Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán Pócs, Éva Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán



Yüklə 2,06 Mb.
səhifə19/24
tarix07.12.2017
ölçüsü2,06 Mb.
#14207
1   ...   16   17   18   19   20   21   22   23   24

9292 Dömötör 1981, 132.

9393 Bosnyák 1977, 121.

9494Damjanich János Múzeum lidérc-kérdőíve, Legénd, Nógrád m.

9595 Bosnyák 1977, 118.

9696 Diószegi Vilmos gyűjtése.

9797 Saját gyűjtés, Vanyola, Veszprém m.

9898 Bosnyák 1977, 83.

9999 MNT 27.

100100 Saját gyűjtés, Nógrádsipek, Nógrád m.

101101Fehér 1975,72.

102102 Timaffy 1959, 250.

103103 MNT 27, Nagylóc, Nógrád m.

104104 Saját gyűjtés, Tiszasüly, Szolnok m.

105105 Bihari 1980a, 83.

106106 Uo. 55.

107107 Bogoras 1925, 237.

108108 Schmidt 1980a, 59.

109109 Paulson 1971, 191//–//196.

110110 Az urali népek túlvilág és alvilág elképzeléseiről: Hoppál 1980, 276//–//277. A finn túlvilág a világ északi határa mögött messze északon van (Honko 1980, 212). Párhuzamos túlvilág és alvilág-elképzelések a voguloknál és osztjákoknál: Karjalainen 1931, 183//–//191.

111111 Gurevics 1974, 65.

112112 Eliade 1957, 154.

113113 Archaikusabb szinten a lakóház és háziélet reális és szimbolikus tér- és időbeosztására vonatkozó konkrét vizsgálatok alapján lehet kimondani: (a chamula indiánok) //„//...azt [a lakóházat] továbbra is »a föld köldökének«, »az erkölcsi világegyetem központjának« tekintik//“// (Gossen 1972, 13).

114114 Veres 1976, 348.

115115 Bosnyák 1977, 26.

116116 Takács 1980.

117117 Pl. halottak túlvilágra vezető útja: Eliade 1957, 378//–//379; Karjalainen 1921, 183//–//191; Loorits 1980, 212; a sámán túlvilági utazása hídon át: Eliade 1957, 445//–//47.

118118 A hármasút Hekaté kultuszhelye, az alvilágba/halálba vezető út volt (Kerényi 1977, 31//–//32; Szepes 1975). Mint halottak/démonok/ördögök megjelenési helye //–// a boszorkányhiedelmekkel kapcsolatban //–// az egész európai középkort végigkíséri (Caro Baroja 1971, 97, 111, 115).

119119 Schmidt 1980a, 56.

120120 Leach 1972, 113//–//115; Turner 1972.

121121Siikala 1978, 187//–//191.

122122 Turner 1969, 95; Fejős 1979, 410.

123123 Leach 1972, 115: //„//Az erkölcsi személyiség szent állapotban van, egyfajta tetszhalottként. A közönséges társadalmi idő megállt.//“//

124124(Uo.:) //„//Az erkölcsi személyiség áthelyeződik a szekuláris profán világból a szent világba. Meghal.//“//

125125 Gurevics 1974, 64//–//65.

126126Saját gyűjtés, Galgamácsa, Pest m.

127127Diószegi 1967, 102.

128128Diószegi Vilmos gyűjtése.

129129Diószegi Vilmos gyűjtése.

130130Diószegi Vilmos gyűjtése.

131131Fehér 1975, 78.

132132Fehér 1975, 82//–//83.

133133Diószegi Vilmos gyűjtése, Nagybátony, Heves m.

134134Bosnyák 1980, 103.

135135Fehér 1975, 67.

136136 Bihari 1980a, 37.

137137 Diószegi Vilmos gyűjtése.

138138 Fejős 1981, 23. Mint a szerző megvilágítja: //„//A képzet arra utal, hogy a meghalt ember lelke kapcsolatba került a halottak világával, és onnan visszatérve már elnyert ismeretekkel tud érintkezésbe lépni a halottakkal. ... van aki ... 3 nap és 3 éjjel aludt a halottak között, miközben hatalmát a szűzanyától kapta//“// (uo. 23//–//24).

