Általános genomika

Asztma pathomechanizmusa

1. 
   Mi az allergia?
   

Immunológiai mechanizmus által indított túlérzékenységi reakció.

2. 
   Mi az atópia?
   

Az egyéni, vagy családi hajlam arra, hogy az egyén alacsony dózisú allergén, általában

fehérjék hatására IgE ellenanyagot termeljen és olyan jellegzetes tüneteket mutasson

mint az asztma.

3. 
   Mi az allergiás asztma?
   

Az immunológiai mechanizmusok által mediált asztma.

4. 
   Mi jellemző az asztmára?
   

Krónikus légúti betegség. Jellemző a kis légutak epizódokban jelentkező gyulladása és szűkülete különböző triggerelő tényezőkre. Az asztma rohamok lehetnek enyhék és életveszélyesen súlyosak. Tünetei:légszomj, köhögés, zihálás, mellkasi fájdalom, és feszülés, valamint ezek kombinációi. A kiváltó okok lehetnek: allergének, fertőzés, fizikai munka, hirtelen éghajlatváltozás, légszennyezések, mint pl. cigarettafüst.

5. 
   Mi az a tisztaság hipotézis?
   

a nyugati típusú társadalmakban nem engedjük, hogy a Th1 felé eltolódott immunválasz kialakuljon.

6. 
   Milyen sejtek játsszák az asztmában a legfontosabb szerepet?
   

Th1, Th2, hízósejtek, B-limfociták

7. 
   Mi az a légúti hiperreaktivitás?
   

Túlérzékenység különböző stimulusokra, mint például: allergének, légszennyeződések, hideg levegő, fizikai munka, metakolin, hisztamin stb

8. 
   Milyen szerepe van az IL-4-nek az asztmában?
   

• 
  Th0 sejtek differenciálása Th2 sejtekké
  
• 
  B sejt átkapcsolása IgE termelésre
  
• 
  Endothel sejtek VCAM-1(vascular cell adhesion molecule) termelését erősíti
  
• 
  Epithel sejtek eotaxin termelését fokozza: eozinofilek odavonzása
  
• 
  Hízósejt érés kofaktora
  

9. 
   Milyen szerepe van az IgE-nek asztmában?
   

Hízósejtek aktiválásában, és az azonnali allergiás reakciókban

10. 
    Milyen tünetei vannak annak a transzgenikus egérnek, melynek IL-5 gént rakunk CC10 promótere után?
    

IL-5 transzgenikus egérben (a tüdő epitél sejtekben, Clara cell 10 gén (CC10) promótere után) magas az eozinofilszám és súlyos asztma alakul ki.

11. 
    Hogyan lehet légúti hiperreaktivitást kiváltani IL-4 KO egéren?
    

Az IL-4 legfontosabb szerepe: szenzitizáláskor Th2 irányba tolja el az immunválaszt, elősegítve így az IL-5 termelést.

12. 
    Milyen jellemzői vannak az IL-13 KO egérnek allergén szenzitizálás és provokáció után?
    

IL-13 KO egér (allergén szenzitizálás és provokálás után): csökkent eozinofilia, mucus, légúti gyulladás, AHR.

13. 
    Mi lehet annak a magyarázata, hogy az IL-9 KO egereket ugyanúgy asztmásítani lehetett, mind a vad egereket?
    

IL-9 a CC10 promóter után: IL-9 túlexpressziója a tüdő epitéliumában: IL-9 tg egér: allergén nélkül is emelkedett tüdő eozinofil szám, bronchus eptitélsejtjei nagyobbak (hipertrófia), mucus képződés, hízósejtek az epitéliumban .

14. 
    Melyik a Th2-es válaszban kulcsfontosságú transzkripciós faktor?
    

GATA-3 a Th2-es immunválasz fő transzkripciós faktora

15. 
    Mit okozott a T-bet kiütése egérben?
    

Az egereken spontán, a humán krónikus asztmához hasonló állapot alakult ki.

16. 
    Melyik transzkripciós faktor szintje emelkedik meg az asztmások tüdejében?
    

GATA-3

17. 
    Hogyan gátolhatjuk a GATA-3 működését asztmában?
    

Antisense GATA-3 (AS-GATA3) kezelés megszünteti egéren az OVA indukálta asztmatikus tüneteket

18. 
    Mit okozott a GATA-3 gátlása asztmás egér tüdejében?
    

AS-GATA3 kezelés: megszünteti a mucus termelést és a gyulladást

19. 
    Mi a hisztamin szerepe az allergiás megbetegedésekben?
    

A hisztamin a korai asztmatikus reakció tünet- együttesének fontos mediátora.

