Alapismereti jegyzet ifjú polgárőröknek (2015.) Írta: Dr. Christián László tanszékvezető egy docens
A polgárőrség helye, szerepe a rendvédelemben
Yüklə 208,29 Kb.
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- A polgárőrség legfontosabb alapértékei
- A polgárőri tevékenység jogi alapjai
A polgárőrség helye, szerepe a rendvédelemben
A polgárőrség történő első írásos utalás 1532-ből származik a soproni mustrajegyzékben. (A mustra latin eredetű szó, jelentése számba vesz, megmutat. 1808-ban újjászervezték a polgárőrséget, ugyanis törvénybe foglalták a szabad királyi városok belső biztonságának védelmére a polgárőrség megalakítását. 1809-ben pedig országosan is összeírták a polgárőrséget, innen tudjuk, hogy Szegeden 3087 fő, Debrecenben 1641 fő, míg Győrben 1340 fő polgárőr volt. 1914-ben Belügyminiszteri rendelet született, amely azt tartalmazta, hogy a közrend és közbiztonság megóvása érdekében polgári őrségeket állítsanak fel. 1945 után a települések közbiztonsági feladatainak ellátásba önkéntes szervezetek és önkéntes rendőrök vettek részt, alapvetően a rendőrséggel együttműködve. A rendszerváltás időszaka rendészeti szempontból is mérföldkő volt, ugyanis robbanásszerűen megnövekedett az elkövetett bűncselekmények száma. A bűnözés elleni harcban a rendőrségnek önkéntes segítőkre is szüksége volt. Érzékelve az emberek, a közösségek és a társadalom igényét ebben a helyzetben 1991 április 24-én alakult meg az Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége (ÖSZOSZ), amely az Országos Polgárőr Szövetség jogelőd szerve. Elnöknek dr. Kopácsi Sándort (1922, Miskolc-2001, Torontó) rendőr altábornagyot választották, aki egyébként 1956-ban Budapest rendőrfőkapitánya volt. Céljuk a települések biztonságának erősítése, a lakókörnyezetet veszélyeztető bűncselekmények megelőzése, a közlekedési balesetek megelőzése, a gyermek és ifjúságvédelem erősítése, valamint az állami feladatokat ellátó szervek munkájának lakossági segítése. Az ÖSZOSZ 1991. november 30-án, Országos Polgárőr Szövetségre változtatta nevét. A polgárőr mozgalomnak a rendszerváltás utáni első éveiben egyszerre kellett felvenni a versenyt a bűnözéssel, kellett megismertetnie magát az emberekkel, elfogadtatni a rendőrséggel a kezdeményezést és kivívni a társadalom, a politika támogatását, elismertségét. Az OPSZ elnöke 1997-től Dr. Túrós András rendőr altábornagy, korábbi országos rendőrfőkapitány és belügyminiszter-helyettes. Vitathatatlanul az ő irányítása alatt vált a polgárőrség egységes, kiemelten közhasznú bűnmegelőzési tömegszervezetté, amely a társa dalmi elismertsége mellett az állam törvénybe foglalt elismerését is kiérdemelte. Az alapítás óta eltelt bő két évtized alatt az OPSZ jól szervezett, egységes szemléletű, egyben hazánk messze legnagyobb létszámú társadalmi bűnmegelőzési szervezetévé vált, 2015-ben tagjainak száma meghaladja az ötvenezret. Nem túlzás azt állítani, hogy mára a polgárőrség a Kormányzat stratégiai partnerévé, a rendőrség első számú szakmai szövetségesévé lépett elő.
Most vizsgáljuk meg azt, hogy melyek azok a kiemelendő értékek, célkitűzések, amelyek sikeressé tették és teszik a polgárőr mozgalmat. Az önkéntességen alapuló, társadalmi mozgalmak könnyebben vívják ki az emberek bizalmát, hiszen azok társadalmi beágyazottsága gyorsabban erősödik. Az 1991-től eltelt két és fél évtized alatt szinte minden magyar állampolgár ismeri a polgárőrséget és tisztában van annak küldetésével. A kiterjedt, országos szervezetrendszer okán társadalmi ismertsége szintén sokat nyom a latban. Társadalmunkban a polgárőrség meghatározó szerepet tölt be, ráadásul most minden korábbinál nagyobb szükség van rá. Olyan időket élünk, amikor a közösségek önvédelmi mechanizmusát meg kell próbálni újjáéleszteni, azt, hogy az emberek odafigyeljenek egymásra, felelősséget viseljenek egymás iránt. A Polgárőrség ennek az egyik leghitelesebb szervezete lehet. Idézzük fel röviden a XX. század első feléből a magyar falvak világát. Akkoriban a lopást a falu keményen büntette, hiszen teljes kirekesztés járt a tolvajnak, attól kezdve szégyen tapadt a névhez, az egész család ki lett átkozva. Emiatt viszonylag ritka volt az ilyen bűncselekmény. Ezt jelentette a közösség összetartó ereje. Ehhez képest manapság a vidék Magyarországán rengeteg problémával kell szembenézni az ott élőknek. A kistelepülések egy jelentős része kihalóban, sok egyedül élő, kiszolgáltatott ember lakik a falvakban, tanyákon. Napjainkban a közösség összetartó ereje sokkal gyengébb, mint egy évszázaddal korábban. Nem véletlen, hogy hazai és nemzetközi példák is arról tanúskodnak, hogy a szomszédok, az lakóközösség tagjai sokat tehetnek egymásért. Hazánkból a SZEM: Szomszédok Egymásért Mozgalmat emelnénk