139139 Saját gyűjtés, Verpelét, Heves m.

140140 Ränk 1949//–//1951; Csilléry 1982; Veres 1975.

141141 Például: //„//Asztalon pólyázni nem szabad a gyereket, mert nem lesz szófogadó. Ott a patka, be lehet ottan pólyálni kedvedre//“// (Pócs 1964, 99).

142142Például: //„//Egyszer a patkalyukba akartam ültetni a kotlót. De jött Csirke Örzsi néni és rám szólt: Még odahasonlítod a tyúkot, ahol az Isten testje sült? Hogy gondolod odaültetni a kotlót?//“// (Pócs 1964, 47) A //„//tűztiszteletre//“// vonatkozó leggazdagabb adatanyagot lásd: Gönczi 1914, 192//–//193.

143143 MNT 20, Boldogkőújfalu, Borsod m.

144144 Pócs 1982, 187.

145145Pócs 1964, 136.

146146Gunda 1947, 281.

147147Diószegi Vilmos gyűjtése, Mekényes, Baranya m. (Lészped, Moldva).

148148Pócs 1965, 53.

149149Például kémény alá: Fehér 1975, 62. Asztalra: //„//Nálunk az a szokás, mikor a halottat eltemetik, akkor az asztalra tesznek kenyeret, s mellé vizet//“// (Bosnyák 1977, 105).

150150Európa minden népénél a téli napforduló, az újév körüli ünnepek, ünnepi időszakok valamint a halottak napja/hete és a szent Mihály napja körüli idő a //„//halottak ideje//“// //–// ortodox területeken ezen kívül a húsvét és pünkösd is halotti ünnep. Mindezen ünnepekre-időszakokra, de különösen a karácsony//–//újév körüli időre jellemző a családi halottak, ősök vendégül látása a házban, Észak- és Északkelet-Európában különösen a ház //„//szent sarkában//“//. Lásd például Paulson 1971, 193//–//201; Vilkuna 1956, 118//–//126; összefoglalóan: Pócs 1965.

151151Ranke 1959. A magyar //„//dátumokat//“// lásd: Pócs 1980.

152152Pócs 1964, 105.

153153Bosnyák 1980, 125.

154154 Pócs 1975, 19.

155155Pócs 1965, 46.

156156Pócs 1965, 63//–//70.

157157 Dömötör Sándor gyűjtése, EA 2488. 11.

158158Nagy 1896, 100.

159159Pócs 1965, 30, 39, 240//–//41, 249//–//50.

160160 Seprés és szemét kihordásának a tilalma a tizenketted idején pl. saját gyűjtés, Mezőkövesd, Borsod m. Kiadás, kölcsönadás tilalma: Róheim 1920, 127 //–// adatai Európa sok helyéről származnak.

161161 Például: Aki naplemente után kihányja a szemetet, annak megfájdul a feje (Róheim 1920, 127). Halál esetén nem szabad a házból semmit kiadni: K. Kovács 1944, 134.

162162 Pócs 1965, 165//–//175.

163163 / /

164164 Gurevics 1974, 40//–//41.

165165 Az európai lakóház vonatkozásában: Schmidt 1980b, 84//–//85.

166166 Cunningham 1972, 134.

167167 Bourdieu 1973, 102//–//103.

168168 Uo. 104.

169169 Uo. 105.

170170 Róheim 1920.

171171 Kósa Árpád gyűjtése, Szamosszeg, Szatmár m., EA 3143.

172172 Diószegi Vilmos gyűjtése, Tiszacsécse, Szatmár m.

173173 Róheim 1920, 175.

174174 Uo. 1920, 177.

175175 MNT 9, Diósjenő, Nógrád m.

176176177 Róheim 1920, 51.

177177 Uo. 1920, 103.

178178 Diószegi Vilmos gyűjtése, Ipolytölgyes, Hont m.

179179 Saját gyűjtés, Nyúl, Győr m.

180180 MNT 9, Nagyberki, Somogy m.

181181 Róheim 1920, 43.

182182 Uo. 1920, 55.

183183 Bosnyák 1977, 82.

184184 MNT Karancskeszi, Nógrád m.

185185 Kocsmáros László gyűjtése, EA 2449. 11. Bernecebaráti, Hont m.

186186 Bihari 1980a, 94.

187187

188188 Diószegi Vilmos gyűjtése, Galgamácsa, Pest m.

189189 Fehér 1975.

190190 Berze Nagy 1910.

191191 Saját gyűjtés, Nagyiván, Szolnok m.

192192 Saját gyűjtés, Tiszaszöllős, Szolnok m.

193193Diószegi Vilmos gyűjtése, Galgamácsa, Pest m.

