Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán Pócs, Éva Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán

STARK-AROLA, Laura: 1999 Christianity and the Wilderness: Syncretisms in Orthodox Karelian Magic as Culture-Specific Strategies. In Ülo Valk (ed.): Studies in Folklore and Popular Religion. Papers Delivered at the Symposium Christian Folk Religion. 2. Tartu, 93//–//120.

STEMPLINGER, Eduard: 1922 Antiker Aberglaube in modernen Ausstrahlungen. Leipzig.

STERN, Bernhard: 1903 Medizin, Aberglaube und Geschlechtsleben in der Türkei. I//–//II. Berlin.

STOJANOVIÈ, Lidija: 1996 Tanatolo¹kiot prazvor na ¾ivotot. Skopje.

STRAUBERGS, Karlis: 1957 Zur Jenseitstopographie. Arv, 13: 56//–//110.

STRAUSZ Adolf: 1897 Bolgár néphit. Budapest.

STRÖM, Åke V.: 1967: Scandinavian Belief in Fate. A Comparison Between Pre-Christian and Post-Christian Times. In Ringgren, H. (ed.): Fatalistic Beliefs in Religion, Folklore and Literature. Scripta Instituti Donneriani Aboensis II. Stockholm, 63//–//88.

STRÖMBÄCK, Dag: 1935 Sejd. Textstudier i nordisk religionshistoria. Stockholm //–// Köpenhamn.

SUDNIK, T. M. //–// CIVJAN, T. B.: 1980 K rekonstrukciji odnogo mitologièeskogo teksta v Balto-Balkanskoj persrpektive. In Civjan, T. V. (red.): Struktura teksta. Moskva, 1980: 240//–//285.

SUGÁR István: 1987 Bűbájosok, ördöngősök, boszorkányok Heves és Külső-Szolnok vármegyében. Budapest.

SZABÓ T. Attila: 1931 Fiátfalvi György pokolbeli látása 1626-ból. Irodalomtörténeti Közlemények, 71//–//86.

SZÉKELY László: 1943 Áhitat falun (Adatok Csíkszentdomokos vallásos néprajzához). Csíkszereda.

SZÉLL Farkas: 1892 Törvénykezési adatok alföldi babonákról. Debreczen város törvényszéki jegyzőkönyveiből. Ethnographia, III: 110//–//116.

SZENDREI János: 1904 Miskolcz város története 1000//–//1800. II. Miskolc.

SZENDREY, Ákos: 1955 Hexe-Hexendruck. Acta Ethnographica, 4: 129//–//169.

SZENTI Tibor: 1994 Paráznák (III.) A bábák. Orvostörténeti Közlemények, 145/146: 79//–//119.

SZENTI Tibor: 1998: A bábák Hódmezővásárhelyen. In Novák Lászkló (szerk.): Az Alföld társadalma. Az Arany János Múzeum Közleményei. VIII. Nagykőrös, 533//–//602.

SZENTKIRÁLYI István: 1917 Garabonciás-per Pécsett. A //„//Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület//“// Értesítője, IX: 1//–//7.

SZEPES Erika: 1975 Hekaté; a hármasság mint a bölcsesség alapegysége. In Voigt Vilmos //–// Szépe György //–// Szerdahelyi István (szerk.): Jel és közösség. Szemiotikai tanulmányok. Budapest, 107//–//136

SZILÁGYI Mihály: 1987 Boszorkányperek Tolna vármegyéből. Tanulmányok Tolna vármegye történetéből XI: 437//–//513.

SZIRMAY Antal: 1809 Szathmár vármegye fekvése, történeti és polgári esmérete. I. Buda.

SZOMJAS-SCHIFFERT György: 1972 Hajnal vagyon, szép piros. (Énekes várvirrasztók és órakiáltók.) Budapest.

SZTRIPSZKY Hiador //–// BILÁK Izidor: 1916 Dolha és vidékének néprajza II. Néprajzi Értesítő, XVII: 156//–//157.

SZŰCS Sándor: 1940 A sárkáény a sárréti nép hiedelmeiben. Ethnographia, LI: 454//–//460.

/ /

TAKÁCS Lajos: 1980 Egy határmonda hátterélhez. Ethnographia, XCI: 389//–//403.

TALLEY, Jeannine E.: 1970 The Threefold Death in Finnish Lore. In Puhvel, Jaan (ed.) Myth and Law Among the Indo-Europeans. Studies in Indo-European Comparative Mythology. Berkeley //–// Los Angeles //–// London, 143//–//146.

