekek értékelő, önértékelő képességének alakítása.
  
• 
  Ábrázolás során különösen odafigyel a diszgráfia tüneteire, észlelésekor jelzéssel él a pszichológus felé. A mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növeli ( termések, magvak, fűszerek, szárított és préselt növények).
  

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése:

Minden csoportszobában biztosítottunk egy olyan kézműves-sarkot, ahol a gyermek a nap folyamán bármikor, szabad választás alapján alkotó tevékenységbe kezdhet. A munka asztalnál a gyermekek kényelmesen elférnek, nem zavarják őket játszó társaik. Szülői segítséggel igyekszünk jó minőségű, praktikus, változatos ábrázoló tevékenységre inspiráló eszközöket, anyagokat biztosítani, melyek a gyermekek számára elérhető helyen vannak tárolva.

A spontán lehetőségek kihasználása mellett a rajzolás, mintázás, kézimunka kötetlen mikro - csoportos és egyéni fejlesztés keretein belül történik. A tevékenységhez elegendő időt biztosítunk, a gyermekek bármikor félretehetik munkájukat, hogy azt egy későbbi időpontban befejezhessék.
Az alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése:

Az óvodába kerülő kisgyermekek játszva ismerkednek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Ebben az időszakban fontos feladatunk a szokások, szabályok rögzítése, a technikák alkalmazásának pontos bemutatása, gyakoroltatása. Megkezdődik az esztétikai érzékenység és értékelő képesség kialakulása. A gyermekeknek lehetőséget biztosítunk az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra.

Az önállóan firkálgató, festegető, gyurmázó gyerekekkel együtt éljük át a felfedezés, az alkotás, a színek, formák adta örömöt, esztétikai élményt. A véletlenül valamire hasonlító formákat, színfoltokat, vonalakat próbáljuk megneveztetni, ötletek adásával biztatjuk őket a továbbfolytatásra.

Segítjük a gyermekek képalakító képességét a szórt elrendezéstől a képelemek, a részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. A gyermekek tetszés szerint vesznek részt a plasztikai képalakításban. Megismerik az anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva stb.

Az építés során megismerkedhetnek a különböző tárgyak formáival, alakzataival, tulajdonságaival.

Később a gyermekek alkotó-alakító tevékenységét újabb technikák megismertetésével bővítjük. Folyamatosan olyan élményekhez juttatjuk őket, amelyeket megfigyelések, tevékenységek, vizsgálatok alapján szerezhetnek, elősegítve ezzel a környezetesztétikai érzékenység formálását. A képalakítás megjelenik festéssel, zsírkrétával, ceruzával, filctollal, pasztellkrétával, papírragasztással, agyagba, illetve homokba karcolással, nyomattal, metszettel, a természetes anyagok felhasználásával. Rajzaikban tükröződik az élmény, emberábrázolás, a környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő megjelenítése.

A plasztikai munkák során képessé válnak a formák tagolására. Különböző anyagok felhasználásával játékukhoz kellékeket, ünnepekre alkalmi ajándékokat készítenek.

A nagyobb gyermekeknél a fejlődés a részletgazdagságban, a készülő dolgok bonyolultságában, a gazdag technikai megoldásokban és a tervszerű készítésből mérhető le. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban megjelennek a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolása is. Az alkotó tevékenység során egyre önállóbban, kitartóbban, elmélyültebben, kreatívabban készítik el munkáikat. A szenzomotoros koordináció fejlesztése érdekében olyan technikákkal ismerkednek meg, melyek gyakorlása közben rendeződik, finomodik a kismozgások képessége. pl. szövés, fonás, gyöngyfűzés,

A plasztikai munkákban megjelennek a többalakos alkotások. A munkafogásokat finomítjuk, apró kidolgozásra törekszünk. A térben létrehozunk „lebegő plasztikákat” papírból vágással, ragasztással, a természet elhullajtott kincseiből pedig fűzéssel.

Ötleteinkkel segítjük őket játékok, bábok és különböző kellékek készítésében. Ünnepekhez kapcsolódóan szívesen kedveskednek az általuk készített ajándéktárggyal szüleiknek, kisebb pajtásaiknak.

Hagyománnyá vált óvodánkban, hogy a jeles-napokhoz felhívásokhoz (egészségvédelem, környezetvédelem) kapcsolódó gyermekmunkákból kiállítást szervezünk, melyre meginvitáljuk a szülőket és a tanítónőket is.

Kézműves-műhelyben és a Falumúzeumban lehetőséget biztosítunk arra, hogy megismerkedjenek a népművészet alkotásaival, gyakorolják a népi kismesterségeket.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

• 
  Kéz és szemmozgásuk megfelelően koordinált.
  
• 
  Ábrázoló tevékenységük során kitartóak, akár több napon keresztül is képesek munkálkodni. A képalkotásban egyéni módon, biztonsággal jelenítik meg ismereteiket, gondolataikat, szűkebb és tágabb környezetükből szerzett élményeiket, elképzeléseiket.
  
• 
  Szülők, gyermekek, óvodapedagógusok Szülők, gyermekek, óvodapedagógusok A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket.
  
• 
  Örömmel, önállóan tudnak választani a megismert és elsajátított vizuális technikák közül és a természet kincseit felhasználva tudják céljukat kreatívan megvalósítani.
  
• 
  Szívesen barkácsolnak, ismerik a munkához szükséges eszközöket, a munkafogásokat.
  
• 
  Saját elképzeléseik és egyszerű népművészeti motívumok alapján díszítenek tárgyakat, készítenek ajándékokat, kiegészítő játékokat.
  
• 
  Képesek a kollektív munkára, egymás véleményét meghallgatva, elfogadva.
  
• 
  Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak.
  
• 
  Rácsodálkoznak a szép látványra, gyönyörködni tudnak benne.
  
• 
  Beszélgetni tudnak az alkotásokról, megfogalmazzák értékítéletüket, elfogadják mások véleményét.
  
• 
  Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők.
  
• 
  Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.
  