• 
  Simaizom kontrakció
  
• 
  Érpermeabilitás
  
• 
  Vazodilatáció
  
• 
  Mucus szekréció
  

20. 
    Hogyan lehet QTL vizsgálatot végezni asztmában?
    

A/J egerek: legmarkánsabb asztmatikus tünetek; C3H/HeJ: legrezisztensebb az asztmával szemben.

21. 
    Milyen QT-kat lehet figyelni az asztmások genomszűrésénél?
    

AHR

22. 
    Milyen, az asztmában jelentős gének vannak az 5q31-q33 kromoszómarégióban?
    

Citokin génklaszter: IL 4 13, 3. 5, 9

23. 
    Milyen szerepe lehet a CD14-nek asztmában?
    

Szerepet játszik a T1/Th2 egyensúly kialakulásában.Bakteriális LPS kötő receptor.

24. 
    Milyen, az allergiában fontos szerepet betöltő gének vannak a 6p21.3 kromoszómarégióban?
    

MHC tartomány és a TNFα

25. 
    Hogyan okozhatnak emelkedett asztma hajlamot az IL-4R-ban található Ile75Val (I50V) és Glu576Arg polimorfimus?
    

Valin esetén a receptor erősebben köti az IL-4-t. A Glu576Arg polimorfizmus a jelátviteli intermedierekhez való kötődést változtatja meg. Mindkét esetben a receptor felerősödött jelátvitelét tapasztalták.

26. 
    Milyen szerepe lehet az MCP-1 -2518-as pozíciójában található A/G polimorfizmusnak az asztmában?
    

A -2518 allél szignifikánsan gyakrabban fordult elő asztmásokban, mint nem- asztmásokban (34,4% vs 21.1%)

1-es típusú cukorbetegség

1. 
   Mi a cukorbetegség?
   

- A cukorbetegség krónikus betegség, amely genetikai és környezeti tényezők együttes hatására jön létre, anyagcserezavarok és érrendszeri szövődmények képében.

- Az anyagcserezavarra a vércukor rendellenesen magas szintje (hiperglikémia) jellemző, ami együtt jár a fehérje- és a zsíranyagcsere, valamint a só víz és a sav-bázis háztartás zavaraival.

- A hiperglikémiát az inzulin hiánya, vagy a meglévő inzulin hatástalansága okozza.

2. 
   Hogyan oszthatjuk fel a cukorbetegségeket?
   

- Inzulin dependens diabetes mellitus (IDDM) = 1-es típusú diabetes mellitus (1DM) = Fiatalkori diabetes (juvenile onset diabetes (JOD))

- NIDDM (non-insulin dependent diabetes mellitus) = 2 -es típusú diabetes mellitus (2DM) = Időskori diabetes (maturity onset diabetes (MOD))

3. 
   Mi okozza az 1DM-et?
   

- 1DM oka a hasnyálmirigy b-sejtjeinek elpusztulása miatt az inzulintermelés leállása. Túléléshez exogén inzulin.

- Vezető ok: „End-stage” vesebetegségek, vakság, amputálás, kardiovaszkuláris betegségek, korai halál.

4. 
   Mekkora körülbelül az 1DM előfordulása kaukázusi populációban?
   

0,1/100 000 Kínában és Venezuelában, 40/100 000 Finnországban és Szardiniában

5. 
   Milyen szakaszai vannak az 1DM-nek?
   

• 
  ÖRÖKLÖTT HAJLAM
  
• 
  GENETKAI PREDISPOZICIÓ
  
• 
  INSULITIS, BÉTASEJT KÁROSODÁS
  
• 
  “PRAE”-DIABETES - ELSŐFÁZISÚ INZULIN VÁLASZ ELVESZTÉSE
  
• 
  DIABETES
  

6. 
   Milyen mechanizmus okozza az 1DM-et?
   

Immunológiai mechanizmus:

• 
  Béta sejtek elpusztításáért sejt mediált immunválasz a felelős.
  
