Erotika és irodalom
Yüklə 2,82 Mb. Pdf görüntüsü
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- XI. Művészet és morál.
186 az ő személyükben, vagy apáik-nagyapáik személyében csatlakoztak a magyarsághoz». (Magyar írók, 1917. 94.1.). Újabb irodalmunknak ezen zsidós jellegét meg- állapította már 1913-ban a magyar irodalmat jól ismerő erdélyi román költő, Goga Oktavián (egy hírlapi cik- kében, ismertetve: Irodalomtörténet, 1913. 120-—1. 1.), aki azt bizonyítja, hogy a magyar nemzeti irodalom újabban helyet engedett a budapesti zsidó költészetnek. Brutális cinizmus és eddig ismeretlen frivolitások kérnek szót — úgymond — a mai irodalmi alkotásokban. A magyar irodalom mostani furcsa képének megterem- tője, szerinte, Budapest, ez a hevenyében kifejlett fő- város az ő amerikanizmusával, kabaréival, dohányutcai zsargonjával, éjjeli obszcenitásaival. A zsidóság, amely itt több jogot tudott magának kivívni, mint bárhol másutt, Budapestet a szémita kultúra fő székhelyévé tette. Nem szívesen hivatkozunk Goga Oktavián szavaira, de kétségtelen, hogy ezen észrevételével fején találta a szeget. Az irodalom elzsidósodásának egyik fő oka az volt, hogy nemcsak az újságkiadók, hanem a könyv- kiadók is kevés kivétellel zsidó tőkések és nagyrészt zsidókból álló részvénytársaságok lettek. Ezek éber szemmel vigyáztak arra, hogy kiket engedjenek érvé- nyesülni, noha arra mindig ügyeltek, hogy legyen táborukban egy-egy úgynevezett díszkeresztény is (pl. Ady Endre). A nagyrészt zsidó kiadók kezében levő napilapoknak irodalmi, kritikai rovatai voltakép reklám- cikkeket közöltek, melyek főleg a zsidóság érdekeit szolgálták s nem tartózkodtak attól sem, hogy az ero- tikus irodalmi műveket minden erkölcsi érzék híján szertelenül dicsérjék és ajánlgassák. Erre nézve temérdek adatot lehetne fölsorolni. 187 Ennek a zsidószellemű irodalomnak nagy része volt a magyar társadalom erkölcsiségének aláásásában. Nem a vesztett háború volt a mi bajaink fő forrása, hanem már jóval előbb a magyar társadalom értelmi osztályá- nak anyagi és erkölcsi elzüllése, szomorú pusztulása.; Viszont a bevándorolt idegen elem gazdaságilag nálunk eddig még nem ismert mértékben elhatalmasodott s nemcsak a hazai föld jórészét kerítette birtokába, nem- csak kereskedelmünket és nagyiparunkat foglalta le magának, hanem a szellemi téren is a saját hatalmát igyekezett kivívni. Evégből a magyar nemzeti irodalom eszményei ellen folytatott állandó irtó-hadjárattal meg- gyöngítette a nemzeti öntudatot, ezt azzal is aláásva, hogy a színmagyar társadalmi osztályokat szépirodalmi formában legyalázta és egymás ellen uszította. Ez a bankos alapon szervezett irodalom a haladás jelszavával folyton a nyugatot, a külföldi kultúrát emlegette, pedig nem nyugati, hanem kazár volt legbensőbb érzéseiben, romlott erkölcseiben s minden irányban csak bom- lasztó hatású világnézletével. De hagyjuk el ezeket a faji mozzanatokat, bár sokat lehetne róluk szólni. Ujabb irodalmunkban végső elemzésben két világ- nézlet került összeütközésbe: a mindent fölforgatni törekvő radikális irányzaté s a régi hagyományokat és eszményeket hűen ápoló, de azért a haladás elől el- zárkózni éppen nem kívánó konzervatív írói csoporté. Az irodalmi harctéren a siker jóidéig az előbbinek kedvezett. De mikor bekövetkezett a destrukció műve: a nagy összeomlás, akkor irodalmi téren is visszahatás támadt, mely napjainkban fokozatos mértékben erős- bödik s remélhetni, hogy a múltakon okulva a közel- jövőben diadalmaskodni fog, XI. Művészet és morál. ddigelé jobbára csak adatokat soroltunk föl és irodalmi jelenségeket ismertettünk, rámu- tatva az erotika nagy fölburjánzására, mely nálunk a világháború utolsó éveiben érte el tetőpontját. Nem tartózkodtunk ugyan attól sem, hogy többszörö- sen elítélően nyilatkozzunk az erotikáról s a natura- lizmus bírálatában eleve jeleztük elvi álláspontunkat is, de ennek mélyebb esztétikai és — nem habozunk ki- mondani — etikai megalapozásával még adósak marad- tunk. A művészet és a morál viszonyát, nevezetesen pedig a költészet és erotika problémáit nem lehet ugyanis holmi szellemeskedő aforizmákkal, elmés öt- letekkel vagy éppen kézlegyintéssel elintézni, mint ahogy nálunk újabban Ignotus, Babits Mihály, Schöpflin Aladár és mások akarják. E kérdések megoldásához észokokra, bizonyító érvekre támaszkodó mélyebb filozófiai elmél- kedés szükséges. Nekünk, az örökérvényű keresztény bölcselet híveinek nem nehéz e kérdésekben biztosan eligazodnunk. Azok, akik az irodalmi erotika védelmére kelnek, legtöbbnyire a modern esztétikának Kant óta mind- untalan hangoztatott jelszavára, a művészeti öncél (Selbszweck, l'art pour l'art) elvére vagyis a művé- Yüklə 2,82 Mb. Dostları ilə paylaş:
|