• 
  Esztétikai ízlésük fejlődik, tudnak ügyelni környeztük szépségére, aktívan részt vesznek annak alakításában.
  
• 
  Bátran, szívesen és helyesen használják az ábrázolás eszközeit.
  

A fejlődés várható eredményéből és a program által meghatározott értékekből kidolgozott sikerkritériumok:

• 
  Mennyiségben, méretben, minőségben megfelelő eszközök megléte mellett előnyben
  
• 
  részesítjük a természetes anyagok felhasználását.
  
• 
  Sokféle ábrázolási technikát ismernek meg, amit képességeikhez mérten szívesen alkalmaznak
  
• 
  Környezetükben végzett megfigyelésekből, a témahetek tevékenységeiből adódó élményeiket, - egyéni adottságaikhoz mérten - rajzolás, festés során ki tudják fejezni.
  
• 
  A gyermekeknek biztosítjuk, hogy a kialakult rendezési elv alapján munkájukat kirakhassák, illetve önállóan összegyűjtsék saját jellel ellátott dobozba, tároló-szekrénybe.
  
• 
  A gyermekek alkalmanként belső indíttatásból készítenek ajándékot, meglepetéseket szeretteiknek, óvodánkba látogató vendégeknek, pajtásaiknak.
  
• 
  A fejlesztőhatások révén elérjük, hogy a gyermekekben kialakul az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség, szívesen beszélgetnek és nyilvánítanak véleményt.
  
• 
  Rendszeresen látogatjuk a képzőművészeti és nép kultúránk örökségeit bemutató kiállításokat, rendezvényeket, hogy a gyermekek felismerjék a művészi értéket.
  

Mozgás
Cél:

• 
  A gyermekek természetes hely, és helyzetváltoztató mozgásának, pszichomotoros készségének és képességének formálása, fejlesztése, a differenciálás, élményszerűség, egyéni szükségletek képességek figyelembe vételével.
  
• 
  A sokszínű változatos, örömteli mozgásos tevékenység, egészségfejlesztő testmozgás, kooperatív játékok alkalmazásával a mozgás megszerettetése, egészséges életvitelük megalapozása.
  

Az óvodapedagógus feladata:

• 
  A gyermekek egyéni képességeihez igazodó, rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, mozgásos tevékenységek, kooperatív játékok tervezése, szervezése (napi tevékenységként.)
  
• 
  Sokszínű változatos, örömteli, érzelmi biztonságban zajló játékok, gyakorlási formák, fokozott terhelést biztosító mozgásfejlesztési lehetőségek megteremtésével, esetenként a zene segítségével, élménynyújtás, személyiségük fejlesztése. Különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre.
  
• 
  A különböző szervezeti formák alkalmazása elsősorban a szabadban, a gyermekek mozgásszükségletének kielégítésére.
  
• 
  A gyermekek egyéni fejlettségéhez, sajátosságaihoz igazodó, intenzív mozgásos tevékenységre inspiráló eszközök biztosítása.
  
• 
  A testalkati deformitások megelőzésére, játékos, speciális gyakorlatok. alkalmazása, a szervezett mozgásos tevékenység keretében,
  
• 
  A komplex testmozgások beépítése az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is a gyermekek személyiségének tudatos fejlesztése érdekében ( pozitív énkép ,önkontrol, szabálykövetés) A tevékenységek irányításánál és értékelésénél az egyéni fejlődési jellemzőinek figyelembe vétele.
  
• 
  Mozgás közben a hely- helyzetváltoztató és a pszichomotoros készségek, képességek és az az értelmi struktúrák (kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás, vizuális memória, mennyiségi, formai tapasztalatok, percepció, testséma, dominancia, lateralitás) és szociális képességek (társas viselkedés, alkalmazkodás, önuralom, együttműködés) fejlesztése.
  
• 
  A mozgástevékenység szabályainak, szokásainak kialakítása a gyermekekkel közösen, majd azok fokozott betartatására nevelés.
  
• 
  Törekedni kell a gyermeket legjobban fejlesztő kooperatív mozgásos játékok, mindennapos frissítő mozgás, relaxáció, szabadidei játékos sporttevékenységek, zenés ritmikai mozgás és szabályjátékok széleskörű, komplex alkalmazására.
  

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

A mozgás a gyermekek számára életszükséglet, jelentős szerepet tölt be fejlődésükben. Különösen fontosnak tartjuk a mindennapi egészségfejlesztő és spontán adódó mozgás lehetőségeinek maximális kihasználását, hiszen a gyerekek többsége bérházakban él, ahol nincs lehetőségük mozgásigényük kielégítésére.

A mindennapi rendszeres egészségfejlesztő mozgást az irányított mozgásos tevékenység kiegészítéseként úgy szervezzük, hogy azt a gyermekek örömteli tevékenységként éljék át, változatosságánál, játékosságánál fogva és kedvezően hasson a pszichomotoros fejlődésükre. Olyan feltételeket teremtünk, amelyekben a gyermekek mozgásöröme, aktivitása kiteljesedik. A játékos tevékenységek során lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásformákat. Az eltérő nehézségű differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat végezhessen. Törekszünk arra, hogy a mozgásfejlesztés érdekében minél több alkalommal használjunk kézi-szert.

A szabad mozgásra, a mindennap kezdeményezett játékos mozgásra lehetőséget biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Lehetőleg a szabadban, biztosítjuk a mozgás lehetőségét, fontos élettani hatása, a levegő edzőhatása miatt. Az udvaron kezdeményezett mozgásos játékokba minden gyermek érdeklődésétől függően kapcsolódik be és a futás, kocogás mennyiségéről is szabadon dönthet. A szabadban kezdeményezett mozgásos verseny és ügyességi játékok, valamint dalos játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségletének kielégítését. Versenyjátékban a mozgásöröm áll a fókuszban nem a teljesítmény. Az érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák, játékok mellett mindennapos egészségfejlesztő mozgás kiegészítéseként ovi focit, sétákat, kirándulásokat is szervezünk.. A közeli parkokba, Bujtosi - tavakhoz, Sóstóra szervezett gyalogtúrák, kirándulások egyrészt elősegítik a gyermekek teher és állóképességének növelését, másrészt felejthetetlen élményeket biztosítanak a természet változásainak megfigyelésében.

