D ü Ş Ü n c e d ü n ya s I n da

110
D
Ü Ş Ü N C E  
D
Ü N Y A S I N D A  
T
Ü R K İ Z
Türkoloji kürsüsünün de ilk Türkoloji profesörüdür (Hasan Eren, Türklük Bilimi Sözlüğü I. Yabancı 
Türkologlar, Anakara 1998, s. 326-327). 
3  Budenz,  Alman  kökenli  Macar  dilcisidir.  Ural  ve  Altay  dilleri,  özellikle  de  Türkçe  ve  Moğolca 
üzerine  dersler  almıştır.  Modern  karşılaştırmalı  Fin-Ugor  dil  araştırmalarının  kurucusudur. 
Göttingen Üniversitesi’nde klasik filoloji ve karşılaştırmalı İndo-Germanistik eğitimi almıştır. Henüz 
öğrenciyken  Macar  diliyle  ilgilenmiş  ve  1858  yılında  Almanya’dan  Macaristan’a  gelmiştir.  Orada 
Macarcanın  dışında  Türkçe  de  öğrenmiştir.  1871  yılından  itibaren  Macar  Bilimler  Akademisi’nin 
üyesidir.  Onun  daha  sonraki  bilimsel  çalışmaları:  “Abuşka”  Çağatay  sözlüğünün  yayımlanması, 
Türkçe  yansıma  fiillerin  incelenmesi,  Çuvaş  diliyle  tanışma,  A.  Reguli’nin  mirasıyla  tanışmasıyla 
başlar.  Son  çalışmaları  neticesinde  Macarcanın  dil  akrabalığı  konusundaki  fikirleri  de  değişmeye 
başlar. 70’li yıllardan itibaren tam bir Fin-Ugorist olarak karşımıza çıkar. Macarcanın söz varlığında 
Fin-Ugor elementlerini işler, Ugor dillerinin morfolojisini karşılaştırır. Yapılan çalışmaların neticesinde 
Macar dilinin Fin-Ugor akrabalığını ispatlamıştır (Dimitriyeva-Adyagaşi 2001: 9). Budenz’in Türkoloji 
araştırmalarına  yaptığı  en  büyük  katkılardan  birisi  Macarcadaki  Türkçe  alıntı  kelimelerin  Çuvaş 
karakteri  gösterdiği  konusundadır.  Budenz,  1867’de  Ármin  Vámbéry’nin  Ural-Altay  dilleri  ile  ilgili 
görüşlerini  değerlendirmeye  başlar.  Jélentés  Vámbéry  Ármin  magyar-török  szójegyezéseiröl  ve 
Nyelvészeti  észrevételek  Vámbéry  munkájára  adlı  çalışmalarında  Vámbéry’nin  Türkçe  ve  Macarca 
arasındaki  bağlara  ilişkin  düşüncelerini  değerlendiren  Budenz,  Macarcada  kullanılan  eski  Türkçe 
alıntı kelimelerin Çuvaş özellikleri taşıdığını söyleyerek bu yolda önemli bir çığır açmıştır (Eren 1998: 
125).
4  Budapeşte’de  Müller’in  dilbilimi  üzerine  tespitlerinden  üç  kitap  yayınlandı.  Bknz.  Miksa  Müller, 
Müller Miksa felolvasásai a nyelvtudományról, fordította: Steiner Zsigmond, Első kötet, Első füzet-
Harmadik  füzet,  Ráth  Mór,  Budapest,  1873-1874.  Miksa  Müller,  Müller  Miksa  újabb  felolvasásai 
a  nyelvtudományról,  fordította:  Simonyi  Zsigmond,  M.T.A.,  Budapest,  1876.  Miksa  Müller,  A 
nyelvtudomány eredményei, fordította: Edelspacher Antal, Pfeifer Ferdinánd, Budapest, 1878.
5  MÜLLER, Miksa Müller Miksa felolvasásai a nyelvtudományról, 227-273.
6  NAGY, Lajos Sassi Magyar-Török-Balkán gazdasági összeköttetés, Löblövitz Zsigmond Könyvsajtó, 
Budapest, 1909. 
7  Doğuya Macar! Árpád Zémpleni, Turáni dalok-mondai és történelmi hős énekek, Franklin Társulat 
Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1910, 230. 
8  László Szendrei, A Turanizmus. Definíciók és értelmezések 1910-től a II. világháborúig, Máriabesnyő-
Gödöllő, 2010.
9  BAKTAY, Ervin A Háromszéktől a Himalájáig. Kőrösi Csoma Sándor életútja, Vörösváry Kiadóvállalat, 
Budapest, 1942, 41.
10 Bestekâr, müzik araştırmacısı-folklorist, eğitimcisi, 1943 yılından itibaren Macar Bilimler Akademisi 
üyesi, 1946-1949 yılları arasında müdürü olarak çalışan Zoltán Kodály (16.12.1882, Keçkemet-06.03.1967, 
Budapeşte) Çuvaş folklorunun müzik alanı ile ilgili yayın yapan bir diğer Macar araştırmacıdır. Macar 
müzik folklorunun derlenmesi ve incelenmesi konusunda önemli çalışmalar yapan Kodály 1907-1914, 
1921-1925 yılları arasında Macaristan ve Transilvanya’nın değişik yerlerindeki bilimsel gezilere katıldı, 
gramofon yardımıyla halk melodilerini kaydetti, yaklaşık 3500 civarında şarkı ve birçok varyantıyla 
dans melodilerini kaydetti. Bilimsel gezi esnasında pentatonik ölçeğe temellenmiş eski halk şarkılarının 
korunduğunu fark etti. O hayatının sonuna kadar Macar halk müziğinin pentatonik temeline özel bir 
ilgi gösterdi, onun Mari, Umdurt ve Çuvaşların müzik folkloruyla akrabalığını inceledi. Bela Bartok ile 