• 
  Th1-es betegség
  
• 
  A szigetsejtek 80-90%-ának el kell pusztulni, hogy manifesztálódjon
  

7. 
   Milyen immunsejttípusok játszhatnak szerepet az 1DM-ben?
   

HLA I, HLA II

8. 
   Milyen autoantigének jelentősek 1DM-ben?
   

IgG, GAD65, Inzulin, IA2, C-peptid

9. 
   Mi az a molekuláris mimikri?
   

10. 
    Melyek a fontosabb környezeti tényezők 1DM-ben?
    

Vírusok, toxinok, Anyai tényezők,stressz, D-vit hiány,Táplálkozási tényezők

11. 
    Milyen bizonyítékai vannak a T sejt mediálta autoimmun folyamatnak 1DM-ben?
    

• 
  1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek csontvelő sejtjeit HLA-azonos testvérbe transplantálva a diabetes is átadódik
  
• 
  Egészséges ikertestvérből vagy HLA-azonos testvérből származó pancreas transplantációja után az 1-es típusú diabetes mellitus kiújul
  
• 
  T-sejt szinten ható immunszuppressziós terápia (Cyclosporin A) lassítja a béta-sejt működés fokozatos csökkenését
  
• 
  A szigetsejt-, inzulin- és egyéb autoantitestek megjelenése megelőzi a manifeszt 1-es típusú diabetes mellitus kialakulását
  
• 
  A Langerhans szigeteket lymphocyták és monocyták infiltrálják (“insulitis”)
  

12. 
    Mekkora az 1DM s értéke?
    

Az 1DM gyakorisága ilyen betegek testvéreiben 30 éves korra 6%, szemben az átlagpopulációban észlelt 0,4%-kal: tehát 6:0,4® λs = 15

13. 
    Milyen bizonyítékai vannak az 1DM-re való hajlam örökölhetőségének?
    

- Az 1-es típusú cukorbajos szülők gyermekeiben a hasonló cukorbetegség gyakorisága 3-6%.

- Cukorbeteg apák gyermekeiben gyakoribb a diabetes, mint a cukorbeteg anyák leszármazottjában

14. 
    Hol van az a kromoszóma régió amely az 1DM családi halmozódásában a legfontosabb?
    

IDDM1

15. 
    Melyik az a két haplotípus amelyik a legjobban hajlamosít 1DM kialakulására?
    

DR3DQ2 haplotípus és DR4.DQ8 haplotípus

16. 
    Melyik HLA régió játszik főszerepet az 1 DM-re való hajlamban?
    

HLA DQ2/DQ8

17. 
    Mondjon olyan allélt amelyik véd az 1DM kialakulásával szemben!
    

Legerősebb védelem: DQ6.2 (DQA1*0102.DQB1*0602) Egészségesekben 20%, 1DM-ben alig (<1%).

18. 
    Mi befolyásolja az MHC molekulák 1DM-mel kapcsolatos védő/hajlamosító tulajdonságát?
    

• 
  Szerkezet
  
• 
  T sejt kölcsönhatás
  
• 
  Molekuláris stabilitás
  

19. 
    Milyen mechanizmussal hajlamosíthat, vagy védhet egy HLA molekula a szigetsejtekkel szembeni autoimmun válaszra/válasszal szemben?
    

• 
  1. A hajlamosító HLA-k jobban kötődnek a periférián a diabetogén antigénekhez és aktiválják így az autoimmun T sejt választ.
  
• 
  Vagy: a védő kötődik az autoantigénekhez jobban és versenyez a hajlamosítóval, s a T sejt receptorhoz való kötődés, amely szükséges a T sejt aktivációhoz nem éri el a megfelelő küszöbértéket.
  
• 
  2. A timuszban a védő molekulák erősebben kötődnek az autoantigénekhez, s ez az autoreaktív T sejtek apoptózisát okozza
  
• 
  Vagy: a hajlamosító nem kötődik eléggé, s az autoreaktív T sejtek a perifériába jutnak
  
• 
  3. A hajlamosító és a védő HLA molekulák máshogy kötődnek az autoreaktív T sejtek TCR-jéhez, s ez befolyásolja a T sejt fenotípusát: proinflammatórikus vs. szabályozó, vagy aktivációs állapotát: proliferatív vs. anergizált
  

20. 
    Mondjon példát az 1DM kialakulásában szerepet játszó 6p21.3 pozícióban található génekre a HLA classII-ben található géneken kívül!
    

IDDM1, CELIAC1

21. 
    Mi jellemző az IDDM2-re?
    

Regulálja az expresszióját az inzulinnak és a IGF2-nek

22. 
    Mi az IDDM2 régió feltételezett szerepe az 1DM kialakulásában?
    

Regulálja az expresszióját az inzulinnak és a IGF2-nek

23. 
    Mondjon példát az IDDM4 régióban jelölt génre!
    

• 
  FADD (Fas associated death domain protein): szerepe az érett T sejtek proliferációjában, overexpressziója apoptózist indukál
  
• 
  Galanin: inzulin szekrécióját gátolja.
  

