Erdészeti ökológia Vígh, Péter Varga, Zoltán Traser, György Szodfridt, István Standovár, Tibor Somogyi, Zoltán
Yüklə 2,92 Mb.
|
|
Ecological adaptations in Douglas fir: a synthesis. Rehfeldt, G. E. Forest Ecol Manage. 28: 1989 203–215. p Waldböden. Rehfuess, K. E. Verlag Paul PareyHamburg und Berlin 1990 Ökologie. Remmert, H. 1984 Ecology. 3rd ed. Ricklefs, R. E. Freeman /&/ CoNew York 1990 The niche-exploitation pattern of the blue-grey gnatcatcher. Root, R. B. Ecological Monographs 37: 1967 317–350. p Ecological aspects of the mineral nutrition of plants. Rorison, I. H. (ed.) BlackwellOxford 1969 Temperate Deciduous forests. Ecosystems of the world, Vol. 7. Röhrig, E. Ulrich, B. ElsevierAmsterdam 1991 Nematoden-zerstörende Pilze. Rubner, A. Bernitzky, A. R. Biologie in unserer Zeit. 22: 2 1992 97–103. p Die pflanzengeographischen Grundlagen des Waldbaues. Rubner, K. Neumann VerlRadebeul 1953 Density dependent mortality in the springtail species Orchesella cincta due to predation by the carabid beetle Notiophilus biguttatus. Ruiter, P. C. Ouborg, N. J. Ernsting, G. Entomol. Exp. Appl. 48: 1988 25–31. p Patterns of disturbance in some old-growth mesic forests of eastern North America. Runkle, J. R. Ecology 63: 1982 1533–1546. p Manipulation of host plant quality: herbivores keep leaves in dark. Sagers, C. L. Functional Ecology 6: 1992 741–743. p Madárökológia II. Sasvári, L. Akadémia KiadóBudapest 1986 The soil fauna of a beech forest on limestone: trophic structure and energy budget. Schaefer, M. Oecologia 82: 1990 128–136. p Hányan vagyunk a bárkán? Scheuring, I. Természet Világa 126: II. különszám 1995 28–29. p Die Fichte. Vol. II/3. Schmidt-Vogt, H. Parey VerlagHamburg–Berlin 1991 Genetic effects of air pollutants in forest tree populations. Scholtz, F. Gregorius, H. R. Rudin, D. (eds.) SpringerBerlin 1989 A behavioural and electrophysiological analysis of insect–feeding deterrents. Schoonoven, L. M. Jermy, T. Academic Press In: Crop protecting agents– their biological evaluation. McFarlane, N. R. (ed.)New York 1977 133–146 Attraction of the bark beetle Tomicus piniperda to Scots pine trees in relation to tree vigor and attack density. Schroeder, L. M. Entomol. exp. appl. 44: 1987 53–58. p A rewiew of approaches to forestry research on structure, succession and biodiversity of undisturbed and semi-natural forests and woodlands in Europe. Schuck, A. Parviainen, . J. Bücking, W. European Forest Institute Working Paper No. 3., Joensuu, Finland 1994 1–62 p Über die Grundlagen der Entstehung und Begegnung von Insekten-Massenvermehrungen im Wald. Schwenke, W. Anz. Schädlingkde., Pflanzenchutz, Umweltschutz 67 1994 120–124. p Introduction to plant population ecology. Silvertown, J. Second ed. Longman Scientific /&/ Technical, Harlow 1987 Do plants need niches? Some recent developments in plant community ecology. Silvertown, J. Law, R. Tree 2: 1987 24–26. p Rókapopuláció ökológiai vizsgálata a püspökladányi MHSZ-Vt. területén. Simon, K. Szakmérnöki dolgozat, GATE. (kézirat) 1982 Tág hálózatú ültetvényes nyártelepítés a Duna–Tisza közi homokháton. Simon, M. Kand. értekezés, MTA (kézirat) 1968 Mélyfúrásos nyárültetvény növekedése a talajvíztől függően és véghasználati fatermése. Simon, M. Erd. Kutatások, 73: II 1980 19–38 p A hazai edényes flóra természetvédelmi