08-DrKoltaiDénes korrektura qxp
III.2.3. Az Észak-magyarországi Régió
Yüklə 1,4 Mb. Pdf görüntüsü
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- III.2.3. Az Észak-magyarországi Régió
- III.2.4. A Közép-magyarországi Régió
III.2.3. Az Észak-magyarországi Régió A vizsgálatba vont akkreditált szervezetek képzési kínálata, valamint szervezeti forma szerinti megoszlása az észak-magyarországi régióban az alábbi két ábra szerint alakult. 41. ábra Az országos adatokhoz képest lényeges eltérés mutatkozik abban, hogy az informati- kai képzések ebben a régióban 55%-kal nagyobb súllyal szerepelnek, mint országosan, és a mûszaki-ipari képzéseknél is és 50%-kal nagyobb arány figyelhetõ meg. Mindez orientálja az elemzõt, hogy a térségi specialitás, és a térség gazdasági szerkezete között egymásra hatás figyelhetõ meg. Ez a hatás még inkább kirajzolódik, ha figyelembe vesz- szük az agrárképzések még csekélyebb szerepét. Felnõttképzési Kutatási Füzetek 46 42. ábra A vizsgálatba bevont szervezetek között látványosan dominálnak az állami-önkor- mányzati akkreditált szervezetek; az elemzést itt is finomítani kell azzal, amit a dél- alföldi régiónál leírtunk: részvénytársaságot meg nem jelenése nem jelenti azt, hogy nem mûködnek a térségben. Az egyes szervezeti formákkal jellemezhetõ akkreditált felnõttképzési intézmények ál- tal nyújtott képzési kínálatot, ha elemezzük, a következõ releváns táblákat jeleníthet- jük meg (43-44. ábra). 43. ábra Felnõttképzési Kutatási Füzetek 47 Talán már nem meglepõ, de ebben a régióban is a nyelvi, informatikai, közgazdaság- jogi hármas dominál, ahogy az országosan is megfigyelhetõ. Az arányok azonban má- sok, míg országosan ez a három képzési ág nagyjából egyforma jelentõségû, itt mar- kánsan az informatika elsõbbsége jelenik meg. 44. ábra Az állami-önkormányzati szektor képzési kínálatát tekintve azt a két eltérést emeljük ki, amely jelentõsnek bizonyult. Egyrészt, az országos átlaghoz képest 25%-kal na- gyobb a mûszaki-ipari terület részaránya, másrészt ugyanakkora differenciával jelen- tõsebb a nyelvi képzések aránya is. A két felülreprezentáltság az agrárképzések, illetve az egyéb képzési kategória rovására történik. A képzési kínálat szervezeti formák szerinti megoszlásánál a következõ releváns táblákat jeleníthetjük meg (45-47. ábra). Felnõttképzési Kutatási Füzetek 48 45. ábra Az informatikai képzéseket, az országos adatokkal összevetve, jobban uralják az álla- mi-önkormányzati szervezetek, mintegy egyharmados az arányeltolódás, de érde- kesség, hogy nem az országosan, is itt is szerepet játszó szervezetek kárára, hanem az ebben a diagramban meg sem jelenõ szervezetekkel szemben. 46. ábra Felnõttképzési Kutatási Füzetek 49 Azt eddig is láttuk, hogy a térségi iparszerkezetnek a gazdaság egészében játszott do- mináns voltát, az országostól eltérõen, némileg leköveti a regionális felnõttképzési szerkezet, de hogy a mûszaki-ipari képzésekben a megkérdezett szervezetek között ilyen jelentõs szerepet játszanának a közösségi szervezetek, az azért meglepõ, még akkor is, ha ez a szektor az országos adatsorban is dominál. 47. ábra Az ábra pusztán érdekes adalékot szolgáltat az agrár felnõttképzés közösségi feladat jellegére. A megkérdezett szervezetek között az észak-magyarországi régióban egyéb- ként is csekély említésû agrár felnõttképzést mindössze az állami-önkormányzati szer- vezetek említették meg… Az Észak-magyarországi régió összefoglaló értékelésekor meg kell említeni, hogy valamelyest igazodik a felnõttképzési kínálati szerkezet a régió gazdasági szer- kezetéhez, amennyiben a mûszaki-ipari, valamint az informatikai képzések súlya na- gyobb, mint országosan. Az agrárképzésekre mindezt ellenkezõ elõjellel lehet elmon- dani. A közösségi felnõttképzési szervezetek dominanciája is megfigyelhetõ ugyan- akkor, amely rávilágít további jövedelmi, szociális problémákra is: ebben a régióban a felnõttképzéshez való hozzáférés, úgy tûnik, csak komoly közösségi (állami/önkor- mányzati) segítséggel valósul meg. Felnõttképzési Kutatási Füzetek 50 III.2.4. A Közép-magyarországi Régió A vizsgálatba vont akkreditált szervezetek képzési kínálata, valamint szervezeti forma szerinti megoszlása a közép-magyarországi régióban az alábbi két ábra szerint alakult. 48. ábra A képzési kínálatban a közgazdasági-jogi képzés vitte a prímet, ami nem meglepõ, lévén az ország közigazgatási középpontja egyben a pénzügyi fõközpont is, így termé- szetesnek tûnik az elsõ hely. A nyelvi és az informatikai képzések hasonló súlyúak, mint az országos adatoknál. A közgazdasági-jogi képzések az agrárképzések és a ke- reskedelmi-vendéglátóipari képzések terhére növelték a súlyarányukat. Elõbbi nem meglepõ, utóbbi kissé az. Felnõttképzési Kutatási Füzetek 51 49. ábra Két nagyon fontos eltérést lehet észrevenni, ha az országos adatokkal hasonlítjuk össze a 37. ábrán szereplõ adatokat. Egyrészt, a korlátolt felelõsségû társaságok kima- gaslanak a „mezõnybõl”, hatvan százalékkal vannak jobban képviselve, mint az orszá- gos adatsorban, mindez alátámasztani látszik azt az összefüggést, ami a közép-magyar- országi régióban már megjelent, miszerint a felnõttképzési szervezetek struktúrája és a régió jövedelmi viszonyai között van kapcsolat. Másrészt, a kft-k szinte egy az egy- ben az állami-önkormányzati szervezetektõl „vették el” a részarányt. A részvénytársaságok közel háromszoros túldimenzionáltsága az országos adathoz képest természetes: mivel a részvénytársaságok túlnyomó többségének központja Budapesten található így az adatsorban itt jelennek meg. Az egyes szervezeti formákkal jellemezhetõ akkreditált felnõttképzési intézmények ál- tal nyújtott képzési kínálatot, ha elemezzük, a következõ releváns táblákat jelenít- hetjük meg (50-54. ábra). Felnõttképzési Kutatási Füzetek 52 Yüklə 1,4 Mb. Dostları ilə paylaş:
|