Cercle, trou, maille, 2

van-ei- (fairé, former, fagönnér); vanyiga (v. lábú = horgas lábú).

Tam. vaii-ailgii- (se courber, s'incliner, se plier: révérer etc.). var (var-angy, varangy-ag, szék. = rüh ; var-as, szék. rühös = ví&zketöj.

va-csok (vacsk-ol, vacskot-ol : összegyúr, tör).

Tam. pis-ei-, pas-eipisám (pétrir, méler, broyer etc.). vacz-og (a fog, syn. kocz-og || fáz-ik).

Tam. vida-vida'- (trembler de crainte ou de froid). vaczok (vaszok : vaczk-ol-ód-ik : buvó hely).

Tam. masa-, masagu- (se cacher, se I tapir etc., míru, = viru-). A tam vad-ei (cage, rayon de miel) inkább a fészek szónál látott alakokhoz tartozik, vad (bestia, fera, ferus: vad-on, vad-ász- és vadász).

A tam. véttei (chasse kann. bétc, kud. . bő/e) a védti (chasse, caste des sauvages, véd-an, chasseur, sauvage, habitant des foréts et des déserts, cf. vadon) alak származéka. A véau a vada (boreal; vad- adu, le nord ; vad-andei, vAd-ei vent du nord, petit village des chasseurs, des chau- vages) alakokkal látszik összefüggni, mert éjszak, sötétség, meg vad (rossz, iszo­nyú) rokonfogalmak, amint a mong. bttd-otiyoi (trüb, dunkel: bud-oii-yayai, dér wilde Éber) továbbá k.-tat. tön-cak (éjszak és tam. tunangu, noirceur, ob- scrité) mutatja, vag-dal (vagd-os), 1. vág. vagy (vagy . . . vagy, avagy = sóit. . . sóit) jelentéssel a va-gyon ige rövid alakja.

va-gyon (= vad'-on pro va-l-don, d jelen idő képzővel), vaj (vaj-az).

A tam. ven-ney (beurre frais) összetett ven (pro vei, blanc) és ncy (beurre fondu, graisse) részekből. A ney szótársa a man. net, ncy (sudor) mert a t.-tat. tere (sudor)

+jayí (adeps) vaj. A ney és vaj alak köz­vetítője a t.-tat. may (Butter, Schmalz, öhl).

vajik-ol (bűvöl, bájol). Tam. mayakku- fasciner, charmer, infatuer, mayakk-al n. v. may-aftgu- v. intr.). vaj-ud-ik, tam. vay-á (douleur de la ma­tracé, — du fétus ... de l’enfantement vayAvu id. et désir, fétus, matrice, peine). vak, vakk (vak-sí, vakk-ul, vakk-it, vakk- ol = bevon. vaki-sa = fekete foltos)

.fendre, partager: vag-ir, tranche, morceau, fente, raie, cf. vagány; vagu-di division etc. vág-at; vag-ei, part, portion, détail, sorté, maniére cf. vágás = szabás; vag-unduroute, chemin, cf. kerék-vágás; vagu-ppu, division, section, cf. vA-pa; vá-kkti ad analogiam padu, et pádu, signe de séparation de cheveux, cf. vák-ány, maniére, cf. vágás = szabás, regard de travers, cf. szemmel vág és szék. csapinólag = szlávos rezutosan), man. fak-sa- (Zertheilen).

Tam. ναrugn- (gratter, vafandu-, grat­ter avec les ongles).

? varázs (orosz voroz-if- user de sorcel- lerie; voros-ba, magie, cf. tuda vorsAl, sacrificing priest tkp. man of the fire place).

var-kocs (rég. Zopf, tréssé de cheveux).

E szóra hiába keresni a rímet éjszakon, mert az eredeti társ a tam. mayir-kussu (ornement qu’on met á la chevelure; brossé) összetett szó: mayir (cheveu) t kumi (= kucií, tréssé, houppe, touffe). varr- (varga, cf. fér-cz, fürm-öl || hajót varr).

Tam. vart'- (lier, attacher, cf. csak nem «varrták hozzám» : vari- lier dans un ordre régulier des perches etc., a miben áll a hajó varrás).

? varsa (verse, vörse: lat. nassa, orosz. versa nasse, bire verveux \ ? cf. t&m.pirlá vase, corbe).

NB. Tam. rl lehet rli is. vas (vas-al, vas-az).

Az e szóval rimeltetni szokott finn stb. vaske (réz, cuprum) szó társa az örmény vosk (Gold Karoltdis athenei görög törté­nész és nyelvész szerint: mert a réz és arany színben rokon).