érték-besorolósa. Simon, T. Abstracta Botanica 12 1988 1–23. p A magyarországi edényes flóra határozója: Harasztok-Virágos növények. Simon, T. TankönykiadóBudapest 1992 Vegetationsuntersuchungen im Zempléner Gebirge. Simon, T. Akadémiai Kiadó, Budapest 1977 An experimental investigation of interrelationships between the wood ants (Formica rufa) and some tree-canopy herbivores. Skinner, G. J. Whitakker, J. B. Journal of Animal Ecology 50: 1981 313–326. p Charakter i rozmiar szkod wyrzadzanych przez barczatke sosonowke (Dendrolimus pini L.) i regeneracia uszkodzonych drzewostanov. Sliwa, E. Sylwan (1975) 1975 14–29. p Faállományok gyérülése a fatermési osztály függvényében. Somogyi, Z. Erd. Kutatások 84: 1995 67–79. p A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. (Synopsis systematico-geobotanica florae vegetationisque Hungariae) I–VI. köt. Soó, R. Akadémiai KiadóBudapest 1964)–(1980 Növényföldrajzi-térképezési tanfolyam jegyzete. Soó, R. Zólyomi, B. (szerk.) TTM Növénytár és Vácrátóti Botanikai KutatóintézetBudapest 1951 Fatömegszámítási táblázatok. Sopp, L. Mezőgazdasági KiadóBudapest 1973). The number of species of insects associated with various trees. Southwood, T. R. E. Journal of Animal Ecology 7: 1961 331–340. p Ecological Methods. Southwood, T. R. E. Chapman /&/ HallLondon 1978 391 Ecology and Management of Forest Insects. Speight, M. R. Wainhouse, D. Clarendon PressOxford 1989 Natural disturbance and ecosystem energetics. Sprugel, D. G. Academic Press In: The ecology of natural disturbance and patch dynaamics. (eds.: Pickett, S. T. A.–White, P. S.)Orlando, Florida 1985 335–352. p A method of establishing groups of equal amplitude in plant sociology based on similarity of species content. Sorensen, T. Det Kong. Danske Vidensk. Selsk. Biol. Skr. (Copenhagen) 5: (4), 1948 1–34. p „Növényzeti minták” klasszifikációja. Standovár, T. Tilia I: 1995 145–157. p Az erdőgazdálkodás hatása az erdők sokféleségére. Standovár, T. Természet Világa 127, II. különszám 1996 34–38. p Herbs as soil moisture indicators within a sessile oak stand. Standovár, T. Rajkai, K. Abstracta Botanica 18: 2, 1994 71–78. p Talajtan. Stefanovits, P. Mezőgazdasági KiadóBudapest 1981 Lehrbuch der Botanik. 32. kiad. Strasburger, E. et al. FischerStuttgart (1983 Insects on Plants: Community Patterns and Mechanisms. Strong, D. R. Lawton, J. H. Southwood, R. Blackwell 1984 A talajok anyagforgalmi dinamikája. Szabó, I. M. TankönyvkiadóBudapest 1984 Lombfogyasztó lepkeközösségek szerepe a cseres-tölgyes ökoszisztémában. Szabó, L. Lakatos, Gy. Varga, Z. Állattani Közl. 70: 1983 73–81. p Új eljárás a léces és rudaskorú kocsánytalan tölgyek neveléséhez. Szappanos, A. Az EFE Tudományos Közleményei 1–2: 1965 112–142. p Korunk környezetbiológiája. Széky, P. Tankönyvkiadó 132–135. pBudapest 1977 Genetikai talajtípusok és növénytársulások kapcsolata. Szodfridt, I. Agrokémia és talajtan 40: 3–4 1991 484–492. p Erdészeti termőhelyismeret-tan. Szodfridt, I. Mezőgazda KiadóBudapest 1993 320 p Further data on the water regime in beech forest types. Szodfridt, I. