II.5.4. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés
-
Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkört teremtünk, mivel az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége.
-
Gyermekeinket már az óvodába lépéskor kedvező hatások érik: óvodai játszóház, beszoktatás, szeretetteljes légkör.
-
Az óvodánk alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemzi.
-
Óvodánk egyszerre segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, „én” tudatának alakulását, és teret enged önkifejező törekvéseinek.
-
Óvodánk annak elfogadására, megértésére neveli a gyermekeket, hogy az emberek különböznek egymástól.
-
A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl. az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és az akaratának (önállóságának, önfegyelmének, szabálytudatának), szokás és normarendszerének megalapozása.
-
Az óvodánk a gyermekek nyitottságára épít és ahhoz segíti gyermekeinket, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjanak csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.
-
A gyermekeink magatartásának alakulása szempontjából az óvodapedagógus az óvodánk valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.
-
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint óvodánk együttműködik az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
Társas kapcsolatok
Óvodánk lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; neveli a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.
A gyermekek érezzék jól magukat csoportjukban. A gyermek felnőtt kapcsolatban domináljon a szeretet, odafigyelés, megértés, türelem, a másság elfogadása. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányító és társ is.
Érvényesüljön az értelmes fegyelem, mely a biztonságot, nyugalmat biztosítja.
A gyermek-gyermek kapcsolatban egymás megismerése, a tolerancia, a másság elismerése és elfogadása érvényesüljön.
Sikerkritériumok
-
Ragaszkodnak az óvodához, a felnőttekhez és egymáshoz, ezt szavakban és tettekben is kifejezik.
-
Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása.
-
Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel, együttműködés.
-
Legyenek képesek az egymás közti konfliktusok kezelésére.
-
A felnőtt kérése nélkül is szívesen segítenek egymásnak.
-
Meghallgatják egymást és a felnőtteket.
-
Az iskolába lépésre szociálisan éretté és fejletté válnak.
II.5.5. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
-
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – óvodánk nevelőtevékenységének egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet.
-
Óvodai nevelésünk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
-
Az értelmi nevelés során további feladatunk: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek, érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése.
-
Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása.
Sikerkritériumok
-
Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése.
-
Képes vizuális, auditív differenciálásra.
-
Térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni.
-
A keresztcsatornák működése korának megfelelő.
-
Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is.
-
Figyelme korához képest tartós.
-
Gondolkodására a problémamegoldására törekvés és a kreativitás jellemző.
-
Helyesen, tisztán, érthetően beszél.
-
Kérdésre minimum egyszerű mondattal válaszol.
-
Szókincse korának megfelelő.
-
Jól használja a metakommunikációs eszközöket.
-
Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel.
-
Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját.
-
A közölt információt megérti.
-
A kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja.
-
Bátran kérdez.
-
Verbális emlékezete korának megfelelő.
-
Egyszerűbb történetet, mesét képes önállóan is elmondani.
-
Ismeri és használja az udvariassági szavakat.
-
Tud szemkontaktust teremteni és tartani.
-
Élményeit és gondolatait el tudja mondani.
-
A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes magát megértetni.
II.5.6. Az óvodai élet tevékenységi formái
Programunk két alappillére
II.5.6.1. Játék
-
-
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze. A játék (szabad) képzettársításokat követő szabad játékfolyamat, a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melyet mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul igyekezzünk kielégíteni. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.
-
A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
-
A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Óvodánk és az óvodapedagógusaink feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítsunk a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.
-
A játék folyamatában óvodapedagógusaink tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.
-
Óvodánkban előtérbe helyezzük a szabad játék túlsúlyának érvényesülését.
-
A játék kiemelt jelentőségének az óvodánk napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.
A különböző játékfajták tartalmának gazdagítása az egyéni sajátosságok figyelembe-vételével
Folyamatismertetés
3-4 éves korban: Gyakorlójáték – egyszerű mozgások ismételgetése, játékeszközök rakosgatása, hangok, szótagok, szavak, rövid ritmusok ismétlése.
A többszöri megismétlés jelenti az örömet.
E játékfajta lehetőségeit az udvaron is biztosítjuk. (víz, homok, kavics, stb.)
Szerepjáték – egyszerű, egyszeri cselekvés, melyben elsődleges tényező a szerep. Az óvónő vállaljon szerepeket, mely legyen minta a gyermekek számára.
