6565Lásd erről részletesen: Pócs 1986a, 216//–//220.
6666Marienescu 1891, 3; rokon adatok: Pócs 1986a, 219 (vízkeresztkor a Wilde Jagd, Perchták útjába kerülő embernek kampót vágnak a térdébe).
6767Lásd részletesen: Pócs 1997a, 144//–//154, illetve jelen kötet //„//Magyar samanizmus…/"/ c. tanulmányát.
6868Tizenhat erre vonatkozó boszorkányper-adattal rendelkezünk. Pl. 1733, Csorna, Sopron m., Schram 1970. II. 97; 1676. Ulmic, Moson m., uo. 25.
6969A feldarabolás//–//csontkiszedés//–//felélesztés avatási motívuma az eurázsiai sámánavatás kontextusából ismert, Eliade, 1957, 43//–//76. Legújabb magyar összefoglalása, Hoppál 2000.
70701739, Hódmezővásárhely, Schram 1970, I. 254; hasonló, Fekete 1861, 165.
71711741, Schram 1970, II. 488.
7272Sós Péter szigetközi tudós pásztor //„//Még puhab korában Doborgazon találkozott három boszorkánnyal. Hamar lefeküdt egy nagy hársfa tövébe és úgy tett, mintha aludna. A boszorkányok körülállták és az egyik a fejét, a másik a kezét, harmadik a lábát akarta kicsavarni..../"/ (Diószegi 1967, 44).
73731743, Sopron m. Schram 1970, II. 188-193. Werwolf-varázsló, illetve //„//tündérvarázsló//“// mibenlétéről lásd bővebben, Pócs 1997, 154//–//162, 187//–//188.
7474Ginzburg 1990, //„//Knochen und Häute//“// fejezet
7575Lásd erről: Pócs 1986a, 222//–//235.
7676Lea 1957. I. 186.
7777Delpeche 1990, 1992. Ez utóbbi vélekedések: 1992, 39//–//40.
7878Delpeche 1990. Delpeche az indoeurópai //„//három funkció//“// komplex jeleit véli együttesen látni e varázsló- és királyi jelekben (kard, csillag, korona, szárny, tüzes kiáramlás, szőrösség stb.).
7979Lásd a burok szerepéről, illetve általában a születés jeleiről: Ploss 1884; Temesváry 1899, 61; Anderson 1930/31; Bargheer 1930/31; Weiser-Aall 1960; Belmont 1971, 28030; Jakobson-Szeftel 1996.
8080E varázslók típusairól a legteljesebb európai összefoglalás: Ginzburg 1990, legutolsó magyar öszefoglalás: Pócs 1997a, a burok varázslókkal kapcsolatos szerepéről, Pócs 1983, 232//–//241.
8181Komáromy 1910, 159.
8282Egy másik érdekes kérdés, ami még tágabb kontextusba vonja adatainkat, a burok kapcsolata az alterego, szabad lélek, örzőszellem képzeteivel //–// nyilvánvaló összefüggésben a samanisztikus varázslók/látók transzképességével. Ez a kérdés újabb dimenziókat nyithat a varázslók problematikájához, a //„//transzképesség//“// hiedelemrendszerbeli értelmezéseinek síkjaihoz, taglalása azonban most túl messzire vezetne. Lásd a buroknak az őrző-, segítőszellemmel, kísérőlélekkel való kapcsolatát: Ploss 1872, Gehl 1939; Belmont 1971, 50//–//60, Weiser//–//Aall 1960, 30; Gélis 1984, 282//–//284.
8383Schell 1901; Brandstetter én.
8484Lásd erről részletesebben: Pócs 1997a, 144//–//154.
8585Bo¹koviæ//–//Stulli 1960, 277; Belmont 1971, 61//–//63; Pamfile 1916, 130; Marian 1899, II. 95.
8686Belmont 1971, 129//–//160, 181, 191.
8787A születési jegyek a Néprajzi Kutatóintézet Néphit Archívumának //„//Különleges születés//“// témájában a //„//Foggal született//“//, //„//Burokban született//“//, //„//Hetedik gyerek//“//, //„//Hat ujjas//“//, //„//Különleges időben//“//, //„//Köldökzsinórral a nyakán született//“// csoportjainak többszáz adata alapján. A foggal születésről összefoglalóan, Diószegi 1958, 122//–//131.
8888Lásd erről részletesebben: Pócs 1989, illetve Diószegi Vilmos i. h. számos adatát, ahol azonban ő a táltosgyerek eltűnését, halálát nem így értelmezi, csakis a beavatás szemszögéből vizsgálja.
9797 Lásd például a híres livóniai werwolf-per túlvilágon a termésért viaskodó látóját, Thiesst, aki szintén Matthias volt (Höfler 1934, 345//–//351), vagy a híres 18. századi Wicken-Thiess nevű jóst (Schneider 1827).