A vas (ferrum) szó társa a tam. vayam (vasam, fér), a melyből van vas-i (pointe, I tranchanl, épéé, pieu), mert a tam. egu chgu (acier: arme en général, cf. hegy, heg).

vast-ag, cf. tam. ser. pusti (graisse, embon­point = ptisti-y-иЦа, gras, dodu, tuda, beüti id. azonban valószínűbb a tam. vatta (rond, circulaire, voltam, rondeur). vatalé (vataléj, csobolyó).

Tam. vattil (panier pour puíser de l'eau; vase, terrine, cf. padaUi, jarre, terrine, vase, et átalag, a tam. adatéi grande cruche).

vá (vd).

vád (vád-ol), cf. tam. vádam (controverse, dispute, plainte, accusation etc. = ? ser. váda, sermo, controversia, disputatio V vad- dicere, loqui). vág- (vág-at, vág-ány, vák-ány, vág-tat, cf. csap : vá-pa || vag-dal, vág-dós-, cf. bak-ó).

Tam. vagti- (diviser, séparer, partager, détruire: vag-iru- diviser, trancher, couper, !

vágy- (= vád'·, vágya-koz-ik, vágy-ód-ik). Minthogy e szó névszó is, ige is, a

• 
  csupán vá; ennek társa a tam. vé-l- (vét-tal: désirer vi-ndu- 2-od képzet: vouloir, souhaiter, désirer, prier etc.), kann. bé-ku id. man. bai- (begehren, nö- thig habén, verlaugen, bitten), mong. baya (Lust, Verlangen, Wunsch Vba).
  

váj- (vájká-1), 1. áj.

vál- (vál-ad, vál-asz-t, vál-og-at || val-ag). Tam. i. valli (éloignement, cessation, séparation; 2. vila-, világit- (s'éloigner, se retirer, se séparer, s’écurter etc. vilakku- v. tr.) ; 3. vilattu- (1. s'éloigner, se reti­rer ; 2. éloigner, rejeter) ; 4. vil-attu- id. Ezen alak az átmenet a vilavu- (se fendre, se crevasser etc.) és pila'· id. alakhoz.

váll (váll-al, váll-as út stb.)

A tam. egyik szava : tói = mong. dalu (Schulter), csag. dál id. man. dalait = mong. dal-aüg (Damm, cf. váll-as üt). A másik szó : madal (os de l’épaule, omo- plate, chose plate) a magy. va-al (váll) társa.

vál-t- (vá-t, vál-t-oz-ik, vált-oz-tat).

A vál- igénél látott vilagtt- ige vilakktt- v. tr. alakja (séparer, éloigner, séquestrer etc.) jelentésen kívül «changer, placer ailleurs· értemü is és igy a vál- ige trans. alakja, de tekintetbe veendő a tam. vAtt-i (Уváj: fois, tour, changament) névszó s a mifu- (revenir, étre sauvé etc. miftu pro mif-tu- fairé revenir, racheter, déliv- rer, sauver etc.) ige is. válu (szék.: un tronc d’arbre creusé pour abreuvoir etc.).

Tam. valiant (bassin, canot, bateau fait d’un tronc d’arbre creusé, vase pour man­ger, mesure etc., cf. pnllti- (se creuser ; percer, tailler etc.)

.vályog (váj-og, vál-og).

Tam. alakk-ar (marne, terre grasse, cf. tt/ei-, valftvn-, méler, mélanger : ajeinda sérti, argile humeetée, detrempée, cf. mong. bal-cik Koth). vám (rész, fizetés : vám-ol), cf. tam. pannu (taxe impót, douane, tribut, rente tkp. ypan (van. van. 10.). Ezért a vám is lehet az árya tiz-ed szó régi mása a van (10. hat-van) szóból s így a perzsa vAm (kölcsön) szóra nincs szükség, vánk-os (szlávosan párna, cf. or. perina, lit de plumes Урёгб, plume), cf. tam. vAtt- gu (bank, siége) és magy. ponk, pánk (domb, dombos), ván-szor-og (s-inylódik, fonnyad, cf. tam.

vendu- se sécher, se dessécher). vány-ol, banny-ol. Tam.pannu- (patin-al: •étre préssé, foulé» ; carder le cotonavec les doigts etc.). vá-pa (nom. v. l^vá-g), cf. láp. vár (vár-os, vár-as || úr pl. kereszt-úr).

