I.
Elõzmények
Magyarországon, a felnõttképzési szervezetek, a rendszerváltástól eltelt másfél évtized
eredményeként, egyre szabályozottabb körülmények között látják el munkájukat,
végeznek felnõttképzési tevékenységet, illetve ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat.
Az egyes felnõttképzési szervezetek számára a mûködés alapvetõ szabályozója
a felnõttképzési törvény. A jogszabály megállapítja
ezen szervezetek legfontosabb, spe-
ciális mûködési feltételeit. A jogszabály ezen túlmenõen lehetõséget ad arra is, hogy
a munka minõsége alapján az egyes szervezetek differenciálják magukat: a felnõtt-
képzési akkreditációs folyamatban való sikeres részvétel a minõségi megkülönbözetés
nyújtotta piaci elõnyökön túlmenõen az állam nyújtotta gazdasági elõnyökkel jár.
A felnõttképzéssel foglalkozók számát csak közelíteni tudjuk. Biztosnak tekinthetõ
adat három található. Egyik oldalról, kb. tízezer cég/szervezet tevékenységi körében
van feltüntetve a felnõttképzési tevékenység. Másik oldalról, mintegy háromezer szer-
vezet végez ténylegesen is felnõttképzési tevékenységet, legalábbis a regisztrációs szá-
mok alapján, a legalitás elsõrendû szempontját figyelembe véve, reálisnak ez a szám
tûnik. Ebbõl az adatból vezethetõ
le harmadik adat, az akkreditációval rendelkezõk
szám, amely mintegy ezer. Ez elég nagy szám, azt jelenti, hogy a felnõttképzési tevékeny-
séget több-kevesebb rendszerességgel tényleg folytatók
mintegy harmada rendelkezik
olyan tanúsítvánnyal, amely igazolja, hogy egy államilag elõírt minõségügyi/minõség-
irányítási követelménynek eleget tett. Kétségtelen az is, hogy kétharmadukról ugyan-
ez nem mondható el.
Az elemzést bonyolítja, hogy jelentõs számban tevékenykednek
olyan szervezetek
ezen a felnõttképzési piacon, amelyek több telephelyesek, esetenként tevékenységük
az egész országterületre kiterjed: mivel mindegyik telephelyükön de facto önálló enti-
tásként
jelennek meg, így a gyakorlatban növelik a képzõ helyek számát. Ezen
szervezetek jellemzõje az is, hogy kivételnek nélkül élnek az akkreditáció nyújtotta
elõnyökkel, szövetségekbe, érdekvédelmi szervezetekbe tömörülnek, és igyekeznek
befolyásukat, természetes módon latba vetni a felnõttképzési piaccal kapcsolatos kö-
zösségi döntések meghozatalakor. Jogilag a létszámuk nem jelentõs, de telephelyi
megjelenésüket tekintve számosságuk sokkal inkább az, így ezt a tényt
figyelembe
kellett venni az alábbi kutatás elvégzésekor.
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
5