Microsoft Word Ktesibiosa doc
Yüklə 2,38 Mb. Pdf görüntüsü
|
Ktesibios öröksége 11 A Ktesibios-féle szerkezet nem maradt fenn, de érmék, szobrocskák és reliefek megőrizték formáját (19. – 24. ábra).
19. ábra 20. ábra Laurenti Nica (I. sz.) Traianus (I. sz.) Cabinet des Medailles (Bruxelles) Koninklijk Penningkabinet (Leiden) [http://users.pandora.be/avvakum/ancient/orgeln.html] [http://users.pandora.be/avvakum/ancient/orgeln.html] Az érmék közül a Laurenti Nica (19. ábra) különösen érdekes. Korabeli feljegyzések sze- rint Nero császár 16
ábra Valentinianus (V. sz.) – Paceas Petri Cabinet des Medailles (Bruxelles) [http://users.pandora.be/avvakum/ancient/orgeln.html] 22. ábra National Museum Carthago (kb. 175 – 200)
16
aki megmérgezte harmadik férjét, Claudius császárt és kieszközölte, hogy a császári testőrség fiát kiáltsa ki császárrá. Kormányzása első öt esztendejében visszaállította a szenátus tekintélyét, s ezzel megnyerte a maga számára annak támo- gatását. Tanácsadója ekkor Seneca. Később beteges becsvágyában és féltékenységében környezete ellen fordult, megölet- te anyját, feleségét, féltestvérét és eltávolította nevelőjét. Ettől kezdve féktelen tobzódásban élt. A közvélemény neki tu- lajdonította Róma felgyújtását (64). Amikor a szenátussal is szembefordult, ellenfelei több összeesküvést szerveztek ellene. Áldozata lett Seneca is. Az elégedetlenség levezetésére látványos játékokat rendezett, ezeken ő is fellépett. Ellene 66-ban Judeá-ban, 68-ban Galliá-ban és Hispániá-ban tört ki felkelés, de erélyesen fellépett ellene a szenátus és a testőrség is. Elmenekült Rómá-ból és útközben öngyilkos lett. [Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
Ktesibios öröksége 12
23. ábra 24. ábra National Museum Copenhagen Nennig villa. Trier. Mozaik [http://users.pandora.be/avvakum/ancient/orgeln.html (II. vagy III. sz.) Lelet: 1852 [http://users.pandora.be/avvakum/ancient/orgeln.html]
„…egyik követség a másikat érte … rémülten tért vissza Rómába. … De még ez- után sem fordult sem a senatushoz, sem a római néphez, hanem csak néhány elő- kelő embert hívott magához, akikkel futólag tanácskozott, majd az egész napot új és eddig ismeretlen víziorgonák megtekintésével töltötte: maga mutogatta meg mindegyiket, magyarázgatta minden csínjukat-bínjukat, …” [Suetonius, Gaius Tranquillus 17 : A Caesarok élete. Ford.: Kis Ferencné. Magyar Helikon, Budapest, 1975. 1/397 p.; p.266/267.] „Élete vége felé a nyilvánosság előtt fogadalmat tett, hogy ha uralma fennma- rad, a győzelme tiszteletére rendezendő ünnepi játékokon víziorgona-, fuvola- és dudaművész szerepében fog bemutatkozni, az utolsó napon pedig mint színész, és eltáncolja Vergilius 18
[Suetonius, Gaius Tranquillus: A Caesarok élete. Ford.: Kis Ferencné. Magyar Helikon, Budapest, 1975. 1/397 p.; p.275.] Nero gyermekkorában egyéb tanulmányai között zenei nevelésben is részesült [Suetonius, Gaius Tranquillus: A Caesarok élete. Ford.: Kis Ferencné. Magyar Helikon, Budapest, 1975. 1/397 p.; p.248.]
17
száréletrajzait (Caesar-tól Domitianus-ig) forrásmunkák felhasználásával írta meg. Jelentősek szónok- és íróéletrajzai is. [Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
18
Vergilius, Publius Maro (Kr. e. 70 — Kr. e. 19): az ókori Róma legnagyobb epikus költője. Felszabadított rabszolga fia. Ügyvédnek készült, de ezen a pályán nem ért el sikereket. Írni kezdett. A korai hellénisztikus római líra hatása tükröződik első költeményeiben (Bucolica vagy Eclogák, pásztori dalok; Kr. e. kb. 42 — 39). Tankölteményt írt a mezőgazdasági munkáról (Georgica), majd ezt követően az Aeneis-t. Ebben részben Homeros-t követve megírta a Trójá-ból menekülő Aeneas itáliai honalapítását, de belefoglalta Augustus magasztalását, Róma világuralmi hivatásába vetett hitét is. A mű gazdag és csiszolt stílusa a világirodalom remekévé tette ezt a művét.
[Új Magyar Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 – 1962.]
Yüklə 2,38 Mb. Dostları ilə paylaş:
|