ki, míg külföldről az ismert jó bevált módszert Neighbourhood Watch: szabad fordításban vigyázó szomszédok az egyik legismertebb társadalmi, bűnmegelőzési kezdeményezés. Visszatérve az alapértékekhez szót kell ejteni az önkéntességről. Felgyorsult világunkban egyre kevesebb időnk jut a családra, barátokra, a közösségekre önmagunkra, egyáltalán bármire. Éppen ezért hatalmas áldozat, hogy az ötvenezer hazai polgárőr az értékes szabadidejének egy jelentős részét hajlandó a helyben élők javára, biztonságának javítására felajánlani. A polgárőrség korábban említett társadalmi beágyazódása annak köszönhető főként, hogy a település legtöbb lakója, ismeri a polgárőrt, tud róla és úgy van vele, hogy „közülünk van a polgárőr”. A folyamatos állampolgár közeli működés, ezáltal az emberek és az közösségek szolgálata, helyi igények kielégítése sokat segít abban, hogy az emberek jobban biztonságban érezzék magukat, javuljon a szubjektív biztonságérzetük. Ráadásul a rendőrrel szemben a polgárőrt nem helyezik át a szolgálat érdekében más településre, más megyébe vagy országrészbe, ezért a polgárőrök iránti bizalom növekszik az állandóság és kiszámíthatóság okán. A polgárőrséget helyi és országos szinten egyaránt ismerik, komoly állampolgári bizalom mutatkozik a szervezettel szemben és egyre fokozódó állami támogatás is érzékelhető. A polgárőrség pozitív társadalmi megítélése tükröződik vissza egy néhány évvel ezelőtti felmérésből, amelyből az derült ki, hogy bár a válaszadók egy jelentős része nem látott még akcióban polgárőrt, mégis nagymértékben vélik eredményesnek a Polgárőrség megelőző tevékenységét. A válaszadók nagy többsége támogatná a Polgárőrség szerepének növelését, és csak elenyésző része csökkentené azt.
Az, hogy a magyar Országgyűlés megalkotta a polgárőrségről és a polgárőri tevékenységéről szóló 2011. évi CLXV. törvényt, ezáltal a polgárőr mozgalom saját jogszabályt, és abban számos jogosítványt kapott, az egy nagyon komoly mérföldkő. Az eltelt két évtizedben a Polgárőrség jelentősége fokozatosan nőtt, mára a Kormányzat stratégiai partnerként, a Rendőrség pedig meghatározó szövetségesként tekint a közrend, közbiztonság fenntartása tekintetében a Polgárőrségre. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy ki lehet polgárőr? Az a 18. életévét betöltött, cselekvőképes és büntetlen előéletű személy, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és magára nézve kötelezőnek ismeri el a polgárőrökre vonatkozó szolgálati és etikai szabályzatokat. A polgárőrség szervezete a következőképpen épül fel: 1.) helyi polgárőr egyesületekből, 2.) területi (megyei) polgárőr szövetségekből és 3.) Országos Polgárőr Szövetségből áll. A polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el. A polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el. A polgárőr egyesület politikamentes társadalmi szerveződés, alapfeladata a helyi közrend és közbiztonság védelme, bűnmegelőzésben való közreműködés, ennek érdekében különösképpen járőrszolgálatot, jelzőőri tevékenységet végez. A polgárőr egyesület alapfeladatát akkor végezheti, ha a területi rendőr-főkapitánysággal írásbeli megállapodást kötött és az OPSZ-, valamint a területi polgárőr szövetség tagja. A polgárőrség a rendőrséggel történő együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja. Amennyiben a rendőrség a polgárőrszervezet működési területét érintő fokozott ellenőrzést (=”rendőri akciót”) hajt végre, a fokozott ellenőrzés ideje alatt – a rendőrség kérésére – a polgárőrség a feladatainak végrehajtását és szolgálatának szervezését egyezteti a rendőrséggel. A polgárőr a közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínén a polgárőr a rendőrség megérkezéséig önállóan, azt követően a rendőrség felkérésére és utasításainak megfelelően folytathatja a jelzőőri tevékenységét. A jelzőőr a tevékenységét legalább 10 méterrel a közúti közlekedési baleset helyszíne előtt látja el. A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínére érkezését követően haladéktalanul értesíti a rendőrséget. Értesítése kiterjed különösen a baleset jellegére, a sérültek számára. saját megítélésére, hogy szerinte milyen veszélyhelyzet állt elő. A jelzőőri feladatellátást formaruhában kell végezni. A polgárőr – a polgárőrség és az óvoda, valamint az általános iskola értesítése mellett – jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében jelzőőri feladatokat ellátni. A jelzőőr nappal jelzőtárcsával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén piros fényt adó lámpával irányítja a forgalmat. Munkáját egyértelműen látható, illetőleg hallható jelzésekkel köteles összehangolni. A jelzőőrnek és jelzéseinek a megállási látótávolságból folyamatosan láthatóknak kell lenniük.
|