Építő, konstruáló játék – az összerakás, szétszedés, szerkesztés technikáját, lehetőségeit megismertetni.
Tegyük lehetővé, hogy a gyermek minél gyakrabban élje át az “ én készítettem “ örömét.
Szabályjátékok – Az egyszerűbb mozgásos szabályjátékok jellemzőek erre az időszakra (fogócska, bújócskák, jelre történő helyváltoztatás, stb.)
Értelmi képességeket fejlesztő játékok – kockák, egyszerű képösszerakók, puzzlék.
Barkácsolás – Az óvónő egyszerű játékokat, eszközöket, bábokat készít a gyermekek előtt, megjavítja a megrongálódott játékokat. Ezzel előkészíti a barkácsolást.
Bábozás, dramatizálás – Figyelmüket általában a bábu mozgatása kelti fel. Egyszerű bábokat (ujj, fakanál, sík) biztosítunk a gyermekek számára, melyeket megpróbálnak használni. A dramatizálás eszközeinek felvétele jelent örömet számunkra (fejdíszek, ruhák stb.) Ezekkel rögtönöznek, megpróbálnak az ismert mesékből részeket eljátszani. A gyermeki kezdeményezéseket segítse az óvónő.
4-5 éves korban: Gyakorlójáték – A szerep és konstrukciós játék elemeként jelenik meg, alárendelve az adott játék feladatának.
Szerepjáték – Önállóan vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számunkra lényeges mozzanatait. Egyre jobban kötődnek a szerepekhez és alakul a társakkal való együttjátszás igénye. Képesek egyszerűbb játék megszervezésére.
Barkácsolás – Segítenek az óvónőknek a játékok megjavításában, valamely szükséges játékeszköz elkészítésében.
Építő, konstruáló játék – Gyakran kapcsolódik a szerepjátékokhoz. A játék érdekében készítenek különböző eszközöket, ezek hatására jobban beleélik magukat az élethelyzetekbe. Az összerakás technikáját az óvónő mutatja meg, de a megvalósítást a gyermekekre bízza.
Szabályjátékok – Az egyszerű mozgásos szabályjátékok bővülnek értelmi képességeket fejlesztő szabályjátékokkal. A megfelelő szabályokat az óvónő alakítja és ellenőrzi betartását. Döntő többségben bekapcsolódik a tevékenységbe (egyszerű társasjátékok, kártyák, logikai játékok)
Bábozás, dramatizálás – Megfelelő tárgyi feltételek álljanak rendelkezésre, (paraván, jelmezek, kézméretű megfelelő bábok), a gyermekek élményeinek, meséinek megfelelően. Kisebb részleteket már el tudnak játszani az ismert meséikből, ezeket segítse az óvónő.
5-7 éves korban: Gyakorlójáték – Nem jellemző erre az életkorra. Esetleg új játék tanulásánál jelenhet meg.
Szerepjáték – Igazán erre a korra jellemző. A gyermekek képesek az együttműködésre, megértik egymás elgondolásait és ahhoz alkalmazkodnak.
Szét tudják osztani a szerepeket és vállalnak kevésbé érdekeset is. Közösen terveznek, szerveznek, válasszák meg a játékeszközöket.
Konstrukciós játék – Egyre igényesebb, bonyolultabb, valósághű alkotásokat hoznak létre. Biztosan kezelik a játékeszközöket. Képesek különböző eszközök kombinálására is.
Szabályjáték – Egyre bonyolultabb szabályok betartására képesek, azt mással is betartják.
Értelemfejlesztő szabályjátékok – Ezek köre és tartalma is egyre szélesedik. Előtérbe kerülnek a bonyolultabb társasjátékok. Ezeket kezdetben felnőtt segítséggel játsszák, de később egyre jobban alkalmassá vállnak az önálló játékra.
Barkácsolás – A szerepjátékot és a bábozást segíti. A létrehozott eszközöket felhasználják tevékenységeikben.
Bábozás, dramatizálás – Lehetőséget adunk az irodalmi alkotások eljátszására. Alkalmat teremtünk, hogy a gyermekek saját elgondolásaik szerint játszhassák el a darabot. Egyedi élmények, szituációs játékok újraélésére lehetőséget teremtünk. Az önkifejezést, önmegvalósítást megfelelő eszközökkel segítjük, támogatjuk.
