Cercle, trou, maille, 2

I

visza (viszály, viszály-kodik).

Tam. isalu- (rivaliser, disputer: isali- kond-iru'- id.: isal-t'- rivaliser avec, défier, disputer, tergiverser; isal-áttam, émula- tion, rivalité, dispute). Valószínűleg a visza (Rückseite) szóval egy-gyökü. visz-k-et (pro visz-k-ed, mert intr.).

Tam. masa'-, masa-masa'- (avoir déman- geaison, musu-musu’- id.), viszony- (kötelék : jó,rossz viszonyban lenni). Tam. is-eivu, (union, accord «propor­tion, opportunité, rapport» Visei- s’unir, se joindre). vita (vitá-ly, vit-at-koz-ik, vitá-z).

Tam. ed-ir (opposition, resistance, de- vant, vis-á-vis : edir- edir-ttal- s’opposer á, resister, contrarier, vexer etc.). vit-ez, vit-éz (cf. neh-ez, neh-éz, rég. ka­tona), cf. tam. vefti-viran (vrai brave, heros Vvetlu- tailler en pieces les enne- mies dans une bataille).

NB. Ha az orosz vil'as (héros) és ó (?) szláv (vájjon hány ezer év előtti) vit'es szó leszárma­zását s rokonságait látjuk, oda engedjük.

1. 
   vív 1. ví.
   
2. 
   viv- (viv-ö, viv-és, vi-sz, vi-tel pro viv- tel II vís-el).
   

A kann. veiyu-, vaiyu- (to carry : visz, hord) ige a tam. vai- (mettre, placer etc.) igének felel meg, habár a jelentés el­ütő is.

vizsg-a (vis-ga). A figy (fid’) gyök test­vérének látszik. Különben cf. mong. mös-ki (dér Spur nachgehen), a melyben a mös (mör is) a t.-tat. ez, iz (Spur) szónak felel meg, úgy hogy a k.-tat. ez-ltl- (nachspűren, suchen) képzetnek a vizs-ol (vizsla) alhangu ige felelhet meg. A t.-tat. ez, iz (vestige, sentier) szóval egy-gyökü a tam. id-aUgar (sentier) szó. A tam. vádéi bidf- (vizslat tkp. bűzt-fog).

ví- (vi)

ví- (viv-, vij : via-dal, viv-a-dal, vij-a-dal).

Tam. 'ig-al (force : 'ig-alu- combattre rivaliser, égaler, resister etc. tam., g — h és v). Maga az ig-al nom. v. a pigu, vigu (force) szókhoz tartozik

.víri-cs (alma-v, árpa-v, nyír-v).

Tam. véri (callou doux, ou jus de coco- tíer, jus, sue des fruits etc.). vís-it. Tam. visít- (le vent siffler). vís-kó, víty-kó (cf. szeker és szeker-kó || víty-illó).

Tam. vidu {vittu, maison, logis, habi­tation, demeure etc.). A vity-illó — tam. vidu, + il, túl. illu (maison etc.), azaz ikerszó.

visz (sz jelen idő képző) Vviv-. víty-kó stb. 1. vis-kó. víz, (cf. ügy). A szomjúságnál látható, hogy ez viz-vágy jelentésű s igy itt állhat a tam vid-áy (soif, épuisement etc.), szó, a mely víz-vágy (ásitás, áhitás) részekre bontható. Különben az összes áryaságban megvan.

vo

vol- 1. val.

von- (von-a, huz-a vona: vonag-l-ik, vona­kodik, von-al, vonszol || vony-og-at).

Tam. 'in-uúgu- (se tirer, étre tiré, öté, arraché, élagué: inttkku-, tirer, óter, arracher, élaguer, cf. kann. 6ni, túl. vótti, a lane).

vö

1. 
   völ-gy, bél, bel.
   
2. 
   völ-gy (= völ-d’: völgyei: mélyít).
   

Tam. fia flam (creux, fosse, trou «ter­rain bas, főssé, profondeur, abyme· pafla- ttákku vallée, terrain bas, cf. a (fal, boue, enfer tkp. aly, mély-ség). vörös = veres.

NB. Láthatni, mily kevés a magy. nyelvben a vo, vö combinatio, a vu pedig hiányzik; ép, en így a tam. nyelvben.

Za

? zab (avena, orosz ovec = avyof ; cf. perzsa jatt, orge, árpa, cf. tam. sóméi, panicum).

