Erotika és irodalom

180
elől   sem,   az   is   való,   hogy   elsősorban   a   dekadens   köl-
tők   termékeinek   rakodóhelye   s   ennek   bizonysága   az   a
temérdek   erotikus   vers   és   szépprózai   közlemény,   mely
a   «Nyugat»-ban   látott   napvilágot.   Itt   jelentek   meg,
mégpedig   mindjárt   az   első   évfolyamokban   egyebek
közt   Ady   Endrének   versei   (A   minden   titkok   versei-
ből   gyűjtő   címmel),   Ignotusnak,   a   «kulturember
differenciált   állatiasságát»   megéneklő   Gellért   Oszkárnak
dalai,   a   durván   erotikus   Kemény   Simonnak,   Lesznai
Annának   stb.   förtelmes   költeményei,   Móricz   Zsigmond-
nak,   Révész   Bélának,   Szomory   Dezsőnek,   Hegedűs
Gyulának,   Füst   Milánnak   s   még   oly   sok   más   fiatal
írónak erotikus elbeszélései.
Az   Ady   Endre   és   a   «Nyugat»   köréhez   tartozó
erotikus   lírai   költők   nagy   táborán   nem   akarunk   sereg-
szemlét   tartani,   hiszen   bármennyire   differenciáltnak
tartják   is   ők   maguk   lírai   egyéniségüket,   abban   mind
megegyeznek,   hogy   letépve   lantjukról   a   tiszta   érzések
húrjait,   a   húsnak,   a   vérnek,   a   testet-lelket   romboló
érzéki   szeretkezésnek   kobozát   verik,   némelyik   halkab-
ban, a másik durvább kézzel.
A   halkabb   hangú   lantosok   közé   tartozik   s   természet-
adta   tehetségével,   másfelől   nagy   képzettségével,   széles-
körű   műveltségével   kiemelkedik   Babits   Mihály.   Ő   a
legkiválóbb   egyéniség   Ady   után.   A   külső   formának
mestere,   egyébként   tudós   költő,   aki   érzéstartalom   tekin-
tetében   hideg   s   az   olvasót   is   hidegen   hagyja.   Világ-
nézlete   minden   más,   csak   nem   keresztényi.   Ezért   nem
meglepő, hogy erotikus költő.
Első   verseit   22   éves   korában   Baján   írta   1905/6
telén.   Ezek   első   kiadásának   elfogytával   legnagyobbrészt
újra     megjelentek     a     «Levelek Iris koszorújából»   című

---

181
kötetben.   (II.   kiad.   1914.),   sőt   néhány   a   nagyváradi,
már   említett   «Holnap»   című   kötetében   is   (1908)   ol-
vasható;   így   pl.   a   hírhedt   «Vérivó   leányok»   című   verse.
Nagy   öröme   telhetik   e   tisztátalan   versében,   hogy   több
ízben   is   közreadta.   Ugyanígy   tett   egy   másik   költemé-
nyével   (Tannhäuser   pedig   így  énekelt...),  melyben   a
középkori   dalnok   szájába   adja   az   érzékiségtől   habzó
éneket.   Jellemző   Babits   ízlésére,   hogy   «Pávatollak»   című
újabb   kötetében   is   (1920),   mely   műfordításokat   tar-
talmaz,   szemenszedett   erotikus   költeményeket   válogat
ki:   «Szerelmes   párbeszéd))   (Theokritostól),   «Kísértet»,
cSzökőkút»,   «Léthe»   (Baudelaire-től),   «Fi-fi»,   «Cithcre»
(Verlaine-től),   «Charmides»   (Wilde   Oszkártól)   stb.,   még
Goethének   is   egyik   legérzékiesebb   költeményét,   a   «Római
Elégiá»-kat   fordítja   le.   De   ismerjük   el,   vannak   egész
verseskötetei   (Herceg,   hátha   megjön   a   tél   is,   1911.
Recitativ,   1916),   melyek   a   mi   szempontunkból   nem
eshetnek   kifogás   alá,   bár   az   egyik   versével   (Játszottam
a   kezével,   Recitativ   38—9.   1.)   érdemetlenül   ugyancsak
meggyűlt a baja.
Ady   és   Babits   után   mint   nyelvművész   legtehetsé-
gesebb   a   nyugatos   irányú   erotikus   lírikus   költők   közül
Oláh   Gábor,   aki   egyébként   legújabban   már   más   húrokat
penget.   ((Istenek   alkonya»   című   verskötete   (1909)   tele
van   undok   szemérmetlenséggel.   «Viola   elbukott))   című
verseskönyvében   (1911)   a   kötet   első   verses   hosszabb
elbeszélése   helyenként   fölötte   ízléstelen,   durva   erotikája
miatt.   E   kötet   kisebb   lírai   verseiben   is   sok   az   erotikum.
Prózában írt erotikus regényeiről már föntebb szóltunk.
Valamint   a   szépprózai   irodalom   berkeit   nagyobb-
részt,   mint   már   láttuk,   a   zsidó   írók   szállották   meg,
szintúgy       a     lírai   költészet   körében   is   újabban   nagyon