194194Róheim 1920, 118.

195195 Róheim 1920.

196196 Diószegi Vilmos gyűjtése, Szuhahuta, Nógrád m.

197197 Róheim 1920, 118.

198198 Tamás 1980, 60.

199199 Diószegi Vilmos gyűjtése, Tiszacsécse, Szatmár m.

200200Pl. a látó és néző távoli dolgokat, személyeket, rejtett kincset, halottakat lát, megjósolja a halált, az időjárást (Ferenczi 1959). //„//A táltosok ... tudnak annyi mindent, hogy hol mi van eltéve, vagy mik jőnek, mik történnek//“// (Bosnyák 1977, 154).

201201Toporov 1972, 50//–//58.

202202Számos nép teremtési hagyományai vonatkoznak a teremtés középről, a föld köldökénél való kezdetére: Eliade 1958, 373; Hoppál 1978, 305.

203203Veres 1976, 348//–//349.

204204 Veres 1976, 49.

205205 //„//A középnek ez a szimbolikája ... városok építésénél épp úgy szerepet játszik mint házakénál: minden megszentelt hely valójában egy ‘közép’, minden hely, ahol a szent és az isteni láthatóvá válik és ahol megvan a lehetőség, hogy a föld szintjét áttörjék a menny szintje felé//“// (Eliade 1957, 333).

206206Mint pl. a samanizmus világ közepét/köldökét/tengelyét szimbolizáló objektumai: Eliade 1958, 107//–//108; 1954, 225//–//252; Paulson 1962.

207207Eliade 1957, 263//–//68; Veres 1976, 351.

208208 Bogoras 1925, 212.

209209Uo. 213//–//214.

210210Kerényi 1950.

211211 //„//...amelynek elvont képlete feltehetően a Föld korong alakú elképzelésének megfelelő osztás-lehetőség (3 X 1200) révén. jöhetett létre, s ha a térbeli hármasság egyik összetevőjében az orphikus elképzelés szerint az alvilágot látjuk, érthetővé válik, hogy a hármasút egyik ága a halálba vezet//“// (Szepes 1975, 112//–//113).

212212Szepes 1975, 112: //„//...összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az indoeurópai, de különösen a görög és római, sőt az egyiptomi képzetekben is a hármas számnak ember által el nem érhető tökéletesség, teljesség és örökkévalóság jelentése van...//“// (uo. 110:) //„//...leszögezhető, hogy a mitikus tudat a fejlődés meghatározott szakaszában a térbeli és időbeli tökéletességet, ill. a teljességet a hármas számban látta megnyilvánulni. Tükröződik ez a kultuszok elengedhetetlen hármasságaiban: így a misztériumvallások hármas beavatási fokozataiban...//“//

213213/ /

214214//„//Minden érintkezés egy »középpel« a profán idő felfüggesztésével jár //–// és belépéssel a teremtés mitikus illud tempusába//“// (Eliade 1958, 378).

215215Uo. 391.

216216Saját gyűjtés, Mezőkövesd, Borsod m.

217217Bosnyák 1977, 105.

218218Zentai 1971, 210.

219219 //„//Egy szent helyet körülvevő kerítés, fal vagy kő-ház //–// ezek az ember készítette szentélyek legősibb ismert formái közé tartoznak... Ugyanez a helyzet a városfalakkal: jóval azelőtt, hogy katonai létesítményekké váltak volna, mágikus védelmet jelentettek, mivel egy démonok és kísértetek lakta »kaotikus« térből kitűztek ... egy elkerített részt, egy szervezett, kozmikussá tett, más szóval: középpel ellátott helyet//“// (Eliade 1958, 370, 371).

