08-DrKoltaiDénes korrektura qxp

Amint az látható, a regionális, illetve a megyei eloszlás nem követi a gazdasági fej-
lettségi adatokat. Ha megnézzük a régiók sorrendjét az akkreditált felnõttképzési szer-
vezetek, valamint a gazdasági fejlettség (GDP) tekintetében, akkor a következõképpen
alakulnak az adatok:
1. táblázat
régiósorrend a felnõttképzési akkreditáció és a gazdasági fejlettség szerint
Ha eltekintünk attól, hogy az ország fõvárosi túlsúlya miatt egyértelmû az elsõ helye-
ken az azonosság, akkor is érdekes, és meglepõ következtetésekre jutunk. Szinte for-
dított sorrend, a gazdasági fejlettség tekintetében utolsó észak-alföldi terület ugyanis 
biztos második a régiók között. A nyugat-dunántúliak viszont éppen fordítva, az utol-
só elõtti helyen tartanak az akkreditált szervezetek számát tekintve. Dél-Alföld helye is
figyelemre méltó, hiszen elég stabilan található a felnõttképzési sorrendben a dobogó
harmadik fokán. 
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
10
Régiósorrend az akkreditált felnõttképzési 
szervezeteket tekintve
Régiósorrend a gazdasági fejlettséget tekintve
(GDP)
1. Közép-Magyarország
1. Közép-Magyarország
2. Észak-Alföld
2. Nyugat-Dunántúl
3. Dél-Alföld
3. Közép-Dunántúl
4. Közép-Dunántúl
4. Dél-Dunántúl
5. Észak-Magyarország
5. Dél-Alföld
6. Nyugat-Dunántúl
6. Észak-Magyarország
7. Dél-Dunántúl
7. Észak-Alföld
1
1 
a 4-5, és a 6-7. helyen szereplõ régiók közé gyakorlatilag egyenlõségjel tehetõ, a különbségek nem 
szignifikánsak.

---

A megyei sorrend a következõképpen alakul.
2. táblázat
megyesorrend a felnõttképzési akkreditáció és a gazdasági fejlettség szerint (részlet)
A sorrend eleje és vége itt megegyezik, azaz a legfejlettebb és legkevésbé fejlett me-
gyék és a legtöbb, illetve legkevesebb akkreditált felnõttképzési szervezettel rendel-
kezõ megyék megegyeznek, azonban a köztes területen nagyjából ugyanaz a helyzet
állapíthat meg, mint a régióknál: a relatíve fejletlenebb megyék igen jó szerepelnek az
akkreditációs sorrendben, ami két, a kutatáson túlmutató, alaposabb elemzést
igénylõ következtetés levonását engedi meg:
• egyrészt, az egyes megyék, illetve régiók gazdasági helyzete, valamint a régió fel-
nõttképzési szervezeteinek minõsége között nem lehet szignifikáns összefüggést
találni;
• másrészt, a felnõttképzés minõsége szempontjából „felkészültnek” tekinthetõ, de elma-
radottabb fejlettségû megyék nem képesek kihasználni ebbéli erõforrás elõnyüket.
A vizsgálatba vont akkreditált szervezetek képzési kínálata, valamint szervezeti for-
ma szerinti megoszlása az alábbi két ábra szerint alakult.
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
11
Megyesorrend az akkreditált felnõttképzési 
szervezeteket tekintve
Megyesorrend a gazdasági fejlettséget tekintve
(GDP)
1. Budapest
1. Budapest
2. Pest
2. Pest
3. Szabolcs-Szatmár
3. Gyõr-Moson-Sopron
4. Hajdú-Bihar
4. Fejér
5. Borsod-Abaúj-Zemplén
5. Vas
6. Fejér
6. Komárom-Esztergom
…
…
…
…
16. Vas
17. Szabolcs-Szatmár
18. Komárom-Esztergom
18. Somogy
19. Tolna
19. Tolna
20. Nógrád
20. Nógrád

---

1. ábra
Az adatokat összehasonlítva, megdöbbentõ, hogy az ipart közvetlenül kiszolgáló,
mûszaki-ipari kategória 12%-os aránya jóval alatta marad az ipar GDP-n belüli részará-
nyától a képzési „többlet” ugyanakkor kizárólag a szolgáltatási oldalon jelenik meg,
hiszen az agrárképzések és az agrárgazdaság részaránya nagyságrendileg megegyezik.
Pozitív jelenség a nyelvi és informatikai képzések kiemelkedõ részaránya, másik 
oldalról, a közgazdasági-jogi felnõttképzési programok „holtversenyes” második 
helye viszont továbbgörgeti azt a felsõoktatásban is megjelent problémát, miszerint
ezen a két területen is megjelent a munkanélküliség.
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
12

---

2. ábra
A vizsgálatba bevont cégek szervezetek közel fele állami vagy önkormányzati, azaz
mindenképpen közösségi tulajdonúak, további egyhetedük szintén a non-profit szféra
tagja. Az üzleti szervezetek közül az egész mintában meghatározó a kft-k egynegye-
det elérõ aránya, ugyanakkor az egyéni vállalkozók száma elhanyagolható a vizsgált
szervezeteket tekintve. A folyamat elég egyértelmû: a legkisebb felnõttképzési egy-
ségek is, ahol gyakorlatilag egy személy/oktató végzi a tevékenységet, legalább a be-
téti társaság szintjén formalizálják magukat. Ezzel magyarázható is a bt-k viszonylag 
jelentõs száma.
Csalóka a részvénytársságok alacsony értéke, ugyanis itt kell megemlítenünk azt 
a problémát, hogy miközben ezeknek a szervezeteknek a számossága nem jelentõs,
kiterjedtségük azonban szinte kivétel nélkül regionális/országos, azaz számarányuknál
jóval jelentõsebb a felnõttképzési piacon játszott szerepük.
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
13

---

III.1.1. Az egyes szervezeti csoportok képzési kínálata
A következõkben azt vizsgáltuk meg, hogy az egyes szervezeti formák által kínált
képzések milyen megoszlást mutatnak, azaz kíváncsiak voltunk arra, hogy van-e
kapcsolat a szervezeti forma kiválasztása mint stratégiai vezetési döntés, és a majdan
nyújtandó kínálat diverzitása között. Vezetéselméleti alapokból kiindulva azt várhat-
juk, minél inkább az alapító személyek személyes részvételéhez kapcsolható a szer-
vezeti forma, annál inkább lesz szûkebb, az alapító személy(ek) kompetenciáihoz
kötött ez a kínálat. Ugyanakkor a nagyobb kínálati diverzitást mutató szervezeteknél
a kínálat diverzitásának jellegét nem lesz haszontalan megfigyelni. Az adatokat 
a 3-8. ábrák szemléltetik.
3. ábra
A vizsgálatba bevon korlátolt felelõsségû társaságok majdnem minden képzési kínálati
szektorban jelen vannak, azonban a szolgáltató ágazatokban dominánsak. Külön kie-
melkedik a nyelvi, az informatikai és a közgazdasági-jogi képzéseknek az aránya, míg az
agrár vagy éppen az egészségügyi képzések részaránya elhanyagolható. Ki lehet 
mondani, a kft-k elsõdlegesen a kurrens, nagy kereslettel rendelkezõ, ugyanakkor 
gyorsan megtérülõ képzési ágazatokban dolgoznak. 
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
14

---