Microsoft Word Ktesibiosa doc

Ktesibios öröksége 

13

Hegedűs Gyula

19

 utal rá, hogy a szerkezetet tökéletesítette is. Ő maga (Nero) rendszeresen 

használta, nyilvános hangversenyeket is rendezett 

[Geyer József

20

: Az orgona. Kézirat. Budapest-

Szeged, 1933.] 

Ezeken volt az első díj az említett aranyérem, amelynek hátoldalán saját képe 

szerepelt. 

A 24. ábra szerinti mozaikkép azt az együttest mutatja (orgona és cornu), amely a trieri 

amphiteátrum-ban a többnyire véres „játékok”-at kísérte. A 30 síp jól megkülönböztethető, de 

a játszóasztal és regiszterhúzók sajnos nem látszanak. 

[http://www.trierer-orgelpunkt.de/bonsfeld.htm] 

Igen népszerű volt az orgona, s a rómaiak rengeteget áldoztak megvételükre. A császárok 

életrajzába is mindig feljegyezték, hogy kedvelték-e. Innen lehet tudni, hogy Nero-n kívül 

Gallienus

21

, Heliogabalus

22

, Severus

23

, Traianus

24

, Caracalla

25

 és Valentinianus

26

 is rajongott 

érte. 

Gallienus 

„XVII. Gyakran vonult ki fuvola hangja mellett, s orgonaszóra tért vissza, megparancsolva, hogy mind 

kivonulásakor, mind visszatértekor szóljon a zene.” 

[Trebellius Pollio: A két Gallienus. Ford.: Sípos Flórián. In: Császárok története (Historia Augusta vagy Scriptores 

historiae Augustae). Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2003. 1/633 p.; p. 409/426; p. 289.]

 

Heliogabalus 

„XXXII. …Néha olyan hangosan nevetett a színházban, hogy csak őt lehetett hallani. Ő maga énekelt, 

táncolt, fuvolázott, trombitált, pandurán és orgonán is játszott.” 

 

                                                           

19

 

Hegedűs Gyula  (1887 – 1953): újságíró. Eredetileg jogot tanult a budapesti egyetemen. 1906-tól a Budapesti Napló, 1908-

tól a Pesti Napló, 1915-től a Budapesti Hírlap munkatársa, 1920-tól a Magyarság  szerkesztője. 1938 után a Magyar 

Nemzet, majd a Mai Nap felelős szerkesztője, ill. kiadója. Verseket, elbeszéléseket is írt. Fő műve: Pesti mesék (1912). 

 

[Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001 – 2003.]

 

20

 

Geyer József (1887 – 1953): orgonaszakértő, orgonatervező, akusztikus, római katolikus lelkész. 1920/25-ben a Zeneművé-

szeti Főiskola  tanára (liturgia és orgonaismerettan). Az orgonákkal kapcsolatos munkáiban a barokk orgonához való 

visszatérést szorgalmazta. Száznál több orgona építésében működött közre (pl. szegedi dóm, hűvösvölgyi  Szent-

lélektemplom). Művei: Egységes orgonatervezet (1917); Országos magyar orgonaépítési szabályzat (1918); Studien über 

zeitgemässe Fragen der Orgelbaukunst (1927); Az orgona (1931). 

 

[Magyar Életrajzi Lexikon 1000 – 1990] 

[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html…htm]

 

21

 

Gallienus, P. Licinius Egnatius (kb. 213 – 268): római császár (ur.: 253 – 268), Valerianus fia. 257-től a birodalom Ny-i 

felét irányította (apja a K-i részt), 260-tól egyeduralkodó. Uralkodása alatt jelentős külső támadások érték a birodalmat 

(frankok, allemannok stb.). Hadi sikerei alapján ő szervezte meg a nehézlovasságot. Számos ellencsászár igyekezett 

megdönteni hatalmát, s jelentős infláció is fellépett. Gyilkosság áldozata lett. 

 

[Magyar Nagylexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 – 2004.] 

22

 

Heliogabalus; Elagabalus (203 vagy 204 – 222): római császár. 218-ban a hadsereg kiáltotta ki császárrá. Kicsapongásai-

ról volt hírhedt. A hadsereg lépett fel ellene és családjával együtt meggyilkolták. 

 

[Magyar Nagylexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 – 2004.]

 

23

 

Alexander Severus; Severus Alexander, Marcus Aurelius (kb. 208 – 235): föníciai származású római császár (ur.: 222 – 

235). A Severus-dinasztia utolsó tagja, a hagyomány szerint Caracalla törvénytelen fia. Szakított elődje (Heligabalus) 

valláspolitikájával, kiegyezett a senatussal is, a hadesereggel azonban nem volt jó a viszonya. Sikeres hadjáratot viselt a 

Sassanidák ellen (232/233). Lázadó katonái ölték meg anyjával együtt. Megtisztította a hivatali szervezetet és rendbe 

hozta az államháztartást. Testőrparancsnoka Ulpianus, a neves jogász volt. 

 

[Császárok története (Historia Augusta. Multiplex Media – Debrecen University Press, Debrecen, 2003. 1/633 p. 

 

[Magyar Nagylexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 – 2004.] 

24

 

Traianus, Marcus Ulpius (53 – 117): római császár (98 – 117). Hispániá-ban született. A római birodalom belső rendjének 

megszilárdítására törekedett. Átszervezte a légiókat, kiterjesztette a római polgárjogot a provinciákra, rendelkezéseket 

hozott a mezőgazdasági válság leküzdésére, támogatta az építkezéseket. A római birodalom uralkodása alatt érte el legna-

gyobb kiterjedését (Dacia, Armenia stb. meghódítása).

 

 

[Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.] 

25

 

Caracalla; Bassianus; Marcus Aurelius Antoninus (188 – 217): római császár (ur.: 211 – 217). Uralkodására a katonai 

arisztokrácia erősödése, a nagyfokú erőszakosság, kegyetlenkedés jellemző. Kiterjesztette a római polgárjogot a provin-

ciák minden lakosára az adók növelése érdekében (212). Gyilkosság áldozata lett. – Uralkodása alatt nyitották meg a róla 

elnevezett római fürdőket. 

 

[Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.] 

26

 

Valentinianus, III., Flavius Placidus (419 – 455): nyugatrómai császár (ur.: 425 – 455). 437-ig régens uralkodott helyette. 

Uralkodása idején veszítette el a birodalom É-Afriká-t, Pannoniá-t és Britanniá-t. A hunok ellen elért eredményei csak 

részben sikeresek. Gyilkosság áldozata lett – Jelentős fennmaradt hadtudományi munkája. 

 

 [Magyar Nagylexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 – 2004.]

 

---