Búzaszem Nyugati Óvoda 4400 Nyíregyháza

II.2.5. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Cél

• 
  Képessé tenni a gyermeket arra, hogy érzékszerveik útján az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetet tapasztalati úton megismerje. Különböző élethelyzetekben való gyakorlás, ismereteinek rendszerezése értelmi nevelés, képzelet, kreativitás, alkotóképesség fejlesztése
  
• 
  Beszélő környezet megteremtésével, helyes mintaadással anyanyelvi és kommunikációs készségük fejlesztése.
  

Az óvodapedagógus feladata:

• 
  A kultúra átadás hatásrendszerében, ösztönző környezet biztosításával a gyermekek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, valamennyi értelmi képesség/képzelet, kreativitás /fejlesztése.
  
• 
  A gyermekek intellektuális képességeinek fejlesztésében építsünk érzelmeikre, kíváncsiságukra, érdeklődésükre, a játékosságra, figyelembe véve egyéni és életkori sajátosságaikat.
  
• 
  A gyermekek saját személyükről, környezetükről alkotott, szerzett ismereteit tegyük reálisabbá, pontosabbá, rendszerezettebbé, játékos tapasztalatszerzés, mozgás, cselekvés, eltérő környezetben végzett gyakorlás, a visszakapcsolás fázisai során.
  
• 
  Tudatosan használjuk ki a spontán és irányított tanulásban a tevékenységi formák közti koncentrációt, a transzferhatást, a gyermekek megismerő képességeinek kibontakoztatására.
  
• 
  Természetes élettérben, játékos tanulás során a tapasztalatszerzés komplex módját érvényesítve a megfelelő érzékszervek aktivizálásával alakítsuk ki a pszichikus funkciókat.
  

Beszélő környezettel helyes mintaadással és szabály közvetítéssel, a verbális és nonverbális képességek tudatos fejlesztésével a kommunikáció különböző formáinak megalapozása.
Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés tartalmi megvalósítása

A gyerekek kíváncsiságára, érzelmeire, érdeklődésére, megismerési vágyára épülő tapasztalatszerzésekkel tesszük lehetővé, hogy egyre több ismeretet szerezzenek az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetről. A környezet élményekkel telített befogadása, megismerése segíti őket, hogy jól tájékozódjanak, biztonsággal mozogjanak életterükben. Az ismeretszerzés során minél több megerősítést kapnak a gyermekek, annál inkább elősegítjük képességeik kibontakoztatását. Az elsajátítandó ismereteket, műveltségtartalmakat témahetekre bontottuk le. A tevékenységi formák keretein belül a játékos tanulás, differenciált fejlesztés folyamatában bővülnek a gyermekek ismeretei, melyek pontosabbá, rendszerezettebbé válnak. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek, a környezetben gyűjtött tapasztalatok élményszerű átélése, újrarendezése során érdekes problémahelyzetekkel találkoznak. A problémák megoldása segíti az egyszerű gondolkodási műveletek kibontakozását, logikus gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, kreativitásuk fejlődését. A testileg, lelkileg, szociálisan harmonikusan fejlődő gyermekekben az óvodáskor végére kialakítjuk azokat a képességeket, melyek további életvitelükhöz, az iskolába lépéshez szükségesek (szándékos figyelem, bevésés, felidézés, megőrzés, elemi és problémamegoldó gondolkodás).

Fontos, hogy egyéni adottságaikhoz mérten megtanuljanak érthetően és folyamatosan kommunikálni, rendelkezzenek azokkal a szokásokkal, magatartási formákkal, elemi és mennyiségi ismeretekkel, amelyek a természeti környezet megbecsüléséhez, megóvásához, a végbemenő változások megértéséhez szükségesek. Szem előtt tartjuk, hogy a gyermekek mindig teljesíthető feladatot, megbízatást kapjanak. Megtanítjuk kérdezni, hibát felismerni, javítani.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

• 
  Könnyen motiválhatók az ismeretszerzésre, a cselekvő közreműködésre, a szóbeli aktivitásra.
  