TAMÁS Ferenc: 1980 Egy //„//népi tudományos//“// személyisége és a körülötte kialakult folklór. (A putnoki halottlátó asszony helye és szerepe a népi kultúrában.) (kézirat)

TANKÓ, Gyula: 2001 Életvitel a Gyimesekben. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001.

TEMESVÁRY Rezső: 1899 Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon. Budapest.

THOMAN, Günther: 1986 Weibliche Heilige und Schicksalsgöttinen. Zur vorchristlichen Ursprung der Drei-Jungfrauen-Kultes, insbesondere der drei //„//Bethen//“//. In Volksleben und Heimat. Festschrift für Josef Dünninger zum 80. Geburtstag. Würzburg, 389//–//409.

THOMAS, Keith: 1971: Religion and the Decline of Magic. Studies in popular beliefs in sixteenth and seventeenth century England. London, Peregrine Books, [Weidenfeld and Nicholson 1971].

THOMPSON, Stith: 1955/1958 Motif-Index of Folk-Literature. I//–//VI. Copenhagen.

TILLHAGEN, Carl-Herman: 1969 Finnen und Lappen als Zauberkundige in der skandinavischen Volksüberlieferung. In Foltin, Hans Friedrich et al. (Hrsgs.): Kontakte und Grenzen. Göttingen.

TIMAFFY László: 1959 Szigetközi krónika. Győr.

TODOROVA-PIRGOVA, Iveta: [2002] Witches and Priests in the Bulgarian Village: Past and Present. In Klaniczay, Gábor //–// Pócs, Éva (eds.) Demons, Spirits, Witches. Church Demonology and Popular Mythology. Budapest (sajtó alatt).

TOEPPEN, M.: 1867 Aberglauben aus Masuren. Danzig.

TOPOROV, V. I.: 1974 On the Typological Similarity of Mythological Structures among the Ket and Neighbouring Peoples. Semiotica, X. 1: 19//–//42.

TREVOR-ROPER, Hugh: 1969 The European Witch-Craze of the 16th and 17th Centuries. Harmondsworth. [1967]

TRÓCSÁNYI Zoltán: 1914 Hästesko, F. A.: Lähsisuomalaiset tautien loitsut. Helsingfors 1910//–//12. (Ism.) Ethnographia, XXV: 251//–//252.

TURNER, Paul R. : 1970 Witchcraft as negative Charisma. Ethnology, IX: 366//–//372.

TURNER, V. W.: 1969 The Ritual process. Structure and Anti-Structure. Harmondsworth

TURNER, V. W.: 1972 Betwixt and Between. The Liminal Period in Rites de passage. In Lessa, W. A. //–// Vogt, E. Z. (eds.): Reader in Comparative Religion. An Anthropological Approach. New York //–// Evanston //–// San Francisco //–// London, 338//–//347.

/ /

UDZIELA, S. : 1898 Swiat nadzmyslowy ludu krakowskiego, miêszkajacego po prawym brzegu Wis³y. Chmurnik. Wis³a, XII: 585//–//614. Warszawa.

UJVÁRY Zoltán: 1969 Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. /Műveltség és Hagyomány XI./

/ /

V. KOVÁCS Sándor (szerk.): 1985 Tar Lőrinc pokoljárása. Budapest.

VAJDA László: 1959 Zur phaseologischen Stellung des Schamanismus. Ural-Altaische Jahrbücher 31: 456//–// 485.

VAJKAI Aurél: 1938 Az ősi-i javasember. Ethnnographia XLIX: 346//–//373.

VAJKAI Aurél: 1944 Népi orvoslás a Borsavölgyében. Kolozsvár.

VAKARELSKI, Hristo: 1969 Bulgarische Volkskunde. Berlin.

VALENTINITSCH, Helfried: 1987 Die Verfolgung von Hexen und Zauberern im Herzogtum. Steiermark //–// eine Zwischenbilanz. In Valentinitsch, H. (Hrsg.): Hexen und Zauberer. Graz, 297//–//316.

VARGYAS Lajos: 1963 Keleti párhuzamok Tar Lőrinc pokoljárásához. Műveltség és Hagyomány V: 37//–// 52.

VILKUNA, Asko: 1956 Das Verhalten der Finnen in //„//heiligen//“// (pyhä) Situationen. Folklore Fellows’ Communications 164. Helsinki.

VISKI Károly: 1942 A hagyomány tárgyai. In A magyarság néprajza. II. Budapest, 345//–//388.