Heti egy- két alkalommal prevenciós láb és tartásjavító speciális mozgást is szervezünk.
A mozgásos játékok, mozgásos tevékenységek összeállítása

Az óvodáskor kezdetén a gyermekek játékában, mozgásában és irányított mozgásos tevékenységében a természetes nagymozgások, és a finommozgások fejlődésének segítése áll előtérben. A csoportszobában, a szabadban egyaránt biztosítjuk a lokomotoros, stabilitás, manipulatív mozgáskészségek kialakításához a mozgásos tapasztalatok szerzéséhez a mozgás begyakorlásához szükséges mozgásteret, eszközöket, időt. A gyerekek érdeklődésének felkeltése érdekében a gyakorlatokat játékos utánzómozgással végeztetjük, melyhez az óvodapedagógus adja a mintát.

A játékos gyakorlatokhoz az egészségfejlesztő mozgás a funkcionális mozgáskészségek kialakítása, fejlesztése, a fizikai aktivitás, érdeklődés felkeltés érdekében változatos kézi szereket biztosítunk (babzsák, bot, szalag, labda stb.) Eközben lehetőség nyílik a testrészek megismerésére, a testséma fejlesztésére. Az irányított mozgástevékenység során fokozatosan alakítjuk ki a biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, az alkalmazkodó készséget., tapasztalatot szereznek az irányokról, gyakorolják az egyenletes járást, futást, melyet később tárgyak megkerülésével nehezítünk sikerélmény biztosítása mellett.

Játékosan gyakorolhatják az egyszerű ugrásokat, ugrásgyakorlatokat előkészítő mozgásformákat,, szökdelések, fel és lelépések, támaszugrások a talajon. A talajtorna elemei közül a test hossztengelye körüli gurulással próbálkoznak.

A nagyobb gyermekek többségének mozgása egyre koordináltabbá, járásuk, futásuk egyre biztosabbá válik. A járás, futás közben alkalmazott – tempóhoz való igazodás az oldalt és hátrafelé járás, párokban járás – különböző nehézségű játékos gyakorlatok nehezebb feladatot jelentenek a gyermekeknek. Az akadályok, eszközök síkban, térben való mennyiségének, formájának, kiterjedésének, ritmusának, változtatásával bővülnek a végrehajtott mozgásformák is. A gyermekek az irányváltásokat már képesek korrigálni, a járások, futások közben gyakoroltatjuk a testfordulatokat. A testséma fejlesztésénél, az irányok megkülönböztetésénél már használjuk a „jobbra – balra” és a „jobb –bal” kifejezéseket.

A csúszást, kúszást, mászást emelt akadályokkal, fordulatokkal nehezítjük. A nagymozgások bővülnek különböző ugrásokkal, gurulóátfordulással, pontosabb szem-kéz, szem-láb, koordinációt igénylő gyakorlatokkal. Az ugrásgyakorlatok kiegészülnek az egy lábon, páros lábon történő ugrásokkal, a szökdelésekkel, a játékos helyből távolugró játékokkal. A dobásgyakorlatok során a célba dobást egykezes felső dobással, babzsák hajításával, haránt-terpeszállásból végzik.

A stabilitási mozgásokat gurulások, átfordulások, dőlések, esések az egyensúlyérzék fejlesztő különböző testhelyzet-változtatások, lendítések, körzések hajlítások, nyújtások, tolások, húzások emelések, játékos végzése szolgálja. Figyelembe véve a gyermekek egyéni sajátosságait, képességeit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylőkre.

A manipulatív mozgásokkal (gurítások, dobások elkapások, ütések, labdavezetések) és azok kombinációjával az élményszerűség, fizikai aktivitás, játékosság alkalmazása mellett, hatékonyan fejlesztjük a gyermekek személyiségét, finommotoros képességét.

A szabad mozgás és játék során megismert labdajátékok, ugróiskolák, kötéljátékok, népi dalos játékok, az udvaron rendelkezésünkre álló mozgásfejlesztő eszközök is a testi- lelki- szociális képességek fejlesztését szolgálják.

Az óvodáskor végén a gyermekek mozgása egyre összerendezettebbé válik. Természetes mozgáskészségük kifinomultabb, ritmusosabb lesz, megtalálják egyensúlyukat.. Nagy hangsúlyt fektetünk a az észlelés, az alaklátás, formaállandóság finommotoros készségek fejlesztésére az iskolába lépéshez szükséges pszichikus funkciók fejlődése érdekében. Az irányított mozgásos tevékenység során a futás feladataiban megjelenik a tempóváltás, (gyors – lassú futás ) a belegyorsuló futás. A futó, fogó, ügyességi játékok szabályai bonyolultabbak lesznek, kooperatív játékként, a mozgás öröme az együttjátszás élménye jellemez. ( Nincs a játékból kirekesztés.) Ezek a játékok fejlesztik együttműködési készségüket segítik önfegyelmük, kitartásuk, figyelmük megerősödését.

A szabadban történő mozgás, a mozgásos feladatokat lezáró relaxáció a gyermekek legkedveltebb tevékenysége közé tartozik.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

• 
  A gyermekek igénylik a mindennapos mozgást, a kedvelt mozgásos játékokat kitartóan végezzék.
  
• 
  Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban, ugrásban folyamatosan bővülnek, mozgásuk összerendezetté, ritmusossá válik.
  
• 
  A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakul.
  
• 
  A megismert kézi- szereket, tornaszereket funkciójuknak megfelelően, biztonsággal használják.
  
• 
  Kialakul testsémájuk, ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni, vizuális memóriájuk, egyéni sajátosságukhoz mérten megfelelő.
  
• 
  Erősödik szabálytudatuk, reális önértékelésük. Önfegyelmük, figyelmük megerősödik.
  