• 
  Gondolkodásuk érzelmi vezéreltségét egyre erőteljesebben felváltja a belső motiváltságon alapuló ismeretszerzés igénye.
  
• 
  Szándékos figyelmük fokozódik, egyre tartósabb. Érzékelésük, észlelésük pontosabbá, emlékezetük megbízhatóbbá válik.
  
• 
  Érzékenyek, fogékonyak a környezet értékei, problémái iránt, képesek egyszerű probléma szituációkat megoldani.
  
• 
  Rendelkeznek az iskolába lépéshez, a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciókkal, képességekkel (figyelemösszpontosításra való képesség, reproduktív emlékezet, gazdag képzelet, problémamegoldó gondolkodás, kommunikációs készség)
  
• 
  A gyermekeknek sokirányú ismeretük van (egyéni sajátosságaikhoz mérten) amit különböző élethelyzetekben jól tudnak alkalmazni.
  
• 
  Mondanivalójukat helyesen és folyamatosan, mások számára is érthetően, tudják megfogalmazni. Végig tudja hallgatni, megérti mások beszédét.
  
• 
  A globális szemlélet mellett képessé válnak a jelenségek egyes részeinek észrevételére is.
  

A fejlődés várható eredménye és a program által meghatározott értékekből kidolgozott sikerkritériumok:

• 
  A spontán és szervezett módon gyűjtött élményeket valósághű észlelés útján feldolgozza a gyermek az objektív világ megismerése érdekében.
  
• 
  A figyelemösszpontosítás idejének növelése, a megosztásának tudatossága összhangban működik a problémamegoldó gondolkodás fejlődésével.
  
• 
  Tartós emlékezete által képesség válik a megszerzett ismeretek felszínre hozására és alkalmazása. A cselekvő,- a szemléletes képszerű gondolkodás, az ok-okozati összefüggéseket feltáró fogalmi gondolkodás irányába fejlődik.
  
• 
  Megteremtődnek a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételei a gyermekekben.
  

II.2.6. Az óvodai élet tevékenységi formái nevelési rendszerünkben

II.2.6.1. Játék

Cél:

• 
  A gyermekek szabad képzettársításának elősegítése, elemi pszichikus szükségleteinek kielégítésével érzelemvilágának gazdagítása, testi – lelki- szociális egészségének védelme, fejlesztése, egyéni ötleteinek, vágyainak teljesítése.
  
• 
  Tartalmas, elmélyült, élményeken alapuló, tevékenységeken keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakoztatása. Szociális, társas viselkedésének formálása.
  

Az óvodapedagógus feladatai:

• 
  Nyugodt, érzelmi biztonságot adó feltételek megteremtése a folyamatos, szabad játékhoz.
  
• 
  A gyermekek játékválasztásának, aktivitásának, szabad képzettársításának tiszteletben tartása.
  

• 
  A játék tanulási stratégiákhoz inger – gazdag, cselekvésre inspiráló, a gyermek kíváncsiságát felkeltő, esztétikus, környezet kialakítása.
  
• 
  A játéktér olyan mobilizálható kialakítása, hogy a gyermekek játékigényüknek megfelelően azt maguk is szabadon átrendezhessék.
  
• 
  A szűkebb és tágabb környezetben szerzett tapasztalatok, élmények, ismeretek feldolgozásának, újbóli átélésének biztosítása a szabad játékban.
  
• 
  Tudatosan alakított feltételekkel, együttjátszással a individualizált játékgyakorlás, biztosítása, játéktechnikák elsajátíttatása.
  
• 
  A gyermekek kommunikációs és kooperatív készségének fejlesztése.
  
• 
  A játék, mint a gyermeki megismerés, fejlesztés és terápia eszközként való alkalmazása.
  
• 
  A természetes anyagok állandó biztosításával, segítségadással, a gyermekek barkácsoló kedvének felkeltése, kreativitásuk, alkotó készségük kibontakoztatása.
  