24. 
    Az IDDM5-ben található SUMO4 gén polimorfizmusa milyen mechanizmussal hajlamosít 1DM-re?
    

NFkB (transzkripciós faktor) jelátviteli útvonal gátlása. Met55Val mutáció; A Val55 mutánsok csökkent aktivitást mutattak, sejttenyészetekben emelkedett NFkB aktivitást és IL-12 szintet = erősebb Th1 típusú immunválasz = emelkedett 1DM hajlam

25. 
    Milyen jelölt gén van az IDDM12 régióban?
    

CD28 és ICOS

26. 
    Az IDDM15-ben milyen betegségnek van még génje?
    

Atransient neonatal diabetesnek is a génje : Metilációs hiba, vagy a paternális gének duplikációja, vagy paternális uniparentális isodysomia. Csak az anyai gének metiláltak

27. 
    Mondjon példát az 1DM-mel kapcsolatban bemutatott genomszűrésben kapott eredményekre?
    

• 
  Legerősebb asszociáció a HLA régióval (IDDM1); LOD = 42,6, lókusz specifikus ls=3,6: 3,6-szeres az előfordulása a testvérben az 1DM-nek a populációban tapasztalt gyakoriságához képest a lókusz (HLA) miatt. Ez kisebb, mint az össz ls (=15), ami igazolja a multilókusz hipotézist.
  
• 
  INS VNTR megerősítve TDT-vel: heterozigóta szülők a hajlamosító allélt többször adták át a betegnek, mint nem: 261 vs 164 (P=10-6). Nem érintett gyerekeknél nem volt ilyen különbség (84 vs 89). Kapcsoltsági analízissel nem volt különbség a hajlamosító allél nagy gyakorisága miatt.
  
• 
  IDDM1 és IDDM2 között interakció van.
  
• 
  IDDM1 és IDDM15 (6q) között kapcsoltság van
  

28. 
    Az 1DM-mel kapcsolatban bemutatott QTL analízis során milyen állatokat használtak? Mi volt az állatok fenotípusa?
    

NOD egér: alacsony az természetes ölő sejtszáma

29. 
    Az 1DM-mel kapcsolatban bemutatott QTL analízis során mi volt a QT?
    

QT: NKT sejtszám, 8cM felbontás, 181 marker, 19 kromoszóma

2-es típusú cukorbetegség

1. 
   Milyen szakaszai vannak a 2DM kialakulásának?
   

• 
  Perifériás szövetek inzulinrezisztenciája (máj, váz- és szívizmok, zsírszövet), hiperinzulinémia
  
• 
  Csökkent perifériás glükóz felvétel
  
• 
  Hiperglikémia
  
• 
  Szigetsejtek csökkent glükóz-érzékenysége
  
• 
  Csökkent inzulin szintézis és elválasztás
  
• 
  Hipoinzulinémia
  

Szakaszok:

• 
  1. Örökletes hajlam + környezeti tényezők
  
• 
  2. Inzulinrezisztencia
  
• 
  3. Hipoinzulinémia, hiperglikémia
  

2. 
   Nagyságrendileg hány 2DM-es beteg van a világon?
   

Előfordulása jelenleg: 5-50%; 160 millió

3. 
   Milyen nem közvetlenül génekhez kapcsolható tényezők hajlamosítanak 2DM-re?
   

Túlsúly, táplálkozás, mozgáshiány, életkor, magzati és kora csecsemőkori táplálkozás

4. 
   Mi utal a takarékos gének szerepére 2DM-ben?
   

Olyan etnikumoknál fordul elő nagyon gyakran, akik korábban táplálékban szűkös környezetben éltek (Pima indiánok, ausztrál bennszülöttek, Nauru szigete), de a fehér ember megjelenésével ez megváltozott (coca-kolonizáció).

