Alapismereti jegyzet ifjú polgárőröknek (2015.) Írta: Dr. Christián László tanszékvezető egy docens

Magyarország bűnügyi helyzete

Egy ifjú polgárőrnek nem árt ismerni néhány alapinformációt hazánk bűnügyi helyzetéről. Előtte azonban ismerkedjünk meg a legalapvetőbb fogalmakkal a téma kapcsán. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyesnek tekintendő az a cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. A bűncselekmények rendkívül sokfélék lehetnek, csak néhány példát felhozva beszélhetünk tulajdon elleni (pl. lopás), élet, testi épség elleni (pl. testi sértés) bűncselekményekről, vagy egészséget veszélyeztető bűncselekményekről (pl. kábítószer kereskedelem), emberi méltóságot sértő (pl. rágalmazás) bűncselekményekről.

A szabálysértések a bűncselekményeknél enyhébb fokú jogsértések, a szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény) megfogalmazása szerint enyhébb fokban veszélyesek a társadalomra.

A bűncselekményen és szabálysértésen túl még beszélhetünk a társadalmi együttélés szabályairól is, amelyeket az egyes önkormányzatok szabályoznak önkormányzati rendeletben. Ezeket az adott településre vonatkozó szabályokat jórészt a helyi önkormányzat határozza meg a helyi lakosok számára. Ebbe a körben kerül szabályozásra többek között a köztisztaság, a közterületi alkoholfogyasztás és a köznyugalommal kapcsolatos előírások. A polgárőrség számára kiemelt feladat a bűncselekmények és a szabálysértések mellett a közösségi együttélési szabályok betartásának figyelemmel kísérése.

2014-ben Magyarországon 329.575 regisztrált bűncselekményt tartottak nyílván, a regisztrált bűnelkövetők száma pedig 105.623 fő. A legtöbb a vagyon elleni bűncselekmény, amely az összes bűncselekmények hozzávetőleg felét teszik ki. Amennyiben az utóbbi évek bűnügyi statisztikáit vizsgáljuk, akkor pozitív tendenciáról számolhatunk be. A rendszerváltás után 1998-ban volt a legmagasabb az elkövetett bűncselekmények száma: 600.621, 2005-ben: 436.522, 2010-ben: 447.186.

A regisztrált bűncselekmények száma azt jelenti, hogy az állam erre felhatalmazott bűnüldöző szerveinél ennyi bűncselekményre derült fény és történtek meg a szükséges intézkedések az egyes ügyekben. Azonban kriminológusok már számos alkalommal rámutattak, hogy a hivatalos bűnügyi statisztikában szereplő bűncselekmények száma, valamint a ténylegesen elkövetett bűncselekmények száma között jelentős eltérés mutatkozik. Ezt hívjuk látenciának, azaz rejtve maradó bűncselekményeknek. Egy külföldi viktimológiai, azaz áldozatkutatásban megállapítást nyert, hogy a visszaélés kábítószerrel, a családon belüli erőszak és a gazdasági bűncselekmények a legnagyobb látenciával bíró bűncselekmények. Magyarországon 2003-ban elvégzett legnagyobb áldozatkutatás rávilágított arra, hogy a regisztrált bűncselekményeket jócskán meghaladja a látenciában maradó bűncselekmények száma. Más kutatások arra irányítják a figyelmünket, hogy az internet világában a kibertérben elkövetett jogsértések több, mint 90%-a marad látenciában. Különösen aggályos mindez, ha a hazánkban is egyre gyakrabban előforduló internetes zaklatásos vagy gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyekre és azok társadalmi következményeire gondolunk. Fentiek tekintetében érdemes azon elgondolkodni, hogy miért marad számos bűncselekmény és egyéb jogsértés látenciában és nem kerül a hatóságok látókörébe. Az állampolgárok sokszor nem tesznek feljelentést az általuk elszenvedett bűncselekményről a rendőrség felé, mert az emberek egy része nem bízik abban, hogy előkerül az elkövető, sokan úgy gondolják, hogy a kár mértéke nem olyan nagyságrendű, amely miatt vállalják a hosszadalmas, néha kissé körülményes eljárást. Ez azonban fontos üzenetet hordoz a polgárőrség számára. Egyrészt a megfelelő társadalmi tudatosítás keretében a polgárőrség rendkívül sokat tehet a bűnmegelőzés terén azért, hogy minél kevesebben váljanak bűncselekmények áldozataivá. Másrészt a polgárőrségnek kiemelt küldetése a szabálysértések és bűncselekmények megszakítása, illetve a megtörtént bűncselekmények esetén annak elérése, hogy a jogsértések a hatóság tudomására juthassanak.

Most foglalkozzunk egy kicsit a kibertér veszélyeivel. Először néhány adat az online tér elképesztő térhódításáról. Egy 2014 februárjában végzett, internet használati szokásokat vizsgáló kutatás alapján a föld teljes lakosságának (7,1 milliárd fő) 37%-a, mintegy 2,64 milliárd fő internethasználó és hozzávetőleg 1,858 milliárd fő közösségi média felhasználó. Ráadásul a felhasználók száma folyamatosan nő 1993 óta. Jelenleg másodpercenként hozzávetőleg 38.000 keresés történik a Google-ben, percenként 100 órányi új videó kerül feltöltésre a YouTube-ra, havonta kb. 250.000 ezer új alkalmazást töltenek le az Apple felhasználók, és havi 30 milliárd tartalom megosztás történik a Facebook-on. 2013-ban több mint 100 milliárd e-mail került elküldésre illetve fogadásra, és ugyanezen esztendőben kb. 75 milliárd dollárt keresett az Amazon az online eladásokon.