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása

A játékhoz nyugodt és alkotó kedvű légkört teremtünk, ahol a gyermek játékigényének megfelelően, szabadon választhat és dönthet. Olyan szokásokat, szabályok alakítunk ki, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra válását. A kreatív légkör biztosítja a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. Folyamatos napirendünk jól biztosítja, hogy a gyerekek minél hosszabban, megszakítás nélkül tudjanak elmélyülten, kreatív módon szabad játékot játszani, a csoportszobában, udvaron egyaránt, legyen lehetőségük a játék nyugodt befejezésére.

A gyermekek játszóhelyeinek biztosításánál figyelembe vesszük az adott korcsoport gyermekeinek játékszükségletét, a szabad játék feltételeit. Állandó és variálható kuckókat és sarkokat hozunk létre, amit később a gyermekek is átalakíthatnak kreativitásuknak, játékigényüknek megfelelően. a játékszituációnak megfelelően

Az óvodaudvar környezete változatos tevékenységeket biztosít a gyerekek mozgásigényének, szerepjátékának kielégítésére.

A kisebb gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett, esetleg kisebb csoportokban. A nagyobbak már összeszokott csoportokat alakítanak ki, képesek a szerepek elosztására, együttműködésre, a szabályok betartására, a játéktéma tartalmi gazdagítására.
A játék eszközök a játék komplex feltételrendszere, sokszínűsége, variálhatósága miatt fontos, hogy gyermeki érdeklődést felkeltő, igényes, jó minőségű, esztétikus, variálható és fejlesztő hatású legyen. Az eszközválasztékban biztosítjuk a természetes anyagokat is (termények, termések, kövek stb. ) melyek alkotásra, kreativitásra serkentik a gyermekeket. Az óvodapedagógusok a gyermekek játékigényének a témáknak megfelelően bővítik a játéktárat, elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal. Másodsorban értelem, képességfejlesztő és konstrukciós játékokkal, amit a gyermekek egyénileg vagy kisebb csoportokban játszanak.

A gyerekek szabadon választják meg, hogy melyik játékkal kívánnak játszani, és kit választanak társul maguknak a játékban. A játékok elrakását rugalmasan kezeljük, azokat a játékszereket, melyek közvetlenül nem akadályozzák a más jellegű tevékenységeket ( pl. étkezés ) nem szükséges elrakni, azt folytathatják., igyekszünk hosszabb ideig megőrizni.

A játékok tartalmát élményekkel, a gyermekek környezetében szerzett tapasztalatokkal gazdagítjuk. Ezért kapnak kiemelt szerepet a séták, kirándulások, óvodai ünnepélyek, szabadidős programok. Biztosítjuk a lehetőségét annak, hogy a gyermekek újra és újra átélhessék a családban, óvodában, a természeti és társadalmi környezetben szerzett élményeiket, tapasztalatokat . A gyermek kapcsolatát a természettel, a környezettel játék által erősíthetjük.
Játékfajták, és azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva.

A gyakorlójáték során lehetőséget adunk, hogy önállóan próbálkozzanak a játékeszközök rendezgetésével földön, asztalon és az udvaron, hogy alkalmuk legyen újabb ötletek kitalálására. A finommozgások elemeit az összerakható, szétszedhető játékok segítségével gyakorolják. Eközben fejlődnek érzékszerveik, (látás, hallás, tapintás) készségei, összefüggéseket fedeznek fel, technikai ismereteket szereznek.

Az építő, alkotó játék során a gyermeknek lehetőséget adunk arra, hogy különböző játékszerekből, elemekből, anyagokból összerakhassanak, létrehozhassanak valamit. Játék közben átélik az alkotás örömét, fejlődik kreativitásuk, értelmi képességük, együttműködésük.

A legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikus szerepjáték, amikor valamilyen szerepet magukra vállalnak. Megteremtjük azokat a lehetőségeket, amelyekben kijátszhatják pozitív és negatív élményeiket. A gyerekek játékát figyelemmel kísérve, a szituációtól függően az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű elmélyült, gyermeki játék kibontakozását. Szükség és igény szerint támogató serkentő, ösztönző magatartással indirekt módon érjük el.