5. 
   Mi az az inzulin rezisztencia?
   

A célszövetek csökkent válasza a normális inzulinszintre

Oka: receptor kötődéstől a jelátvitelen keresztül a, génaktivációkig (transzkripciós faktorok) mindenhol lehet

6. 
   Mi az inzulin rezisztencia kialakulásának legfontosabb oka?
   

Obezitás. Kb. 80%-a a 2DM-eseknek túlsúlyos,vagy obez. Mind a zsigeri, mind a bőralatti zsírszövetek egymástól függetlenül okozhatják az inzulin rezisztenciát

7. 
   Hogyan növelhetik a zsírsejtek az inzulin rezisztenciát?
   

A zsírszövetekből felszabaduló szabad zsírsavak gátolják a glükóz feldolgozását: gátolják a máj glükózfelvételét és növelik a hepatikus glükóz kibocsátást. Versenyeznek a glükózzal az oxigénért

8. 
   Hol expresszálódik a resistin gén?
   

A resistint a zsírsejtek termelik

9. 
   Milyen szerepe lehet a resistinnek az inzulin rezisztenciában?
   

Csökkent hiperglikémia (inzulin rezisztens egerekben), és megnövekedett inzulin érzékenység

10. 
    A 2DM-nek kb. hány százaléka monogénes eredetű?
    

5%-a

11. 
    Miért nehéz a 2DM genetikai analízise?
    

• 
  Az alacsonyabb életkilátások és a késői manifesztáció miatt az érintettek szülei már nem élnek, nincsenek kiterjedt családfák tiszta öröklődési menettel
  
• 
  Kevés a lehetőség a hagyományos „lod score” alapú családfa analízisre
  

12. 
    Melyik a MODY2 génje és mi a szerepe?
    

Az eddig talált MODY gének az inzulin szekréciót befolyásolták

kromoszóma 7, glükokináz (MODY-2)

13. 
    Melyik gén mutációja a leggyakoribb oka a MODY-nak?
    

A MODY–k 80 %-áért 6 gén mutációja felel országonkénti jelentős eltéréssel:

MODY 1, 2, 3, 4, 5, 6,

14. 
    Mit befolyásolnak az eddig talált MODY gének?
    

• 
  MODY1: HNF4a
  
• 
  MODY2: glükóz-regulált inzulin szekréció
  
• 
  MODY3: HNF1a
  
• 
  MODY4: IPF1, Hasnyálmirigy homeodomén transzkripciós faktor: hasnyálmirigy kifejlődése
  
• 
  MODY5: HNF1b (heterodimert alkot a HNF1a-val): korai manifesztáció, vesebetegséggel társul (nefropátia)
  
• 
  MODY6: NeuroD1/BETA2: transzkripciós faktor
  

15. 
    A MODY géneken kívül milyen mutáció okozhat közvetlenül 2DM-et?
    

• 
  20% ismeretlen mutáció
  
• 
  Mutációk előfordulnak az inzulin és az inzulin receptor génekben is.
  
• 
  Mitokondriális mutációk 1%-a a 2DM-nek
  

16. 
    A 2DM-mel kapcsolatban bemutatott genomszűrésben milyen szempontok alapján válogatták a betegeket?
    

Kritériumok: a betegek, vagy kezelés alatt állnak, vagy igazolt hiperglikémiájuk van. Életkor a diagnóziskor: 35-70 év között

17. 
    A 2DM-mel kapcsolatban bemutatott jelölt gén asszociációs vizsgálatban milyen típusú géneket vizsgáltak?
    

Mexikói.amerikai, Pima indián, Fehérek

18. 
    A 2DM-mel kapcsolatban bemutatott jelölt gén asszociációs vizsgálatban milyen kérdésekre kerestek választ?
    

• 
  Melyik SNP asszociál 2DM-mel (fokozott, vagy csökkent kockázat)?
  
• 
  Az egymás mellett levő SNP-kből alkotott haplotípusok asszociálnak-e 2DM-mel?
  
• 
  Asszociálnak-e a 2DM-mel összefüggést mutató SNP-k és/vagy haplotípusok köztes fenotípusokkal. QT vizsgálat
  

19. 
    A 2DM-mel kapcsolatban bemutatott jelölt gén asszociációs vizsgálatban milyen QT-ket vizsgáltak?
    

BMI (testtömeg index), éhgyomri glükóz szint, cukorterhelés utáni 2 órás glükóz szint, éhgyomri inzulinszint, 30 perces inzulin szint növekedés (1100 2DM-es beteg)

20. 
    Mondjon példát a 2DM-mel kapcsolatban bemutatott jelölt gén asszociációs vizsgálatban a -sejt funkcióját befolyásoló génekre, amelyekben található polimorfizmus befolyásolja a betegségre való hajlamot!
    