220220Bourdieu 1973, 108//–//109.

221221 Körner 1970, 62.

222222Diószegi Vilmos 1967, 97//–//98. Hasonló hiedelmek a halálesettel (háznál levő halottal) kapcsolatban; pl. aki tükörbe néz, meghal stb. (K. Kovács 1944, 341//–//42.)

223223A kis nyílásoknak ezt a természetét a tényleges látás javítására is felhasználták: //„//Akinek farkassötétje van, este rostán át néz ki az utcára a kapuból//“// (Saját gyűjtés, Tiszaszöllős, Szolnok m.); ill. kissé homályos megfogalmazásban: //„//Aki tikvakságban szenved, sűrű szitán át nézi a hazatérő szellemeket//“// (Viski 1942, 368).

224224Gurevics 1974, 62//–//64.

225225Turner 1972, 341//–//344; Eliade 1957, 73//–//76.

226226Barna 1982; Diószegi 1958.

227227Ezzel kapcsolatban csak néhány kérdés: Miért kapcsolódnak e módszerek elsősorban a téli napforduló körüli időpontokhoz? Van-e valami összefüggése ennek azzal a ténnyel, hogy Európa nagy részén //–// csökevényesen a magyar néphitben is //–// ezek az időpontok-időszakok a családjukat meglátogató //„//halottak ideje//“//? Miért kapcsolódnak ezek a módszerek nagymértékben a boszorkány hiedelemalakjához? (Ami a //„//meglesett//“// boszorkányokat illeti //–// azok, már csak a Róheim közölte nagyszámú európai párhuzamból is nyilvánvalóan a halottak //–// vö. Istvánovits 1982, 129; de a //„//beavatott személy//“//, a mediátor is gyakran boszorkány, e módszerek mint boszorkányavatási módszerek Európa nagy részén, nagy múlttal ismertek.) E kvázi-mediátori személyek mögött létezett-e mégiscsak valamilyen valóságos mediátor-alak? És ha igen, mi volt a szerepe? Van-e tevékenysége, valamint a halottkultusz, termékenységkultusz és a télközépi ünnepek közt olyasféle összefüggés, amilyet Istvánovits Márton (1982, 129) sejttet egy feltételezett mediátori tevékenységgel kapcsolatban?

11E cikk 1992-ben megjelent tanulmányom (Pócs 1992b) majdnem azonos változata, néhány apró stiláris korrekcióval és kevés rövidítéssel.

22Lévi-Strauss 1964; Bourdieu 1973; Firth 1973; Gurevics 1974; Toporov 1974; Veres 1975; Hoppál 1977, 263//–//264; Ivanov 1984.

33Hockart 1936.

44Lásd erről részletesebben: Pócs 1983a.

55Gyimesközéplok, volt Csík megye, Kallós Zoltán 1966, 148.

66Lészped, Moldva, uo. 155.

77E motívumokat lásd a //„//Találkozás a gonosszal//“// típus variánsaiban: Pócs 1985//–//86. II. 442//–//470, valamint az //„//Elküldés, fenyegetés//“// szövegcsoportban: uo. I. 51//–//52.

88Uo. II. 456//–//457.

99Uo. II. 448//–//450; 459, 465, 467, 469.

1010A szövegtípusok eredetének, elő-ázsiai és európai kapcsolatainak kérdéséről lásd Ohrt 1936 és Pócs 1988a, 682//–//683, 686//–//687.

1111Lásd a //„//Jó ember //–// gonosz asszony//“// (Gyékényágy //–// kőpárna) szövegtípust: Pócs 1985//–//86, II. 526//–//537.

1212Eredetéről, kapcsolatairól: Pócs 1988a, 690//–//691. Olasz párhuzamai, legendai kapcsolatai: Bonomo 1953, 107//–//120.

1313Néprajzi Kutatóintézet Néphit Archívumának Táltos és Garabonciás csoportjai. Igen sok idevágó adatot közöl Diószegi 1973.