Az egyszerű mesék megjelenítésében az óvodapedagógus modellt ad dramatizálással bábozással egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben minél több kelléket alkalmazunk a képzeletbeli képek megjelenítéséhez, illetve a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy ők maguk is felelevenítsék a látottakat, de alkalmat adunk bábok készítésére, a kedvenc bábok mozgatásának gyakorlására is, ahol maga a mozgás jelent vizuális élményt a gyerekeknek. A bábozás, dramatizálás és dramatikus játékok számtalan lehetőséget biztosítanak a gyermekek beszédfejlesztésére, a nonverbális jelzések (mimika, gesztus) gyakorlására. Az anyanyelvi játékok (hangutánzó, fonémahallás fejlesztő, légzéstechnikát segítő, szinonimakereső játékok) segítik az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztését.

Minden életkorban jelen van a szabályjáték. A kicsiknél fontos, hogy egyszerű szabályhoz kötött, elsősorban mozgásos játékokat játszunk. A nagyobbak játékában megjelennek a több szabályt magukba foglaló értelemfejlesztő és társasjátékok (kártya, dominó, memória, logikai stb.). Arra ösztönözzük őket, hogy maguk is alkossanak szabályjátékokat, legyenek a játékok vezetői. A szabályjátékok gyakorlása közben helyes magatartási formákat sajátíttatunk el, (akarat, türelem, kitartás stb.) közben fejlesztjük közösségi érzésüket, feladattudatukat. Az óvodapedagógusok kezdeményezésére a gyermekek szívesen kapcsolódnak be énekes és mozgásos szabályjátékokba. A képességfejlesztő játékoknál a gyermek szabadon választ a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az óvodapedagógus az együttjátszás során megteremti a játékhoz szükséges feltételeket, a gyermekekkel közösen alakítja a szabályokat. A játék elgondolásukhoz a hiányzó eszközöket barkácsolással pótolhatják., amihez egész éven át folyamatosan gyűjtjük a terméseket és a természetes anyagokat. (gesztenye, makk, csuhé, csutka, kóró, szalma, kagylók, kavicsok stb.) Kezdetben a mi segítségünkkel, később egyéni ötleteiket megvalósítva önállóan dolgoznak a gyerekek. Az általuk készített eszközök a szerepjátszó – bábozó tevékenység természetes eszközeivé válnak.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

• 
  Élményeiket, tapasztalataikat, képesek a játékukban kitartóan, egyre pontosabb cselekvéssel átélni, újra játszani.
  
• 
  Kedvelik a bonyolultabb szabály és alkotó, konstrukciós játékokat. kooperatívan együttműködnek, betartják a szabályokat.
  
• 
  A játék során olyan tulajdonságok, személyiségjegyek, magatartásformák alakulnak ki, amelyek a későbbiekben ( iskolába való beilleszkedésükhöz ) meghatározóak lesznek.
  
• 
  Önállóan kezdeményezik a barkácsolást az általuk gyűjtött természetes anyagok felhasználásával, amit beépítenek más játéktémába is.
  

• 
  Igényükké válik a társakkal való tartós együttműködés, kommunikáció, melyben megjelennek a közösség által kialakított erkölcsi, viselkedési normák.
  
• 
  Szívesen játszanak átváltozós játékot, báboznak, dramatizálnak az általuk készített eszközökkel.
  

A fejlődés várható eredménye és a program által meghatározott értékekből kidolgozott sikerkritériumok:

• 
  A gyermekek számára a játék során biztosított az a játékösztönző inspiráló környezet, élmény melynek hatására, önállóan döntik el, mivel, kivel és hogyan szeretnének játszani. Kialakul az önfeledt játék.
  
• 
  Élménynyújtás hatására olyan játékhelyzeteket képesek létrehozni, amelyben önállóan, kreatív módon választják ki a szükséges eszközöket és osztják ki a szerepeket egymás között. A megkezdett játéktémát képesek napokon keresztül folytatni társaikkal.
  
• 
  Az óvodában szerzett közös élmények hatására, az óvodapedagógus motiválása alapján alkalmassá válnak hagyományőrző játékok felelevenítésére, azok beépítésére szerepjátékukba.
  