VLACHOS, Theodorakis: 1971 Geister und Dämonenvorstellungen im Südosteuropäischen Raum griechischer Sprachzugehörigkeit. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde 25: 215//–//248.

VOIGT Vilmos: 1965 A samanizmus mint etnológiai kutatási probléma. Nyelvtudományi Közlemények LXVII: 379//–//390.

VOIGT Vilmos: 1997 A magyar ősvallás kérdése I. Ethnographia, 108: 365//–//418.

VOIGT Vilmos: 1998 A magyar ősvallás kérdése. II. Ethnographia, 109: 711//–//96.

VRIES, Jan de: 1956: Altgermanische Religionsgeschichte. I//–//II. Berlin.

/ /

WALL, Jan-Inge: 1989 Hon var en gång tagen under orden... Visionsdikt och sjukdomsbot i gotländska trolldomsprocesser. Uppsala.

WARD, Donald J.: 1970: The Threefold Death: An Indo-European Trifunctional Sacrifice? In Puhvel, Jaan (ed.): Myth and Law Among the Indo-Europeans. Studies in Indo-European Comparative Mythology. Berkeley //–// Los Angeles //–// London, 124//–//142.

WASCHNITIUS, V.: 1913: Perht, Holda und verwandte Gestalten. Ein Beitrag zur deutschen Religions-geschichte. Sitzungsberichte der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften in Wien. Philosophisch-Historische Klasse 174. Band, 2. Abhandlung. Wien.

WEBER-KELLERMANN, Ingeborg: 1958: Der Luzienstuhl im deutschen und ungarischen Volksglauben. Hessische Blätter für Volkskunde, 49//–//50: 295//–//316.

WEBSTER, Hutton: 1948 Magic, a Sociological Study. Stanford.

WECKENSTEDT, E.: 1883 Die Mythen, Sagen und Legenden der Zamaiten (Litauer). I//–//II. Heidelberg.

WEINREICH, Otto: 1946 Unheilbannung im volkstünlichen Segen, Gebet und Zauberspruch. Universitas, I: 275//–//299.

WEISER-Aall, Lily: 1960: Über die Glückshaube in der norwegischen Überlieferung. Quellen und Probleme. Saga och Sed. Kungl. Gustav-Adolfs Akademiens, Arsbok, 29//–//36.

WESSELY, C.: 1886 Bericht über griechische Papyri in Paris und London. Wiener Studien, III: 183//–//230.

WICHMANN Györgyné: 1907 A moldvai csángók babonás hitéből. Ethnographia, XVIII: 213//–//214.

WIEDER Gyula: 1890 Kincsásó babonák és ráolvasások. Ethnographia, I: 247//–//252.

WINKLER, H. A.: 1931 Salomo und die Karina. Eine orientalische Legende von der Bezwingung einer Kindbettdämonin durch einem heiligen Helden. Stuttgart.

WLISLOCKI, Heinrich: 1896 Quälgeister im Volksglauben der Rumänen. Am Ur-Quell VI: 17//–//19, 60//–//62, 90//–//92, 108//–//110, 142//–//144.

WLISLOCKINÉ DÖRFLER Fanni: 1893 A gyermek a magyar néphitben. Ethnographia, IV: 107//–//116, 208//–//224.

WOLFRAM, Richard: 1955 Die Schöpferlein. Gottscheer Volksglaube von den Schicksalgestalten. Jahrbuch für Volkskunde der Heimatvertriebenen, 77//–//92.

WOLFRAM, Richard: 1962 Weihnachstgast und //„//Heiliges Mahl//“//. Zeitschrift für Volkskunde, 58: 1//–//31.

WOODS, Barbara Allen: 1959 The Devil in Dog Form. A Partial Type-Index of Devil Legends. Folklore Studies 11. University of California Press, Berkeley //–// Los Angeles.

WREDE, A.: 1932//–//1933 Matthias. Hoffman-Krayer, E. //–// Bächtold-Stäubli, H. (Hrsgs.): Handwörter-buch des deutschen Aberglaubens. V. Berlin//–//Leipzig, 1867//–//1872.

/ /

ZAKARIÁS Erzsébet: 1992 Boszorkányok Erdőfülében. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve. I: 182//–//198.

ZEÈEVIÆ, Slobodan: 1981 Mitska bièa srpskih predanja. Beograd.