• 
  Szeretnek futni, képesek 50 – 100 métert kocogni. Tudnak helyben labdát vezetni, célba dobni.
  
• 
  Biztonságosan, bátran mozgó, jó fizikai állóképességű, teherbírású gyermekekké válnak.
  
• 
  Képesek társaikhoz alkalmazkodni, korukhoz képest fejlett önuralommal rendelkeznek, toleránsak, segítőkészek, együttműködőek.
  
• 
  Ismerik saját testi képességeik határát. (állóképesség, egyensúlyérzék, erő, ügyesség, veszélyfelismerés)
  
• 
  A rendszeres nevelőmunka hatására minden csoportban kialakulnak a legkedvesebb mozgásjátékok, melyek alkalmazását maguk is kezdeményezhetik, sőt meg is szervezik.
  

A fejlődés várható eredményeiből és a program által meghatározott értékekből kidolgozott sikerkritériumok:

• 
  A gyermekek felszabadult, örömteli, mozgásos tevékenységéhez az intenzív mozgáshoz
  
• 
  szükséges feltételek megléte.
  
• 
  A gyermekek önkifejezésének gazdagítása változatos szervezeti keretek biztosításával.
  
• 
  Pszichomotoros képességük tudatos fejlesztése mozgásos kooperatív játékok rendszeres alkalmazásával.
  
• 
  Többféle egyensúlyozó játék biztosítása a gyermekek koordináló képességének fejlesztéséhez. Játékos támaszgyakorlatok szervezése a különböző izomcsoportok erősítése érdekében.
  
• 
  Szülők bevonása az intézmény szervezésében megrendezésre kerülő családi sportnapokba. Tehetséges gyermekek városi sportjátékokban való részvétele.
  

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Cél:

• 
  Az énekes játékok, a zene megszerettetése, a szép, tiszta éneklésre való szoktatás, a zenei hallás, ritmusérzék, zenei emlékezet és zenei alkotókedv fejlesztése.
  
• 
  A gyermekek esztétikai érzékének, mozgáskultúrájának formálása, a közös éneklés, a közös játék, tánc zenehallgatás útján a szülők bevonásával, zenei kultúrájuk fejlesztésével.
  
• 
  A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, gyermekjátékok - tánc a népdal, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által.
  

Az óvodapedagógus feladata:

• 
  Megfelelő zenei légkör kialakítása, érzelmi motiváltság, differenciált szervezeti forma biztosítása
  
• 
  Igényes zenei és a népi kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, gyermektánc, mondókák kiválogatása, ezek összeállítása az és az adott csoport a gyermekek képességszintjének megfelelően.
  
• 
  A játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus, motiváló hatású, élményt előhívó eszközök biztosítása.
  
• 
  A gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal.
  
• 
  A más népek dalainak, zenéjének és a kortárs művészeti alkotásoknak megismerése, közvetítése.
  
• 
  A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, mozgáskultúrájának fejlesztése.
  
• 
  A néphagyomány gazdag tárházából merített dalos játékok, mondókák, táncok segítségével néphagyományőrzés, az ünnepekre való felkészülés.
  
• 
  Igényes hangszerjátékkal a zenei fogékonyság megalapozása.
  
• 
  Alkalmas zenehallgatási anyag megválasztásával, színes, hangulatos előadásmóddal zenei ízlésformálás.
  

Az óvodapedagógus példamutatóan vegyen részt a közös éneklésben, énekes játékban, táncban a néphagyományőrzésben, maga is élvezze a tevékenységet.
A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

A zenei nevelést kötetlen formában szervezzük. A zenei képességfejlesztő játékokat mikro csoportos formában tartjuk, ahol a gyermek egyéni képességeit figyelembe véve tudjuk fejlesztő munkánkat végezni.

Az énekes játékok kezdeményezésére lehetőséget biztosítunk a nap bármely időszakában, a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A zenehallgatás anyagát a témahét feladatainak, illetve a zenei tevékenységnek megfelelően választjuk ki. Különböző zenei előadásokon való részvétellel, művészvendégek meghívásával biztosítjuk azt a zenei élményt, melyet az élő zene varázsa nyújt.
A zenei nevelés tartalmi megvalósítása

A zenei nevelés erősen befolyásolja a gyermek képesség fejlődését, ezért nem mindegy, hogy az óvodában milyen zenei élményt nyújtunk. Meghatározónak tartjuk az óvodapedagógus zenei érzékenységét, kifinomultságát, zene iránti szeretetét.. A zenei anyagot igényesen válogatjuk programunk témaheteinek és a zenei készségfejlesztés feladatainak megfelelően, figyelembe véve a gyerekek életkori sajátosságait, egyéni fejlődési ütemét.

Az óvodába lépő kisgyermek befogadásakor legfontosabbnak tartjuk az érzelmi biztonság megteremtését. Az emocionális kapcsolat kialakítását segítjük az ölbeli játékokkal, höcögtetőkkel, lovagoltatókkal, tenyérjátékokkal, rövid tréfás mondókákkal. A játékos mozdulatok feloldják a gyermekben rejlő feszültséget, erősítik bizalmukat, pozitív hatást gyakorolva elősegítik az új környezet elfogadását.

A spontán dalolgatás és mondókázás alkalmával változatos módon érzékeltetjük az egyenletes lüktetést, illetve megteremtjük annak gyakorlási lehetőségét. A gyermekek játék közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket és ismerik meg a zenei alapfogalmakat. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Megfigyeltetjük a csendet, a környezet hangjait és a különböző hangszerek hangszínét. Felkeltjük érdeklődésüket a zenehallgatás iránt, arra törekszünk, hogy énekünkkel, hangszeres játékunkkal zenei élményt biztosítsunk.