Az erőszak, a bántalmazás, a zaklatás, a fenyegetés sajnos világszerte terjed, és nem kíméli sem az iskolát, sem a magánéletet, sem az online világot. A legnagyobb veszély a tinédzserekre, elsősorban középiskolás korosztályra -14-18 év közöttiekre- leselkedik, derül ki az Országos Kriminológiai Intézet aktuális kutatásából (TABBY in Internet projekt). Az online bántalmazás (angol szakkifejezéssel: cyberbullying) különböző formákban jelenhet meg, és gyakran szoros kapcsolatban áll az iskolai erőszakkal, illetve abból indul ki. Előfordul, hogy az iskolában bántalmazott diákok az online környezetben vágnak vissza, vesznek elégtételt az elszenvedett sérelmekért. Ilyen például bántó pletyka terjesztése a közösségi oldalon, sértő kép közlése, az érintett személyi adataival való visszaélés, degradáló komment írása vagy valakinek a kiközösítése. Három dolgot érdemes kiemelni. Egyrészt nagyon megfontolandó, hogy mit írunk le és milyen tartalmat osztunk meg az interneten, hiszen amit egyszer leírunk, megosztottunk, az valamilyen formában ott marad, mert az ilyen bejegyzések teljes mértékben nem törölhetők. Másrészt az online térben a nagy nyilvánosság előtt zajlik minden, sokan szereznek tudomást a feltöltött információról, és az adatainkat ezeken a csatornákon nem tudjuk jól levédeni. Egy másik jellemző vonás, hogy a cyber bántalmazás célja a fájdalomokozás, a harmadik pedig, hogy ismételten vagy folyamatosan, visszatérő jelleggel történik. Az internet megadja azt a lehetőséget, hogy névtelenek, láthatatlanok maradjanak az elkövetők, az arcukat nem kell vállalniuk, mindez felbátorítja őket. Könnyebben kimondanak bármit, legszélsőségesebb esetben akár a másik halálát is kívánhatják! Ezt leírják, és a többiek még like-olják is. Sokszor az iskolai erőszakból indul ki és az online szférába csap át a bántalmazás, akár ugyanaz az agresszió folytatódik, csak kiélezettebb helyzetben. Az online zaklatás komoly veszély a mai fiatalok számára, ezért legyünk nagyon körültekintőek, kivel ismerkedünk az interneten, milyen adatokat, fényképeket oszt meg magáról valaki. Az internetes zaklatások miatt sajnos több tinédzser is öngyilkosságot követett el világszerte az utóbbi években.

Tanulságos kísérletet hajtott végre a közelmúltban egy külföldi fiatalember az egyik legnépszerűbb közösségi média felületen, álprofiljának segítségével. 10-14 év közötti lányokkal ismerkedett meg, majd rövid online ismeretség után „randira” hívta őket. A többség elfogadta a meghívást, anélkül, hogy tudta volna, kivel fog találkozni. A fiatalember értesítette a lányok szüleit és így a randin a szülők is megjelentek, megdöbbenést okozva a felelőtlen tinédzser lányoknak.

A magyarországi TABBY kutatás szerint a budapesti 15-16 éves felhasználók 34%-a találkozik személyesen is az interneten megismert „barátaival”. A találkozás előtt azonban nem árt végiggondolni egy ilyen személyes találkozás lehetséges veszélyeit és kikérni a szülők véleményét.

Előzzük meg a bajt, legyünk nagyon körültekintőek, megfontoltak a kibertérben és segítsünk ebben barátainknak is. A szülőknek célszerű beszélgetni kell a gyerekével, a bizalmába férkőznie, nem tiltani, hanem megérteni, ami vele történik az online világban. Azonban az internet óriási szakadék is egyben a két generáció között, és a szülő kevesebbet tud róla, meg a gyermekét körülvevő kortárs csoportról is. Egy felnőtt kívülállónak ezért nehezebb felmérnie, milyen folyamatok játszódnak le a gyerekek között, miért kell komolyan venni a hálóra feltett kijelentéseket, mi lehet egy fotó sorsa, milyen sérelmek érhetik a gyermekét az online közegben. Éppen ezért egy csoporton belüli ifjú polgárőr rengeteget segíthet egy ilyen helyzetben, felhívhatja a veszélyre a társai figyelmét, vagy ha szükséges, értesítheti a szülőket, rendőrséget.

A középiskolás korosztályra leselkedő másik kiemelt veszélyforrás: a kábítószer. Sokan úgy gondolják, hogy egy-egy alkalommal „bocsánatos bűn”, ilyen vagy olyan ártalmatlannak hitt szert kipróbálni. Számtalan kábítószerfüggő személy is így kezdte, majd az élete tragikus fordulatot vett. Ne feledjük, hogy a kábítószer fogyasztás számtalan egészségügyi kockázatot és veszélyt rejt, ráadásul a fogyasztás is bűncselekmény. Az ifjú polgárőr társai életét mentheti meg, ha kellően figyelmes és körültekintő és észreveszi az intő jeleket.

3.