08-DrKoltaiDénes korrektura qxp
Yüklə 1,4 Mb. Pdf görüntüsü
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- A kereskedelmi-vendéglátóipari képzéseknél a non-profit szféra játszik lét- számarányához képest jelentõs szerepet
9. ábra A nyelvi képzésekkel kezdjük az elemzést. Azonnal szembeötlik a betéti társaságok túldominanciája, már ami a szervezetek közötti létszámukat illeti: mintegy ötven szá- zalékkal vannak magasabban képviselve a létszámarányuknál. A korlátolt felelõsségû társaságok esetében egynegyedes túlreprezentáltság figyelhetõ meg. Ugyanakkor az állami-önkormányzati szervezetek több, mint 20%-os alulreprezentáltsága olvasható ki az ábrából, az egyesületeknek pedig mintegy 30%-os az alulreprezentáltsága. 10. ábra Felnõttképzési Kutatási Füzetek 20 Mivel informatikát, számítógép-kezelést mindenki oktat, ezért jelentõs arányeltolódá- sok ezen az ábrán kevéssé figyelhetõk meg, bár figyelemre méltó adat a részvénytár- saságok 50%-kal nagyobb képviselete itt, mint az általános, országos adat. 11. ábra Az adatsor megdöbbentõ. A gépjármûvezetõi képzéseket szinte vasmarokkal fogják a betéti társaságok, illetve a korlátolt felelõsségû társaságok, a többiek tevékenysége elhanyagolható, mi több, a non-profit szféra, valamint a részvénytársaságok nem vé- geznek ilyen jellegû képzési tevékenységet. Érdekesség, hogy egyedül itt jelennek a vizsgált szervezetek közül az egyéni vállalkozások számottevõbben: néhány gépjár- mûvezetõ-oktató nemes egyszerûséggel a saját egyéni vállalkozásában végzi ezt a te- vékenységet; egyedül, különösebb kiegészítõ infrastruktúra nélkül… Felnõttképzési Kutatási Füzetek 21 12. ábra Míg az elõzõ, képzési kínálat szerinti értékelésben semmi szignifikánst nem tudtunk elmondani az egészségügyi képzésékkel kapcsolatosan, itt, a szervezeti formák sze- rinti elemzésnél annál érdekesebb adatokra bukkanunk. Egészségügyi felnõtt- képzési programokat szinte csak az állami-önkormányzati és a non-profit szektor foly- tat: részarányuk közel 75%, ami a szervezeti részarányukhoz képest 25%-os túl- reprezentáltságot jelent. A többiek ezzel a képzési formával csak nagyon „finoman” foglalkoznak… Felnõttképzési Kutatási Füzetek 22 13. ábra A mûszaki-ipari képzések területén is hasonlók mondhatók el, mint az egészségügyi képzések területén: dominál az akár civil, akár állami-önkormányzati, de nem profit- orientált szektor. Arányaik, szerepük teljesen megegyezik a fentebb, az egészségügy- ben leírtaknál. 14. ábra Felnõttképzési Kutatási Füzetek 23 A kereskedelmi-vendéglátóipari képzéseknél a non-profit szféra játszik lét- számarányához képest jelentõs szerepet: mintegy dupla akkora a képviseletük ezen a területen az általános eloszláshoz képest. Kiemelhetõ továbbá, hogy a részvény- társasági kör egyáltalán nem játszik szerepet ennél a pontnál, és a betéti társaságok is az általános számarányukhoz képest feleakkora súllyal képviseltetik magukat. 15. ábra A 15. ábra megerõsíti az elõzõ alfejezetben elmondottakat, miszerint a közgazdasági- jogi képzés letéteményesei a részvénytársaságok: 75%-kal túlreprezentáltak tényleges számarányuknál. A többi szervezet is igyekszik kihasználni ezt a kurrens képzési területet: látszik, hogy akár profit-, akár nem profit-orientált csoportról is van szó, a leg- fõbb jövedelemszerzési forrásnak tekinti majd mindegyik szervezeti forma. Felnõttképzési Kutatási Füzetek 24 16. ábra Egy újabb adatsor a 16. ábrában, amely akár messzemenõ következtetések levonására alkalmas. A korlátolt felelõsségû társaságok uralják ezt a piaci szegmenst, jelentõsen megelõzve az állami-önkormányzati szférát, mintegy 70%-os felülreprezentáltságot érve el az egyé szolgáltatási piacok területén. Az eredmény jelzi azt is, hogy itt olyan felnõttképzési tevékenységrõl beszélhetünk, amely kiterjedt szervezést, nagyobb tõke meglétét feltételezi, mint pl. a gépjármûvezetõi képzések. Másik oldalról, speciális, nem kifejezetten tömegigényeket jelentõ képzési programokkal találjuk itt szembe ma- gunkat: nem véletlen, hogy a nagy szervezetek, a részvénytársaságok nem „erõltetik” a szereplést ebben a dimenzióban… Némileg meglepõ ugyanakkor, hogy a kft-k jobbára az állami-önkormányzati szerepvállalás rovására terjeszkedtek ebben a szegmensben. Felnõttképzési Kutatási Füzetek 25 17. ábra A legnagyobb dominancia, amely az országos adatsorokban elõfordul, itt észlelhetõ. Az agrárképzés a felnõttoktatásban gyakorlatilag állami belügy, feladat maradt: a 70%- os részarány nemcsak a képzési kínálatban elképesztõen magas, hanem ezzel az álla- mi-önkormányzati szféra több, mint 50%-os felülreprezentáltsága is megfigyelhetõ. A helyzetet súlyosbítja, hogy a non-profit terület is „hozza” a maga 10% körüli ered- ményét, a betéti társaságok normál reprezentációjával megegyezõ képviselete pedig zömmel a hátrányos helyzetû községekben végbe ment és végbe menõ, fûszer- és gyógynövény termesztõ tanfolyamokban merül ki… Felnõttképzési Kutatási Füzetek 26 Yüklə 1,4 Mb. Dostları ilə paylaş:
|