ABCC8, KCNJ11, SLCA2, HNF4A

21. 
    Mi az a haploinsufficiency?
    

Ha a fehérje normális működéséhez mindkét génjének teljes működése szükséges, akkor azt az állapotot amikor az egyik gén nem működik megfelelően (és ez általában betegséghez vezet) haploinsufficiency-nek hívják

22. 
    Mondjon példát a 2DM-mel kapcsolatban bemutatott jelölt gén asszociációs vizsgálatban az inzulin hatását befolyásoló génekre, amelyekben levő polimorfizmus befolyásolja a betegségre való hajlamot!
    

INSR, PIK3R1, SOS1,PPARGC1

23. 
    Mi lehet a PPARG szerepe 2DM-ben?
    
24. 
    A PPARG Pro12Ala mutációnak milyen szerepe van a 2DM-re való hajlamban?
    

Energia metabolizmust regulálja (adaptív termogenezis, mitokondriális biogenezis, zsírsavak b-oxidációja, hepatikus glükoneogenezis, glükóz felvétel),

25. 
    Mi az eNOS és milyen szerepe lehet 2DM-ben?
    

Endothelial nitrogen oxid synthase, 7q36, NO modulálja többek között a hepatikus glükóz metabolizmust és inzulinszekréciót

26. 
    Melyik az első gén, amelyet összefüggésbe hoztak multifaktoriális 2DM-mel, és mi lehet a szerepe?
    

Calpain-10 : Gátlása megnövekedett glükóz indukálta inzulinszekréciót okoz a b-sejtekben és csökkent inzulin-indukált glükózfelvételt az izmokba és a zsírsejtekbe

27. 
    Milyen génben előforduló mutáció okozhat 2DM-et a spontán hipertenzív patkány modellben?
    

CD36 gén

28. 
    A 2DM-mel kapcsolatban bemutatott QTL analízisben milyen QT-ket használtak?
    

Glükóz tolerancia, éhgyomri glükózszint, inzulinszint, koleszterinszint, trigliceridszint, testtömeg

29. 
    A 2DM-mel kapcsolatban bemutatott QTL analízisben miket vizsgáltak?
    

Az emelkedett éhgyomri glükózszinttel asszociált két kromoszóma lókuszt és a (12-es és 15-ös kromoszómán) magas trigliceriddel asszociált két lókuszt (4-es és 8-as) vizsgálták, hogy egymással kölcsönhatásban okozzák-e a kapott fenotípust

30. 
    A 2DM-mel kapcsolatban bemutatott QTL analízisben hogyan vizsgálták a gén-gén kölcsönhatást?
    

A vizsgálatban azt nézték, hogy a betegségre hajlamos KK/Ta törzsből és a rezisztens BALB/c törzsből származó mikroszatellita variációk együtt, vagy egymástól függetlenül okozzák-e a QT-t.


Obezitás

1. 
   Mi az obezitás?
   

Olyan mértékű testzsír felszaporodás ami már károsan befolyásolja az egészséget

2. 
   Milyen típusú obezitás a legveszélyesebb?
   

Különösen a hasi (intra-abdominális) testzsír a veszélyes

3. 
   Mit használnak legelterjedtebben a kövérség mérésére?
   

Jelenleg a leggyakrabban a testtömeg indexet (BMI) használják

4. 
   Melyek a testtömeg hosszútávú szabályozásának legfontosabb hormonjai?
   

Leptin (zsírsejtek termelik) és inzulin. Mindkettő szintje emelkedik ha nő a testtömeg (zsírtömeg).

5. 
   Melyek a testtömeg rövidtávú szabályozásának legfontosabb hormonjai?
   

Ghrelin, Cholecystokinin, PYY (3-36),

6. 
   Hol hatnak a testtömegszabályozás perifériás hormonjai az agyban?
   

Mindegyik hormon a hipotalamuszban hat a nucleus arcuatusban

7. 
   Mondjon példát genetikailag módosított obez egérmodellre!
   

NZO (New Zealand obese) egér: kevert populációból kitenyésztve

8. 
   Miért kövér az agouti egér?
   

A mutáns állatban minden sejtben, folyamatosan expresszálódik a fehérje, ami normálisan csak újszülöttkorban a szőrtüsszőkben

9. 
   Mi lehet a leptin rezisztencia oka?
   

Leptin rezisztencia okai lehetnek a leptin csökkent transzportja az agy-vér gáton keresztül és a csökkent receptor érzékenység.