Az óvodában rangos helyet foglalnak el a népi játékok és néphagyományok is a játéktevékenységek rendszerében. Egyaránt kötődnek a mozgásos, szerep, dramatikus és konstrukciós játékokhoz. A dalos népi játékok gyakorlására is rendszeresen lehetőséget biztosítunk.
Játék az óvoda udvarán: A szabadban is törekszünk a játékfeltételek körültekintő biztosítására.
A megnövekedett játéktér ideális feltételeket teremt a mozgásos játékokhoz, de fontos hogy más tevékenységekhez is legyen megfelelő lehetőség (szerepjátékok, ábrázolási tevékenységek, építkezések, stb.) Az udvaron is legyenek kisebb kuckók.
Sikerkritériumok
-
Örömmel, önfeledten játszik.
-
Képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni.
-
Építmény lemásolására képes.
-
Képes élményei eljátszására.
-
Szívesen vállal szerepet.
-
Betartja a társas viselkedés elemi szabályait.
-
Szabályjáték során betartja a szabályokat.
-
Másokat is figyelmeztet a szabály betartására.
-
Egészséges versenyszellemben tevékenykedik.
-
Játékában elmélyült, kitartó.
-
Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik.
Mozgás
-
A Komplex Prevenciós Óvodai Program fejlesztő programjának átvételéből adódik, hogy a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. A nagymozgásból kiindulva az egyensúlyérzéken át a finommotoros mozgásig mindent magába foglal, mellyel a gyermeki személyiség fejlődését elősegítjük. Az óvoda egész életét átszövi, a testnevelés foglalkozásokon kívül jelen van a szabad játékban, a gondozási feladatokban, a különböző nevelési területekben.
-
A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei.
-
Az óvodáskor a természetes hely, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.
-
A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait.
-
A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységek kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgásokat beépítjük az óvodai élet egyéb tevékenységének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikációm problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére.
-
A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeket, az egészségfejlesztő testmozgást az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára biztosítjuk. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.
Cél: A nagymozgások, szem-kéz koordináció, az egyensúlyérzék, a finommotorika, és a helyes testtartás fejlesztését természetes módon integrálni az óvodai tevékenységeinkbe.
Feladataink:
-
A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának testi képességeinek differenciált, játékos formában történő fejlesztése.
-
A gyermek mozgáskedvének felkeltése, megőrzése, a mozgás megszerettetése.
-
Rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása.
-
A helyes testtartás kialakítása, megőrzése, ill. megelőzés.
-
A testi képességek fizikai erőnlét fejlesztése.
-
Mozgástapasztalatok bővítése, mozgáskészségek kialakítása. A szabad mozgásvágy megőrzése.
-
Az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése mozgáson keresztül.
Mozgásfejlesztésünk elvei:
-
Elfogadjuk a mozgásfejletségben lévő egyéni eltéréseket és a gyermeki képesség optimális fejlesztését biztosítjuk.
-
Biztosítjuk, hogy a tevékenységeket sokszor ismételhessék, megadjuk a próbálkozás, a korrekció lehetőségét.
-
A sokszori gyakorlás során erőfeszítésre, önállóságra és önkorrekcióra serkentünk.
-
A tornával, a mozgásos játékokkal fejlesztjük a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés melyek hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához.
A prevenciós és korrekciós fejlesztőprogram tartalma
Porkolábné Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Óvodai Program adaptációja.
A fejlesztés alapja az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztése a mozgáson keresztül: nagymozgás, finommotorika, szem-kéz koordináció, alak- forma állandóság, egyensúlyérzék, testséma, lateritás, verbális emlékezet fejlesztése, téri tájékozódás, vizuális diszkrimináció, színek.
Sikerkritériumok
-
A gyermekek szeretik és igénylik a mozgást, mozgásigényük, életvitelük részévé válik.
-
Kialakul testsémájuk, oldaliságuk.
-
Téri helyzetekben tájékozódni tudnak, a téri irányokat ismerik.
-
Tudják mozgásukat irányítani, tempóját szabályozni.
-
Finommotorikájuk fejlettsége révén felkészültek az írás tanulásához.
-
Önfegyelmük, figyelmük megerősödik.
-
Egészséges versenyszellemük kialakul.
-
Kialakul helyes testtartásuk.
-
Magabiztosan (csuklószalag nélkül is ) alkalmazza a jobb- bal kifejezéseket.
