18. ábra
A 18. ábra olyan képzéseket
tartalmaz, amelyek sem tartalmilag, sem logikailag nem
sorolhatók a többi képzési ágak egyikéhez sem.
Az állami-önkormányzati és a non-
profit szervezetek hangsúlyos volta azonban nem kérdõjelezi meg a tényt,
hogy itt is
zömmel marginális vagy legalábbis speciális igényeket kielégítõ képzéseket látunk,
amelyekkel az akkreditált üzleti szervezeteknek nem áll érdekében hangsúlyosan fog-
lalkozni. A korlátolt felelõsségû társaságokban a szellemi és részben a fizikai tõke
hiányzik; a részvénytársaságokban ezek talán nem, a profitráta számítások azonban
egyértelmûvé teszik a távolmaradást.
A képzési kínálat szervezeti formák szerinti megoszlásának összefoglaló elemzését
az alábbi táblázat mutatja.
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
27
4. táblázat
A képzési kínálat szervezeti formák szerinti megoszlásának legfõbb jellemzõi
A kutatás ezen szakaszában fontos következtetést kell megtennünk. Megfigyelhetõ,
hogy a legfejlettebb, illetve legversenyképesebb gazdaságokban, a felnõttképzésben részt-
vevõk részaránya is a legjelentõsebbek között van. Mindez alátámasztja azt az elvi állás-
pontot, miszerint a felnõttképzésnek kulcsszerep jut a felnõttek tudásának, kompeten-
ciáinak a gazdaság igényei szerinti alakításában. Az eddig vizsgált adatok alapján a ha-
zai felnõttképzési helyzetrõl újabb, részben közvetlen bizonyítékként az a kép bonta-
kozik ki, hogy a hazai felnõttképzés jórészt a közoktatásban nem kellõen,
nemzetközi
összehasonlításban is gyengén kimunkált néhány (alap)kompetencia, így elsõsorban
a nyelvi és az informatikai kompetencia területén igyekszik a lemaradást behozni, a lyu-
kakat betömni. Teszi ezt zömmel profitorientált szervezetekben, ahol a képzõk nagy va-
lószínûséggel ugyanazok a pedagógusok, akik a közoktatási alapképzésben
ezt a kom-
petenciát akár saját akaratukon kívül sem tudják/képesek megvalósítani. Mindez va-
lójában a közoktatási feladatok magán és tranzakciós költségeit növeli, csak éppen
a költségek formálisan a felnõttképzésben jelennek meg. Ugyanakkor a gazdaság igé-
nyeit kiszolgáló vagy kiszolgálni igyekvõ képzések elsõdlegesen az állami-önkor-
mányzati szektorhoz kötõdnek, ahol viszont, különösen a felnõttképzési intézményi
akkreditált szakiskolák, szakképzõ iskolák és egyéb szakképzõk tevékenységében
nem elhanyagolható tényezõt játszik a túlélésért folytatott küzdelem.
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
28
Képzési kínálati ágak
legfõbb jellemzõi
Nyelvi képzések
Betéti társaságok, kft-k túlképviselete,
állami-önkormányzati és
non-profit szervezetek
alulreprezentáltsága
Informatikai képzések
részvénytársaságok relatív túlreprezentáltsága
Gépjármûvezetõi képzések
Kft- és bt-k abszolút dominanciája, a non-profit és az
állami-önkormányzati szektor de facto kiszorult.
Egészségügyi képzések
Állami-önkormányzati és non-profit szektor 75%-os
súlya, a többiek gyakorlati érdektelensége
Mûszaki-ipari képzések
Állami-önkormányzati és non-profit szektor 75%-os
súlya, a többiek gyakorlati érdektelensége
Kereskedelmi-vendéglátóipari képzések
Állami-önkormányzati és non-profit szektor
számarányához képesti dupla szerepe
Közgazdasági-jogi képzések
A részvénytársaságok jelentõs súlya mellett
a „mindenki tortája”
Egyéb szolgáltatási képzések
A kft-k dominanciája elsõsorban az
állami-önkormányzati szektor rovására
Agrárképzések
A szervezeti formák megoszlása alapján ezen
a területen a felnõttképzés
de facto
állami feladat maradt.
Más, egyéb képzések
Az állami-önkormányzati szektor túlsúlya
III.2. Regionális áttekintés
A következõkben, hasonló szerkezetben regionális elemzést hajtunk végre, melynek
célja annak a nyomon követése, hogy az országos sajátosságokhoz képest mennyire
érhetõk tetten regionális eltérések. Különösen annak a fényében releváns ez szá-
munkra, hogy láttuk, az akkreditált intézmények területi elhelyezkedése és az ország
régiónak/megyéinek gazdasági fejlettsége között szignifikáns
kapcsolatot csak igen ke-
veset lehet felfedezni, ezért némi joggal várható, hogy regionális szinten az egyes
régiókban, megjelenik valamilyen típusú, irányú sajátosság.
III.2.1. A Dél-alföldi Régió
Elemzésünket a dél-alföldi régió adataival kezdjük. Az elemzés
szerkezete teljesen
hasonló lesz az országos elemzésben látottakkal, azaz vizsgáljuk:
• a szervezetek és a képzési általános eloszlását,
• az egyes szervezeti formákhoz tartozó képzõk képzési kínálatát, illetve
• a képzési kínálat szervezeti formák szerinti eloszlását.
Különbség mindössze abban fog mutatkozni, hogy azokat a táblákat és ábrákat kö-
zöljük, amelyekbõl releváns információ nyerhetõ, akár alátámasztja ez az információ
az országos elemzés adatait és következtetéseit, akár új, regionális sajátosságot hor-
doz.
A vizsgálatba vont akkreditált szervezetek képzési kínálata, valamint szervezeti
forma szerinti megoszlása a dél-alföldi régióban az alábbi két ábra szerint alakult.
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
29