---

111
S
İ Y A S E T   V E  
K
Ü L T Ü R  
D
E R G İ S İ
sıkı bir işbirliği yaptı (Dimitriyeva-Adyagaşi 2001: 52-53). 
11 TANDİ, Lajos Erkölcs és művészet törvényhozója, Kodály és Szeged, Bába Kiadó, Szeged, 2007, 28.
12 LETENYEİ, László Kulturális antropológia, Typotex Kiadó, Budapest, 2012, 112.
13 
 
ÉRDY, Miklós A magyarság keleti eredete és hun kapcsolata, Kairosz Kiadó Budapest, 2010, 94-95.
14 bk. HARY, Györgyné “Kiegészítések egy nyelvvita történetéhez”, Valóság, 1976, X. sz., 94-101. 
15 HARY, Györgyné “Kiegészítések egy nyelvvita történetéhez”, 94-101. Alıntıyla ilk kez bu makalede 
karşılaşmaktayız. Ancak Ágoston Trefort’un böyle bir beyanatta bulunup bulunmadığı bugün dahi 
tartışma konusudur.
16 CHOLNOKY, Jenő “Ős hazából új hazába”, Nemzeti Könyvtár, 1940/20. sz., Budapest, 14.
17 PAİKERT, Alajos A turáni eszme, Turáni Tarsaság Kiadványa, Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai 
Részvény Társaság, Budapest 1922, 5.
18 PAİKERT, Alajos A turáni eszme, 7. 
19 VÁMBÉRY, Ármin A török faj ethnológiai és ethnographiai tekintetben, Akadémia, Pest, 1885, 416.
20 VÁMBÉRY, Ármin A magyar és török-tatár nyelvekbeni szóegyezések, Atheneum, Pest, 1869, 38.
21 VÁMBÉRY, Ármin Vázlatok Közép-Ázsiából, Ráth Mór, Pest, 1877, 263. 
22 FARKAS, Ildikó “A magyar Turanizmus török kapcsolatai”, Valóság, 2008. december LI. évf., 12. sz.
23 1883  yılında  Macaristan’da  Szakcs’ta  doğan  ve  1957’de  Newyork’ta  ölen  Mészáros  folklor,  etnoloji, 
müzecilik  alanlarında  çalışmalar  yapmış  önemli  Macar  Türkologlarından  birisidir.  1904  yılında 
İstanbul’a gelerek Türkiye Türkçesi de öğrenen Mészáros bunun ardından İdil boylarına düzenlediği 
bilimsel  seyahatlerde  1906-1907  yıllarında  Orta  İdil  bölgesinde  ve  Çuvaşlar  arasında;  1909  yılında 
Başkurdistan’da  folklor  derlemeleri  yapmıştır.  1910  yılında  da  tekrar  Türkiye’ye  gelip  burada  da 
folklor üzerine çalışır (Diószegi 1980: 585; Dimitriyeva-Agyagasi 2001: 49-50).
24 Gezilerin amaç ve faaliyet ve sonuçları hakkında bknz. Alajos Paikert, “Jelentés és előterjesztés”, A 
Turáni Társaság eddigi és jövendő működése, I. megnyitó beszéd, II. jelentés és előterjesztés, 1914, 5-6. 
25 PAİKERT, Alajos “Jelentés és előterjesztés”, A Turáni Társaság eddigi és jövendő működése, I. megnyitó 
beszéd, II. jelentésés előterjeszrés, 6-7.
26 TELEKİ,  Pál  Válogatott  politikai  írások  és  bekezdések,  szerkesztette:  Ablonczy  Balázs,  Elektra 
Kiadóház, Budapest, 2000, 449. 
27 FARKAS, Ildikó “A magyar Turanizmus török kapcsolatai”.
28 NAGY,  Norbert  A  Konstantinápolyi  Magyar  Tudományos  Intézet  Története  (1916-1918),  Balkán 
Füzetek No. 7., PTE TTK FI Kelet Mediterrán és Bálkán Tanulmányok Központja, Pécs, 2010, 11. 
29  ESSEWFFY, István “A Magyarországi Turáni Szövetség céljai és működése”, Turán, 1921/1. sz., 74–76.
30 bk.  Gyula  Pekár,  Jelentés  a  Magyar  Keleti  Kultúrközpont  (Turáni  Társaság)  két  évi  működéséről. 
Az  1918.  május  24-i  közgyűlésen  tartott  elnöki  megnyitó  és  előadott  ügyvezető  igazgatói  és  titkári 
jelentések, Budapest, 1918, 3-11.
31 KİNCSES, Éva Nagy “A turáni gondolat”, Őstörténet és nemzettudat 1919-1931, Magyar Őstörténeti 
Könyvtár, Szeged, 1991, 44-49. 
32 bk.  Balás  Béla  Szépvizi,  “Mi  a  turáni  gondolat?”,  Napkönyv,  1925,  44-47.  Balás  Béla  Szépvizi,  “A 
magyarság legnagyobb baja a vakság”, Napkönyv 1926, 51-53. 
33 ABLONCZY, Balázs “ʻLándzsahegyʻ, néprokonság, small talk. Turanizmus és keleti gondolat a két 
világháború  közötti  magyar  külpolitikai  gondolkodásban”,  Magyar  külpolitikai  gondolkodás  a  20. 
Században,  A  VI.  Hungarológiai  Kongresszus,  Debrecen,  2006.  Augusztus  22-26.  Szimpóziumának 
anyaga, szerkesztette: Pritz Pál, Magyar Történettudományi Társulat, Budapest, 2006, 87-106.

---