• 
  Évszaknak megfelelő futó,- fogó,- szabályjátékok szervezésével lehetőséget biztosítunk a szabadban történő változatos mozgásra.
  

Külső világ tevékeny megismerése - környezetvédelem
A tevékenység célja:

• 
  A szűkebb és tágabb környezet felfedezése, megismerése, megóvása.
  
• 
  Élményalapú tapasztalatok során alakuljon ki a gyermekben pozitív érzelmi viszony az emberi és természeti környezet értékeinek, hagyományainak megbecsülése, megőrzése iránt.
  
• 
  Célirányos, komplex tervező-szervező munkával érjük el, hogy a természetben végzett játékos tevékenységek, jeles napok, kirándulások minden gyermek számára a természet szeretetéből fakadó élményt jelentsenek.
  
• 
  A fenntartható fejlődés érdekében környezettudatos magatartásformálás, olyan személyiségvonások, kialakítása, melyek a szülőföldhöz kötődést, a környezet és a társadalom harmonikus együttélését segítik.
  

Az óvodapedagógus feladatai:

• 
  A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevételével teremtsünk kedvező feltételeket, megfelelő szervezeti formát a megfigyelésekhez, a környezet felfedezéséhez, megszerettetéséhez, a biztonságos életvitel alakításához.
  
• 
  Óvónői modell, pozitív megerősítések során a fenntartható fejlődés érdekében alakítsuk ki a gyermekben a környezettudatos szokásokat, magatartásformákat, a problémaérzékenységet, az értékfeltáró és negatívumokat megszüntető szemléletmódot.
  
• 
  Az élménypedagógia módszerének alkalmazásával tegyük lehetővé szűkebb és tágabb környezetünk természeti értékeinek, növény és állatvilágának, földrajzi adottságainak, az ott élő emberek kultúrájának megismerését.
  
• 
  A természet csodálatos-rejtelmes világának feltárásakor teremtsük beszélőhelyzet a gyermekek kommunikációs készségfejlődésének, alapozzuk meg nyelvi kultúrájukat.
  
• 
  A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségei,- alaki,- nagyságbeli,- tér és síkbeli szemléletének alakítása.
  
• 
  A környezettudatos viselkedéshez szükséges készségek, személyiségvonások kialakítása, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának megismerése.
  
• 
  Gyermekeink tudatos környezet,- természetvédő magatartásra nevelése, melynek során már óvodáskorban megtanulják, miként lehet harmóniában élni a természettel.
  
• 
  Elősegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában.
  

A környezetvédelmi jeles napok élményszerű, tartalmas megszervezése – a szülők aktív részvételével – szemléletformálás, a gyermekek érzelemvilágának gazdagítása.
A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

• 
  A gyermekek fejlesztése többnyire mikro csoportos formában kötetlen jelleggel valósul meg, közvetlen tapasztalat,- és élményszerző udvari megfigyelések, séták, kirándulások alkalmával.
  
• 
  Hetente egy természeti,- ember,- tárgyi,- környezeti téma megfigyelését tervezzük. A legkisebbekkel az óvoda udvarán, valamint közvetlen környezetében - parkokban - végzünk megfigyeléseket. A 4-5 éves gyerekekkel félnapos kirándulásokat szervezünk városunk olyan látnivalókban gazdag helyszíneire, mint Sóstó, Bujtosi-tavak, Sóstói-erdő. A 6-7 éves gyermekekkel évente 2-3 egész napos kirándulást szervezünk tágabb környezetünkbe, melynek során megyénk nevezetességeivel, a falusi környezettel, Zempléni hegyek természeti szépségeivel ismerkednek meg. Környezetnevelési feladatainkat évszakonként témahetekben dolgozzuk fel, mely igazodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz.
  