? zaba (zabá-1, cf., orosz zob-at', manger V~zöby jabot, gosier s így a tam. sápp- idu-y sápp-adu- manger és savattu-, má- cher inkább a tá-p mellékalakjai, mert a zabái csakugyan torkos-kod-ik-félétjelent).

P zabola (határozottan a szláv zub, dent, fog szó az alap, de aligha a tót zubadlo alakból való), zadar- (hadar-, hidor-).

Tam. sidaru-y sidaVu- (disperser, ré­pandre etc.).

zagy-va (= zadva: i. mocskos folyadék,

2. 
   a mocsár növénye a káka || zagyvalék).
   

Tam. sada-v-al (fondriére, terrain maré- cageux saduppu id. V sada-sada'- s’a- mollir). zaj (zaj-ong, zaj-d-ul).

Tam. saf (sa ff-a ifi, saff-idu- etc. fairé du bruit).

zak-at (zakat-ol-: zörget, 1. a tam. alakot a csah-ol igénél), z-akl-at- 1. ikl-at·, ík-ol-.

zam-at (számát, mong. ütne, Saft, Kraft, Nahrung Vltvte- ausschlürfen, s igy a szim-at, szip-at alakok társa).

? zarándok (szarándok, cf. orosz stran-nik, voyageur, étranger \ siratta, pays, contrée s így pro s'ran-tik ? mert a tam. tari*· aller, marcher etc. igéből a magy. alakot nehéz kihozni), zar-g-at-, a szor-g-at- mellékalakja, zavar (zavar-og).

Tam. samar-am (guerre, combat, cf. hábor-og és háború).

zá

? zábé (szék. kapuláb, cf. záp I.). záka (zákány, szék. üledék, piszok a folya­dékban).

Tam. sakku (moisissure, sakk-ál, ce qui est moisi, penész-es).

NB. £ szót ősszezavaiják az orosz za-kal-ká (kenyér irgyessége) szóval együvé tartozó zákály alakkal).

I. záp (kerék-küllő stb.).

Tam. áppu, sáppá (coin: ék-szeg etc.).

1. 
   záp (záp-fog: a lap-os, tapsi vagy tep- sedt fog; a létra lapos foga).
   

Tam. x. sapp-ei (plat, aplati, épaté)

2. 
   sápp-ei (chose plate).
   

2. 
   záp, áp (záp-tojás = rothadt tojás: záp-ul)
   

Tam. sáv-atteisáv-i, sáv-ir, süppt (moisson brouie, épi sans grain, sávn mórt.

)f~sá- mourir, cf. sá-p). záp-or (könny-, nyíl-zápor, cf. szap-or-a). zár'- (zár = zár-ó, zár-at stb.).

Tam. sár (barrage dans une riviére .. . sár-bódti-, barrer une riviére: sár-ttu- joindre, unir «fermer la porté», appu- yer etc.).

t (závár és zavor, orosz za-vor-a, verrou)

.Zt (ra) zeke (— zákd, zekele, zeke-zuka).

Tam. w/ли (habit, veste), mong. daya, man. dayó (Pelzűberrock : deyc-le, leder- nes Reitkleid). zene-bona (cf mong. taua-mona, Verwir- rung, cf. tara. sa/a-bu/a'-, fairé du bruit).

ze (zö is) zeg-zug 1. szig-szeg. zen-g (pro zen-eg, zen-d-ül, zendűl-és).

Tam. san-d-adi (bruit, tumulte, tapage, vacarme, mert a tam. szó tkp. zen-d-űlés, a magy. zen-d-űl inchoativus alapja múlt idő képzős alak), zer-eg- (zör-ög-1| csör-ög, csöröge a zergő, száraz sütemény).

Tam. sara-sara'- (fairé bruit des feuil- I les séches: sár aga, feuilles séches). zer-ge (zeri, zema).

Itt két szó van összezavarva, mert a zer-ge = mong. ser-ke (ein geschittener Ziegenbock), a zeri, zema = orosz ςerna (chamois = mong. jéren, zcren, chamois).

zi

zila (zilá-1, szilá-1: zilált haj, zilált viszony). Tam. i. sil-áru, sil-ár (trouble, que- relle tkp. sila-ár, nagy ziláltság); 2. sil-ir'- (se hérisser: sil-uppu-, remuer, agiter, hérisser ; sil-umbu- v. intr. étre hérissé, en désordre etc., silumb-ali, borzas, zilált hajú nö).

z-imor-a (szék, zaj, zsibongás, zsibaj).