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 27: 1–2 1981 215–222. p Biológiai védekezés madármegtelepítéssel nyárállományban. Szontagh, P. Erd. Kutatások, 1977 147–152. p A madarak jelentősége az erdei rovarkártevők leküzdésében. Szontagh, P. Erd. Kutatások, 1980 178–183. p Die Bedeutung der Lichtfallenforschung in der Prognose forstlicher Schädlinge. Szontágh, P. Folia Ent. Hung. 27 (Suppl.): 1974 153–176. p Talajvédelmi erdők és fásítások. Szőnyi, L. In: Danszky I. (szerk.) Erdőművelés 1972 389–419. p An Introduction to plant ecology. Tansley, A. G. Allen /&/ UnwinLondon 1954 Interactions between oak tannins and parasite community structure: unexpected benefits of tannins to cynipid gall-wasps. Taper, M. L. Case, T. J. Oecologia 71: 1987 254–261. p Interaction and coevolution. Thompson, J. N. John Wiley /&/ SonsNew York 1982 Host stress influences oviposition preference and performance of a pine sawfly. Tisdale, R. A. Wagner, M. R. Ecological Entomology 16: 1991 371–376. p Biogeography. A study of plants in the ecosphere. Tivy, J. Longman–J. Wiley /&/ SonsNew York 1993 Ártéri erdőtípusok. Tóth, I. In: Majer A. (szerk.): Erdő- és termőhelytipológiai útmutató. OEF, Budapest 1964 163–164. p Az ökológiai diverzitás mérésének problémái. Tóthmérész, B. Környezet és Fejlődés IV: 3–4 1993/a 56–59. p NuCoSA 1.0: Number cruncher for community studies and other ecological applications. Tóthmérész, B. Abstracta Botanica 17: 1993/b 283–287. p Szekunder szukcessziós folyamatok elemzése cluster-analizissel. Tótmérész, B. Bot. Közlem. 76: 1–2 1989 35–49. p Nutrient stress: an explanation for plant anti-herbivore responses to defoliation. Tuomi, J. Niemela, P. Haukioja, E. Siren, S. Neuvonen, S. Oecologia 61: 1984 208–210. p Ökologische Beziehungen des Vögel und Gehölze. Turczek, F. K. 1961 Stoffhaushalt von Waldökosystemen. Ulrich, B. Bioelement-Haushalt. Kohlenstoff-Haushalt. Institut für Bodenkunde und Waldernährung der Universität Göttingen 1984 Stoffhaushalt von Waldökosystemen. Ulrich, B. Bioelement-Haushalt. Institut für Bodenkunde und Waldernährung der Universität, Göttingen 1990 Növényföldrajz. Vancsura, R. Egy. jegyzet, EFE, Sopron 1988 Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1: 100 000 méretarányú térképe. Várallyai, Gy. Szücs, L. Rajkai, K. Zilahy, P. Murányi, A. Agrokémia és Talajtan, 29: 1980 35–76 p A Lymantria dispar károsítása következtében fellépő növedékkiesés cser állományokban. Varga, F. EFE Tud. Közl. (1964) 2: 1964 217–226. p A talaj állatvilága. (In: Fehér D.: Talajbiológia) Varga, L. Akadémiai KiadóBudapest 1954 Die Anwendung der Lichtfallen in der ökologischen Landschaftsforschung. Varga, Z. Uherkovich, Á. Fol. Ent. Hung. 27 (Suppl.): 1974 159–176. p Insect Population Ecology: an Analytical Approach. Varley, G. C. Gradwell, G. R. Haskill, M. P. BlackwellOxford 1973 Atlas florestal do Brasil. Veloso, H. P. (ed.) Min. de Agricultura, Rio de Janeiro 1972 Diverzitási stratégia és koevolúció a bioszférában. Vida, G. Természet Világa, I. különszám 1995 51–56. p Természetes erdők, mesterséges állományok. Vitarovat, Bot. Közl. 68: 1–2 1981 133–147. p Vegetation of the Earth. 