105105 Deáky 1994, 84; régebbi magyar összefoglalások: Wlislockiné 1893, 112; Kapros 1986; európai vonatkozásban: Belmont 75//–//76; Gélis 1984, 282//–//285, Weiser//–//Aall 1960, 30.
106106 Filipoviæ 1982, 170//–//171.
107107Deáky 1994, 64//–//65, 83//–//84. Európa más tájain is, talán mindenütt: Dieck 1982, 242.
108108 Ploss 1872.
109109 Balázs 1999, 101.
110110 MNT 15.
111111 Hajdunánás, MNT 15.
112112 Turony, Baranya m. MNT 15.
113113 Saját gyűjtésem 1996-ban, Csíkkarcfalván, Bálint Károlyné akkor 80 éves asszonytól.
114114 Nicole Belmont éppen a születési jegyek (burokban születés) kapcsán hozta az antik sorsistennôket, vagyis a mitikus és a valódi bábákat össze: Belmont 1971.
11A tanulmány az 1988-ban azonos címen megjelent (délszláv//–//magyar konferencia előadásából készült) cikk (Pócs 1988b), néhány apró stiláris javítással. A témát azóta több vonatkozásaban tovább kutattam, de egy teljes táltos//–//garabonciás//–//zmej összehasonlító elemzés még mindig hátravan. Ma már nem látom ennyire fiktívnek az //„//alvilágias//“// varázslókra utaló mondai hagyományokat, bennük valóságos samanisztikus hagyomány mondai tükröződését is feltételezem, mint erre //„//A kígyó, a mennykő és a tehenek...//“// c. cikkemben, valamint az e kötetben közölt //„//A magyar halottlátó…//“// c. tanulmányomban utalok is. (Előbbi cikkben a szláv kapcsolatok egy itt nem taglalt vonatkozása is felvetődik, ami a jelen tanulmányban felvillantott bolgár-török lehetőséggel némi ellentmondásban van.) Tehát az 1988-ban felvetett gondolatok kissé módosultak azóta, mégis érdemesnek láttam itt közölni a cikket, mivel a //„//sárkányos//“// zmej-varázsló adatai ebben találhatók meg legrészletesebben. Ennek a varázslófigurának van a Balkán kvázi-samanisztikus varázslói közül a legtöbb köze a magyar táltoshoz, garabonciáshoz; a vele kapcsolatos problematika egyben a feltételezett honfoglalás kori magyar samanizmus kulcskérdéseihez is szolgáltat adalékokat. Kutatásáról bolgár, szerb macedón részről azóta sem tudok, a //„//bolgár samanizmus//“// kérdése más kontextusban vetődött fel. Azóta a magyar és délszláv garabonciás kutatásához új adalékokkal járult hozzá Jung 1998; 1990, 169//–//179.
22Bo¹koviæ//–//Stulli 1960.
33Róheim 1925, 35; Diószegi 1958, 351//–//352.
44Klaniczay 1983.
55Az egyes varázsló-típusok részletesebb elemzése: Pócs 1986.
1414Az ó- és újgörög lamiáról: Vlachos 1971, 234//–//235. Román hiedelmek szerint a zmeu vagy balaur sárkány villámmal kergeti a marhák mögött megbújó ördögöt (Pamfile 1916, 314): az ördög e kontextusban Ivanov (1984a, 99//–//100) szerint Velesz //„//marhaisten//“// vonásait viseli.
1515Ilyen például a bolgár stopan és stichija (Marinov 1914, 212//–//213).
1616Franz 1909, I. 19//–//39.
1717Albán dreki: Dukova 1970, 246. A román ördög (drac) e tulajdonságai például: Candrea 1944, 115.
2424Diószegi 1958, 77; P. Madar i. h.; Bosnyák Sándor gyűjtése bukovinai telepesektől, valamint a volt Kolozs és Szolnok//–//Doboka vármegye területén (Néprajzi Kutatóintézet Néphit Archívumában).
11A tanulmány az 1988-ban azonos címen megjelent (délszláv//–//magyar konferencia előadásából készült) cikk (Pócs 1988b), néhány apró stiláris javítással. A témát azóta több vonatkozásaban tovább kutattam, de egy teljes táltos//–//garabonciás//–//zmej összehasonlító elemzés még mindig hátravan. Ma már nem látom ennyire fiktívnek az //„//alvilágias//“// varázslókra utaló mondai hagyományokat, bennük valóságos samanisztikus hagyomány mondai tükröződését is feltételezem, mint erre //„//A kígyó, a mennykő és a tehenek...//“// c. cikkemben, valamint az e kötetben közölt //„//A magyar halottlátó…//“// c. tanulmányomban utalok is. (Előbbi cikkben a szláv kapcsolatok egy itt nem taglalt vonatkozása is felvetődik, ami a jelen tanulmányban felvillantott bolgár-török lehetőséggel némi ellentmondásban van.) Tehát az 1988-ban felvetett gondolatok kissé módosultak azóta, mégis érdemesnek láttam itt közölni a cikket, mivel a //„//sárkányos//“// zmej-varázsló adatai ebben találhatók meg legrészletesebben. Ennek a varázslófigurának van a Balkán kvázi-samanisztikus varázslói közül a legtöbb köze a magyar táltoshoz, garabonciáshoz; a vele kapcsolatos problematika egyben a feltételezett honfoglalás kori magyar samanizmus kulcskérdéseihez is szolgáltat adalékokat. Kutatásáról bolgár, szerb macedón részről azóta sem tudok, a //„//bolgár samanizmus//“// kérdése más kontextusban vetődött fel. Azóta a magyar és délszláv garabonciás kutatásához új adalékokkal járult hozzá Jung 1998; 1990, 169//–//179.