10. 
    Milyen obez egérmodell van, amelyben sérült az inzulin jelátvitel?
    

A Tub gén hiányos tubby egér kórosan kövér

11. 
    Milyen bizonyítékok vannak a kövérség öröklődésére?
    

• 
  Ikerkutatások: 40-70%-ban öröklődő a testzsír eloszlás és a teljes testzsír mennyisége
  
• 
  Ikerkutatások: 40-70%-ban öröklődő a testzsír eloszlás és a teljes testzsír mennyisége
  
• 
  Kétpetéjű ikrek: 0,35-0,45
  
• 
  Külön nevelt egypetéjű ikrek: 0,4-0,7
  

12. 
    Mondjon példát a genetikai faktorok által befolyásolt tényezőkre, amelyek szerepet játszanak a testsúlyban!
    

• 
  Anyagcsere
  
• 
  Termogenezis, felszívódás
  
• 
  Testzsíreloszlás
  
• 
  Éhség kontroll
  
• 
  Étel preferencia
  
• 
  Fizikai aktivitás
  

13. 
    Milyen formákban használódhat fel a szervezetben az energia?
    

Az étel formájában bekerülő energia hő vagy munka formájában távozik, vagy beépül. A teljes energiafelhasználást 3 részre lehet osztani:

1. a szervezet normális működéséhez szükséges energia

2. Fizikai munka

3 Adaptív termogenezis az hő termelése (környezeti hőmérsékletre való alkalmazkodás, de az ételbeviteltől is függ)

14. 
    A szimpatikus idegrendszernek milyen szerepe lehet a testsúlyszabályozásban?
    

Szimpatikus idegrendszer szerepe az adaptív termogenezisben. A barna zsírszöveteket és a vázizmokat idegzi be. Fő szereplő: adrenalin, noradrenalin. Hiányuk egérben: nem tudnak alkalmazkodni a hideghez

15. 
    Milyen szerepe van az UCP-knek a termogenezisben?
    

UCP-1 szerepe a mitokondriumban: a kipumpált protonokat hőtermelés mellett ereszti vissza

16. 
    Milyen tünetei lehetnek a kongenitális leptinhiánynak?
    

Korai obezitás, nagy ételbevitel, hiperinzulinémia, T sejt szám és funkció zavara, hypogonadotropic hypogonadismus

17. 
    Milyen genetikai defektusa van a db/db egérnek, és mi a jellemző fenotípusa?
    

Diverzebb fenotípus, pl: csökkent GH termelés, központi hypothyroidismus, agresszió az élelemért stb

18. 
    Mi az a domináns negatív mutáció?
    

Hatása heterozigóta formában is >50% funkcióromlás. Pl.: torz fehérje keletkezik, amelyik tönkreteszi a normális homológ fehérje működését/hatását

19. 
    A leptinhiányon kívül milyen más mutációt ismer, amely obezitást okoz?
    

Prohormone Convertase (PC)1

20. 
    Melyik a génnek a mutációja az oka leggyakrabban a morbid obezitásnak?
    

Melanocortin 4 receptor (MC4R)

21. 
    A bemutatott obezitás QTL vizsgálatban milyen állatokat használtak és hogyan?
    

• 
  környezeti és genetikai háttért kontrollálni lehet, beltenyésztett törzsek széles választéka, meghatározott fenotípussal, obezitás különböző genetikai háttérrel. Különböző tényezőket külön lehet tanulmányozni. Pl. energia leadás, hiperfágia, gén+környezet kölcsönhatás
  
• 
  Egyes törzsek közötti kis kövérségi különbségeket magas zsírtartalmú ételekkel fel lehet erősíteni.
  

22. 
    Az NZO egérben milyen mutációt találtak a 6-os kromoszómán?
    

A 6-os kromoszómán az Obq13 közelében: Neuropeptide Y. Szabályozza az élelmiszer bevitelt és befolyásolja az energia metabolizmust.

23. 
    A bemutatott obezitás genomszűrésben milyen QT-t használtak?
    

leptinszint, testzsír%, testzsíreloszlás

BMI, zsírtömeg, soványtömeg (zsír és csontnélküli), PFM (zsírtömeg/testtömeg). Ezeket speciális szkennerekkel mérték (DXA Hologic 2000 vagy 4500 scanner).