• 
  A feladatok eredményes megvalósítása érdekében a környezettel való kapcsolatunkban fontosnak tartjuk annak a szemléletnek a kialakítását, hogy a "virágok az élőhelyükön a legszebbek, az állatok a természetes környezetükben érzik jól magukat." A gyermekek számára olyan feltételeket, esztétikus, harmóniát sugárzó környezetet igyekszünk teremteni, mely érzelmileg is motiválja őket a szokások betartására, szűkebb és tágabb környezetük felfedezésére, megismerésére. Rácsodálkozhatnak a természet jelenségeire, az ember alkotta értékekre, ezáltal képességeikhez mérten maguk is "alkotói" és védelmezői lesznek környezetüknek. Az "együtt fedezzük fel" elv, a játékosság, jó hangulat fokozza az élményt, az ismeretszerzést.
  
• 
  Környezetnevelő munkánk hatékonysága érdekében minden lehetőséget kihasználunk a szabadban való tartózkodásra, évszakonként ismétlődő, folyamatos megfigyelésekre, tapasztalatgyűjtésekre, összehasonlítások, kísérletek végzésére. Arra törekszünk, hogy az ismeretek segítsék elő a környezet egészének megértését és tartalmazzanak alapvető tényeket, összefüggéseket, problémákat és az ezzel kapcsolatos megoldásokat. Olyan ismereteket nyújtunk, amelyek realisztikusak, megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, de megalapozzák a világkép, a kultúra és az értékrend, fenntartható fejlődés alapvető elemeit. Fontosnak érezzük helyi adottságaink, értékeink megismerését is, hiszen itt élünk, itt töltjük mindennapjainkat. Igyekszünk jó együttműködést, folyamatjellegű kapcsolattartást kialakítani a szülőkkel, környezetvédő szakemberekkel, programunk támogatóival. A szülőkben aktív támogatókra találunk, akik segítségével tartalmasabbá és élményszerűbbé válnak kirándulásaink, jeles napokhoz fűződő rendezvényeink, közös programjaink. A természetvédő szakemberek tanácsait, közreműködését és támogatását kérjük programok, kirándulások, jeles napok szervezéséhez, szemléltetéshez, környezetünk növényvilágának gazdagításához.
  

Nagy hangsúlyt fektetünk az érzelmi nevelésre, mivel érzelmi nevelésen alapuló érzékenység, nyitottság kialakításával, az ok-okozati összefüggések feltárásával lehet természetet szerető,- ismerő és védő emberré formálni.
A tevékenység tartalmi megvalósítása

A kisebbeket előbb közvetlen környezetükkel ismertetjük meg, megfigyeljük az óvodánk udvarán levő fákat, virágokat, gyönyörködünk a sziklakertek változatos növényvilágában. A környező utcákban, parkokban tett rövidebb séták során megfigyeljük a természet szépségeit, színvilágát, jelenségeit, az időjárás hatását a növény és állatvilágra, az emberek öltözködésére. Megnevezzük a közeli utcákban közlekedő járműveket, elsajátítjuk a legegyszerűbb közlekedési szabályokat.

Igyekszünk gazdagítani az élősarkokat a természetben gyűjtött kincsekkel: termésekkel, levelekkel, bogyókkal, kavicsokkal, tollakkal stb. Ezeket később felhasználjuk a csoportszoba díszítésére, vagy közösen játékokat barkácsolunk belőlük. Szülők bevonásával képeket gyűjtünk az évszakokról, növényekről, állatokról, melyeket albumba rendezünk. Beszélgetünk a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről.

A nagyobb gyermekek szűkebb környezetükön kívül megismerkednek az óvoda tágabb környezetével is. A Sóstói erdőbe, Állatparkba tett kirándulások során megtapasztalják az időjárás változásának hatását a növény és állatvilágra. A hosszabb, rövidebb séták, megfigyelések, természetbeli játékok után lehetőséget adunk a benti, nyugodt beszélgetésekre. Az ismeretek felszínre hozását, a tapasztalatok feldolgozását tudatosan szervezett játékokkal, tevékenységekkel, rövid videofilmek, képek, segítségével rögzítjük. Nagyobb önállósággal vesznek részt a gyűjtőmunkában és a termések hasznosításában. Rügyeztetünk ágakat, csíráztatunk magvakat, próbáljuk megláttatni az összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Felnőttek példaadása mellett bekapcsolódnak belső környezetük (természetsarok ) és udvarrészük növényeinek gondozásába, a környezet esztétikájának megőrzésébe. „ Madárbarát óvodaként” óvoda udvarán etetjük a madarakat, óvjuk fészkeiket.

Óvodáskor végén a gyermekek megismerkednek városunk és megyénk nevezetességeivel, melyhez "Úti –kalauz” óvodásainknak" című útmutatónk nyújt segítséget. Hosszabb túrákat és kirándulásokat szervezünk a minden évszakban megújuló, tiszta levegőt árasztó Sóstói erdőbe, az Állatparkba, a Bujtosi-tavakhoz, a Tuzson János botanikus kertbe, valamint megyénk településeire (szabolcsi földvár, Tokaj). Felfedezzük az erdőben élő állatokat, bogarakat, gyönyörködünk a madarak hangjának sokszínűségében. Gazdagítjuk gyűjteményünket különböző termésekkel, csigaházzal, fakéreggel stb. Megismerjük az emberek természetpusztító, csúfító és szépítő tevékenységét, megtanuljuk a természetvédelem alapjait is.

Az évszakok szépségének megfigyelése közben önállóan próbálják felfedezni az ok-okozati összefüggéseket az időjárás,- a környezetben történő változások,- az ember, állat, növény alkalmazkodása szempontjából. A gyermekek tevékenységét úgy szervezzük, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek látás, hallás, tapintás, mozgás által a tényekről, viszonyokról, matematikai műveletekről. Olyan helyzeteket teremtünk, melyek során játékos cselekvés közben szembesülnek problémaszituációkkal, ezek alkotó,- kreatív gondolkodásra serkentik őket.

A folyamatos megfigyelések, visszatérő látogatások hozzájárulnak a reális ismertek, tapasztalatok gazdagításához, rögzítéséhez. E közben lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekek elmondhassák élményeiket, észrevételeiket, tapasztalataikat, megfigyeléseiket. A beszélgetések közben gazdagodik szókincsük, fejlődik kifejezőkészségük. A valós élményhelyzetek lehetővé teszi, hogy a gyerekek természetesen alkalmazzák a tanult viselkedési formákat.

A vizsgálódások segítik felelősségük, értékrendjük, holisztikus szemléletük alakulását. A séták, kirándulások jó lehetőséget adnak a gyalogos és járművön való közlekedés szabályainak gyakorlására, a kulturált magatartásformák kialakítására.

Az évszaknak megfelelően gondoskodnak a természetsarok gazdagításáról, a természet kincseinek elhelyezéséről. Folyamatosan gyűjtik és osztályozzák a különböző anyagokat, amit lehet, hasznosítanak. (barkácsolás, befőtt,- savanyúság, „zörejhangszerek” stb.) Egyszerű kísérleteket végeznek növényekkel, vízzel, levegővel és a talajjal.

Ellátogatunk más intézményekbe, óvodákba, iskolákba, művelődési házba, könyvtárba, múzeumba, piacra, boltokba. Megismertetjük őket a felnőttek munkájával, felkeresünk néhány munkahelyet.

Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az udvaron illetve a kertben kerti munkát végezzenek, segítsenek a növények ültetésénél, gondozásánál, a termések betakarításánál (szelídgesztenye, dió, mogyoró)

Közösen emlékezünk meg a környezetvédelmi jeles napokról, melyek speciális tartalmuknál fogva az öröm és élményszerzés mellett a természethez fűződő sokszínű viszony, "a környezetbarát magatartás" formálásában is meghatározó szerepet játszanak. A veszélyforrások, és azok környezetünkre gyakorolt káros hatásainak felismerése rádöbbenti a gyermekeket arra, hogy természeti erőforrásainkat védeni, óvni kell a pusztulástól.

Megismerkednek az évszakokhoz kapcsolódó népszokásokkal, néphagyományokkal. Ezek az ünnepek nemcsak színesítik, gazdagítják óvodai életüket, hanem megtanítják tisztelni múltunk értékeit, megismerik kultúránk jelentős eseményeit. Így alakul ki gyermekeinkben a pozitív érzelmi kötődés, ami a szülőföld szeretetében nyilvánul meg