Alapismereti jegyzet ifjú polgárőröknek (2015.) Írta: Dr. Christián László tanszékvezető egy docens

A polgárőrség együttműködő partnerei

Az együttműködés a felek közötti kölcsönös előnyökön nyugvó megállapodást jelent, valamely tevékenység vagy feladat közös ellátására illetve megoldására. A modern társadalom közbiztonsága kollektív, kooperáción alapuló termék, amelyet a jogkövető társadalom közös összefogással hoz össze, a rendőrség önmagában nem tud megfelelni ennek az elvárásnak.

A polgárőr szervezet a tevékenysége során folyamatosan együttműködik a rendőrséggel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel.

Együttműködhet továbbá az önkormányzati tűzoltóságokkal és az önkéntes tűzoltó egyesületekkel, az állami és önkormányzati szervekkel (lásd az alábbi felsorolást), a Nemzeti Adó-és Vámhivatal vámszervével, a közlekedési hatósággal, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálatokkal, az erdészeti szakszemélyzettel, valamint a hivatásos vadászokkal. Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik.

Kik lehetnek még az együttműködésben érintett szereplők?

• 
  Nagyon meghatározó az adott településen/területen élő és dolgozó állampolgárok minél szélesebb köre.
  
• 
  Állami (kormányzati, igazságszolgáltatási, rendészeti, államigazgatási) szervek.
  
• 
  Önkormányzati szervezetek, intézmények (oktatási, egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális, idősügyi stb.).
  
• 
  Helyben működő gazdasági vállalkozások (cégek).
  
• 
  A helyi közösségek különböző csoportjai, különösen az úgynevezett „civil szféra” a kulturális, sport, szabadidős vagy egyéb irányultságú önkéntes társadalmi szerveződések, amelyek az adott településen működnek.
  

A rendőrség. A közbiztonsági feladatok végrehajtásában - a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás megkötése után- a polgárőr szervezetek is közreműködnek. A polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el. Kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet az Rtv. alapján a rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában.

Katasztrófavédelem. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alapvető rendeltetése a magyar lakosság élet- és vagyonbiztonságának, a nemzetgazdaság és a kritikus infrastruktúra elemek biztonságos működésének védelme, amely kiemelkedően fontos közbiztonsági feladat. Ezért az OKF országos hatáskörű rendvédelmi szerv.

A katasztrófavédelem szervezetének küldetése:

• 
  a katasztrófák hatósági megelőzése;
  
• 
  a bekövetkező polgári veszélyhelyzetekben a mentés végrehajtása;
  
• 
  a védekezés megszervezése és irányítása;
  
• 
  a káros következmények felszámolása;
  
• 
  a helyreállítás és újjáépítés megvalósítása.
  

Önkormányzati partnerség. A települési önkormányzat feladatai között szerepel a közbiztonság helyi feladatairól történő gondoskodás, melynek érdekében a helyi közbiztonságról, valamint vagyonának, és más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat (=önkormányzati rendészeti szerv/közterület felügyelet). Az önkormányzati rendészet vagy közterület felügyelet az alaptevékenységét a területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli megállapodás alapján a rendőrség szakmai felügyeletével végzi. Fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a helyi közbiztonság hatékonyabb fenntartása érdekében a rendőrség, a polgárőrség, ahol van ott az önkormányzati rendészet és maga az önkormányzat szoros együttműködésben lehet csak eredményes. Az önkormányzat, a közösség és az állampolgárok részéről jelzések érkezhetnek a közbiztonsági problémákról, valamint elvárások és észrevételek a polgárőrség tevékenységével kapcsolatban. A helyi közösség igényeit az önkormányzat fogalmazhatja meg. Az önkormányzatok gyakran pénzügyi lehetőségeik szerint támogatják a rendőrséget és a polgárőrséget.

A gazdasági szerepkők közül a polgárőrségnek a legszorosabb kapcsolata a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző magánbiztonsági cégekkel alakult ki. Ma Magyarországon mintegy 127.000 ember rendelkezik személy- és vagyonőri végzettséggel és mintegy 3000 cég érintett a magánbiztonsági piacon. A magánbiztonsági szolgáltatók és a teljes magánbiztonsági szféra egyre nagyobb mértékben veszi ki a részét a közrend, közbiztonság fenntartásában, ugyanis egyre több olyan terület van, ahol a rendet és a biztonságot, nem az állam és a rendőrség, hanem a tulajdonos vagy az üzemeltető köteles fenntartani. Ekkor magánbiztonsági őrző védő társaságokkal kötnek polgári jogi szerződést amely alapján azok ellátják az adott terület őrzését, védelmét. Ilyenek példának okáért a nagy bevásárlóközpontok, sportlétesítmények vagy a metró területe.

A demokrácia fejlődésével egyre nagyobb az igény, hogy a társadalom minél szélesebb rétegét vonjuk be a közügyek gyakorlásába. A polgárok a közügyekkel kapcsolatos véleményüket pártokba és civil szervezetekbe tömörülve fejezik ki. A jogalkotó a civilek jogállásáról szóló törvényben jelentős jogosítványokkal ruházza fel a civil szerveződéseket, és velük a jogalkalmazóknak is együttműködést írt elő. Így helyi szinten az önkormányzati hatalomgyakorlásban képviselőjük útján kivehetik a részüket, és érvényesíthetik elképzeléseiket. A civil szervezetek lehetnek kis lakóközösségi szerveződések, sportegyesületek vagy nyugdíjas klubok, társadalmi és karitatív szervezetek stb.

A polgárőr rendkívül hasznos információt kaphat a helyi civil szervezetektől a különféle problémákról, ugyanakkor be is vonhatja az érintetteket annak megoldásába. Ennek érdekében meg kell ismernie a területén működő szervezeteket, ki kell alakítani velük a kapcsolatot, fel kell mérni azok lehetőségeit. A rendszeres kapcsolattartás a kölcsönös bizalom kiépítésnek alapja.

6.