Később a gyermekek zenei ismereteit népi mondókákkal, énekes játékokkal, gyermektánccal, műdalokkal bővítjük. A dalok hangterjedelme 5-6 hangból áll. A játékok kiválóan fejlesztik a társas kapcsolatok alakulását, egymás elfogadását, tiszteletét, a pozitív érzelmek elmélyülését. A körjátékok közül már nehezebbeket is válogatunk, pl. szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékokat. A gyerekek minél többször énekelnek önállóan, kisebb csoportokban gyakorolják a halk-hangos, magas-mély hangok közötti különbséget, képesek azokat a térben érzékeltetni. Bemutatunk a gyermekeknek néhány népi ritmusjátszó hangszert, aminek használatával gyakorolják az egyenletes lüktetést, érzékeltetik a motívumhangsúlyt, a dalok és mondókák ritmusát. A gyermekek kérdés-felelet játék során képessé válnak változatos szövegek és ritmusmotívumok kitalálására. Mindennap lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tevékenységekhez kapcsolódó zenei élményt nyújtsunk. Környezetük erősen eltérő zörejhangjait képesek felismerni, annak távolságát, irányát megjelölni.

Az óvodáskor végén a gyermekek ismereteit tovább bővítjük helyi gyűjtésű mondókákkal, dalokkal, néphagyományokhoz kapcsolódó kikiáltókkal, csujjogatókkal, népi rigmusokkal, táncos játékokkal.

Ebben az életkorban már képesek bonyolultabb szabályokat kívánó játékokat játszani, (kapuzó, sorgyarapító, párcserélő) melyben különböző térformák jelennek meg. (kör, duplakör, csigavonal, hullámvonal) Megtanulnak olyan egyszerű tánclépéseket, amit a felnőtt minta utánzásával követni tudnak, s amelyek szebbé, összerendezettebbé teszik mozgásukat. Az énekes játékok segítségével fejlesztjük a gyermekek zenei képességeit, gondolkodásukat, emlékezetüket, képzeletüket. A hallás és ritmusérzék fejlesztése érdekében egyre több közösen végzett játékos feladatot iktatunk be, melyek kivitelezése pontos zenei ismeretet, koncentráló képességet, kreativitást igényel. A gyermekek hallásfejlődését kedvezően alakítjuk a megfelelő hangkészletű, hangterjedelmű és hangmagasságú dalokkal, valamint zenei játékokkal, azok sokszori ismétlésével. A mondókák, dalok ritmusának hangoztatásával fejlesztjük a gyermekek ritmusérzékét, melyben megjelenik a szünet, szinkópa és a tizenhatod. A zenei fogalompárokat gyakran kapcsoljuk össze más zenei feladattal. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek zenei alkotókedvének felébresztésére, önkifejező és improvizáló készségének kibontakoztatására. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán,- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A mondókák, dalok szövegei bővítik a gyerekek szókincsét, segítik a hangképzési, kiejtési pontatlanságok korrigálását.

Az énekes beszélgetések, mesék, mondókák megzenésítésére alkalmat ad az alkotás, az improvizálás élményének átélése.

A néphagyományok jeles napjait igyekszünk a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve feldolgozni, megőrizve ezzel nemzeti kultúránk értékeit.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

• 
  A gyermekek önállóan és örömmel kezdeményeznek dalos játékokat, élvezettel, irányítás nélkül is képesek azokat játszani.
  
• 
  A gyermekek gátlások nélkül, egyedül is tudnak tisztán, helyes szövegkiejtéssel, egyéni képességeiknek megfelelően énekelni.
  
• 
  Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, s ezt a különbséget képesek cselekvéssel, egyszerű játékos mozdulatokkal érzékeltetni.
  
• 
  Képesek a dalokat, mondókákat előre meghatározott vagy egyéni ötletek alapján ritmusjátszó hangszerekkel kísérni.
  
• 
  Megkülönböztetik a zenei fogalompárokra. betartatása érdekében.
  
• 
  Ráéreznek a beszéd és ének különbségére.
  
• 
  A gyermekek felismerik a környezetükben hallható hangokat, képesek megkülönböztetni a hangszínek finom eltéréseit.
  
• 
  Felfedezik a hangok szépségét és zenei harmóniáját.
  
• 
  Képesek egyszerű tánclépések végzésére, esztétikus, kifejező mozgásra törekednek.
  
• 
  Tudnak ritmust, mozgást, dallamot improvizálni.
  
• 
  Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra.
  
• 
  Zenei képességeik biztos alapot jelentenek az iskola zenei neveléséhez.
  

A fejlődés várható eredményeiből és a program által meghatározott értékekből kidolgozott sikerkritériumok:

• 
  Egy nevelési évben a gyerekek egyre több dalos játékot és mondókát is megismerhetnek az ünnepkörök és a néphagyomány jeles napjainak anyagát is beleértve, a csoport a gyermekek képességének megfelelően.
  
• 
  A dalos játékokat témaheteknek, a tevékenységek komplexitásának figyelembe vételével tervezzük. Tervezésünkbe beépülnek lakóhelyünk hagyományai, népi játékai.
  
• 
  A dalos játékokhoz fűződő játékokat úgy választjuk meg, hogy minél erősebb érzelmi hatással legyenek gyermekeink erkölcsi, esztétikai szociális érzelmeire.
  
• 
  Mintaadó szerepünk, személyiségünk segíti a zenéhez kötődés kialakulását.
  
• 
  Az óvodai nevelés teljes rendszerébe beépítjük a zenehallgatási lehetőségeket. (altatás, más tevékenységek kiegészítése, ünnepek, koncertek)
  
• 
  Előadók, zenei csoportok, iskolás gyermekek meghívásával változatos, sokszínű zenei élményt biztosítunk, hogy minél több hangszerrel, emberi hangszínnel, népi tánckörökkel ismerkedjenek meg a gyerekek.
  
• 
  Zeneileg tehetséges gyermekek részére – szülői igény alapján - hangszeres oktatást szervezünk. (furulya, gyermektánc - néptánc)
  

Munka jellegű tevékenységek
Cél:

• 
  A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása.
  
• 
  A munka legyen a gyermek szívesen és örömmel végzett játékos tevékenysége, melynek során megismeri környezetét, tapasztalatot szerez, fejlődnek erkölcsi tulajdonságai, pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését.
  

Az óvodapedagógus feladata:

• 
  A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, szervezése, a gyerekek életkori és egyéni képességeinek megfelelően.
  