---

182
fölszaporodtak   a   zsidó   dalosok.   De   csak   a   számuk   nagy,
verseiknek   költői   értéke   annál   kisebb.   Erotikus   irány-
zatúak   a   már   említett   Heltai   Jenőn,   Ignotuson,   Szilágyi
Gézán   és   Kemény   Simonon   kívül   a   nevesebbek   közül
Ernőd   Tamás,   Falu   Tamás,   Peterdi   Andor,   Somlyó
Zoltán   (ez   utóbbinak   némely   verse   csak   úgy   röfög   a
malackodástól)   és   az   uncili-smuncili   kabaré-nótáknak
(Ez   Pest   —   Rágd   a   májam   kis   cicám   stb.)   bizonyos
körökben nagyon népszerű szerzője: Zerkovitz Béla.
Alighogy   az   olasz   futurizmus   költészete,   mint
világirodalmi   szemlénkben   már   említettük,   a   XX.   század
első   évtizedében   Marinetti   zászlóbontásával   megindult,
csakhamar   nálunk   is   támadt   hasonló   irodalmi   mozgalom.
Marinetti,   mint   Babits   Mihály   egy   cikkéből   értesülünk
(Nyugat,   1910.   1.   sz.).   az   olasz   futurista   költők   egyik
kiadványát   sajátkezlűeg   írt   ajánlásával   (Au   directeur
de   Nyugat   hommage   sympathique   de   Poesia)   meg-
küldte   1909-ben   a   «Nyugat»-nak.   Babits   a   kötet   tar-
talmát   ismertetve,   kikel   Marinetti   és   Bnzzi   «disznól-
kodó»   versei   ellen.   Mindkettőnek   stílusa   —   úgymond
—   emlékeztet   egy   bemocskolt   és   leráncigált   Nietzschére.
Mindezek,   szerinte,   nem   oly   dolgok,   melyek   alapján   a
«Nyugat»   a   «Poesiá»-val   valami   szellemi   rokonságot
vállalhatna.   Szerintünk   azonban   a   «Nyugat»   nagyon   is
ludas   abban,   hogy   az   újabb   magyar   költészet   mind-
inkább elfajult.
A   «Nyugat»   példájára   az   olasz   futurista   költészet
hatása   alatt   egy   kis   írói   csoport   Kassák   Lajos   vezér-
letével   «A   Tett»   (1915.   nov.   1.   óta),   utóbb   (midőn
az   ügyészség   politikai   okok   miatt   betiltotta   a   már
tizenhét   számra   visszatekintő   «Tett»-et),   1916   Őszétől
«Ma»   címen   irodalmi   és   kritikai   hetilapot   indított   meg,

---