22Bo¹koviæ//–//Stulli 1960.
33Róheim 1925, 35; Diószegi 1958, 351//–//352.
44Klaniczay 1983.
55Az egyes varázsló-típusok részletesebb elemzése: Pócs 1986.
1414Az ó- és újgörög lamiáról: Vlachos 1971, 234//–//235. Román hiedelmek szerint a zmeu vagy balaur sárkány villámmal kergeti a marhák mögött megbújó ördögöt (Pamfile 1916, 314): az ördög e kontextusban Ivanov (1984a, 99//–//100) szerint Velesz //„//marhaisten//“// vonásait viseli.
1515Ilyen például a bolgár stopan és stichija (Marinov 1914, 212//–//213).
1616Franz 1909, I. 19//–//39.
1717Albán dreki: Dukova 1970, 246. A román ördög (drac) e tulajdonságai például: Candrea 1944, 115.
2424Diószegi 1958, 77; P. Madar i. h.; Bosnyák Sándor gyűjtése bukovinai telepesektől, valamint a volt Kolozs és Szolnok//–//Doboka vármegye területén (Néprajzi Kutatóintézet Néphit Archívumában).
3636Grgjiæ//–//Bjelko¹iæ1899, 632; Kelemina 1930, 184//–//187; Lang 1914, 150; Muºlea//–//Bîrlea 1970, 176//–//181; Zeèeviæ1981, 114//–//120. 37 A magyar lidérccsirke-adatok összefoglalása a 31. jegyzetben említett munkákban.
3737Muºlea//–//Bîrlea 1970, 174. A keleti ördögszövetség-legendákról: Kretzenbacher 1968b, 17//–//41.
3838Marinov 1914, 213//–//214.
3939Ðjorðjeviæ1953, 32.
4040Uo. 2//–//28.
4141Az idézet: Ivani¹eviæ1905, 265. További mora-adatok: Grgjiæ//–//Bjelko¹iæ1899, 629; Krauss 1908, 146//–//151; Lang 1914, 146; Zeèeviæ1981, 146//–//147.
11E tanulmányom az //„//Ősök, táltosok, szentek//“// c. tanulmánykötetben megjelent cikk (Pócs 1996)enyhén módosított, kissé lerövidített változata. //„//Élők és holtak…//“// c. könyvem (Pócs 1997a) befejezéseután készült, voltaképpen a könyvben megírtak összefoglalása, néhány abból kimaradt részletkérdés betoldásával. Egy még rövidebb változat //–// mint konferencia-előadás publikációja //–// megjelent Tartubanangolul: Pócs 1999b. A könyv legfontosabb mondanivalóját //–// még a megírás befejezése előtt //–// összefoglaltam egy Néprajzi Társaság-beli előadásomban, amelyet az Ethnographia azon nyers és rövid formájában megjelentetett (Pócs l995). A felvetett témák vonatkozásában főleg Keszeg Vilmos azóta publikált tanulmányát említeném a vízbenézéssel kapcsolatban (Keszeg 1997, 97//–//125). Az ő kutatásaibólkiderül, hogy ez a divinációs technika Erdély-szerte //–// és talán Románia- vagy Balkán-szerte is //–// mainapig élő gyakorlat. Saját kutatásaimat illetően: a felvetett kérdések lezárása még nem történt meg, noha elérkezett az ideje a fentiek kibővített újravizsgálatának, sokkal teljesebb európai és magyar kontextusban //–// a jelenkori néphitadatoknak is teljes feldolgozásával. Amit azóta másképp látok: a seid-samanizmus és a lucaszékes beavató technikák kapcsolatának kérdése. E vonatkozásban egyre több kétség fogalmazódik meg bennem, mégis úgy érzem, //„//valami lehet benne//“//: bízom egy nem bizonyítható, de valamiképpen mégis létező összefüggésben és Róheim intuíciójában. Úgy vélem, e kétségek eloszlatására Luca alakját kellene tovább kutatni. Kritikát elsősorban Voigt Vilmos (1997; 1998) tollából ésDemény István Pál egy poszthumusz cikkében kaptam; ezekre adandó válaszomnak egy új tanulmánytkell szentelnem.