Cercle, trou, maille, 2

tála (1. palmier, paume de la main; z. vase á manger) szó aligha árya, mert a Caryota pálmái a tamulok előbb ismerték, mint a bevándorlóit áryák.

táltos pro tátos (cf. gyümölcs, pro gyümöcs). tály-og (tálgyu, tál-i), 1. taragy. tám (tám-ad, tám-asz-t, tám-asz-kod-ik, tám-oly-og II támbás-kodik, támb-ász- kod-ik = támasz-kod-ik).

Tam. i. távú (1. élancement, marche d'un cheval; 2. báton pour s'appuyer, force, peine: távú-, sauter sur, s'élancer, se précipiter sur, bondir ... élever les bras ... atteindre, parvenir, attraper: távu-gei, távu-dal 110m. v. táv-aram, aide, appui soutien; táv-adi incursion, guerre etc. támadás syn. tav-idu·)·, 2. tavvu- (= syn. távú- s ennek változata tummu· se lever, revivre, ressusciter, cf. tim-ci'- ré- veiller, exciter etc.), mong. dem-ue- (un- terstützen, helfen, cf. tam. taA-sam appui, secours, aide etc.). támén-talan (rég.) = tömény-telen, cf. szám.

tángá-1 (= teng-et > szék. dángá-1). tángyér (= tánd’-ér: 1. tányér = evóedény;

2. 
   réz-tányér).
   

Tam. tandei (1. grand plateau; 2. bou­clier de rotin; 3. anneau bruyant).

NB. Az orosz larel-ka (assiette) -=germ. Tel­ler, de már a tángyér nem tudni, hogyan jő ki abból, mert a nyugati szláv lanyjer «- magy. tányér ez pedig nem az eredeti.

tán-tor-og /tám azaz: tám-torog- (cf. án- csor-og pro ál-dorog). tá-p (nom. v. táp-lá-1).

Tam. i. tuy-ррй, tu-ppií (nourriture Vtuy· manger, jouir, t.-tat. /«/'-, toj-, doj- id.); 2. tav-asam (commestibles, provision de bouche). tár (álló jószág, vagyon?).

Tam. tár-álam (abondance, liberalité, étendue etc.).

NB. Az orosz továr (marchandise r ?—mong. tav-ar le bien. les eflets, les hardies » t-tat lab- trouver, man. lab-sm Beute)

tár- (= tár-t, tár-ul).

Tam. ti fa'- {tora'-: ouvrir, élargir, éclaireir etc.). tár-gy (= tár-d': rég. méta ? ma rés, ob- jectum).Cf. lam. tirakku (chose, affaire: tirap- piyam, objet, chose), tár-og-at- (tárogat-ó: cf. tam. tár-ei, trom- pette).

társ (társa-ság: apa-társ, anya-társ, szék. a házastársak szülei).

Tam. t&rl-an (s nyelvjárásilag, tórlz-an, compagnon, camarade, ami: tórla-mei compagnie, amidé etc., cf. man. tarsi-la- sich verschwágern).

NB. Az orosz lovar-i!l (associé. compagnon) előbb lehet a magy. tá-r-s szétterpesztése, mint megfordítva, sőt a kettő lehet merőben külön­böző is.

tát- (tát-og, tát-é, tat-ondi, tát-ong-).

Kann. cácu- (to stretch), tam. sádti- (étendre), mong. $áda- (gáhnen), man. dad-ara- (den Mund aufsperren, cf. tam. tad-am, fosse, vulve, láttám vulve). tát-os (mágus, prastigiator).

Tam. totfiyam (traité, art des enchan- temens et de la sorcellerie: tottiyan, sor­rier).

Ha e szó a tud-igével függne össze, a tam. alak volna közelebbi, de ez kérdés, mert akkor tát-ó-s volna, táv (táv-ol, táv-oz-ik, táv-oz-tat).

Tam. i. tav-iru-, tav-irlu- (s’éloigner, fuir, s'éviter, s’exclure etc. tavir’-, tavir- ttu ppődu- éloigner, mettre de cóté etc.);

2. 
   tű (éloignement), cf. man. dühe (ent- femt).
   

te (tű)

te (= tű, te, ti). Ha ezen névmás nem a tam. nyelvek tán, tan (maga) megtisztelő névmás a 3-dik személyből 2-dikra vál­tozva: akkor az összes közép és éjszaki turánság hasonjelentésü névmásaival együtt árya. teg-ez (= tűg-űz, nem az árya te go (takar)- ból, hanem a dugó, szúró, mert a nyilat a tokba szúrják), tehen (= tűhűn, tehén, tej-én).

A tat. sty-tr a say- (fej-) igével s a ser. dhenu (fejős tehén) a dhc- (téter) igével látszik összefüggni, ezért lehet, hogy a tehén is eredetileg tej-én, 1. tej. teher (= tűhür: tereh id. ter-h, terű).

Nagyon valószínű, hogy két külónbözö szó van összezavarva a teh-er (tam. tükku,

poids, pesanteur: tükku- lever, soulever, peser) és ter-h (tiir-h nom. v. tam. tari', tari-kkei, action de porter, supporter), tej (= tüy, téj, tej-el).

Tam. tay-ir (lait caillé ; de sok esetben nem éppen aludt tej, mert a tayir táy'-, mettre du lait cailler, kifejezés csak «tej­oltás» lehet: különben az arab haleb és lében egyik helyt édes tej és aludt tej, máshol pedig megfordítva), teke (= titka ; gömbölyüség = teljesség, teké-l-et, tekély = tökély).

Tam. tegtUu- (se remplier, étre plein, augmenter, abonder: tegulam, teguludal etc. nom. v.), mong. tegös, tögös, tögfíl- dör (vollkommen).

NB. A M. Ny. N. szótára a teke (tök, golyó) szót s a tekély, tekéi- (végez, teljesít) szók tövét különbözőnek vette, pedig átalános logica, hogy a tik (a gömbölyű vlmi) = egész, teljes.

tekenö (= tükanő.: tekenyö, teknő, t.-tat. tek-ne).

Tam. takkei (radeau), mert a mong. oüyotsa (Schiff, «Trog, Mulde») jelentésű, teker- (= tükör- forgat, csavar: teker-cs, teker-eg stb.).

A szeker szónál látott alakokon kívül itt megemlítem a tam. sigarli-gei (guir- lande de fleur, collier, cercle etc. teker-cs, tekerék) és tigir (corde, tekert vlmi), mong. tegere- (umdrehen), tögfíri-, toyori- (herumgehen, umkreisen) etc. t.-tat. tig-r-a (environs).

teke-tór-ia a teker-csór ikerített alakok latinos alakban, tek-ént (= tak-ént: tek-int: a tük-ör, tik-ег névszó igéjének mellékalakjából, úgy mint csap, csap-int). tel- (= tűi-·, tel-ik, tel-e, tele-vény || töl-t v. trans.).

A tam. nyelvben két különböző alak I van : i. tev-ilu-, tev-ulu- (se remplir, étre plein, abondant; tiv-alu-, tuva/u-, se rem­plir, étre plein). Ez a magy. div-ik s a vogul tev-il-t (anfüll. n = tam. tev-il-tu-, tev-ittu-) ige társa, mong. degilre- (voll- werden).

A 2-dik til-ei- (se remplir, étre plein, augmenter, croitre) s ennek társa a magy. tel-, t.-tat. tol-, túl- id. és man. túli- (die Zeit vorűbergehen = az idő telik)

.NB. Ebből látható, mily téves a finn tűüli (voll) stb. a magy. tele alakkal összeállítani.

1. 
   telek (= töltik: kötél).
   

Tam. tal-ei (lien, fers, entraves Ylaf-ei'- lier, enchainer, mettre aux fers, cf. mong. telei, man. lei-gin Hosenband).

2. 
   telek (= tölök: földrész, telk-es).
   

Tam. talei (champ divisé par compar- timens, portion de risiére etc.), mong. dele-kei, man. del-ye (ein Stuck Land: dclye- theilen). tel-ep (= töl-öp nom. v. telep-ed-ik, telep­ül stb.).

A tam. tá-vu (endroit, place pour se reposer, tá-valam village, place pour loger, demeurer etc.) a tárl- (étre bas, descen· dre . .. s'arréter, fairé halté, etc.) ige nom. v. tárl-vu stb. helyett. E szerint a szék. ter-pe szó igéjének tel alakja is volt, vagy a ter-ep mása. tem- v. tem-et (= töm-át).

Tam. sémi- (enfouir, enterrer, ense- velir).

teny-er (= tööiir: teny-ér, tenyeres-talpas).

Ha e szó nem terény (terjesztett) alak helyett áll, a mong. teni-ger (glatt, eben Ϋtetii-, glatt, eben werden) szón kívül nincs társa, mert a görög thénar («flache Hand· Fuss-sohle) csupa véletlen talál­kozás.

teny-ész- (= tön-ész: tenyész-ik).

Tam. tant- (prospérer, profiter, épaissir, grossir). tep-ed = tapad, tepej (= töpöj; tető).

Tam. tippet (monticule, hauteur), tep-si (tep-s-ed = lap-ul, 1. tap-si = man. debsi- die Flügel ausbreiten; mong. deb­ts- ausbreiten, zurechtmachen : debis-ker Teppich, Decke, Láger, etwas ausgebrei- tetes).

NB. A mong.