Tam. »r (bourg, vilié, village, pays, contrée II halo, cercle : a tamul-féle népek földjén igen sok vár- és város-név végzete. Hasonló hangtani átmenet tam. ofi (lu­miére) és veit (völt, clarté). vár- (vár-a-koz-ik : vár-i pl. vári Péter stb.).

Tam. pAr’- (regarder, voir, observer, fairé attention, examiner, avoir l'intention: pArttu-kolfu- «attendre» var-a p-pAr'-, attendre), cf. mong. bara-la- (besuchen, schauen = tam. pAr'- visiter, honorer etc. pAr-i} patrouille, garde), vásár (vásár-ol). A perzsa, pAzAr, mong.

basar (bourg, vilié) szók társa, vás-ik (kopik) az ás-, ige középalakja, t vászon (vászon-cseléd). A tam. vasaltam toile, habit ser. vasana, veslis l1vas- sibi induere) közelebbi mint az orosz stb. vis- son, gör. byss-os, cf. mong. bős t.-tat. bez. viz (vász II véz-na).

Tam. vAttain (desséchement, maigreur etc. vAttalei, vAf/Alei, homme maigre, décharné ΫvAdn-, se dessécher, dépérir, maigrir etc.).

ve (— vii) ved- (= vAd-, ved-l-ik, cf. vet-kez-ik s igy a vet ige mellékalakjából való, valamint

a tam. vid-ei se déjoindre, se fendre, se ere vasser, se séparer ige is a vidu·, jeter, ige középalakja, cf. fes-l-ik). vej (= vAy = ? vev-ö, vő? cf. tam. va- yav-an, ami, amant, chef, pére, fils Yvayavu, désir, amour, affection), velő (= ѵйіб: agy- csont-velő).

Tam. тй/ei (cervelle, moelle, substance médullaire) mellett a kann. med-ufu (brain, Gehirn) a ser. med-as (medulla) szóhoz közeledik, csak hogy a ser. mid pinguem, adiposum esse) gyök aligha áll, mert a lat. cere-brum első része caput (ser. (ira, íiras perzsa ser) jelentésű ; s így a kann. med a tam. ma-u-dei, cráne я-ezett) szó­ból és h/m (bel, pars interior) van össze- téve s így a velő is a bel. vem-he (vemhed-ik, vem-h-es).

A «ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes» közmondás szerint a szó eredetileg csak «terhességet· (fétus) je­lentett, mert csitkó jelentés mellett a közmondásnak nincs értelme, csitkós-ra nem foghatni az ellenkezőt, hanem igen a hasas, csitkózni akaróra. Ezért a vemhe a bimb-ó szóval rokon gyökü. vendég (= vün-d-ég: vendég-ség).

Lehet, hogy jö-vendek helyett áll, de akkor közelebb áll a tam. va-nda (celui qui est venu) részesülő. A tam. vir-undu (festin, banquet: hóte, convive, nouve- auté, chose nouvelle: virund-an, hóte, nouveau venu), a varu- (venir) gyök el- facsarított alakjának látszik, hogy a rar- undu igétől meg legyen különböztetve, venner-ék (rég. részegítő ital).

A M. Ny. N. szótára a virics szóra akarja vinni, de közelebb áll a tam. ven- nir (eau chaude) összetett szó hév-nyir-ok (hevítő ny.) értelemben.

1. 
   ver- (= vAr: vere-ked-ik || ver-s-eny).
   

Tam. i. }ai-ei- (frapper, battre, tam- bouriner, souffleter, enfoncer, clouer etc.),

тАПі- (fouetter, donner une rossée etc.) ; 3. marin-, mariit Hu- (frapper, battre etc.); 4. 'er-i- (1. jeter, lancer, 2. frapper, fouetter, 3. couper, tuer, cf. man. bire- dreschen). A man.yón- (schlagen...), t.-tat. ur-, wur-, or- id. a pör-öly alakhoz közelebbiek

.ver- (= vilr-·. ѵегб-fény, verő malacz = sütnivaló).

Tam. I. eri'- (brúler etc. erí- v. intr.);

2. 
   eri- (briller, brúler, étre brülant); 3. voVu'- (rótir, fairé griller etc., να/Ίι-, sécher au feu etc.); 4. vir-ei- (étre ardent, chaud etc.).
   

ver-ej-ték (= víir-dy-'. veríték, szék. veri- ték-ez = izzad).

Tam. i. vér'- (suer, transpirer; s’irriter etc. vér-ttal, vér-ppu, vérvu, vénei nom. v. «suur»); 2. viyar'· id.

NB. A kann.