• 
  Megfelelő hely és elegendő idő, eszköz biztosítása a munka elvégzésére a folyamatosság érdekében.
  
• 
  A munkafajták és azok mennyiségének fokozatos bevezetése .A differenciálás elvének érvényesítse a feladatadáskor.
  
• 
  Kerti munkák szervezése, közben a növények növekedésének, fejlődésének, a fejlődésükhöz szükséges feltételek megteremtésének megfigyeltetése.
  
• 
  Növények gondozásának megismertetése, alkalmazására motiválás: öntözés, leveleinek permetezése, átültetés, szaporítás, csíráztatás, hajtatás.
  
• 
  Állatokról való gondoskodás megismertetése, alakítása: etetés, tisztántartás, gondoskodás a megfelelő életfeltételekről.
  
• 
  Az együttmunkálkodás érzelmi élményének támogatása, baráti, egymást segítő kapcsolatainak erősítése, a közösségi igény formálása, saját és mások munkájának megbecsülésére, elismerésére nevelés.
  
• 
  A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekhez mérten fejlesztő hatású.
  
• 
  A segítségnyújtás, a másokról való gondoskodás, felelősségérzet, kötelességteljesítés megalapozása, feladattudatának, önbizalmának, önértékelésének fejlesztése.
  
• 
  Munkához való viszonyulásával, munkakedvével, igényességével példamutatás.
  

A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése és azok feltételének biztosítása.

Kezdetben az óvodapedagógus segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen munkálkodnak. A munka végzése közben – az óvodapedagógus céltudatos irányításával – a gyermekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat szereznek természeti és társadalmi környezetükről.

Gyermekeink elsősorban saját szükségleteik kielégítése miatt, de a közösségért is végeznek munkajellegű feladatokat, munkájuk eredményét ők és mások is egyaránt tapasztalják. E tevékenység magába foglalja az óvoda, a csoport és az egyén mindennapi életével kapcsolatos állandó, vagy alkalomszerű munkákat.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek munkája mindig önkéntes, szabadon választott tevékenység legyen, melyet szívesen, örömmel végeznek. A munkajellegű tevékenység a felkínált lehetőségek közül, belső motiváció alapján választható és sohasem a gyerekre kényszerített feladat.

Az egyes munkafajták fokozatosan kerülnek bevezetésre. A gyermekek munka közben átélik annak szükségességét, szépségét, a célért vállalt erőfeszítés nehézségét. Vegyes csoportokban a munka megszervezése, a differenciált feladatadás még nagyobb tudatosságot igényel, hogy minden gyermek egyéni képességeihez mért terhelést kapjon. Értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, hogy a gyermekben pozitív viszonyt alakítsunk ki a munkához. Minden korcsoportnál fontosnak tartjuk az önkiszolgálást, a testápolást, öltözködést, étkezést, környezetgondozást, alkalmi megbízatásokat.

Az óvodába lépő kisgyermekek eleinte a felnőtt példaadása és segítsége mellett ismerkedik meg a saját személyükkel kapcsolatos feladatokkal, annak sorrendjével. Erejükhöz mérten részt vesznek a csoport rendbetételében, átrendezésében, játék elrakásban. Figyelemmel kísérik a kertben és a csoportszobában található növények gondozását. Részt vesznek a virágültetésben, locsolásban, ősszel a termések és falevelek összegyűjtésében. Szívesen vállalnak és végeznek kisebb megbízatásokat.

A nagyobb gyermekeknél az - önkéntesség figyelembe vétele mellett - ismétlődő feladatok elvégzésére már év elején felelősöket választunk (öltöző, mosdó) rendjének ellenőrzése, a tevékenységekhez szükséges eszközök kiosztása, kenyér kínálása, stb. Aktívan részt vesznek a csoport esztétikus átrendezésében, a játékok megigazításában, környezetük rendjének megőrzésében. .Alkalomszerű megbízatásokkal ( pl. információk közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben, ajándékkészítés stb. ) erősítjük a gyermekek önállóságát, felelősségérzetét, kötelességtudatát.

A gyerekek örömmel segítenek a szobanövények locsolásában, az élősarok gondozásában, szívesen gyűjtik annak „kincseit”. Tevékenyen részt vesznek az udvar rendbetételében, programunk sajátosságaiból adódó munkajellegű tevékenységek egyre nagyobb szerepet kapnak az életükben. (szelektív hulladékgyűjtés, gereblyézés, sepregetés, növényápolás, locsolás, termések összegyűjtése, a halakról valógondoskodás stb.)

Óvodáskor végén a gyermekek önállóan, de önként vállalnak egyéni megbízatásokat. Esztétikusan megterítik az asztalokat, segítenek a tálalásban. (tízórai, uzsonna) étkezés után összehajtogatják a terítőket, letörlik az asztalokat, felsepregetik a morzsákat. E tevékenység jól fejleszti a gyerekek közösségi kapcsolatait, lehetővé válik általa a kitartás, a felelősségérzet, a kötelességteljesítés gyakorlása. A felelősök ügyelnek az udvar tisztaságára, figyelemmel kísérik, hogy minden játék a helyére került-e. Felnőtt segítségével részt vesznek – ebéd után – az öltöző és mosdó rendbetételében. Segítenek a játékok tisztításában, javításában, a bútorok letörölgetésében, az óvoda udvarának és környezetének szépítésében. A kerti szerszámokat önállóan használják, vigyázva maguk és társaik testi épségére. Figyelemmel kísérik a különböző növények fejlődését, tudják, hogy mikor, milyen feladatok ellátása fontos.

Az évszaknak megfelelően kialakított természetsarok növényeinek gondozásában nagyobb önállóságot biztosítunk, gyűjtőmunkájukkal gazdagítják a látnivalókat.

Szülők bevonásával részt vesznek egy közeli kert, tanya őszi vagy tavaszi aktuális munkálataiban (betakarítás, almaszedés, magvak ültetése, dugványozás stb.), ismerkednek a házkörül élő állatokkal, bekapcsolódnak azok gondozásába.