1414Néprajzi Kutatóintézet Néphit Archívuma, Boszorkány, Lidérc. Erre vonatkozó adatok például Pócs 1980b. A nyers, sótlan kásán tartott lidérc szemléletes adatát közli például Schram 1982, 299.

1515Szűcs 1940, 455, 459; Erdész 1984, 72//–//73; Salamon 1987, 203; Pócs 1988b.

1616Diószegi 1973.

1717A tűzvész elhárítására vonatkozó adatokat lásd Pócs 1982, 187. A villámsújtotta ház tüzének tejjel oltása országszerte ismert hiedelem volt. Példaképpen álljon itt egy dámóci adat (Zemplén megye), a Magyar Néphit Topográfia 11. kérdőívére adott válaszokból: A gazdasszony megkísérelte titokban eltenni a tehén első tejét, mert ha villámcsapástól meggyulladt a ház, ezzel tudták csak eloltani.

1818A //„//tiltott kenyérsütés //–// előírt lepény//“// összefüggéséről részletesen írtam az adatok országos áttekintése alapján; lásd Pócs 1982.

1919Pócs 1982, 186 (részint Kálmány Lajos gyűjtéséből, részint saját gyűjtésű adat). Hasonló, újév napjára vonatkozó adat Recskről: Fehér 1938, 222.

2020Pócs 1982, 191.

2121Uo. 190; Schneeweiss 1925, 4//–//6, 40//–//44, 84, 209; Ränk 1949, 56//–//58; Pócs 1965, 132, 141//–//142, 162//–//163.

2222Pócs 1965, 64//–//67, 164//–//171; Bálint 1973, 58//–//66.

2323 A szerelmi jóslás e formája főleg András-napon fordul elő, a böjt egyéb változatai mellett. A közölt adat: Hollókő, Nógrád m., saját gyűjtés.

2424 Pócs 1982, 191. (A szolnoki Damjanich Múzeum Lidérc-kérdőívére adott válasz.)

2525Lepények, kásák: Eckstein 1927b, 1604//–//1621; Liungmann 1937//–//38, II. 649//–//650; Ränk 1949, 59//–//75; Schneeweiss 1953, 164; Burgstaller 1957, 42//–//43; Kretzenbacher 1959, 31//–//47.

A kása és lepény, illetve a kenyér agrárrítusokban betöltött és termékenységvarázslással kapcsolatos szerepét magyar viszonylatban és európai kapcsolataiban Ujváry Zoltán elemezte összefoglalóan. Megállapítja, hogy a //„//kenyérrel való rítus//“// (az agrártermékenységgel kapcsolatban) //„//az áldozati jellegű szertartások közé//“// tartozott és antik görög //–// panspermiával kapcsolatos //–// gyökereit, valamint zsidó (Pészah ünnepi) párhuzamát is említi (1969, 220). Tejáldozat a télközépen látogató halottaknak: Schneider 1920, 374; Róheim 1920, 203; Wolfram 1962.



2626 Schneider 1920, 395; Höfler 1905, 18; Fehrle 1929//–//30.

2727 Nilsson 1916//–//19, 122//–//132; Róheim 1920, 126//–//132; Zelenin 1927, 375//–//377; Ränk 1949, 36//–//39.

2828 Franz 1909, I. 369.

2929 Sartori 1903; Franz 1909, I. 231//–//233; Murko 1910; Ranke 1959. A magyar adatok gazdag anyaga Szolnok Megye Néprajzi Atlaszának a visszajáró halottak ellátására vonatkozó térképén Pócs 2001d.

3030 Fonástilalmak és a //„//tökéletlen//“// fonás adatai például: Diószegi 1960, 47//–//48; Dömötör 1969; Koritsánszky 1902, 85; Fehér 1938, 222; valamint lásd az alábbi jegyzet //„//lucaostor//“// adatait.

3131 Lucaostor: Róheim 1920, 86//–//87; halottak látása: uo. 107//–//125.

3232Róheim 1920, 95//–//103; Kovács 1977, 244//–//249.

3333 Jung 1983.

3434 Róheim 1920, 134//–//159; Niedermüller 1981.

3535 Eliade 1958, 378.


Yüklə 2,06 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   16   17   18   19   20   21   22   23   24




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə