Erotika és irodalom
Yüklə 2,82 Mb. Pdf görüntüsü
|
141 életet biztosító anyagi helyzet kivívása lett. Élvezni, mulatni, az életet — új magyarsággal szólva — telje- sen «kiélni»: ez volt a kor egyik legfőbb törekvése. A társadalmi osztályoknak eltolódása is hamarosan észlelhető lett. A magyar gentry, melynek erkölcsisége a liberális korszakban egyre inkább elhanyatlott, anyagi- lag is a tönk szélére jutott. Annál inkább elhatalma- sodtak a világháború folyamában piszkos és becstelen úton hirtelen rengeteg vagyont szerzett új gazdagok, akiknek irodalmi ízlése csak a léhaságot, az erotikát áhítozta. A közgazdaság terén a szabadkereskedelmi rend- szerrel párhuzamosan a nagytőkések kezébe jutott az irányító gyeplü, másfelől az ipari munkásság körében egyre jobban hódított az osztályharcot fölidéző s lel- ketlen idegenfajta vezérektől szervezett és irányított szocializmus, mely lényegében tekintve, mint tudjuk, a történelmi materializmus elvében gyökeredzik. Folyó- irataiban «A szocializmus», «Munka Szemléje», »Vilá- gosság», «Úttörő», «Társadalmi forradalom» nem egy helyütt a szabadszerelmet hirdette s hírlapjaiban (főleg a «Népszavá»-ban) szívesen közölt erotikus verseket. A tudományos kutatás nagyrészt szintén a mate- rializmus álláspontjára helyezkedett. A természettudo- mányok tekintélye nőttön-nőtt. A darwinizmus bioló- giájának hirdetése nemcsak hogy hitelvesztetté nem tette a természettudomány művelőit, sőt inkább öröm- mel fogadták még Büchner és Vogt német tudósokat is, kik az új felvilágosodás apostolaiként ellátogattak hozzánk és előadásokat tartottak, melyeket a Pester Lloyd fönnen magasztalt. Még a szellemi tudományok 142 körében is tért hódított a pozitivizmus, mely az anyagelvűségnek csak módosított kiadása, s mely az emberiség fejlődésében is változhatlan természeti tör- vényeket nyomoz. A pozitivizmus hatása alatt a törté- nelmi tudományokban fő föladat lett az anyaggyűjtés, adatközlés, melynek kétségtelenül megvolt a maga tudományos jogosultsága és jó eredménye, de hát- térbe szorította a magasabbrendű történelembölcseleti fülfogást s a szellemi tudományok körében alkalma- zandó módszeres eljárást. Az irodalomtörténet köré- ben szintén a tárgytörténeti érdeklődés uralkodott mindenekfölött, az alkotó egyéniség, az írói lélek, a költői pszyché megértetése helyett. Itt is az adatok özönében elenyésztek az irodalmi életet irányító szel- lemi tényezők. Ha pedig a pozitivista alapon álló irodalomtörténetírók és műbírálók mélyebb fölfogásra törekednek, akkor is csak Taine nyomdokain haladnak s az irodalmi jelenségeket csak expresszív jellegüeknek tartják és a magasabb értékeket nem veszik figye- lembe, esztétikai normákra nem sokat adnak, az etikai szempontokat pedig egyenesen kirekesztik az írói mü- vek értékeléséből. így pl. Schöpflin Aladár, a Nyugato- sok körének legtehetségesebb műkritikusa, «Magyar Írók» c. könyvének (Nyugat kiadása, Bp., 1917.) elméleti részeiben, mint már e mü ismertetői is (Bp. Szemle, 1918. 150—6. 1.; Irodalomtörténet, 1918. 61. 1.) kiemelik, teljesen a történelmi materializmus szempontjából ítélkezik. így érthető, hogy Heltai Jenő, Móricz Zsigmond, Vajda János és Kafka Margit ero- tikus költészetét említett művében ő igen szépen tudja méltatni, kimagyarázni, minden elítélő megjegyzés nél- kül. De sehol sem volt hangosabb minálunk a poziti- 143 vizmus, mint az ú. n. progresszív politikusok folyó- iratában, a «Huszadik Század»-ban, mely legcéltudato- sabban küzdött az egész világnézet uralomrajutásáért. (L. Thienemann Tivadar cikkét: «A pozitivizmus és a magyar történettudományok». Minerva, 1922, I. évf., 1. szám.) A filozófiiai tudományok közül a pozitivizmus hatásának leginkább a pszichológia volt kitéve, mely már-már természettudománnyá látszott átvedleni. A böl- cseleti tudományban nálunk különösen Schopenhauer tanítása lett divatos s erősen éreztette hatását pesszi- mista világnézletével költészetünkben is, főleg a lírá- ban; így névszerint némileg már Reviczky Gyula, még inkább Komjáthy Jenő költészetében. Utóbbi már Nietzsche műveiből is táplálkozott. A magyarság lelki világának megbomlasztására nagy hatással volt különösen a hírlapirodalom, főleg a fő- városi liberális sajtó, mely Ludassy Móric sajtófőnök- től bőkezű támogatásban részesült már ezen korszak elején. E hírlapok körül találni először nagyobb szám- mal zsidó eredetű írókat, többnyire magyarosított ne- vekkel (mint pl. Újvári Péter - Neuwelt Pinkász, Timár Szaniszló = Schwarzenberg Mór, Bedé Jób = Rosenberg Jakab stb.), úgyhogy ez is a hiszékeny nagyközönség félrevezetésére szolgált. A hírlapok leg- nagyobb része már a nyolcvanas évek elején a zsidó kapitalizmus birtokába vagy legalább is irányító hatal- mába került, amelynek fő-fő érdeke lett, hogy egyebek közt a szépirodalmat is fegyverhordozójává szegőd- tesse. Ha keresztény író ilyen hírlaphoz akart dolgozó- társul bejutni, meg kellett tagadnia meggyőződését s a tőkevállalkozás irányának szolgálatába kellett lépnie. Yüklə 2,82 Mb. Dostları ilə paylaş:
|