Microsoft Word Ktesibiosa doc
Yüklə 2,38 Mb. Pdf görüntüsü
|
Ktesibios öröksége 3
részt édesapja műhelyébe készített különböző szerkezeteket, másrészt matematikával is fog- lalkozott, de ezen kívül számos hidraulikus és pneumatikus gépet is szerkesztett. Ezek egyike a víziorgona. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ő tekinthető e két terület megalapozójának, atyjának. Ktesibios biztosan a Kr. e. III. sz.-ban élt, bizánci Philon és Arkhimedes kortársa, s valószí- nűleg mindkettőnek, ha áttételesen is, tanítványa. III. Ptolemaios Eurgetes 8 egyiptomi uralko- dó idején tevékenykedett Kr. e. 246 és Kr. e. 221 között. Ő többek között egy több sípból álló fúvós hangszert készített, amelyet „organon hydraulikon”-nak („vízmű eszköz”-nek) neve- zett. Ennél a táplevegő, azaz a szél nyomását víz szabályozta, ill. tartotta megközelítően azo- nos értéken. Alkotásáról szerkezeti rajz nem maradt fenn, de különböző ábrázolások igen, amelyekből elég jól lehet rekonstruálni. Egy alexandriai relief pl. Ktesibios-t kezében trombi- tával, s feleségét, Thays-t egy 15 sípból álló orgonával ábrázolja (1. ábra). Heron is ír „Pneumatika” c. munkájában a hangszer kezdeti formájáról (Heron: Pneumatika. I. 42.), s ebben alapul vette Ktesibios saját leírását. Ez utóbbinak azonban nyoma veszett. Korabeli leírások, ha részben téves adatokkal is, áradozva szólnak alkotásáról:
[http://www.techsoftdesign.com/kt/ger/wasbedeutet.htm] Ktesibios tevékenységét II. Ptolemaios uralkodása idején is kezdhette. Ez nem ellentmondás a későbbiekkel!
ványa. Fennmaradt Mechanika {Mekhanike syntaxis (=A mechanika szisztematikus ábrázolása)} c. összefog- laló munkájának IV. könyve, a hajítógépekről (Belopoiika), amely témáját tekintve azonos Heron hasonló c. művével, de leírásai még kevésbé szemléletesek. Kivonatosan ugyancsak ránk maradt a VII. és a VIII. köny- ve, amely a várépítés technikáját tárgyalja. (Az Antik Lexikon szerint: a 4. rész, a 7. kivonatosan, a 8. görögül, az 5. arabul. Ez utóbbi a haditechnikával foglalkozik.) Neki tulajdonítható a műszaki szaknyelv megte- remtése. Személyéhez kötődik az az elv is, hogy egy technikai megoldásnál az esztétikumnak is szerepe van.
[Antik Lexikon. Corvina, Budapest, 1993.] [Hahn István (szerk.): A hadművészet ókori klasszikusai. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1963. 1/943 p.; p. 412.]
6
eredményei közül legismertebb a háromszög területének kiszámítására szolgáló ún. Heron-képlet. Munkáiban összefoglalta kora természettudományos eredményeit, vizsgálta a testek tulajdonságait, Pneumatika c. művé- ben 78 különböző készüléket ír le, amelyet melegített levegő vagy gőz hajt. Számos hidraulikus gépet szer- kesztett, a leghíresebb a gőzturbina ősi formájának tekinthető Heron- vagy aeolus-labda. Figyelemre méltó a földmérésről írt tankönyve is; ebben leírja a használatos műszereket, a mérőeszközöket, a módszereket, a szintezés végrehajtását, tárók és aknák kitűzését. [Andai P.: A mérnöki alkotás története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1959. 1/360 p.; p. 23.] [Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
7
Straton (Kr. e. 340/330 – Kr. e. 270/267): görög peripatetikus filozófus, Ii. Ptolemaios Philadelphos nevelője, Theophrastos halála után a Lykeion vezetője. – 44 műve ismert (logika, teológia, természetfilozófia, lélek- tan), ezek töredékekből és másodlagos forrásokból rekonstruálhatók. Állatrendszertana jelentős, a növénytant ő alapította meg. Kiemelkedő jelentőségűek a Peri tu uranu (Az égboltról), a Peri tu pneumatos (A lélekről), a De causis plantarum (A növények okairól {a növényélettan összefoglalása}), valamint a Historia plantarum (általános növénytan) c. munkái. Újszerű a lélekről vallott felfogása.
[Magyar Nagylexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 – 2004.]
[net]
8 Ptolemaios Eurgetes; Ptolemaios, III. (Kr. e. 284 – Kr. e. 222): makedón eredetű egyiptomi uralkodó (ur.: Kr. e. 246 – Kr. e. 222). II. Ptolemaios és I. Arsinoe fia. Sikeres háborút viselt Szíriá-ban, újjászervezte az egyip- tomi közigazgatást, jelentős építkezéseket folytatott. [Magyar Nagylexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 – 2004.] Ktesibios öröksége 4 De megemlíti Marcus Vitruvius Pollio 9 is „Decem libri de architectura” („Tíz könyv az építészetről”) c. művében. (L. 1. – 3. mellékletek.). Szól róla többek között Porphyrios, Cicero 10
11
is.
1. ábra Ktesibios és Thais
[http://www.orgona.hu/orgonaink/tuzolto orgona h.html]
A hagyomány szerint a víziorgona ötlete egy ellensúllyal mozgatható (és rögzíthető) tükör megfigyelése során született, amely édesapja műhelyében volt. A rejtett ellensúly zárt henge- res csőben mozgott le és fel. És néha az illesztés olyan szoros volt, hogy az a levegőt össze-
9 Vitruvius, Marcus Pollio Vitruvius, Marcus Pollio (Kr. e. kb. 84 – Kr. u. 10): Julius Caesar, majd Augustus császár építésze, mérnök. Építészként valószínűleg ő építette a fannoi bazilikát; ő vezette be a vízvezetéki csöveknél használatos quinaria (4,453 cm) mértékegységet is. Fő munkája: De architectura, ebben akuszti- kai kérdéseket is tárgyal.
[Andai P.: A mérnöki alkotás történet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1959. 1/360 p.; p. 24.] [Művészettörténeti ABC. Terra Kiadó, Budapest, 1961. 1/567 p.] 10 Cicero, Marcus Tullius (Kr. e. 106 – Kr. e. 43): római szónok, író és politikus. Vagyonos családból szárma- zott. Politikai pályája kezdetén az arisztokrácia ellen, később mellette foglalt állást. Julius Caesar egyedural- ma alatt visszavonult, ekkor írta legtöbb filozófiai és szónoklatelméleti művét. A diktátor halála után ismét szerepet vállalt. Meggyilkolták. – Neve kétezer éve az ékesszólást jelképezi.
[Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
11 Lucretius Titus Carus (Kr. e. kb. 98 — Kr. e. 53.): római költő. A természetről (De rerum natura) c. 6 könyv- ből álló filozófiai tankölteményében Epikureos ókori görög materialista filozófus tanításait rendszerezte mű- vészi formában. Az emberiség jótevőjének nevezte Epikureos-t, mivel megszabadította az embereket az iste- nek, a túlvilági élet és a büntetés rettegésétől. Mind műve tartalmával, mind hexameterei szépségével fordu- lópontot jelentett a latin irodalom fejlődésében. [Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
12
kaöccse, az ifjabb Plinius írta meg. Historia naturalis c. műve kora természettudományos ismereteinek enciklopédiája, a középkori természettudomány legfőbb forrásműve. [Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
Yüklə 2,38 Mb. Dostları ilə paylaş:
|