Télen gondoskodnak a madarakról, gondozzák az akváriumot. Ünnepekre ajándékokat, meglepetéseket készítenek a kisebbeknek és a felnőtteknek.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

A saját életvitelükkel kapcsolatos munkafolyamatokat,az önkiszolgáló tevékenységet önállóan, szükség szerint elvégzik.

• 
  Az önkiszolgáló tevékenységekre fordított idő fejlettségük növekedésével arányosan csökken.
  
• 
  A rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, felelősségteljesen, szívesen végzik.
  
• 
  Időnként olyan megbízatásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületet igényelnek.
  
• 
  Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi.
  
• 
  Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére, igényükké válik a rend és tisztaság, a környezetvédelme.
  
• 
  Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát, miközben fejlődnek készségeik, képességeik.
  
• 
  A közösen végzett munka által erősödnek társas és baráti kapcsolataik, képessé válnak a munkamegosztásra. Elismerik saját és mások munkájának eredményeit, értékeit és azt meg tudják fogalmazni.
  
• 
  Munkavégzés során fejlődik erkölcsi magatartásuk. Kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés fontossága, hasznossága, értéke.
  
• 
  Önbizalmuk, önértékelésük, énképük reálisan alakul a munkájuk értékelése során.
  
• 
  Szeretnek meglepetést készíteni a társaiknak, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak felnőtteknek.
  
• 
  Környezettudatosan viselkednek, a szemetet szelektíven helyezik el az adott gyűjtőkben.
  
• 
  Szívesen segítenek a falevelek összegyűjtésében, a kert rendezésében. A virágokat nem tépik le, hagyják eredeti szépségükben.
  
• 
  A környezetükben levő növények, állatok gondozásában örömmel vesznek részt. Meg alapozódik a környezetbarát magatartásuk, az iskolába lépéshez szükséges képességek.
  

A fejlődés várható eredményeiből és a program által meghatározott értékekből kidolgozott sikerkritériumok:

• 
  Szívesen, önként végzik a munka jellegű tevékenységeket, melyet a társaik iránt érzett felelősségérzet és kötelességtudat környezetük rendje iránti igényesség motivál.
  
• 
  A gyermekeknek lehetőségük van növényeket ültetni, gondozni, az udvaron található fák terméseit felhasználni.
  
• 
  Az óvoda minden csoportjának van saját virágoskertje, sziklakertje.
  
• 
  Rendszeres munkajellegű tevékenység eredményének hatására kialakul a munka iránti szeretet, tisztelet, megbecsülés, felismerik a munka, a környezetvédelem fontosságát, hasznát.
  
• 
  A vegyes életszervezésű csoportokban modell értékűvé váló gyermekek bevonják kisebb társaikat a megbízatások elvégzésébe.
  
• 
  Az óvodában kidolgozott a környezetszépítő munka tartalma.
  

II.2.6.2. Tevékenységben megvalósuló tanulás

Cél:

• 
  A gyermekek kíváncsiságára, megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére alapozva, a mikro és makro környezetében szerzett tapasztalatok bővítése, rendezése, képességeik fejlesztése.
  

• 
  Tanulást támogató környezet megteremtése, differenciált pedagógiai eljárások biztosítása, az ismeretszerzés iránti igény megalapozása (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyerekekre).
  

Az óvodapedagógus feladata:

• 
  Teremtse meg a tanulást támogató környezetet, a természetes élethelyzetben való játékos tanulás lehetőségét a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira építve.
  
• 
  Használja ki az aktuális helyzeteket a gyermeki szükségletek alkalmait, (testi, lelki, szociális) az értékes, társadalmilag elfogadott normák megalapozására.
  
• 
  Élménynyújtás által motiválja a gyermekeket, hogy örömmel vegyenek részt a tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékokban, tevékenységekben.
  
• 
  Változatos, a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalási lehetőségének biztosítása.
  
• 
  Szokások alakítása utánzásos minta- és modellkövetéses magatartással és viselkedéssel.
  
• 
  Spontán, játékos gyakorlati probléma megoldásra ösztönző helyzetek kihasználása.
  
• 
  A gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadás lehetőségének kiaknázása.
  
• 
  Alkalmazzon olyan módszereket, teremtsen olyan érdekes helyzeteket, amelyek az addig nem érdeklődő gyermekeket is elvezetik a megismerés élményéhez.
  
• 
  Tartsa tiszteletben a gyermek önkéntességét, a tervszerű, fejlesztő folyamatokban az az esélyegyenlőség, hátrány csökkentés érvényesülését.
  
• 
  Kérdéseivel, magyarázatával irányítsa a tárgy, jelenség, szituáció tanulmányozását, megfigyelését. A dolgok, jelenségek legfeltűnőbb közös jegyeinek felismerésében segítse a gyermekeket.
  
• 
  A témahetek anyagának feldolgozása során használja fel egy-egy gyermek különösen széleskörű tájékozottságát. Ismeret – jártasság – készség hármas egységével a fokozatosság, aktivitás elvének betartásával biztosítsa a tehetséggondozást.
  
• 
  Biztosítson elegendő időt, lehetőséget a cselekvéses tapasztalatszerzésre, a gyermekek egyéni élményeinek, tapasztalatainak elmondására..
  
• 
  Személyre szabottan, differenciált feladatadással, pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének képességeinek kibontakozását.
  