2nd edition Walter, H. Springer VerlNew York 1979 The forests of China. Cabot Foundation Publ. No. 5 Wang, Chi-Wu Harvard University Cambridge, Mass 1961 Plant water stress and gall formation (Cecidomyiidae: Asphondylia spp.) on creosote bush. Waring, G. L. Price, P. W. Ecological Entomology 15: 1990 87–95. p Pattern and process in the plant community. Watt, A. S. J. Ecol. 35: 1947 1–22. p A reevaluation of the-3/2 power rule of plant self-thinning. Weller, D. E. Ecological Monographs, 57: 1 1987 23–43. p Forest succesion. Concepts and applications. West, D. C. Shugart, H. H. Botkin, D. B. (eds.) SpringerNew York 1981 Communities and ecosystems. Whitakker, R. H. MacMillan Publishing CoNew York, London 1975). Natural Disturbance and Patch Dynamics: An Introduction. White, P. S. Pickett, S. T. A. Academic Press In: The Ecology of Natural Disturbance and Patch Dynamics. (eds: Pickett, S. T. A., White, P. S.)Orlando, Florida 1985 3–13. p Tropical rain forests of the Far East. Whitmore, T. C. ClarendonOxford 1975 Communities and ecosystems. 1st ed. Whittaker, R. H. MacmillanNew York 1970 Climax concepts and recognition. Whittaker, R. H. In: Knapp, R. (ed.): Handbook of vegetation science. 8: 138–154. Junk, The Hague 1974 Communities and ecosystems. 3rd ed. Whittaker, R. H. MacMillanNew York 1989 Biodiversity. Wilson, E. O. (ed.) National Academy PressWashington D. C 1986 Bevezetés a populációbiológiába. Wilson, E. O. Bossert, W. H. GondolatBudapest 1981 Genetic effects of classical silviculture. Wilusz, W. Giertych, M. Int. Symp. on Genetics of Scots Pine, Kórnik, P. A. N 1973 The Effect of Differential Flushing Times Among Trembling Aspen Clones on Tortricid Caterpillar Populations. Witter, J. A. Waisanen, L. A. Environmental Entomology 7: 1978 139–143. p From ecosystems to genes: The importance of shade tolerance. Woodward, F. I. Tree 5, 1990 11–115. p Self-thinning in overcrowded pure stands under cultivated and natural conditions (Intraspecific competition among higher plants XI). Yoda, K. Kira, T. Ogawa, H. Hozumi, K. Journal of the Institute of Polytechnics, Osaka City University, Series D: 14 1963 107–129. p Tolerance and self-tolerance of trees. Zeide, B. Forest Ecology and Management, 13: 1985). 149–166. p Növényszociológiai alapfogalmak és felvételezési módszerek. Zólyomi, B. In: Növényföldrajzi–Térképezési Tanfolyam Jegyzete. (szerk.: Soó R., Zólyomi B.) TTM Növénytár és Vácrátóti Botanikai Kutatóintézet, Budapest 1951 103–107. p Einreihung von (1400) Arten der ungarischen Flora in ökologische Gruppen nach TWR-Zahlen. Zólyomi, B. Baráth, Z. Fekete, G. Jakucs, P. Kárpáti, I. Kárpáti, V. Kovács, M. Máthé, I. Fragmenta Botanica IV: 1–4 1967 101–142. p Ökologie der Borkenkäfer. Zuber, M. Biologie in unserer Zeit, 24: 3, 1994 144–152. p 11 Az irodalomban megszokott „sztyepp” írásmód az orosz szó félig németesített változata (a „Steppe” pontos átírása magyarul „steppe” lenne!); eredeti formájában sztyepnek ejtendő. Ezt a formát használjuk ebben a fejezetben (M. Cs.) 11 A fitomassza az eddigi definíciók értelmében felosztható fitobiomasszára, vagyis élő növények élő részeire, és fitonekromasszára, amely az élő növények holt részeinek szerves anyaga. Hasonlóan tovább osztható a ZM és az EM is. 22 Több fajból álló, többkorú faállományban lényegében ugyanazok a törvényszerűségek alkal-mazhatók. Tekintettel azonban arra, hogy ezeknek az állományoknak igen összetett a szerkezete és ezért bonyolultak a bennük megfigyelhető összefüggések is, a továbbiakban csak a viszonylag egy-szerű szerkezetű, egykorú, elegyetlen, vagyis egy fafajból álló faállományokat elemezzük. Created by XMLmind XSL-FO Converter. Yüklə 2,92 Mb. Dostları ilə paylaş:
|