ZEÈEVIÆ, Slobodan: 1978 Neki primeri ¹amanske prakse u istoènoj Srbiji. Etnolo¹ki pregled, 155: 37//–//43.

ZELENIN, Dmitrij: 1927 Russische (ostslavische) Volkskunde. Berlin//–//Leipzig.

ZEMMRICH, Johannes: 1891 Toteninseln und verwandte geographische Mythen. Internationales Arciv für Ethnographie, 4: 217//–//244.

ZENTAI Tünde: 1969//–//1970 A kísértet és a visszajáró halott epikus megjelenítése az Ormánságban. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, XIV//–//XV: 297//–//308.

ZENTAI Tünde: 1971 A természetfeletti lények átváltozásának kérdése az ormánsági néphit összefüggésében. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, XVI: 207//–//215.

ZENTAI Tünde: 1972//–//73: Az ormánsági //„//szépasszony//“// helye a magyar néphitben. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, XVII//–//XVIII: 223//–//227.

ZENTAI Tünde: 1983 Ormánsági hiedelmek. /Folklór Archívum 15./ Budapest.

ZGUTA, Russel: 1977 Witchcraft Trials in Seventeenth-Century Russia. American Historical Review, 5: 1187//–//1207.

ZINGERLE, I. V.: 1857 Frau Saelde. Germania, II: 436//–//439.

ZINGERLE, I. V.: 1891 Sagen aus Tirol. 1//–//2. Innsbruck.

ZINGERLE, I. V.: 1905 Oláh babonák a székelyek között. Ethnographia, XXVI: 317//–//318.

1¹A szöveg néhány kisebb stiláris és külső formai átalakítás mellett hű az eredeti, 1983-ban azonos címen megjelent cikkhez (Pócs 1983). A cikket vállalom ma is, a fent leírtak több adat fényében, tágabb európai kontextus ismeretében is érvényesnek látszanak. Amit ma finomítanék a leírtakon: a mondai motívumok és a rituális technikák különválasztása, annak vizsgálata, hogy a valóságos rituális avatási, áldozati, divinációs technikákban milyen meghatározó szerepe volt a tér//–//idő szerkezetnek, illetve fordítva: hogyan működött ez mint modell //–// milyen érvényességi köre volt //–// a valóságos rituális gyakorlatban (ha ugyan ezt még a modern európai néphitadatokból le lehet írni). Az utolsó jegyzetpontban feltett kérdésre a későbbiek során pozitívabb választ adtam: lásd e kötet //„//Samanizmus…//“// cikkének, valamint mediátori technikákról szóló könyvemnek (Pócs 1997a) erre vonatkozó részeit, ahol a lucaszékes technikát a középkori Európa kvázisamanisztikus avatási technikájának minősítem.

2²Nagy mennyiségű adatanyag áttekintésével, amely saját gyűjtéseim illetve a Néprajzi Kutatóintézet folyamatosan épülő néphit-archívumának adatai révén állt rendelkezésemre. Ebből a tanulmányban terjedelmi okokból csak az adattípusokat reprezentáló néhány példát tudom közölni és referálni.

3³Dömötör 1939, 211.

4⁴4 Timaffy 1959, 239.

5⁵Gönczi 1914, 173//–//174.

6⁶Bihari 1980a, 36.

7⁷Salamon 1975, 111.

8⁸Fehér 1975, 78.

9⁹Uo. 91.

10¹⁰Dömötör 1939, 211.

11¹¹MNT (= Magyar Néphit Topográfia kérdőíve) 9, Tököl, Pest m.

12¹²Saját gyűjtés, Verpelét, Heves m.

13¹³MNT 27, Drávasztára, Baranya m.

14¹⁴Kálmány 1971, 349.

15¹⁵Saját gyűjtés, Tiszaszentimre, Szolnok m.

16¹⁶Bihari 1980a, 39.

17¹⁷Bosnyák 1977, 103.

18¹⁸Saját gyűjtés, Tibolddaróc, Borsod m.

19¹⁹Saját gyűjtés, Mezőkövesd, Borsod m.

20²⁰Saját gyűjtés, Nagybajcs, Győr-Sopron m.

21²¹Saját gyűjtés, Kunhegyes, Szolnok m.

22²²Saját gyűjtés, Nógrádsipek, Nógrád m.

23²³Timaffy 1959, 250.

24²⁴MNT 23, Kám, Vas m.

25²⁵Dömötör 1939, 211.

26²⁶MNT 9, Abaújszántó, Borsod-Abauj-Zemplén m.