Nevelésünkben a tapasztalatok, az ismeretek, a tanulás tartalma a közvetlen környezetből származnak, így ennek megfelelően választjuk ki az alkalmas helyszínt. A tanulás az egész nap folyamán adódó spontán és játékos helyzetek kihasználása során valósul meg. Az alkotó életvitel előhívása céljából olyan élethelyzeteket, lehetőségeket teremtünk, amelyben a tanulás szükségleteként lép fel a gyermekben. Teret biztosítunk a kompetencia megéléséhez – önmaga elégítse ki szükségleteit, önálló felfedezéssel, alkotással, próbálkozással. Elképzelései szerint választhat a felkínált lehetőségekből. Az utánozható, vonzó minta, a motivált állapot ébrentartása, a gyermek érdeklődésének kielégítése segíti a készségek,képességek fejlődését, az értékek beépülését a személyiségükbe. (intellektuális, esztétikai, erkölcsi, érzelmi és szociális)

A tanulás tartalma, módszerei:

A külső világ megismerésében a gyermek és a természet kapcsolatát helyezzük a tevékenység középpontjába. A komplexitás megvalósítása a témahetek gazdag tartalma, a benne rejlő műveltségtartalmak, az átélt érzelmek, élmények biztosítják a cselekvéses tapasztalatszerzést, a kommunikáció fejlődését, az értékek megalapozását. A tanulás alapja a játék, emlékképek, mely akkor vésődnek be mélyen, ha a benyomásokat, tapasztalatokat, cselekvéseket, felfedezéseket, megismeréseket élmények kísérik. A gyermeki érzékelés, észlelés, megfigyelés fejlesztésére különös gonddal ügyelünk, mert erre tudjuk építeni az emlékezet, képzelet és a gondolkodás fejlesztését. Mivel a játékot tekintjük a legfőbb ismeretszerzési lehetőségnek, ezért elsősorban a játszás élményéhez próbáljuk hozzájuttatni a gyermeket. Játék által alakítjuk ki azokat a magatartási formákat, viselkedési szokásokat, erkölcsi értékeket is, melyek ebben az életkorban kívánatosak. A hatékony tanulás érdekében stabil szokás és szabályrendszert alakítunk ki, mert csak nyugodt, zavartalan légkörben lehet eredményes munkát végezni.

A szabadon választott játék rengeteg információhalmazt tartalmaz, melyből a gyermek mindig azt az egységet választja ki, melyikre az adott játék során szüksége van. A többszöri ismételgetések hatására az ismeretek szinte spontán beépülnek a meglévő rendszerbe, felidézhetőek és felhasználhatóak lesznek azonos, hasonló és később eltérő szituációkban is.

A spontán módon kialakult játékok mellett szükség van a kezdeményezett és irányított fejlesztő játékokra is. A kötetlenség a legalkalmasabb foglalkoztatási forma, mely az óvónő részéről nevelői céltudatosságot, tervszerűséget, és biztos gyermeklélektani ismereteket követel. A mikrocsoportos tevékenységek időpontjának megválasztása nagy körültekintést igényel, a kezdeményezés nem zavarhatja a szabad játékot.

A tudatosan és tervszerűen irányított differenciált tevékenység lehetőséget ad az egyéni bánásmódra, a gyermek fejlődési ütemének figyelembevételére. Az alkotó életvitel légkörében minden gyermek szorongás nélkül, érdeklődéssel tevékenykedhet, átélve a keresés, felfedezés, ráismerés érzését. Arra törekszünk, hogy a tanulási folyamatban minden gyermek személyre szabott pozitív megerősítést kapjon, mely fokozza teljesítményét, énképének erősödését.

Arra törekszünk, hogy a nagyobb gyermekek fogadják el a feltételeit, - a szándékos figyelem, a kitartás, önfegyelem, csoporthelyzet, feladattartás, türelem fejlődéséhez – amely az iskolába lépéshez szükséges pszichikus feltétel.

A folyamatos és alkalmi megfigyelések kapcsán sok cselekvéses tapasztalás, sokoldalú érzékelés biztosításával érjük el, hogy később kialakuljon a belső motiváltságon alapuló ismeretszerzést.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

• 
  A gyermekek eljutnak a pontos, valósághű észleléséhez, mellyel ismereteik megalapozottak lesznek.
  
• 
  Képesek lesznek a figyelemösszpontosításra, a problémamegoldó kreatív gondolkodásra.
  
• 
  Megismerkednek az elemi ok-okozati összefüggésekkel. A környezet mennyiség, formai, színbeli eltérésével, matematikai fogalmakkal.
  
• 
  A kapott feladatokat megértik, igyekeznek azt képességeikhez mérten elfogadni és teljesíteni.
  
• 
  A kompetenciák fejlődése által alkotó életvezetésük megalapozódik.
  
• 
  Elsajátítják az egészséges, környezettudatos magatartást egyéni képességeikhez mérten.
  
• 
  Szókincsük képessé teszi őket arra, hogy gondolataikat folyamatos beszéd által másokkal megértessék.
  
• 
  Szövegvisszaadásuk megbízható, egyszerű cselekvéseket megneveznek.
  
• 
  Testi-lelki- szociális képességeik belső pszichikus feltételek alkalmassá teszi őket az iskolába való átlépésre, beilleszkedésre.
  
• 
  Kialakulnak jártasságaik, készségeik, képességeik, melynek révén az érzelmileg motivált cselekvés gondolkodási szintjéről eljutnak a fogalmi gondolkodásig.
  

A fejlődés várható eredményeiből és a program által meghatározott értékekből kidolgozott sikerkritériumok:

• 
  A témahetek és a gyerekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével közelíti meg az óvodapedagógus az elsajátítandó műveltségtartalmakat.
  
• 
  A gyermekek számára szervezett ismeretszerzés során biztosított a motiváló, nyugodt, egészséges környezet, eszközrendszer.
  
• 
  Cselekvéses tanulási folyamat során biztosított a megismerési képességek fejlődése (sokoldalú észlelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodási műveletek: rész-egész viszonya, analízis, szintézis, absztrakció, általánosítás).
  
• 
  Változatos motivációval, jól megválasztott eljárásokkal, eszközökkel, új tevékenység, dolog, tárgy többoldalú bemutatásával biztosítjuk az újdonság varázsát és az érzelmi feltöltődést.
  
• 
  Olyan tevékenységi rendszereket biztosítunk, mely alkalmat adnak a tapasztalatok megbeszélésére, magatartási és viselkedési formák újraélésére megerősítésére, a kooperációra, társadalmilag fontos értékek (érzelmi, szociális, esztétikai, erkölcsi) megalapozására, elfogadtatására a gyermekekkel.