-
Fizikai erőnléte, állóképessége életkorának megfelelő.
-
Kialakult a szem- kéz, szem-láb koordinációja.
-
Fejlett az egyensúlyérzéke.
-
Képes alkalmazkodni társaihoz, korához képest fejlett az önuralma, toleráns, együttműködő és segítőkész.
-
Ismeri a csapatjáték szabályait.
-
Egészséges versenyszellemmel képes küzdeni.
A kultúra átadása
-
Verselés, mesélés
-
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
-
Rajzolás, mintázás, kézi munka
-
Külső világ tevékeny megismerése
-
Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései
-
Munka jellegű tevékenységek
-
Tevékenységben megvalósuló tanulás
Verselés, mesélés
-
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet.
-
Az anyanyelvi nevelést valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítjuk. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, beszéd, hang, hallásfejlesztés – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenységünk egészében jelen van.
-
A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusokkal, a mozdultok és szavak egységével a gyermeki érzéki, érzelmi élményeket nyújtanak.
-
A magyar gyermekköltészet a népi, dajkai hagyományok gazdag és jó alkalmat kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese (képi, és konkrét formában) feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.
-
A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait és egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok- okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra, és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.
-
Személyes kapcsolatban érzelmi biztonságot nyújtunk a gyermekeknek. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.
-
A gyermeki önkifejezés egyik módja a saját vers- és mesealkotása, dramatizálás, bábjáték, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása.
-
A mindennapos mesélés mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.
-
Óvodánkban a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.
-
A mese- vers tevékenység a gyermekek mindenkori igényének megfelelően spontán és szervezett, tervezett módon jelenik meg. Az ideális körülmények megteremtése mindkét formában elengedhetetlen (hely, idő, nyugodt légkör).
A verselés, mesélés anyagának összeállítási szempontjai
3-4 éves korban:
-
rövid mondókák
-
hintáztatók, höcögtetők, tapsoltatók, ringatók
-
rövid versek állatokról, a természetről
-
láncmesék
-
rövid állatmesék (nép- és műmese)
4-5 éves korban:
-
több versszakos, de egyszerű mondókák
-
vidám hangulatú egyszerű versek
-
állatokról szóló népmesék, egyszerű műmesék
-
témájában az évszakokhoz, a gyermekek világához kapcsolódó versek.
A dramatizálás az egyszerű mesék egyes szereplőinek megválasztásában jelenik meg.
A bábozás során egyre hosszabb részeket játszanak el az ismert meséből.
5-7 éves korban:
-
mondókák közül a különböző kiszámolók, a néphagyományok rigmusai
-
találós kérdések, csúfolók, szólások, mulattató mondókák, felelgetők
-
bonyolultabb állatmesék, tündérmesék (nép- és műmese)
-
folytatásos történetek, elbeszélések
-
több versszakos versek a természetről, állatokról, gyermekekről (érzelmes, humoros)
A nagycsoportban már alkalmanként alkalmazható a lemezről történő mesehallgatás, DVD nézés, ami az óvónő példát adó színes, választékos előadásmódját nem helyettesítheti. Már alkalmas a gyermek egy-egy ismert mese bábozására, dramatizálására a cselekmény megjelenítésével. A mese - vers tevékenység kiemelkedő jelentőségű a gyermek beszédkészségének, metakommunikációjának alakításában.
Sikerkritériumok
-
Kialakulnak az érthető, kifejező beszédkészség alapjai.
-
Várják és kérik a mesét, maguk is részt vesznek a feltételek megteremtésében.
-
A népmesék szófordulatai a felnőtt példa nyomán beépülnek szókincsükbe.
-
Kialakul beszédfegyelmük.
-
Használják a metakommunikációs jelzéseket, jól kommunikálnak gyermekekkel, felnőttekkel.
-
Önállóan mondanak mondókát, több versszakos verset, képesek önálló mesemondásra.
-
Képesek megkezdett történeteket a saját elképzelésük alapján befejezni.
-
A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközöket önállóan használják, részt vesznek azok elkészítésében is.
-
Kialakul igényük a könyv szeretete iránt, azokat megfelelően használják.
-
Képes kitartóan figyelni.
-
A képeskönyvet megbecsüli, vigyáz épségére.
-
Ismeri a színházi magatartás alapvető szabályait.
Dostları ilə paylaş: |