27²⁷MNT 9, Jászjákóhalma, Szolnok m.

28²⁸Fehér 1975, 87.

29²⁹Pócs 1964, 158.

30³⁰Bosnyák 1980, 89.

31³¹P. Madar Ilona gyűjtése, Sárrétudvari, Bihar m.

32³²Kálmány 1971, 346.

33³³MNT 34, Borsfa, Zala m.

34³⁴Diószegi Vilmos gyűjtése, Szuhahuta, Nógrád m.

35³⁵MNT 27, Nagylóc, Nógrád m.

36³⁶Cristescu-Golopentia 1944 (kéziratos fordítás), 60.

37³⁷Cristescu-Golopentia 1944 (kéziratos fordítás), 54.

38³⁸Takács 1980.

39³⁹Leroi-Gourhan kifejezése (Le geste et la parole. Paris 1964//–//65).

40⁴⁰Melik-Simonjan 1978, 42//–//43. (Istvánovits Márton fordítása.)

41⁴¹Dömötör 1939, 213.

42⁴²P. Madar Ilona gyűjtése, Sárrétudvari, Bihar m.

43⁴³Schmidt 1980a.

44⁴⁴Pl. bizonyos helyek sajátosan //–// de nem kizárólagosan //–// egy-egy lény //„//megjelenési helyei//“//. Pl. szépasszony: keskeny gyalogösvény, eresz alja; tüzes ember: gát, töltés; a tüzes alak elsősorban a kísértet és a lidérc jellemzője stb.

45⁴⁵Bihari//–//Szuhay 1978, 174.

46⁴⁶Pl.: Egy eltévedő ember kísértetet lát: //„//Nagyobb volt mint egy ember. Nagynak is láttam, kicsinek is láttam...//“// (Dömötör 1981, 91).

47⁴⁷Gönczi 1914, 179.

48⁴⁸Saját gyűjtés, Zagyvarékas, Tiszasüly, Szolnok m.

49⁴⁹Bosnyák 1977, 61.

50⁵⁰Saját gyűjtés, Tiszaszöllős.

51⁵¹Bosnyák 1977, 131.

52⁵²Bosnyák 1977, 150.

53⁵³Eliade 1957, 144, 441//–//442; Melik-Simonjan 1978; //„//A repülés képessége, szárnyak birtoklása az emberi állapot túllépésének szimbolikus formulája lesz//“// (Eliade 1958, 108).

54⁵⁴Littlejohn 1972, 293.

55⁵⁵Melik-Simonjan 1978, 45//–//46.

56⁵⁶Lásd pl. Róheim Géza közép- és nyugat-európai adatait (1920, 46//–//47).

57⁵⁷Needham (1973), Littlejohn (1972), valamint Gossen (1972) tanulmányaiból nyilvánvaló a halál/halott és a fordítottság közti kapcsolat Ázsia és Amerika számos, különböző kultúrfokon élő népénél. Ez számtalan gesztusban megnyilvánul, egészen a gyászidőben fejjel lefelé fordított ruha viseléséig (a nyoroknál //–// Needham i. m. 308). Hasonló a helyzet több finnugor népnél, pl. Uno Harva (1952, 98) a mordvinoktól közöl hasonló adatokat. Ugyane népeknél //–// ezzel összefüggésben //–// a túlvilág is //„//fordított//“//. Pl. a chamula indiánoknál: //„//Az alvilág a halottak lakóhelye és különféle inverziók jellemzik//“// (Gossen i. m. 137). Needham írja (i. m. 307) //–// sok délkelet-ázsiai példa kíséretben: //„//más társadalmakból sok jelentés szól arról a hitről, hogy a halott állapota különböző részletekben életének folytatása, csak fordított jelben//“//. Vö. az ősmagyar sírok fordítottságával és az ezzel kapcsolatos túlvilág-hipotézisekkel (Dömötör 1981, 38); illetve a bináris oppozíciók felcserélődésével gyász esetén (Veres 1975, 89).

58⁵⁸Zentai 1971, 208//–//209. Az átváltozásokra vonatkozó leggazdagabb adatanyagot lásd e tanulmányban, valamint: Erdész 1958; Dömötör 1981, 75//–//77.

59⁵⁹Bosnyák 1980, 97.

60⁶⁰P. Madar Ilona gyűjtése, Abádszalók, Szolnok m.

61⁶¹Bihari 1980a, 117.

62⁶²Zentai 1971, 213.

63⁶³Erdész 1958, 219.