Tam. simu-kku (s. idu-, fairé un petit bruit, se remuer). zivar (szék. = ziv-at-ar? a zavar társa, mert van *égi-háboru» is).

zo

zob-og- (szék. pro buz-og a fövő víz), zok-og- (to sob, schluchzen), mong. sok-si- (schuchzen), túl. dukk-idu id. zom-ak (rég. kigyó, cf. tam. simmadam, serpent).

zomok (zömök, kurta vastag s így a domó társa).

zö

zöcs- (/.öcsök, zöcsk-öl || zöty-ög), 1. dö- cz-ög.

zök-ög- id. zöl-d (zöld-ül, cf. pázs-int).

A tam. il-ei'-, yilei’- (devenir «vert», fade, insipide: ilei-tta p. p., cf. ippi = sippi, magy. áp = záp) egy-gyökű a mong.

3. 
   ül-gc (grünes Gras szóval s valószínű­leg a szláv zel-eú (orosz, verdure) szóval is, cf. man. sal-ar-sa (grünen).
   

zörög- = zereg-.

zug

zug (zug-oly, szug-oly).

Tam. sűgei (derriére d'une maison, chambre de derriére).

zuh-og 1. zú-g.

zumm-og- (zümm-ög). Tam. summei (bruit, son).

zúz-, zúz- (zuz-a = a zúzó, zúzás).

Tam. 'udei'- (briser, casser, rompre, cf. tudeí-, détruire, annéantir) sádt'- (briser, broyer).

zú (zü)

zú-g (zuh-og, zú-d-ul, cf. tam. sűgei, tour- billon).

zü

zill- (zül-l-ik, züll-ed ; rokon a zila gyöké­vel s igy nem «vénülés» az eredeti érte­lem, hanem a széthullás, kallódás, mert a valakitől el-züll-ik = el-vál, máskép lehetetlenség volna).

Tam. sal-f- (agiter, remuer, cribler, tamiser ; étre vexé, fatigué, épuisé : zül- lödt: sallu- id. sall-adei, crible, tamis, tkp. züll-etö, cf. man. joli, Sieb, t.-tat. sal la- = tam. sáli'- sallu-).

Zsa (zaj

zsar-ol-. Mong. daro-la- (zwingen, nöthigen, kránken, unterdrücken Y~daro- drücken, cf. tam. taViigan (cruauté, férocité, bra- voure, tkp. oeil malin etc.).

zsá

zsáb-oly (zsáboly-og, szék. = nyavalyog). Tam. sAmbu- (sámb-al: se contracter, se faner, déclinér, déchoir etc.).

zse (sa)

zseb (zseb-el: arab stb., jüib, poche etc.)

.zse

zsen-ge (pro zsen-eg-e : ifjú, növö, sarjadzó, gyenge).

Tam. sin, sin-na (petit, «jeune# bas, léger, faible ; sin-ei-, bourgeonner, pous­ser des boutons, concevoir — une femelle-, fleurir etc), mong sine- (neu, frisch), t.-tat. jeni, jetii, jaüa id. zeléb (zsilip). Tam. ialambu (écluse, vanne), cf. orosz zelob, zólob, gouttiére), cf. gilib.

z sé

zsémb (zsémb-el stb), 1. gémb.

zsi

zsiba 1. csibe.

zsi-b-aj (zsib-og, zsib-ong stb.), 1. zim-ora. zsibb-ad- (zs'i . . . zsibb-asz-t).

Tam. sőmbu- (étre engourdi, languir, cf. somp-oly). zsiger. T.-tat. jiger, tam. ir-al (yír-а/, pro yiir-al ? foie, poumon. rognon). zsigor-a (szék. görcs-navalya, tehát a zsu- gor-itó).

zsiók (vizi-dió, 1. tam. sivagam, muscade). zsir (zsir-oz: zsir-ad-ék, cf. orosz zir, lard, graisse).

Tam. irlu-du (yirlu-du, beurre fondu

• 
  graisse ·, cf. irlusu- frotter, enduire és magy. ir = kenőcs), zsiv-aj = zsib-aj. zsivány (zsivany, zsivány-kod-ik).
  

Tam. tiyavan, tiy-άη (méchant, vaurien, peráers, V^fí-mal).

zsí (él) zsivány = zsivány.

zso

zsomb-ik (dombocska, tehát csomb-oly-ék). zsu

zsug-or- (sugor-, zsug-or-i, zsugor-og, syn. szig-or-og; zsigor-a, zsug-or-gat, tam. sikk-anavu avarice, parcimonie, étroitesse, etc. /szik), zsur-ol- = súrol.

1