24. 
    Milyen tünetekkel jár a PPAR mutációja?
    

Funkcióvesztést okozó mutációja: obezitás, 2DM, inzulinrezisztencia, magasvérnyomás (i

25. 
    Melyik a fő receptor a lipolízisben?
    

ADRB2 a zsírsejtekben a fő lipolítikus receptor

26. 
    Melyik kromoszómán van a TNF génje?
    

6p21.3 (MHC)

27. 
    Melyik génpolimorfizmus felelős az obezitás 15%-áért?
    

Becslések szerint az obezitások 15%-áért felelős a gyakoribb (G) allél

28. 
    Melyik obezitásra hajlamosító polimorfizmus fordul elő csak afrikai származásúakban?
    

Az exon 6-os polimorfizmust hordozókban 50%-kal csökkent az alap zsírlebontás, afrikai-amerikaiakban gyakoribb az obezekben (30%), mint a soványokban (15%), fehérekben nincs (Afrikaiakban takarékos gén?)

29. 
    Milyen fehérjét kódol a GNB3, és milyen szerepe lehet a testtömegszabályozásban?
    

• 
  12p13, G protein b-alegység, polipeptid, jelátvitelben játszik szerepet
  
• 
  A b-adrenerg receptorok a G proteinen keresztül közvetítik a zsírsejtekben a lipolítikus (zsírt lebontó) jelet. Obezitás gyakran asszociál G protein rossz működésével
  

30. 
    Milyen szerepe lehet a GAD2-nek a testtömegszabályozásban?
    

GAD2 az agyban is termelődik (+pankreász b-sejt), GABA (gamma amino vajsav (g-amino butyric acid)) kialakítását katalizálja, ami az NPY-nal együtt fordul elő, és a leptin útvonalban működnek együtt. Az NPY-nal együtt stimulálják az evést

31. 
    Hogyan kerestek SNP-ket a GAD2 génben a bemutatott példában?
    

16 exont és az 5’ és 3’ UTR-t szekvenálták 24 obezben és 24 kontrollban

32. 
    Hogyan ellenőrizték a bemutatott példában, hogy valóban a GAD2 gén lehet az obezitásban szerepet játszó gén?
    

300 kb régióban végeztek el LD vizsgálatot a GAD2 és az egyetlen itt levő gén a miozin3 között

33. 
    Hol találták a legerősebb összefüggést az obezitással a GAD2 génben?
    

A GAD2 5’ szabályozórégiójában található -243 A/G variánsnak találták a legerősebb összefüggését az obezitással

34. 
    Hogyan vizsgálták meg, hogy a GAD2 gén szabályozó régiójában található polimorfizmus milyen funkcionális változásokat okoz?
    

Kérdőívet töltettek ki a résztvevőkkel, amellyel értékelték az étkezéssel kapcsolatos önuralmat, „gátlástalanságot” (disinhibition faktor), és éhséget. A -243 GG asszociált a fokozott éhségérzettel és a gátlástalansággal

35. 
    Hogyan vizsgálták a GAD2 gén –243 polimorfizmusának pszichológiai hatását?
    

-243G allél 6x-osára növelte a génexpressziót, mint a vad (WT, -243A) allél

-A -243G/G genotípus asszociált alacsonyabb GAD2 antitest szinttel nem-kövér emberekben.

36. 
    Az SLC6A14 gén milyen mechanizmussal okozhat obezitást?
    

AZ SCL6A14 gén hibája kevesebb szerotonint és csökkent teltségérzetet okozhat, ami növelheti az obezitás kockázatát

37. 
    Magyarázza a takarékos gén elméletével az obezitás napjainkban tapasztalható nagy gyakoriságát!
    

- Bizonyos etnikumok alkalmazkodtak az állandó, és a periódikus éhezéshez

- A mai táplálék-bőségben állandó kalóriabevitel és raktározás folyik. A soványak a kivételek, akik valamilyen mutációval elvesztették a meglevő raktározási képességeiket, vagy valahogyan kicsúsztak a szelekciós kontroll alól

38. 
    Mi a különbség az MC3R KO és az MC4R KO egér fenotípusa között?
    

- Mc3R KO egér:

26 hetes koráig nem tűnik kövérnek, bár zsírtömege nagyobb, mint a vad típusnak (az izomszövet rovására). Egyetlen különbség: kevesebbet mozog. Nem eszik többet, de az ételből több zsírt raktároz el a sovány izmok rovására

- Mc4R KO egér többet eszik. És ezért kövér: kövérsége arányos a megevett étel mennyiségével.

39. 
    Milyen fenotípust befolyásol az MC4R C2745T polimorfizmusa?
    

Szignifikáns összefüggést találtak a fizikai inaktivitás és az MC4R egyik polimorfizmusa között (MC4R-C2745T; TT homozigóta).