64⁶⁴Bosnyák 1977, 92.

65⁶⁵Saját gyűjtés, Nógrádsipek, Nógrád m.

66⁶⁶Diószegi Vilmos gyűjtése, Hidas, Baranya m. (Andrásfalva, Bukovina).

67⁶⁷Bosnyák 1980, 121//–//122.

68⁶⁸Bosnyák 1980, 123.

69⁶⁹Közismertek bizonyos archaikus //–// konkrét állapotokra, tevékenységekre utaló //–// időmeghatározások, erre pl. Gurevics (1974, 81) sok példát közöl. Evans-Pritchard //„//Time is not a continuum//“// c., a nuerek időrendszerét vizsgáló tanulmányában írja (1973, 76): //„//A rendszer alapját maguk a tevékenységek, főként a gazdasági jellegűek adják, ezek szolgáltatják legtöbb egységét és megjelölését. Az idő múlását tevékenységeknek más tevékenységekhez való viszonyában érzékelik.//“// Vilkuna a kelet-európai nap-elnevezésekkel kapcsolatban jegyzi meg (1975, 396//–//97), hogy a sorszámnévvel megnevezett hétköznapokkal szemben a vasárnapnak sok helyen tabu-neve van. //„//Mikor a hétfő az első és szombat a hét utolsó napja, közbül hézag keletkezik: tabu-nap. Egyes osztják és vogul nyelvjárásokban ez az ünnepnap szemléletes módon a ’hét hasadása’ nevet viseli.//“//

70⁷⁰Luca, karácsony és újév mint évkezdő napok: Dömötör 1964, 153//–//154; Pócs 1965, 129//–//132.

71⁷¹ 71 A tizenkettedről: Pócs 1965, 134.

72⁷²Saját gyűjtés, Páty, Pest m.

73⁷³Szomjas-Schiffert 1972, 108//–//109. Az ehhez fűződő magyarázatok megegyeznek abban, hogy az éjfél a kísértetek órája. //„//Egyszer egy bakter elkiáltotta az éjfélt, és a szellemek széttépték. Azóta egy se meri.//“// //„//Éjfélkor nem szólt semmit, mert azt mondják, hogy akkor még a fű sem nő.//“//

74⁷⁴74 André Gide: A pénzhamisítók. Budapest 1981, 58.

75⁷⁵A déli kísértet (daemonium meridianum) eredetére vonatkozó feltételezésektől függetlenül (Grau 1966; Kákosy 1978, 66: a zeniten álló nap erős fénye), annak, hogy a dél //„//rossz óra//“//, egyik oka bizonyára az, hogy a nap egyik szakasza véget ér és újra 1-től számolt //„//új idő//“// kezdődik.

76⁷⁶Saját gyűjtés, Nógrádsipek, Nógrád m.

77⁷⁷Saját gyűjtés, Nógrádsipek, Nógrád m.

78⁷⁸Bosnyák 1977, 86.

79⁷⁹Kálmány Lajos gyűjtése, Egyházaskér, Torontál m. , EA 2813, 164.

80⁸⁰Grynaeus Tamás gyűjtése, Dávod, Bács-Kiskun m.

81⁸¹Grynaeus Tamás gyűjtése, Dávod, Bács-Kiskun m.

82⁸²Zentai Tünde 1972//–//73, 234.

83⁸³Diószegi Vilmos gyűjtése, Mezőkövesd, Borsod m.

84⁸⁴Az eltévedéssel kapcsolatban idézett adat //„//tanulsága//“//. Saját gyűjtés, Nógrádsipek, Nógrád m.

85⁸⁵Bosnyák 1977, 86.

86⁸⁶Bosnyák 1977, 82.

87⁸⁷Saját gyűjtés, Tiszaszentimre, Szolnok m.

88⁸⁸Bosnyák 1977, 130.

89⁸⁹Bahtyin 1976, 258.

90⁹⁰Ahogy Melik-Simonjan említett tanulmányában írja: //„//a megfordítottság együtt jár az egyik világból a másikba való átmenettel//“// (1978, 45//–//46).

91⁹¹ Alkalmazása a mai napig //–// a tényleges gyakorlatban is //–// fellelhető. Széles körű elterjedtsége valószínűleg azzal is összefügg, hogy a B-térfél jelei közül a legegyszerűbben ez alkalmazható: nem kell hozzá eszköz (bal kéz, //„//visszakézből//“// végzett mozdulatok, két láb felcserélése, ruhadarab kifordítása).